Table Of ContentEdward de Bono
Tanítsd meg önmagad
gondolkodni!
Tartalom
Előszó 13
Bevezetés 17
A gondolkodás öt szakasza 33
Néhány alapvető gondolkodási folyamat
Rendszerek és módszerek 55
EL
Hová akarok eljutni? 65
ÁT
Az információs szakasz 125
LE
Mik a lehetőségek? 145
KI
Mi tehát az eredmény? 205
MEG
Dolgoztassuk a gondolatainkat! 231
ÍBzituációkódolás 259
összefoglaló áttekintés 267
Lélegzem. Járok. Beszélek. Gondolkodom.
E dolgokról nem kell gondolkodnom,
miért gondolkodjam hát
a gondolkodásról? Természetes,
hogy gondolkodom. Jön az magától.
Az intelligens ember anélkül is tud
gondolkodni, hogy megtanulná,
hogyan kell. A többiek meg csinálhatnak
akármit, úgysem sikerül nekik. Mi hibádzik
ebben az okoskodásban?
Mert a gondolkodás a legalapvetőbb
emberi képesség.
Mert gondolkodási készségünk
meghatározza, miként boldogulunk
az életben.
Mert gondolkodnunk kell, ha tervet
akarunk készíteni, ha el akarunk indulni
valamerre, ha meg akarunk oldani egy
problémát, ha élni akarunk
a lehetőségeinkkel, ha meg akarjuk
tervezni a jövőnket.
Mert gondolkodási képesség nélkül csak
olyanok vagyunk, mint egy sodródó faág,
amelyet csak visz a víz, ki tudja, merre.
Mert a gondolkodás szórakoztató
mulatság - már ha megtanuljuk, hogyan
tegyük azzá.
Mert a gondolkodás és az intelligencia két
különböző dolog. Az intelligencia olyasmi,
mint az autó lóereje. A gondolkodás pedig
mint az autóvezető ügyessége.
Sok rendkívül intelligens ember rossz
gondolkodó, és az „intelligencia
csapdájába” esik. Sok kevésbé intelligens
ember magas fokra fejlesztette gondolko
dási készségét.
Mert a gondolkodás olyan készség, amely
tanulható, gyakorolható és fejleszthető.
A fejlődést azonban akarni kell.
Az embernek meg kell tanulnia, hogyan kell
biciklizni, hogyan kell autót vezetni.
Mert a hagyományos iskolai és egyetemi
oktatás a gondolkodásra csak elemi
szinten tanít meg.
Az ember azt hihetné, hogy a legfontosabb
dolgok a világon az érzelmek és az értékek.
Ez így is van.
Éppen ezért olyan fontos a gondolkodás.
Az ember azért gondolkodik,
hogy eljusson azokhoz az értékekhez,
amelyeket keres. A kerékpár célja is az,
hogy elvigyen oda, ahova menni akarunk.
Ha megtanulunk biciklizni, kevés
energiával igen gyorsan messzire
juthatunk. Ekképpen a gondolkodás
is lehetővé teszi számunkra,
hogy a fontosnak tekintett értékeket
- vágyakat, törekvéseket, célokat -
megvalósítsuk.
Képzelje el, kedves olvasóm, hogy be van
zárva egy szobába, és minden vágya,
hogy kijusson onnan! Szabad akar lenni.
Az érzelmei rendkívül erősek. Melyiknek
veszi nagyobb hasznát: ennek a rettentő
erős érzésnek vagy egy kulcsnak, amely
nyitja az ajtót?
Az érzelmek nem sokat érnek,
ha a megvalósításukra nincs meg
a megfelelő eszköz. Az is igaz, hogy a kulcs
sem ér túl sokat, ha az ember nem akar
kimenni a szobából.
Szükségünk van értékekre, érzésekre
és gondolkodásra is. Az érzelem nem
helyettesítheti a gondolkodást, az értékek
nélküli gondolkodás viszont céltalan.
Ez a könyv a gondolkodásról szól.
