Table Of Content1920
2020
Teschen Bielitz
Magyarország közigazgatása 1914-ben s A Magyar Királyság határa
i 1 . z I a Újszandec G a Magyarország,
Olmütz (Ncu S,:md00:z ) Tamopo1•! éHso rFviáutm-Sez hlaavtóánrao rszág
z á g
s Pros5nftz Sambor Egyéb országhatár
í
Vám,egyehatár
V a 0 s z a g Pécs Törvényhatósági jogú város
St,~ Léva Rendezett tanácsú város
e Sásd Egyéb település
l:j,, Brunn
Ólálrafüred Településrész
~P.est Székesfőváros
/ Déva Várrnegyeszékhely
Sq.\n1slau
/"' Települések lakosságszáma:
• 100 000-nél több lakos
® 50 000--100 OOO lakos
® 30 000--50 OOO lakos
@ 10 000--30 OOO lakos
q 5 000--10 OOO lakos
Kolomea 5 000-nél kevesebb lakos
Linz''
F.e Is ő. Kloster~
WeJs Sankt Pölkn neubu,· Q1gBé' c-s
Sleyr A s ó íen)
BukoV na
A u s z: r a An<lr,1sia!v:t
Ausztria Radóc e )Hadik.fa!\,a Botosan
(Rad.i\ltt) (80to~ani)
' Bec.sujhel) _teJ1Si.~git:.;
,W1~ner l'\,fru,t~dt) f0~.pdj1stf"!l
Moldvc1hosszúmezri
(Klmpo\ur,g)
s
t
{j
/
{J
r , ' ,,. Grác
(Graz)
0
I( q
/' i
Klagenfurt /'/
I
/ UI
Marburg
~
N
'Cilli
·,, laibach
r a
j n
0Gerovo
'
~elnice
Hosszúmező
(Campulung)
Rimnik
.~Rainnlcu}
....
..... ~siJvásárhely • Ploíe~ti
tT;.trguJiu)
<
A
0- .1é v\:nl
<0'
.,: Banja L 1ka
Bjelin.a s,~.
L. ~ Jn
(~o.t: B 0 s z n a Bukarest
e /\'h,9!a.i S latina
H e r e e g 0 V n a Donj~ Tuzla 0
"'Jt.a ·,UelovJc
Craiova
(Zlao,r aa r)r 'j C IQT; r..:2vnii,, l rica ~ s z E R B A
i
1 :2300000
- ---===~50 km
térl(éptelen(?)
TRIANON
1920
2020
Cartographia Tankönyvkiadó - Budapest, 2020
/
Készítette és kiadja a Cartographia Tankönyvkiadó Kft.
Budapest, 2020
A kiadvány szerkesztésében részt vettek:
Fazekas Tamás, Gaál Zoltán, Hidas Gábor, Huszár László, Sasi Attila
Szöveg: Száray Miklós
Lektor: Romsics Ignác
A kiadásért felel: Gárgyán Imre ügyvezető
Borító: Gaál Zoltán, Szőke András
Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán.
Felelős vezető: Aggod István
Minden jog fenntartva© Cartographia Tk. Kft., Budapest
A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy bármilyen módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 978 963 262 563 8
Levélcímünk: Cartographia Tankönyvkiadó Kft., 1095 Budapest, Soroksári út 48.
