tolnai ágnes

180 Pages·2008·1.28 MB·English

TOLNAI ÁGNES

A MULTIKULTURALIZMUS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI
AUSZTRÁLIA ESETÉBEN
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

TÉMAVEZETŐ
DR. ROSTOVÁNYI ZSOLT DSC
EGYETEMI TANÁR

© TOLNAI ÁGNES
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK DOKTORI ISKOLA

A MULTIKULTURALIZMUS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI
AUSZTRÁLIA ESETÉBEN

PHD-ÉRTEKEZÉS

TOLNAI ÁGNES

BUDAPEST, 2008

TARTALOMJEGYZÉK

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE............................................................................................7
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK.......................................................................................................8
1.1 A kutatás célja.................................................................................................................8
1.2 A vizsgálat módszerei...................................................................................................11
2. A KULTURÁLIS JOGOK MEGHATÁROZÁSÁNAK KÉRDÉSEI......................................................15
2.1 Napjaink migrációjának sajátosságai............................................................................16
2.2 Kulturális jogok és kollektív jogok...............................................................................18
2.2.1 A kulturális jogok nemzetközi elismerésének kérdései.........................................18
2.2.2 A kollektív jogok problémája................................................................................19
2.2.3 Önrendelkezési jog és kulturális autonómia..........................................................23
3. ALTERNATÍVÁK....................................................................................................................27
3.1 Szegregáció...................................................................................................................28
3.2 Asszimiláció..................................................................................................................29
3.3 Az olvasztótégely-elmélet.............................................................................................35
3.4 Berry modellje..............................................................................................................37
4. A MULTIKULTURALIZMUS MINT IDEÁLIS MODELL?..............................................................40
4.1 A modell elemei............................................................................................................52
4.1.1 Állam és társadalom viszonya...............................................................................54
4.1.2 A kultúra szerepe...................................................................................................61
4.1.3 Kell-e közös kultúra?.............................................................................................65
4.1.4 Az identitás kérdései..............................................................................................68
4.1.5 A közös identitás jellege........................................................................................73
4.1.6 Miért kell közös nyelv?..........................................................................................78
4.1.7 A multikulturalizmus megjelenése a közpolitikákban...........................................81
4.2 Rasszizmus, neopopulizmus mint kísérőjelenségek?...................................................91
4.3 Összegzés......................................................................................................................94
5. AUSZTRÁLIA – A MULTIKULTURÁLIS ÁLLAM........................................................................96
5.1 A bevándorlók országa.................................................................................................97
5.2 Gazdaság és bevándorlás............................................................................................100
5.2.1 A munkanélküliség kérdése.................................................................................101
5.2.2 Koporsó vagy méhkas?........................................................................................103
5.2.3 Szociáldemokrácia vagy konzervativizmus?.......................................................105
5.3 Ausztrália bevándorláspolitikájának változásai..........................................................109
5.3.1 A fehér-Ausztrália-politika..................................................................................109
5.3.2 Holt reformjai.......................................................................................................113
5.3.3 Multikulturális bevándorláspolitika.....................................................................118
5.3.4 Változások a bevándorláspolitikában......................................................................123
5.3.5 Menekültek..........................................................................................................125
5.4 A multikulturális Ausztrália........................................................................................129
5.4.1. Nemzeti napirend a multikulturális Ausztrália számára.....................................131
5.4.2 Új napirend a multikulturális Ausztrália számára................................................134
5.4.3 Multikulturális Ausztrália: egység a sokféleségben............................................138
5.4.4 Kohéziós erők......................................................................................................141
5.5 Az ausztrál identitás....................................................................................................145
5.5.1 Az ausztrál identitás elemei.................................................................................145
5.5.2 Külpolitika és identitás........................................................................................147
5.5.4 2007 – identitásreform.........................................................................................151
5
5.6 A kulturális identitás megőrzésének problémái az őslakók körében..........................152
5.6.1 Az ausztrál őslakók identitása..............................................................................154
5.6.2 A föld kérdése......................................................................................................156
5.7 Kísérőjelenségek – neopopulizmus és rasszizmus..................................................159
5.8 Hogyan tovább?..........................................................................................................162
6. EGY MODELL ELEMEI.........................................................................................................167
IRODALOM.............................................................................................................................173

6
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. ábra Lakosság növekedésének faktorai...............................................................................98
2. ábra Vallási közösségek Ausztráliában (2006)...................................................................99
3. ábra Ausztrália korfája 1956-ban és 2006-ban.................................................................104
4. ábra Nettó bevándorlás 1945–2000..................................................................................106
1. táblázat Bevándorlók születési hely szerint (%)...............................................................122
2. táblázat Kiadott vízumok számának alakulása (2005–2008)............................................124