Az értékek és az érzelmek ugyanilyen
fontosak, de gondolkodás nélkül nem
sokra jutunk velük.
i1
Előszó
Amikor nekifogtam, hogy megírjam ezt a könyvet, választanom kel
lett, hogy olyan könyvet írjak-e, amely a gondolkodást minden
szempontból, bonyolultan és átfogóan elemzi, vagy egy sokkal egy-
szerűbbet, közérthetőbbet. Végül is az írás címe döntött: Tanítsd
meg önmagad gondolkodni. Olyan könyvnek szántam, amely mind
azokhoz szól, akiket érdekel, hogy hogyan fejleszthetnék tovább
gondolkodási készségüket. Csak kevés ember szánná rá magát,
hogy belefogjon, vagy éppenséggel végigolvasson egy bonyolult,
vaskos kötetet. így hát úgy döntöttem, hogy könyvem egyszerű és
; gyakorlatias lesz.
Tapasztalatból tudom, hogy vannak kritikusok, akiket szörnyen fel
bőszít az egyszerűség; úgy gondolják, hogy' ami egyszerű, az már
nem is lehet komoly. Félnek is az egyszerűségtől, mert elveszi a ke
nyerüket, hiszen nekik az a feladatuk, hogy megmagyarázzák a bo
nyolult dolgokat.
Én mindig is az egyszerűség híve voltam. Arra törekedtem, hogy a
dolgokat minél inkább leegyszerűsítsem. Ezért van az, hogy azokat
a gondolkodási „eszközöket”, amelyeket kidolgoztam, egyaránt ta
nítják a hatéves, fekete, dél-afrikai, falusi kisgyereknek és a legna
gyobb nemzetközi mamutvállalatok vezérigazgatóinak.
Az igazán széles körben elterjedt Hat Gondolatsegítő Sapka (Six
Thinking Hats) rendkívül egyszerű, de roppant hatásosan alkalmaz
ható módszer. A 2500 éve meghonosodott hagyományos érvrend
szer helyett gyakorlatias alternatívát ajánl Ezért van az, hogy ezt a
módszert az oktatásban, az üzleti életben és az államigazgatásban is
egyre szélesebb körben alkalmazzák.
14 Előszó
Az L játékot (L-Game) egy híres cambridge-i matematikus, Little-
wood professzor felhívása nyomán találtam ki. A cél egy olyan játék
kifejlesztése volt, amelyben minden résztvevőnek csak egy figurája
van. Az ötletemet nemrégiben komputerrel elemezték, s kiderült,
hogy „valódi játék” (nincs olyan nyerési stratégia, amellyel az első
játékos előnyhöz jutna). Nemrégiben még egy ennél is egysze
rűbbet találtam ki, a Három pötty játékot (The Three-spot Game).
Mindenekelőtt: az egyszerűség könnyen tanulható és hasznosítható.
Ki fogja olvasni ezt a könyvet? Az évek során számos munkám jelent
meg a gondolkodásról, és lehetetlen előre megmondani, kik lesz
nek az olvasók. A hozzám írt levelekből azt a következtetést lehet le
vonni, hogy írásaimat valóban a legkülönfélébb emberek olvassák.
Az a közös bennük, hogy mindannyiukban megvan az indíttatás és
a gondolkodás iránti érdeklődés. Azt hiszem, hogy a tömegkom
munikációs eszközök (tévé, rádió, írott sajtó) jócskán alábecsülik
az emberek intelligenciáját, és úgy gondolják, közönségük egyébre
sem vágyik, mint szórakozásra és felszínes kikapcsolódásra. Nekem
nem ez a tapasztalatom.
Vannak, akik fölöttébb meg vannak elégedve gondolkodási képes
ségükkel. Az ilyen emberek úgy hiszik, rrfár nincs mit tanulniuk.
A vitákban többnyire felülkerekednek, és úgy vélik, a gondolkodás
másra sem való, mint hogy az embernek legyen véleménye, és azt
meg is tudja védeni.
Vannak, akik rendkívül intelligensek, és gondolkodásukban nem
vétenek hibát. Úgy hiszik, hogy az intelligencia elég, és a hibátlan
gondolkodás egyszersmind jó gondolkodás is.
Vannak aztán olyanok is, akik kiábrándultak a gondolkodásból. Az
iskolában nem tanultak különösebben jól, és nem igazán mesterei
a „talányok” megfejtésének, ezért arra a következtetésre jutottak,