E-mail: [email protected]; Honlap: www.carto.hu
Atörténelem időben és térben zajló folyamat. Az események egymásutániságának megér
tését a kronológia segíti elő, azok térbeliségének dimenzióit pedig a kartográfia mu
tatja be. A térképek tartalmi és technikai szempontból egyaránt sokfélék lehetnek. Ismerünk
többkötetes összeállításokat, amelyek az egész világ történelmének térbeli alakulását ábrá
zolják, és olyanokat is, amelyek egy-egy országét, egy-egy régióét vagy éppen egy-egy kor
szakét. Viszonylag ritkák azonban az olyan térképgyűjtemények, amelyek egyetlen esemény
okait, jelentőségét és következményeit firtatják. A Cartographia Tankönyvkiadó TérKéptelen
Trianon? című kollekciója ezek közé tartozik. A vállalkozás apropója nyilvánvalóan a triano-
ni békeszerződés megszületésének centenáriuma, indítéka azonban e sorsdöntő és máig
ható esemény megismertetésének és megértetésének az elősegítése. A 86 színes térkép
és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be
az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép
és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 1918-1919-es hatalmi-politi
kai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végered
ményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális
és egyéb következményeit. A folyamat ábrázolását a tágabb környezet, a Habsburg, illetve
az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint néhány esetben egész Közép- és Kelet-Európa hely
zetének a felvillantása keretezi. Az összeállítást kísérő tanulmány a verbalitás szintjén mondja
el ugyanazt, amit a térképek és mellékleteik a vizualitás formanyelvén. A kettő külön-külön
is megállná a helyét, így, egymás mellé helyezve azonban olyan szinergikus többletet nyúj
tanak, ami a témában kevéssé jártas érdeklődők számára is könnyen érthetővé teszi a kötet
mondanivalóját.
Biztos, hogy a 100. évforduló sok kiadót és szerzőt ösztönöz arra, hogy a békeszerződés
ről, illetve annak egy-egy aspektusáról vagy mozzanatáról különféle kiadványokban számot
adjon. Unikális jellegénél és formai igényességénél fogva a Cartographia Tankönyvkiadó vál
lalkozása azonban ezek közül is kiemelkedik. Nemcsak a történelemtanárok számára nélkü
lözhetetlen kézikönyv, hanem megkerülhetetlen azok számára is, akik egyszerűen csak tudni
és érteni akarják, hogy a történelem lehetőségei közül miért éppen az vált valóra 1920-ban,
ami, s hogy ez milyen máig ható következményekkel járt.
Romsics Ignác
3
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék. 4
Természeti adottságok, történeti előzmények
A Kárpát-medence hegy- és vízrajza, valamint mai politikai határai ...................... . 6
Medence a Kárpátok ölelésében 8
A magyar állam határai ................... . .. 8
Magyarország határai (1038, 1290, 1490, 1568, 1778, 1910)
Az etnikai kép változása ..... . 10
Magyarország népei a Xl. században
Magyarország népei a Xv. században
Települések a török uralom előtt és után
Nemzetiségek a XVIII. század elején (a betelepítések előtt)
Betelepülés, belső vándorlás a XVIII. században
Nemzetiségek a XVIII. század végén
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában
A Habsburg Birodalomtól az Osztrák-Magyar Monarchiáig . 14
A Habsburg Birodalom 1815-ben
Magyarország a Habsburg Birodalomban
Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910-ben
A Monarchia nemzetiségei 1910-ben
A Monarchia vallásai 1910-ben
Az Osztrák-Magyar Monarchia .... . ... 16
Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910 körül
A vasúthálózat fejlődése Magyarországon (1867, 1877, 1887, 1913)
Elképzelések a birodalom átalakítására . . .......... . . ....... 18
Wesselényi Miklós tervezete (1843)
Frantisek Palacky első tervezete (1848)
Frantisek Palacky második tervezete (1849)
Kossuth Lajos Dunai Föderáció terve (1862)
Aurel Popovici tervezete (1906)
A nagyhorvát trialista elképzelés
A polgárosodás hatásai Magyarországon ... 20
Magyarország kultúrája 1900 körül
A lakosság vándorlása és a városiasodás (1867-1914)
A budapesti agglomeráció
Népsűrűség 1910-ben
Felekezeti kép .. 22
A vallások 1910-ben
A magyarság aránya és néprajzi csoportjai . 24
A magyar anyanyelvűek aránya (1910)
Magyar néprajzi tájak és csoportok; Magyar nyelvjárások
Nemzetiségek a dualista Magyarországon . . .................... . 26
A nemzetiségek 1910-ben
Románok
Szlovákok
Horvátok
Szerbek
Németek és egyéb nemzetiségek
Ruszinok
A nyelvhasználat . 30
Anyanyelvi megoszlás országrészenként (1 910)
A csak anyanyelvükön tudók aránya (1910); A magyarul tudók és a magyar anyanyelvűek aránya (1910)
Az antant és a környező országok céljai a világháború alatt
Hadviselő felek és háborús célok ... 32
