Orvosi Hetilap, 1970. április

163 Pages·2017·55.62 MB·Hungarian

TARTALOMJEGYZÉK
ORVOSI
HETILAP
Darabos Pál dr.:
1970. április 4....................................................... 783
KLINIKAI TANULMÁNYOK
AZ O R V O S-EG ÉSZSÉGÜ GYI
Nemes János dr. és Sági Tamás dr.:
D O L G O Z Ó K
A méhnyakrákok korai diagnosisának
S Z A K S Z E R V E Z E T É N E K kérdése 10 000 eset komplex vizsgálata
alapján .................................................................. 788
TU D O M Á N Y O S FOLYÓIRATA
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
Erdélyi Gábor dr., Stützel Mária dr.,
Nemesánszky László dr., Tenczer József dr.
Alapította: és Végh Márta:
MARKUSOVSZKY LAJOS
A zsír- és szénhidrát-anyagcsere vizsgálata
1857-ben coronariasclerosisban ........................................ 795
*
THERAPIÄS k ö zl emények
Szerkesztő bizottság: Balkányi Iván dr., Gyergyói Márta dr.
és Gyulai Ernő dr.:
ALFÖLDY ZOLTÁN DR.
DARABOS PAL DR. Az adrenerg beta-receptorgátló propranolol
(Inderal, ICI) a hyperthyreosisos krízis
FISCHER ANTAL DR.
kezelésében ........................................................ 799
HIRSCHLER IMRE DR.
LENART GYÖRGY DR.
RITKA KÖRKÉPEK
SÓS JÓZSEF DR.
SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Kenedi István dr. és Gonda Ferenc dr.:
Ritka arrhythmia
* szívinfarctus akut szakában ............................. 804
Felelő s szerkesztő :
A KÖRZETI ORVOS GYAKORLATA
TRENCSÉNI TIBOR DR.
Martos Katalin dr.:
* A gyakorló orvos teendő i
a hypertoniában szenvedő betegek
Szerkesztő : ellátásában ........................................................... 807
BRAUN PÄL DR.
KAZUISZTIKA
*
Kerényi Károly dr., Lovász László dr.
és Mészáros László dr.:
Munkatársak :
Torsio cholecystae ............................................ 811
PAPP MIKLÓS DR.
FORRAI JENŐ DR.
RÖVID MŰ TÉTTECHNIKAI KÖZLEMÉNYEK
GIACINTO MIKLÓS DR.
BTAGE ZSUZSANNA DR. Csúcs László dr., Kött Istvánná dr.
és Solt Imre dr.:
* A méhseb egy rétegben történő
összevarrásáról császármetszés során .......... 813
111. ÉVFOLYAM
* Beszámolók, jegyző könyvek ..................................... 815
Folyóiratreferátumok ................................................ 816
14. SZÁM
Levelek a szerkesztő hö.z........................................... 829
* Könyvismertetés ........................................................ 831
Hírek.............................................................................. 833
1970. Apr il is 5.
Az Egészségügyi Minisztérium járványügyi
tájékoztatója ........................................................ 838
a SbBÍSZCIi Elő adások, ülések ........................................................ 840
* KÖNYVTARA *
1970. április 4. ladóbb társadalmi rendszert, a szocializmust válasz­
totta és minden erejét ennek építésére fordítja.
Ezt tették az orvosok, gyógyszerészek, egészség-
ügyi dolgozók is. Az Orvosi Hetilap most fejezi be
azt a sorozatot, amely a felszabadult ország egész­
ségügye történetének első éveit mondja el. Minden
Huszonöt éve fejező dött be hazánk felszabadí­
nehézséggel szembeszálló és legyű rő munkánkat,
tása a német fasizmus igája alól. Huszonöt éve feje­
küzdelmeinket, emberi formálódásunkat és változá­
ző dött be a történelem legborzasztóbb vérengzése,
sainkat, az ország lakosságának megvédését a há­
50 millió ember halálát, az anyagi javak még ma
ború pusztítását tetéző járványoktól, a romos kór­
sem felmért pusztulását hozó második világháború.
házakban megindult munkát; a szocialista egészség­
A magyar nép szabadsága, nemzeti függetlensé­
ügy építésének kezdetét.
ge annak a világtörténelmi jelentő ségű győ zelem­
A 25 éves évforduló az emlékezés, a számvetés,
nek a nyomán született meg, amelyet a Szovjet­
a számotadás ideje. Felelnünk kell arra, hogyan sá­
unió és szövetségesei a hitleri fasizmus és csatlósai
fárkodtunk a reánk bízott negyedszázaddal. A
— köztük a Horthy-rendszer — felett arattak a má­
számvetést adatok, számok felsorakoztatásával kell
sodik világháborúban.
kezdenünk.