7
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK

1.1 A kutatás célja

Kutatásom célja a többnemzetiségű államok etnikai csoportjai közötti konfliktusok egyik
kezelési módjának vizsgálata. A multikulturalizmus mint a többnemzetiségű államokban élő
etnikai csoportok közti együttélés problémáira adható lehetséges kormányzati válasz elméleti
és gyakorlati elemeinek áttekintése és értékelése magyarázattal szolgálhat egyes államok
sikeres, míg mások sikertelen politikáira. Akár azokat az államokat vizsgáljuk, ahol két-
három nemzetiség él együtt, akár a bevándorlások miatt a többség és több kisebb csoport
képét mutató országokat, mindegyik esetében találkozhatunk a multikulturalizmust támogató
kormányzati válasszal.
A globalizáció és az ezzel szorosan összefüggő migrációs robbanás időszakában időszerű
megvizsgálni az egyre sokszínűbbé váló államok társadalmi-etnikai problémáit,
megfogalmazni a közös pontokat ugyanúgy, ahogyan az eltérések jellegét és okait.
Ha kontinensünkre tekintünk, az 1990-es évek balkáni eseményei, a németországi, a nagy-
britanniai vagy a franciaországi, spanyolországi etnikai feszültségek, de a magyarországi
cigányság kérdése is felveti az etnikai csoportok konfliktusmentes együttélésének igényét. A
multikulturalizmus problémájának elméleti és gyakorlati vizsgálata ezért közelebb vihet
bennünket saját európai problémáink megértéséhez is. A multikulturális gyakorlat
bemutatása és elemzése azonban mégsem európai ország példáján történik.
Mikor multikulturalizmusról és multikulturális politikákról beszélünk, akkor két állam állhat
előttünk példakánt – Kanada és Ausztrália. Ez a két állam 1971, illetve 1973 óta deklaráltan
multikulturális állam, ami nemcsak a lakosság összetételében, hanem a közpolitikai
folyamatokban, a döntéshozatalban és a magánszférában is megjelenik, és rendezőelvként
szolgál. Mindkét országnak elemi érdeke fűződik a multikulturalizmus fenntartásához. A
társadalmi konfliktusok békés rendezése, a gazdaság szervezése a multikulturalizmuson
keresztül történik. Az 1970-es évek óta folyamatosan építik, tökéletesítik annak intézményi
és közpolitikai hátterét.
Mégis Ausztrália esetében napjainkban egyre inkább felmerül annak kérdése, hogy egy
baloldali eszmerendszerrel mennyire képes azonosulni a jobboldali kormányzat. Ha
8
azonosul, akkor mennyire veszti el politikai arcát. Amennyiben pedig meg akarja őrizni arcát
(és természetesen választóit), akkor milyen keretek között hajthat végre módosításokat és
csatornázhat be jobboldali értékeket. Ausztráliában azonban nemcsak a politika, hanem az
átlagember szintjén is felmerülnek a multikulturális értékek vállalásának problémái. A XXI.
századi Ausztráliának szembe kellett néznie már az őslakók és a muzulmán bevándorlók
elleni tüntetésekkel vagy egy nyíltan rasszista párt törvényhozási térhódításával. Mind a
magánszféra, mind a közszféra reakciói azt mutatják, hogy – annak ellenére, hogy a
multikulturalizmus politikáját egyik szféra sem ítéli el (sőt, meg kívánja tartani) – a
multikulturalizmus modelljének átalakítására van szükség.
Dolgozatom vizsgálatának tárgya ezért a multikulturalizmus egy olyan modelljének keresése,
ami választ adhat a fenti kérdésekre, és egy olyan szempontrendszer felállítása, aminek
alapján a teoretikusok modelljeit kiegészítve közelebb kerülhetünk az ausztrál modell
problémáinak feltárásához. Ezért olyan ideáltipikus modellt keresek, amin keresztül a
tökéletlenségek javíthatók és feltárhatóak a köz-, illetve a magánszféra által jelzett
nehézségek és azok jellege.
Felvetődhet azonban a kérdés, hogy miért nem a másik deklaráltan multikulturális államot,
Kanadát választom vizsgálatom tárgyának.
Meglátásom szerint napjainkban kétféle módon jelenik meg a kulturális-etnikai közösségek
együttélésének problémája. Egyrészt a konszocionális államokban, ahol a kényes társadalmi
egyensúly fenntartása történelmi távlatokba nyúlik. Itt egykori határrendezési vagy