Európa az 1. világháború alatt
Francia elképzelés ( 1914)
Orosz elképzelés (1914)
Szerb elképzelés (1914)
Brit elképzelés (1916)
A szomszédok igényei, az antant ígéretei 34
Cseh területi igények a béketárgyalások előtt
A szláv korridor terve (1919)
Osztrák területi igények (1918)
Román területi igények
Szerb területi igények
A területi követelések összegzése 36
A szomszédos államok hivatalos területi követelései Magyarországgal szemben
Közép-Európa átrendeződése az 1. világháború után
1 Az európai béke jellemzői .................... . 37
4
Tartalomjegyzék
l Amerikai elképzelés az OMM föderalista átalakulására (1918)
Kelet-Közép-és Délkelet-Európa népei és az I. világháború előtti határok
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a párizsi békeszerződések utáni határok
Határváltozások az 1. világháború után
A történelmi Magyarország felbomlása
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása .... . 42
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása ( 1918)
Az összeomlás és megoldási javaslatok .... 43
Magyarország (1918-1919)
Az új Magyarország mint „Keleti-Svájc" (14 kantonos terv) (A Jászi-féle nemzetiségi minisztérium tervezete)
A Jászi-féle „Tót Impérium" tervezete
Magyarország ( 1919-1920)
A trianoni békeszerződés és következményei
A békeszerződés körülményei .............................................. 46
Amerikai határjavaslat (1918. október)
Brit határjavaslat (1919. február)
Magyar határmódosítási igények (a francia-magyar titkos tárgyalások során, 1920. április)
Magyarország felosztása .. .. .. 48
Magyarország felosztása a trianoni békeszerződés szerint (1920. VI. 4.)
Népszavazás, területcsere, határkiigazítás _. . . 50
Nyugat-Magyarország (1921-1923)
A trianoni határ módosításai Vas megyében (1922-1923)
A soproni népszavazás (1921. december 14.)
Somoskő visszacsatolása (1924. február 15.)
A szülőföldről a hazába menekülők .. . ...... 51
Magyar menekültek az elcsatolt területekről
A közigazgatás torzulása .... . ... 52
A megyerendszer és a trianoni határok
Az új megyerendszer a békeszerződés után
A településszerkezet torzulásai ... . 53
Magyarország 1910. évi városhálózata és a trianoni határok
A vasúthálózat torzulása ............. . . ....... 54
Magyarország vasúthálózata és a trianoni határok
A kisantant államok vasúti kapcsolatai
A gazdasági következmények - vízgazdálkodás, mezőgazdaság ......... . ······· ....................................... 56
A Kárpát-medence vízgyűjtő területei
Mezőgazdaság
A gazdasági következmények - bányászat és ipar; iparfejlesztés; hitelintézetek ....................... 58
Ipar és bányászat
Iparfejlesztés, iparoktatási intézmények
A hitelintézetek tőkeállománya
Felekezeti kép és az új határok ..... ...... 61
A felekezetek megoszlása a békeszerződés előtt és után
A magyarországi római katolikus egyház (1910)
A magyarországi görögkatolikus egyház ( 1912)
A magyarországi ortodox egyházak (1910)
A magyarországi református egyház és az unitárius felekezet ( 1910)
A magyarországi evangélikus egyház (1910)
Az izraelita vallásúak aránya (1910)
Köztes-Európa a békekötések után ... 64
Területi nyereségek az 1. világháború után
Európa az I. világháború után
A revízió gondolata ... .. .. 65
A magyarság Trianontól napjainkig .. . ... 66
Magyarok a Kárpát-medencében (XX. század)
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a mai határok (2010)
Mellékletek
Magyarország nemzetiségi térképe az 1910. évi népszámlálás alapján, a népsűrűség figyelembevételével .. 70
Kiemelkedő magyar személyiségek születési helyei a Kárpát-medencében . . 72
Magyar történelmi és irodalmi emlékhelyek, könyvtárak a Kárpát-medencében ................ . . ....... 74
Trianon statisztika .. . .... 76
Forrásjegyzék ... . ... 77
Jegyzetek, hivatkozások . . 78
Térképekjegyzéke. . 80
5
Természeti adottságok, történeti előzmények Természeti adottságok, történeti előzmények
6 7
Természeti adottságok, történeti előzmények
Természeti adottságok, történeti előzmény_ek
Medence a Kárpátok ölelésében
Minden térképet szerető ember alapvető gyermekkori élménye a Kárpát-medence hegy-és vízrajzával való megismerkedés. Még a gya
korlatlan szemlélő előtt is kirajzolódik a terület gyönyörű földrajzi egysége, s a történeti határok feltüntetése nélkül is nyilvánvaló
a hegykoszorú gerincén végigfutó természetes határ. Mivel a természetes határok sokakat óhatatlanul az egykori Magyarország területére
emlékeztették, ezért a nyolcvanas évek derekáig a hazai atlaszokban és falitérképeken nem szerepelhettek az egységes Kárpát-medence
természetföldrajzát bemutató térképek, mindig csak részletekben ábrázolták.
