PhD ÉRTEKEZÉS Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin MISKOLC 2013

319 Pages·2014·1.56 MB·Hungarian

DOI: 10.14750/ME.2013.003

PhD ÉRTEKEZÉS

Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin

MISKOLC
2013
DOI: 10.14750/ME.2013.003

MISKOLCI EGYETEM
ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
DEÁK FERENC ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin

A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A NÖVÉNYFAJTÁK
NEMESÍTÉSÉHEZ, TERMESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS
JOGI KÉRDÉSEK
PhD értekezés

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi
Doktori Iskola
A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Bragyova András DSc

A doktori program címe: A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány
továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra
Tudományos vezető: Prof. Dr. em. Prugberger Tamás DSc

MISKOLC
2013.
2
DOI: 10.14750/ME.2013.003

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 3
I. Fejezet 12
A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SZABÁLYOZÁSA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. A NÖVÉNYFAJTÁK IPARJOGVÉDELMI OLTALMA 12
1.1. Az UPOV Egyezmény 13
1.2. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés és az Európai Szabadalmi Egyezmény 14
1.3 A TRIPS Megállapodás 16
1.4. A közösségi növényfajta-oltalom 19

2. A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SAJÁTOSSÁGAI 19
2.1. A növényfajta-oltalom feltételei és tartalma 20
2.2. A nemesítői kedvezmény 21

3. NÖVÉNYFAJTA – OLTALOM- SZABADALOM – GÉNTECHNOLÓGIA – 23
BIOTECHNOLÓGIA
3.1. A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó növényfajták 24
3.2. A biotechnológia fejlődésének hatása az iparjogvédelmi oltalomra 27
3.3 Az egységes hatályú európai szabadalom 28

4. GENETIKAI ANYAGOK MEGŐRZÉSE 29

5. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 30

II. Fejezet 32
AZ UPOV EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM
KIALAKULÁSA

1. A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRA LÉTESÜLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY 32
1.1. Az UPOV Egyezmény módosításai 32
1.2. Az UPOV Egyezmény tagállamai 36
1.3. Az UPOV tevékenysége 38
1.3.1. Az UPOV Egyezmény módosításai és hatása a magyar szabályozásra 39
1.4. Az Unió szervei 39

2. NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM AZ UPOV EGYEZMÉNY ALAPJÁN 41
2.1. A növényfajta-oltalom feltételei 41
2.2. A növényfajta-oltalom tartalma 42
2.2.1. A lényegében származtatott fajta 43
2.2.2. Kivételek a növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos rendelkezési jog alól 45

i
DOI: 10.14750/ME.2013.003
3. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 47

III. Fejezet 49
A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK
ALAKULÁSA

1. A HAZAI IPARJOGVÉDELMI SZABÁLYOZÁS 49

2. A NÖVÉNYFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA 51
2.1. Az 1969- 1995 közötti időszak 52
2.2. Az 1995- 2003 közötti időszak 55
2.3. Az 1969- 1995 közötti és az 1995- 2003 közötti időszak értékelése 56

3. A SUI GENERIS NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM BEVEZETÉSE 2003-BAN 57
3.1. A növényfajta-oltalom feltételei 58
3.1.1. A fajtanévre vonatkozó szabályok 61
3.2. A növényfajta-oltalom időtartama 62
3.3. A növényfajta-oltalom tartalma 63
3.3.1. A kizárólagos hasznosítási jog alóli kivétel 63
3.3.1.1. A növényfajta-oltalomból eredő díjigény 67
3.3.2.A kutatás eredményei a saját felhasználású vetőmag témakörben feltett 69
kérdésekre vonatkozóan
3.4. A nemesítő díjazására vonatkozó szabályok a szabadalmi törvényben 70
3.4.1. A kutatás eredménye a fajtahasználati díj – licenc díj témakörben feltett 71
kérdésekre vonatkozóan
3.5. A kutatás eredményei - hazai nemesítőink iparjogvédelmi oltalom iránti 72
bejelentési gyakorlata
3.6. A 2003-tól napjainkig terjedő időszak értékelése 74

4. A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOMBÓL EREDŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉS SZABÁLYAI 75
4.1. A bírósági végrehajtás szabályainak változása 75
4.2. A növényfajta-oltalom bitorlása esetén érvényesíthető igények 76
4.3. Jogérvényesítés büntetőjogi eszközökkel 79
4.3.1. A hazai büntetőjogi szabályozás 80
4.3.2. Kutatásom eredményei 83

5. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 84

IV. Fejezet 86
A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ
OLTALMI TARTALMÚ JOGOK

1. A FAJTAHASZNÁLATI DÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK 87
ÁTTEKINTÉSE
1.1 A fajtahasználati díj és a találmányhasznosítási díj kapcsolata 91

ii
DOI: 10.14750/ME.2013.003
2. A NÖVÉNYFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA ÉS AZ ÁLLAMI ELISMERÉS KÖZÖTTI 91
VISZONY

3. A FAJTAJOGOSULT FOGALMA 94
4. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA 100
4.1. Kutatásom eredménye 100
4.2. Értékelés 100

5. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 101

V. Fejezet 104
A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM

1. A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI JOGOKRÓL SZÓLÓ, 1994. JÚLIUS 27-I 104
2100/94/EK TANÁCSI RENDELET
1.1. A Közösségi Növényfajta-Hivatal 104
1.2. Bejelentés közösségi növényfajta-oltalom iránt és a bejelentés elbírálása 105
1.3. Fellebbezés és kifogás benyújtása 108
1.4. Határozathozatal 110
1.5. Kényszerengedély megadása 110
1.6 A közösségi növényfajta-oltalmi jogok semmissége 111
1.7. A közösségi növényfajta-oltalom törlése 112

2. A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA- OLTALOM 112
2.1 A közösségi növényfajta- oltalom feltétele 112
2.2. A fajtanévre vonatkozó szabályok 113
2.3. A közösségi növényfajta-oltalom időtartama 115
2.4. A közösségi növényfajta-oltalom tartalma 116
2.5. Kivételek a növényfajta-oltalom alól 117

3. A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A NEMZETI NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM 124
VISZONYA

4. JOGÉRVÉNYESÍTÉS 125

5. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 126

VI. Fejezet 128
A BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK UNIÓS ÉS HAZAI
SZABÁLYOZÁSA

1. A BIOTECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOMRA 129

2. A BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ, 1998. JÚLIUS 6-AI 131
98/44//EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV
2.1. A lényegében biológiainak minősülő eljárás 133
iii
DOI: 10.14750/ME.2013.003
2.2. A növények és állatok szabadalmi oltalma 134

3. A BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOKRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOK 137

4. AZ EGYSÉGES HATÁLYÚ EURÓPAI SZABADALOM 138
4.1. Az egységes hatályú európai szabadalomra vonatkozó szabályozás előkészítése 138
4.2. A nemesítői kedvezménnyel kapcsolatos álláspontok 139
4.3. Az egységes hatályú szabadalmi oltalom létrehozásának területén 141
megvalósítandó megerősített együttműködésre vonatkozó uniós rendeletek
4.4. Az egységes szabadalmi bíróságra vonatkozó megállapodás 144

5. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 145

VII. Fejezet 147
A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A SZABADALOM ELHATÁROLÁSA,
KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL A BIOTECHNOLÓGIAI SZABADALMAKRA

1. NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM – SZABADALOM 148
1.1. A kettős oltalom tilalmától a növényfajta szabadalomig 148
1.2. A nemesítői kedvezmény és a szabadalmi oltalom 152

2. AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL GYAKORLATA 153
2.1. Az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatának módosítása 154
2.2. A növényfajtákat érintő szabadalmak vitatott kérdései 158
2.3. Szabadalom kontra növényfajta-oltalom 166
2.4. A Syngenta szabadalmi bejelentései 168
2.4.1. Értékelés 173

3. „NON PATENT ON SEED” MOZGALOM ÉS TILTAKOZÁSOK A NÖVÉNYFAJTÁK 174
SZABADALMI OLTALMA ELLEN

4. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 178

VIII. Fejezet 181
A NÖVÉNYFAJTA-OLTALMAT ÉRINTŐ NEMZETKÖZI
EGYEZMÉNYEK JELENTŐS SZABÁLYAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY 183
1.1. A Biológiai Sokféleség Egyezmény szellemi tulajdonvédelmi összefüggései 185
1.2. Az UPOV Egyezmény és a Biológiai Sokféleség Egyezmény kapcsolódási 188
pontjai

2. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐKÖNYVEK 189
2.1. A Nagojai jegyzőkönyv 189
2.2. Cartagena Jegyzőkönyv 193
iv
DOI: 10.14750/ME.2013.003
2.2.1. Nagoja- és Kuala Lumpur kiegészítő Jegyzőkönyv 195

3. AZ ÉLELMEZÉSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ NÖVÉNYI GÉNFORRÁSOKRÓL SZÓLÓ 197
FAO EGYEZMÉNY

4. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 199

IX. FEJEZET 202
A GENETIKAI ERŐFORRÁSOK ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ
HAGYOMÁNYOS TUDÁS HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME

1. A HAGYOMÁNYOS TUDÁS HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME 202
1.1. A WIPO Kormányközi Bizottság tevékenysége 204
1.2. A hagyományos tudás szabályozása az egyes államokban 206

2. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK JOGAI (FARMER JOGOK) 207
2.1. A La Via Campesína Mozgalom 211
2.2. A Slow Food "Komótos étkezés" Mozgalom 212

3. A HAGYOMÁNYOS TUDÁS VÉDELME HAZÁNKBAN 212
3.1. A 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 212
3.2 Nemzeti értékek, hungarikumok a vidékfejlesztési ágazatban 214

4. A GENETIKAI ANYAGOK MEGŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYAINK 216
4.1. A biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó szabályok az Alaptörvényben 216
4.2. A genetikai anyagok megőrzésére vonatkozó hazai szabályok 217
4.3. A hazai génbanki tevékenység 218

5. A TÁJFAJTÁK TERMESZTÉSÉRE VONATKOZÓ UNIÓS ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁS 219
5.1. A XXI. század kihívásai és a tájfajták szerepe 219
5.2. A Kokopelli ügy 222

6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 223

X. Fejezet 227
A GÉNTECHNOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG UNIÓS ÉS HAZAI
SZABÁLYOZÁSA

1. A GÉNTECHNOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG UNIÓS SZABÁLYOZÁSA 227

2. A GÉNTECHNOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG HAZAI SZABÁLYOZÁSA 231
2.1. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 231
2.2. A védzáradéki eljárás 234
2.3. Koegzisztencia 236
2.4. A géntechnológiai tevékenység szabályozása a Büntető Törvénykönyvben 241

v
DOI: 10.14750/ME.2013.003
3. GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT SZERVEZETTEL SZENNYEZETT VETŐMAG 241

4. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 245

XI. Fejezet 246
A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSÉRE ÉS A
VETŐMAGFORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ HAZAI ÉS UNIÓS
SZABÁLYOZÁS

1. A MAGYARORSZÁGI FAJTAKÍSÉRLETEZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI 247
ÁTTEKINTÉSE
1.1. A hazai fajtakísérletezés kialakulása és intézményei 247
1.2. A növényfajták állami elismerésének szabályozása 250

2. A NÖVÉNYFAJTÁK ELISMERÉSÉRE ÉS A SZAPORÍTÓANYAGOK FORGALMAZÁSÁRA 252
VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOZÁS

3. A NÖVÉNYFAJTÁK ELISMERÉSÉRE ÉS A SZAPORÍTÓANYAGOK MINŐSÍTÉSÉRE 253
VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS
3.1. A növényfajták elismerésére vonatkozó szabályozás 253
3.2. A szaporítóanyagok minősítésére vonatkozó hazai szabályozás 256
3.2.1. Megállapodás a védőtávolságba eső termőföld használójával 258
3.2.2. A hatáskör megosztása a szaporítóanyag minősítés területén 260

4. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 261

Összegezés 263
Magyar összefoglaló 279
Idegen nyelvű összefoglaló 281
Irodalom 283
Jogszabályjegyzék 289
Mellékletek 297
Függelék 312

