Tóth Péter - Ősz Rita - Hajnal Andrea (szerk.): Új kihívások a felsőoktatásban és a ...

466 Pages·2014·6.77 MB·Hungarian

by  Antal Sándorné

2013
Tóth Péter - Ősz Rita - Hajnal Andrea (szerk.)

Új kihívások a felsőoktatásban és a
pedagógusképzésben

III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia
Tanulmánykötet

ISBN 978-615-5018-90-9
A konferencia szervezője:
ÓBUDAI EGYETEM
TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT
www.tmpk.uni-obuda.hu

A konferencia honlapja:
http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/
Szervezőbizottság

Tóth Péter (elnök)
Ősz Rita
Duchon Jenő
Fónagy-Bicskei Ildikó
Hajnal Andrea
Veszelszki Tibor

Helyszín
Óbudai Egyetem
Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ

1081 Budapest, Népszínház u. 8. (a Blaha Lujza térnél)

Időpont
2013. november 21.
Tartalomjegyzék
ÚJ KIHÍVÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉSBEN 1
Az oktatástechnológiával és oktatási rendszerfejlesztéssel kapcsolatos
kutatások tipológiai és metodikai kérdései .................................................. 2
Szaktanári portfólió – első tapasztalatok a Szent István Egyetem Gazdaság- és
Társadalomtudományi Karán folyó agrár-mérnöktanár (MA) képzésben ....... 22
A felsőoktatás minőségi szempontjai hallgatói szemmel – Tanulási
környezetek, körülmények hallgatói megítélése ........................................ 57
PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓK A KÖZ- ÉS FELSŐOKTATÁSBAN ................... 71
Téri képességek fejlettségének vizsgálata szakközépiskolás tanulók körében 72
A szaktanárképzés speciális kérdései a tapasztalatok tükrében ................... 98
Közgazdaságtan-oktatás bölcsészeknek ..................................................104
Élményekkel teli matematika .................................................................116
ÚJ TANULÁSI FORMÁK ÉS MÓDSZEREK ............................................... 122
Mérnöktanárok IKT eszközhasználata......................................................123
A Széchenyi István Egyetem Tanárképző Központjában folyó e-learning
tananyagfejlesztés módszerének tapasztalatairól......................................135
Információfeldolgozás mentortanárokkal .................................................146
Online és offline a különleges tehetségekkel ............................................161
Innovatív oktatási környezetek ..............................................................180
Egy oktatási hálózat fejlesztési tapasztalatai a felnőttképzésben ................194
VÁLTOZÓ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS ............................................................ 211
A duális felsőoktatás nemzetközi relevanciája ..........................................212
Szakképzés belülnézetből – tanulói vélemények és attitűdök .....................226
A felnőttképzők minősítési rendszerének fejlesztése WBA modell segítségével
..........................................................................................................243
Matematikai kompetenciák fejlesztése a szlovákiai alapiskolákban ..............258
Térképek felhasználása matematikai feladatokban ....................................266
KÖRNYEZETI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS ATTITŰD ............................... 273
A kisiskolások és a szelektív hulladékgyűjtés ...........................................274
Mexikói és magyar hallgatók IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdjének
elemzése .............................................................................................286
Tanulási stílus és használt online eszközök az információs társadalomban ...307
A környezeti attitűdök fejlesztése a környezetmérnök alapképzésben .........342
Egy új zöld jeles nap, az országos komposztünnep tapasztalatainak vizsgálata
a fenntarthatóság pedagógiája tükrében .................................................360
KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN
............................................................................................................ 383
A kárpátaljai magyar nyelvű pedagógusképzés helyzete ............................384
Megváltozott tanárszerep a gyakorlatban: az „Európai munkahelyi tanácsadó”
(European Workplace Tutor) képzés tapasztalatai .....................................395
Az emberi agyba beültetett mikrochipek alkalmazása a tanulásban .............407
Ha már egyszer diplomát akarunk … .......................................................416
Vad csoportok lokális faktoriális gyűrűk felett ..........................................429
Az osztályfőnök szerepe a fiatalok pályaválasztásában ..............................444
ÚJ KIHÍVÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A SZAKMAI
TANÁRKÉPZÉSBEN
1
AZ OKTATÁSTECHNOLÓGIÁVAL ÉS OKTATÁSI
RENDSZERFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK
TIPOLÓGIAI ÉS METODIKAI KÉRDÉSEI