A magyar nép örök hálával gondol a hazánkat
Az utolsó békeévnek számító 1938-ban Magyar-
felszabadító szovjet nép áldozataira. Kegyelettel
országon 10 590 orvos és 1800 gyógyszerész mű kö­
ő rizzük a felszabadításunkért életüket adó hő s fi­ai
dött, az egészségügyi szakszemélyzet száma 21 000
nak emlékét. Tisztelettel gondolunk a bolgár, a ju­
volt.
goszláv, a román és más népek fiaira, akik harcol­
A háborúban az orvosoknak majd egyharmada
tak, vérüket hullatták, életüket adták Magyaror­
pusztult el és hasonlóan nagy volt a veszteség a
szág felszabadításáért.
többi dolgozók körében is. A megnövekedett kép­
Örök hálával gondolunk azokra a kommunis­ zés 1950-re pótolta a háborús veszteségeket. Ekkor
tákra és haladó emberekre, a nép legjobb fiaira és 10 229 orvost, 2499 gyógyszerészt és 41 000 egészség-
leányaira, akik a Horthy-fasizmus legsötétebb évei­ ügyi segédszemélyzetet tartottunk számon.
ben, a második világháború súlyos megpróbáltatá­
1968 végén — a legutolsó lezárt statisztikai
sokkal terhes idő szakában, lankadatlanul küzdöttek
adatok szerint — az orvosok száma 21 806, a gyógy­
a társadalmi haladásért. A legkegyetlenebb elnyo­
szerészeké 4167, a fő iskolai képesítést nem igénylő
más idején sem hagyták kihunyni a szabadság és
egészségügvi munkakörökben engedélyezett állások
függetlenség forradalmi lángját; Dózsa parasztfel­ száma 69 370.
kelése, Rákóczi szabadságharca, az 1848-as forrada­
A további fejlő dés dinamikáját jelzi, hogy
lom és az 1919-es Tanácsköztársaság emlékét.
1968-ban 930 orvos, 175 fogorvos és 228 gvógysze-
Mi orvosok, egészségügyi dolgozók tisztelettel rész szerzett diplomát; 1799 szakiskolai hallgató és
és szeretettel ő rizzük szívünkben a Tanácsköztársa­ 820 munka melletti képzésben résztvett egészség­
ság orvos és gyógyszerész vezető inek, Hamburger ügvi dolgozó kapott oklevelet. Szakorvosi képesítést
Jenő nek, Madzsar Józsefnek, Doktor Sándornak , 947 orvos nyert.
Téry Tibornak emlékét; hálával és kegyelettel gon­ Vizsgáljunk meg még egy adatsort. Az első ma­
dolunk a két világháború közt a szabadságért és gyarországi népszámlálás idején 1869-ben, az akkori
emberségért küzdő , majd életüket áldozó kommu­ Magyarországon 14 000 fő egészségügvi személyze­
nista orvosokra, Jáhn Ferenc re, Schönstein Sándor­ tet számláltak meg: 2807 orvost, 5407 „sebészt és
ra és harcostársaikra.
bábát”, 1437 gyógyszerészt és 3518 egvéb személy­
Hazánk felszabadulásának negyedszázados év­ zetet. Ugyanekkor a papok és lelkészek száma
fordulóján tisztelettel és hálával emlékezünk szak- 20 000 volt.
szervezetünk alapítójára, a nagyszerű kommunista Igaznak fogadhatjuk el azt a nézetet, hogy egy
orvosra, Weil Emilre, akinek megadatott az, ami ország orvostudományának, egészségügyének adott
harcostársainak már nem juthatott osztályrészül; a színvonalát évszázad vagy évszázadok alakítiák ki.
felszabadulás után oroszlánrészt vállalhatott a szo­ Ma is dolgoznak száz év elő tt vagy még régebben
cialista egészségügy alapjainak megteremtésében. épült kórházakban Budapesten épp úgy, mint Pá­
Élünk! Sokáig ezzel a mindent elmondó és min­ rizsban, Moszkvában vagy Bécsben. Orvostudomá­
dent jelentő szóval üdvözölték egymást a romok nyunk fejlettségében ma is érvényesül a 200 éves
alól, a pincébő l elő jöttek, a harcterekrő l, fogsáógl b évfordulóját nem rég ünneplő Semmelweis Orvos-
hazatértek. Éltünk és dolgoztunk. Éhezve és nélkü­ tudományi Egyetem nagyjainak munkássága; a
lözve emberfeletti munkát végeztünk. Mélyen léle­ névadó örökérvényű felfedezése, Balassa és a Ko­
geztünk az új világban és hamarosan új köszöntés rányiak, Fodor József és a Bókayak, Hő gye salko­
született, terjedt el. Szabadság! Megszületett a sza­ tása. Ma is élő M arkusovszky Lajos „az első magyar
badság és a szabad nép csodákat tett. egészségügyi miniszter” életmű ve: a korszerű pesti
Kezébe vette sorsának intézését, kibontakozott fakultás, az Orvosi Hetilap és számos más alkotása,
a felszabadult nemzet alkotóereje. Megkezdte a há­ korunkban megvalósuló gondolata. Ma is élő éle­
borús romok eltakarítását, a városok és falvak újjá­ tük tanulsága.