vi
DOI: 10.14750/ME.2013.003
BEVEZETÉS

A doktori kutatás témája a növényfajta-oltalom, a növénynemesítés
eredményeként létrehozott új növényfajták biológiai sajátosságaihoz igazodó
sui generis iparjogvédelmi oltalma, valamint a növényfajták nemesítéséhez és
termesztéséhez kapcsolódó jogi kérdések elemzése. A növénynemesítés
kindulópontja a genetikai anyagok használata és a növénynemesítés célja
pedig a piac igényinek megfelelő új növényfajta előállítása. A XX. század
végét és a XXI. század elejét jellemző tudományos-technikai fejlődés és az
azáltal kiváltott politikai, társadalmi mozgalmak idokolják a növényfajta-
oltalomhoz kapcsolódó jogi kérdéseket a növényfajta nemesítéstől, egészen a
szaporítóanyag forgalmazásáig terjedően átfogóan elemezni.
A kutatás fő területe a szellemi tulajdonvédelmi kérdések
összefüggéseinek feltárására irányul. A PhD értekezés a növényfajták
iparjogvédelmi oltalmát szabályozó, illetve azt érintő nemzetközi
egyezmények, a vonatkozó hazai szabályozás, valamint a közösségi
növényfajta-oltalomról szóló uniós rendelet kronológiai bemutatásával ad
áttekintést a növényfajta-oltalom szabályozásának alakulásáról és a
növényfajta-oltalmat is érintő kérdések összefüggéseiről.
A PhD értekezés bemutatja a növényfajták iparjogvédelmi oltalmát
szabályozó nemzetközi egyezményeket: a növényfajták oltalmára létesült
nemzetközi egyezményt az ún. UPOV Egyezményt, az Európai Szabadalmi
Egyezményt és a TRIPS Megállapodást, valamint a növényfajta-oltalomat
érintő és a genetikai anyagok megőrzése szempontjából meghatározó
nemzetközi egyezményeket: a Biológiai Sokféleség Egyezményt, az ahhoz
kapcsolódó jegyzőkönyveket, továbbá az ENSZ Mezőgazdasági és
Élelmezésügyi Szervezete által létrehozott és 2002-ben elfogadott, az
élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi
egyezményt. A nemzetközi egyezmények elemzése rámutat a nemzetközi
szabályozás jelentős összefüggéseire.
3
DOI: 10.14750/ME.2013.003
A növényfajták oltalmával kapcsolatos jogi szabályozás alakulása
szempontjából meghatározó az 1957-ben Párizsban megtartott Diplomáciai
Konferencián elhatározott, majd 1961-ben szintén Párizsban aláírt, a
növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (International Union
for the Protection of New Varieties of Plants) (a továbbiakban: UPOV
Egyezmény), amely 1968. augusztus 10-én lépett hatályba. Magyarország
1983-ban csatlakozott az UPOV Egyezmény 1978. évi szövegéhez, majd
2003. január 1-jén az UPOV Egyezmény 1991. évi szövegéhez.
Az UPOV Egyezmény 1961. évi megkötése megelőzte a Szellemi
Tulajdon Világ Szervezetének (WIPO) 1970. évi létrehozását és az Európai
Szabadalmi Egyezmény megkötését. Ezért a növényfajta-oltalom jogi kereteit
meghatározó UPOV Egyezmény megkerülhetetlenné vált a növényfajták
iparjogvédelmi oltalmának szabályozásával kapcsolatban.
Az új növényfajták hazánkban 1969-től kezdődően – az UPOV
Egyezmény feltételei szerint – szabadalmi oltalomban, majd 2003-tól
kezdődően sui generis növényfajta-oltalomban részesíthetőek.
Az UPOV Egyezmény 1991. évi szövege alapján kidolgozott közösségi
növényfajta-oltalmat, az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő,
egységes oltalmat 1995-től kezdődően közösségi növényfajta-oltalomról szóló
2100/94/EK rendelet tette lehetővé.
A növényfajta-oltalom tárgya az a növényfajta, amely
megkülönböztethető, egynemű és állandó. A növényfajta elsődlegesen
körülhatárolható, genetikai tartalmat hordozó élő anyag, amely csak tudatos
nemesítői tevékenységgel állítható elő és tartható fenn.
A növényfajta-oltalommal védett fajták esetében is a fajta
szaporítóanyaga forgalomba hozatalának feltétele, hogy a fajta szerepeljen az
Európai Unió Közösségi Fajtajegyzékében vagy egy tagállam
fajtajegyzékében és a forgalomba hozatalt megelőzően a szaporítóanyag a
vonatkozó szabályoknak megfelelően minősítve legyen. Egy – egy új
növényfajta termeszthetősége iránti eljárás, valamint az elismert és listára vett
termeszthető növényfajták szaporítóanyagának forgalomba hozatalát
4