Dr. Nádasi András, [email protected]
Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet
Oktatás és Kommunikációtechnológia Tanszék

Az oktatáskutató Baker és társa1, 1971-ben így írt az oktatástechnológia
kapcsán az oktatásfejlesztésről (Instructional Design and Development)
szólva: „A fejlesztést a pedagógiában oktatástechnológiának v. pedagógiai
technológiának is nevezik.” Számos ismert modellje van, ezeket több
tanulmányban is áttekinthetjük2.

1. ábra
Instructional Design – Dick & Carrey fejlesztési modellje

1 Baker, R. L., & Schutz, R. E. (eds.). Instructional Product Development. Southwest
Regional Laboratory for Educational Research and Development. Van Nostrand Reinhold
Co.:NY. 1971
2 Gustafson, K. L.: Instructional Design Models. In: T. Husén, T. N. Postlethwhite,, B. R.
Clark and G. Neave (Eds.): Education. The Complete Encyclopedia – CD-ROM. (1998)
Elsevier Science Ltd. ISBN 0-08-042979-3,
Nádasi, A.: Pedagógiai technológiai rendszertervezési, és humán teljesítménytechnológiai
modellek. In.: II. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia 2012. Kutatások és
innovatív megoldások a szakmai tanárképzésben / szerk. Tóth. P. – Duchon, J. ISBN
978-615-5018-39-8
http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/dr_nadasi_andras_janos_2012
2
Baker definíciója egybevág az Association for Educational
Communication and Technology javaslatára, az U. S. Office of Education
(Amerikai Nev.-i Hivatal), és a National Center for Education Statistics
(Orsz. Nev.-statisztikai Közp.) bevonásával 1974-ben kiadott terminológiai
kézikönyv3 meghatározásával: „Az oktatásfejlesztés a tanulókkal, tanulási
feladatokkal és a tananyagátadással kapcsolatos változókra irányuló
kutatások eredményeinek alkalmazása, az oktatási anyagok megtervezése
és előállítása, valamint ezen anyagok előre meghatározott kritériumok
alapján történő értékelése céljából.” A kézikönyv szerzői szerint az
oktatásfejlesztés az oktatástechnológiai kutatások módszertana, vagy úgy
is mondhatnánk, technológiája. Ez megmagyarázza azt a sajátos
helyzetet, hogy az oktatástechnológiai kutatások értékes hányada,
fejlesztő kutatás, amelynek mindig van eredménye. Az audiovizuális
technika, a számítógépek és az Internet miatt érzett kezdeti lelkesedéstől
és a nagyszámú kutatástól, mely az oktatásban betöltött szerepüket
vizsgálta, az elmúlt harminc évben a diákok iskolai teljesítménye csupán
kis mértékben fejlődött. Ez nem jelenti azt, hogy sem technológiára, sem
kutatásra ne áldozzunk. Mielőtt a kutatások osztályozását megkísérelnénk
elvégezni, fogadjuk el kiindulási alapnak, hogy legalább az
oktatástechnológia kutatói, a korábbi közoktatási innovációk életútjának
szisztematikus elemzése alapján4, a következőkben egyetértenek:
- A technológiai fejlesztések eredményei, manapság az új információs
és kommunikációs technológiák és médiumok, különösen a
számítógépes hálózati és multimédia telekommunikációs rendszerek,
többnyire nem a pedagógiai szükségletek kielégítése céljából
keletkeznek. Az oktatási célú alkalmazások meghatározása, a
lehetőségek folyamatos feltárása azonban szükségszerűen
megoldandó oktatástechnológiai feladat.
- A tanítás-tanulás, iskoláztatás a tanulókért van, ezért minden
oktatási rendszerelem tervezésekor, beiktatásakor, legyen az
elvárás, célkitűzés, tananyag, feladat, módszer, hagyományos
taneszköz, vagy újmédia, ellenőrzés, értékelés vagy bármilyen,
szándékos nevelési célú humán ráhatás, figyelembe kell venni az
adott tanuló, ill. tanulócsoport és az intézményesített oktatás
jellemzőit, és ezért ezeket lényegi tervezési paraméterként kell
kezelni az oktatás- és médiafejlesztési programok során.
- Az iskolai tanulás közösségben realizálódik. A tanulást elősegítő
folyamatok során akár közösségi, akár differenciált munkáról, egyéni