gyarmatosítási beavatkozások révén kerültek interakcióba kulturális-etnikai közösségek,
amelyek korábban eltérő hierarchiában vagy elkülönült területeken éltek. Felborul a
domináns csoport és kisebbség között évszázadokon keresztül kialakult egyensúly. Például a
közép-afrikai országok esetében a gyarmatosítás már magában megváltoztatta a korábbi
erőegyensúlyokat azáltal, hogy a gyarmatosítók a társadalmi egyensúly kényes kérdését
figyelmen kívül hagyva egyik vagy másik csoportot választották ki hatalmuk alapjául. A
politikai és gazdasági szempontból így dominánssá váló csoport a függetlenség elnyerése
után meg kívánta őrizni pozícióját, ami összeegyeztethetetlenné vált a demokratikus
rendezőelvekkel. A határrendezések szintén egy terület korábbi etnikai egyensúlyát borították
fel, dominánssá tettek olyan csoportokat, amelyek addig a területen kisebbségként éltek.
Mivel a konszocionális államokban a történelmi távlatokat kell lényegi vizsgálat tárgyává
tenni, ezért a történelmi sajátosságok árnyaltsága miatt kevésbé lehet ideáltipikus modell
megalkotásáról beszélni. Külön csoportba kellene rendezni az egykori gyarmati területeket –
azon belül is szubcsoportokba a volt brit, holland és portugál–spanyol gyarmatokat. Szintén
9
külön kellene kezelni ezen belül is az egyes kontinensek államait, mivel a polgárháborúktól a
diszkriminációig bezárólag eltérő formában jelentkeznek a társadalmi és gazdasági
konfliktusok Latin-Amerikában, Afrikában vagy Ázsiában.
A kulturális-etnikai közösségek együttélése kérdésének másik vetülete a bevándorló-
társadalmak szerveződése. Bevándorlótársadalmakról beszélhetünk Kanada, az Egyesült
Államok és Ausztrália, valamint Új-Zéland esetében. Jelenlegi társadalmi képüket a globális
migráció alakította ki. Közös jellemzőjük, hogy az európai hódítók érkezését követően az
őslakók száma az üldöztetések és népirtás miatt drasztikusan csökkent. Domináns társadalmi
csoporttá, azaz olyan csoporttá, amelyik tartósan képes birtokolni a politikai és gazdasági
hatalmat a telepesek váltak. A XIX. század második felétől ezekre a területekre azonban már
nemcsak az anyaországból érkeztek. Megjelentek az ázsiai, latin-amerikai és európai
bevándorlók, akiknek száma jelentősen megnövekedett a két világháború között, és a
második világháború után tovább fokozódott. A bevándorlók által kialakított társadalmi,
kulturális, gazdasági és politikai kihívásra ezek az államok eltérően reagáltak.
Az Egyesült Államok olvasztótégelye inkább az asszimiláció egyik formájaként
értelmezhető, mintsem multikulturalizmusként, ezért a multikulturalizmus ideáltipikus
modelljének keresése során ki kell emelni a vizsgálat tárgyköréből. Új-Zéland a maori
őslakók és a brit telepesek között a politikai és gazdasági erőviszonyokat deklaráló 1840-es
waitangi szerződést követően bikulturális államként jelenik meg. Ezt a bikulturalizmust
ugyan 1974-ben a diszkriminációmentes bevándorláspolitika bevezetésével feladta, a
multikulturalizmus mégsem jelenik meg deklarált kormányzati politikaként Ausztráliával
vagy Kanadával szemben. Kanada esetében maga a kanadai multikulturalizmust is vizsgáló
teoretikus, Joseph Raz zárja ki az országot a bevándorlóállamok köréből és sorolja a
konszocionálisak közé, amikor azt állítja, hogy multikulturalizmus-elmélete csak a
konszocionális társadalmak esetében igaz, bevándorlótársadalmakra az nem használható.1
A deklaráltan multikulturális Ausztrália ebben a kategorizálásban inkább az Egyesült
Államokhoz hasonlít, ám továbblépett annak asszimilatív politikáján az 1970-es években, és
a multikulturalizmus intézményi és közpolitikai hátterének megteremtésével egy olyan
társadalomban dolgozott ki modellt, ahol a domináns csoport mellett a világ minden
országából érkező bevándorlók élnek, és ahol az egy országból érkező bevándorlók nem
alkotnak akkora csoportokat, hogy azok egy konszocionális állam képét vázolnák.

1 L. A multikulturalizmus mint ideális modell? c. fejezetet.
10