S valóban, a térséget egységbe vonja a Kárpátok hegylánca. Északon a Felvidék széles bércek alkotta határa, a hegyek számos vonu
lata párhuzamosan és enyhén ívelten húzódik nyugat-keleti irányban, mint a Budapesttől északra húzott képzeletbeli metszet mentén
a Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra, a Gömör-Szepesi-érchegység, majd az Északi-középhegység. A hegyvonulatok között folyóvölgyek
húzódnak, a legnagyobbak közülük a Vág, a Garam, az Ipoly, a Sajó, valamint a Hernád völgye.
Északkeleten, Kárpátalja vidékén elkeskenyedik a hegykoszorú, és a Máramarosi-havasok tömbje egységesebb falat alkot. Délkeleten
éles fordulatot vesz az ív, s Erdélyt keletről a Kárpátok párhuzamos gerincei, míg délről egységes vonulata övezik. A kép délen kevésbé
egységes ugyan, de a Balkán félsziget különböző hegyláncai mégis egységes keretet képeznek a medencének.
A Kárpát-medencét két belső hegylánc, a Dunántúli-középhegység és az Erdélyi-középhegység három medencére osztja: a Kisalföldre,
az Alföldre és az erdélyi Mezőségre. E belső térségek természetföldrajzi szempontból szerves egységeket alkotnak, nincs különbség
a Kisalföld Dunától délre és északra elterülő síkja között, ahogy nincsenek az Alföld peremterületei között sem.
Ha a térség vízrajzi térképére tekintünk, hasonló eredményre jutunk. Ugyan néhány folyó, mint északon a Poprád és a Dunajec, Erdélyben az
Olt és a Zsil vizei áttörik a hegykoszorút, a medence vizeit nagyrészt a Duna gyűjti össze a Dévényi-kaputól a Vaskapuig. Így a vízrajzi hálózat szin
~k irajzolja a medence, s egyben a történelminek nevezett Magyarország természetes határait. A hegyek, a folyóvölgyek, dombságok és alföl
dek egymásba kapcsolódó tájat alkotnak, melyek szervesen kiegészítik egymást: a fát, követ és ércet nyújtó hegyek és a gabonát termő síkságok.
A Kárpát-medence azonban nem elzárt világ, több irányban szorosan kapcsolódik környezetéhez. A Dévényi-kaputól nyugatra elterülő
táj felé a Duna a legfőbb kapocs, de a medence hegyekre kúszó nyugati határa sehol sem jelent éles választóvonalat. Északi és keleti
irányban a Kárpátokat számos jó közlekedést biztosító hágó teszi átjárhatóvá, mint a Jablunkai-, Duklai-, Vereckei-és Tatár-hágó, hogy
csak a legfontosabbakat említsük. De még a legegységesebb hegyvonulatot, a Déli-Kárpátokat is folyók vágta szorosok teszik átjárható
vá, mint a Zsil Vulkán-szorosa vagy az Olt Vöröstorony-szorosa.
A természetföldrajzi sajátosságok a tengertől zárták el a medencét leginkább. A Dinári-hegység vonulatait a Duna völgye felé nem
szelik át folyók és könnyen járható hágók.