3 Handbook of standard terminology and a guide for recording and reporting information
about educational technology. U. S. Office of Education National Center for Education
Statistics 1974.
4 Nádasi, A.: Az oktatástechnológia tárgya és fogalma. In: Oktatáselmélet és technológia.
Forrás: Nádasi András szócikke a Pedagógiai Lexikonban (Keraban Kiadó, 1997.
Budapest)
http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag5.html
3
tanulásról van szó, számos bevált, médiafüggetlen technika, eljárás
és módszer alkalmazására kerül sor, pl. projektmunka, csoport-
szervezés, magyarázat, megbeszélés, vita, et.c. Természetesen
taneszközökre, forrásokra alapozott eljárásokra is gyakran sor kerül,
általános a tankönyv, munkafüzet. Kevésbé általános a kísérletezés,
a számítógépes szimuláció, az audiovizuális szemléltetés, a
multimédia programok, tudásbázisok használata. Az oktatás-
technológiának a közoktatásban nem szabad kizárólag, vagy
egyoldalúan az új médiumokra alapozott megoldásokra szorítkozni,
vagy azokat teljességgel negligálni.
- Az oktatástechnológiai kutatásoknak a médiumok és média-
kombinációk hatékonyságának és az eredményes tanulást biztosító
médiajellemzőknek a kimutatására, az optimális tanulási feltételek
(környezet) meghatározására, konkrét tantervi célok elérését,
tartalmak és kompetenciák elsajátítását bizonyíthatóan segítő
programcsomagok ill. új információközlő és készségfejlesztő
tananyagok, pedagógiai rendszerek létrehozására kell irányulnia.

Ez utóbbira utal T. Reeves5 is, van den Akker 1999-es tanulmányára
hivatkozva, az empirikus és a fejlesztő kutatás egyértelmű
megkülönböztetésekor.

2. ábra
Az empirikus és fejlesztő kutatás lényege

5 Thomas C. Reeves: Enhancing the Worth of Instructional Technology Research through
“Design Experiments” and Other Development Research Strategies In: “International
Perspectives on Instructional Technology Research for the 21st Century,” (2000)
4
Ebben az írásban, főként Reeves, és mások átfogó tanulmányai,
valamint saját fejlesztési tapasztalataim mellett, az itt látható, „Pasteaur
négyzete – kutatási nézőpontok” megközelítésre is alapozok, keresvén az
oktatástechnológiai K + F + I értelmezési lehetőségeit, az empirikus, és a
fejlesztő kutatások jellegzetességeit.

3. ábra
Pasteaur négyzete – kutatási nézőpontok

A kérdés az tehát, hogy a mi kutatásaink melyik szektorban találhatók.
Számos oktatástechnológiai (és más pedagógiai) kutatás is a 4. szektorba
sorolható, tehát sem új tudást, sem gyakorlati hasznot nem eredményez,
legalább is, Stokes6 szerint

1. Az elektronikus tanulási környezethez kapcsolt kutatásokról

Az oktatástechnológia, egykori tanárom, az USA Indiana Egyetemének
professzora, M. Molenda és szerzőtársa meghatározásában7, az
ezredfordulót követően is annak a tudománya, hogy a „megfelelő

6 Stokes, D. E.: Pasteur’s quadrant: Basic science and technological innovation.
Brookings Institution Press, Washington DC, 1997. „Such research is conducted and
published solely to advance the careers of academics confronted with the mandate to
publish or perish.”
7 Januszewski, A., & Molenda, M. (Eds.). (2008). Educational technology: A definition
with commentary. New York, NY: Routledge.
5