A magyar állam határai
A trianoni békeszerződést megelőző mintegy 1O OO év alatt a Magyar Királyság határa a Kárpátok koszorúját leszámítva szinte folyamato
san változott. A történelminek nevezett Magyarország határai valójában csak az 1867-es kiegyezést követően alakultak ki.
A Kárpátok gerince, délen pedig a folyók futása nagyjából kijelölte a honfoglaló őseink által megszállt terület határát, ám az - ahogy más
országok esetében is - csak évszázadok alatt vált konkrét, akár térképen is jelölhető vonallá. Azt a területet, amelyet a X-Xl. században a ma
gyarok földjének neveztek, és amelyet kezdetben a törzsi-nyelvi, majd később a nyelvi-vallási hovatartozás határozott meg, a honfoglalást
követően óriási senki földje, tágas, bizonytalan hovatartozású gyepű választotta el a környező népektől, országoktól. Szent István uralkodásá
nak végén (1038) - bár az ország határa már kezdett kirajzolódni - ez a gyepű még fontos szerepet játszott a terület védelmében is.
A Xlll. század végére megszilárdultak a magyar állam határai. A XI. század folyamán meghódított Szlavónia és Horvátország Erdéllyel
együtt egyfajta autonómiával rendelkezett az országon belül. A Xll-Xlll. században a Magyar Királyság fennhatósága alá vonta a déli hatá
ra mentén fekvő területeket, amelyek úgynevezett bánságokká szervezve védték az országot délről. A bánságok területe szinte állandóan
változott, némelyikük hol a magyar korona, hol valamelyik szomszédos állam vazallusaként működött.
A középkori magyar állam határa Hunyadi Mátyás uralkodása idején, a királyság részévé vált bánságok területével együtt érte el legna
gyobb kiterjedését. A török hódítás előtt, a kiegyezésig ekkor volt utoljára teljes az ország egészére kiterjedő vármegyerendszer.
Az oszmán-török terjeszkedés legjelentősebb magyarországi korszakát az 1568-as drinápolyi béke zárta le. A Magyar Királyság három részre
szakadt. A királyság a magyar koronát viselő Habsburg uralkodón keresztül a Habsburg Birodalomhoz csatlakozott, Erdély önálló fejedelem
ségként a török birodalom függésébe, az ország középső része pedig török megszállás alá került. Az Erdélyi Fejedelemség ekkor egészült ki a
történelmi Erdély tartományon kívüli, az ekkortól Partium (Részek) néven ismert résszel. A török hódoltság idején az Oszmán-török Birodalom,
a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határai a XVl-XVll. század folyamán az erőviszonyoknak megfelelően többször változtak.
A török kiűzése, majd a Temesköz visszafoglalása (1718) után kezdtek körvonalazódni az ún. történelmi Magyarország határai. Az ország
területi egysége ugyan visszaállt, de közjogi értelemben széttagolt maradt. Az egyes partiumi területrészekkel megnövelt Erdély - 1765-től
nagyfejedelemségként - egészen 1848-ig saját törvényhozással és kormányszervekkel rendelkezett, és közvetlenül a bécsi udvar fennha
tósága alatt állt, a Temesi Bánság 1778-ig a bécsi Haditanács katonai parancsnoksága alá tartozott, az ország déli részének védelmére
létrehozott katonai határőrvidék pedig szintén Bécs katonai igazgatása alatt álló, sajátos közigazgatási terület volt egészen a kiegyezésig.
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését követő tíz évben a bécsi udvar újra leválasztotta Magyarországról a szabadságharc alatt
a Magyar Királysággal egyesült Erdélyt, a Temesi Bánságot és Horvátországot. Ez az állapot véglegesen a kiegyezést követően szűnt meg.
A különböző elszakított részek több lépésben egyesültek, és kerültek a magyar országgyűlés és kormány felügyelete alá. Horvátország
a magyar korona részeként, önálló országgyűléssel rendelkező autonóm területté vált. Az 1876-ban kezdődő közigazgatási reformot
követően megszűntek a kiváltságos Qász, kun, szász, székely) területek, és kialakult a 63 vármegyéből és Fiuméból álló magyarországi
és a 8 vármegyéből álló horvátországi vármegyerendszer. Az első világháború végéig ez az állapot már nem változott.
8