építését. A faluk egykori nincstelenjei birtokukba De hat még ma is a felszabadulást megelő ző
vették a földet. A nép tulajdonába kerültek a bá­ évszázadok mulasztása is. Hat még az a kor, amely
nyák, a bankok, a gyárak, a gépek. A nép a legha- nem engedte széles körben érvényesülni tudós or-
l*
vosainak hatását, az a kor, amely szű kkeblű én csak tanak az orvostudományi kutatásokhoz. Három­
egy kis réteg egészségügyével törő dött, amely két ezerre tehető azoknak a száma, akik rendszeresen
világháborúban hagyta elpusztulni azt a keveset is, foglalkoznak kutatással, zömükben gyógyító és ok­
amit felépített. tató munkájuk mellett. Közülük 732-en rendelkez­
Érdekes egybevetésre, sokat mondó összeha­ nek tudományos fokozattal. Az Egészségügyi Mi­
sonlításra adna lehető séget a mögöttünk álló száz nisztérium költségvetése több mint 200 millió fo­
év negyedszázadainak elemzése. De maradjunk rintot biztosít ez évben a tudományos kutatásokra.
mondanivalónknál, az utolsó negyedszázadnál. Ezt szolgálja és egyben reprezentálja a nagyméretű
Huszonöt év szakember-képzésének adatai egy­ orvosi könyv- és lapkiadás. Ma már minden dis­
szerre jelzik legnagyobb eredményeinket és legsú­ ciplina rendelkezik korszerű és olcsó egyetemi tan­
lyosabb gondjainkat. Magyarország orvosellátott­ könyvvel. Nagyszámban jelennek meg orvosi köny­
sága világviszonylatban kiemelkedő , a legfejlettebb vek, monográfiák magyar szerző ktő l. Majd minden
országok között foglalunk helyet. Ennek ellenére fontosabb szakmának van folyóirata, megjelennek
ma is vannak vidékek, ahol kevés az orvos, sok a a Magyar Tudományos Akadémia aktái.
tartósan üres állás. Még mindig nem optimális az A szakmai folyóiratok között sajátos helyet
orvosok aránya a fő város és az ország többi része foglal el az Orvosi Hetilap, amely az egyetemes or­
között. Egyre súlyosbodó gond nem egy alapvető en vostudomány prezentálását és reprezentálását vál­
fontos szakmára irányítani az orvosokat. Nyugta­ lalta és végzi. Ellátja a tudomány és gyakorlat szo­
lanító az úgynevezett hiányszakmákban a helyzet. ros összekapcsolásának ráháruló feladatát. Törek­
Nemcsak az orvosi bérek és jövedelmek összhang­ vése, hogy az orvostudomány szükségszerű , de vég­
ját kell megközelítenünk, hanem változtatni kell az letes differenciálódása, a nagyfokú specializálódás
orvosok körében kialakult szakmai értékítéleten is, mellett korszerű , magas színvonalon biztosítsa az
amely számos nagyon fontos szakma és munkate­ orvosok alapos tájékozódását az orvostudomány
rület iránti idegenkedésben nyilvánul meg. eredményeirő l. Ezt a célt szolgálja a mind jobban
Igen szép eredményt értünk el a nem diplo­ kiterebélyesedő referáló rovat is. Ezzel korunk pa­
mához kötött egészségügyi szakemberképzésben, rancsoló követelményét, az orvostudomány eredmé­
számuk állandó növelésében. De mint a világon nyeinek a gyakorlat számára elengedhetetlenül
mindenütt, nálunk is égető gonddá vált a kellő szá­ szükséges integrálását szolgálja. A lap szerkesztés­
mú és felkészültségű ápolónő biztosítása. Nem vé­ politikája szerepet vállalt a tudományos kutatás
letlen, hogy a harmadik ötéves terv életszínvonal­ kiszélesítésében, demokratizálásában, de vállalta a
politikájában az egészségügyön belül központi he­ kevésbé népszerű feladatot is, a nem kielégítő sz­ín
lyet kapott az ápolónő k helyzetének javítása, a pá­ vonalú, az öncélú kutatásokon alapuló közlések el­
lya vonzóvá tétele. Reméljük, hogy erő feszítéseink hárítását is.
— épp a most életbelépő intézkedések — segítenek Huszonöt év fejlő dését az egészségügyi hálózat,
abban, hogy úrrá legyünk a legsúlyosabb gondo­ az intézmények fejlő désén is mérnünk kell. Ma is
kon, s megteremtő djenek a feltételei a további ha­ egyik fő gondja egészségügyi ellátásunknak, hogy
tékony fejlő désnek. még nem rendelkezünk elegendő számú és korszerű
Az elmúlt negyedszázad mindenképpen nagy kórházzal, utókezelő osztályokkal, szanatóriumok­
jelentő ségű eredményeinek eléréséhez erő teljesen kal. A fejlő dés pedig ezen a téren is tiszteletre
kellett fejleszteni az egyetemi oktatást és ki kellett méltó.
alakítani a nem diplomás egészségügyi szakembe­ 1938-ban 47 ezer kórházi ágy volt az ország­
rek képzésének átfogó rendszerét. ban, területileg a szükségleteket számításon kívül
Az egyetemeken 1938—39-ben 1600 orvos- és hagyó elosztásban. A második világháború nagy ré­
gyógyszerészhallgató tanult. 1968—69-ben 7626. Az szét elpusztította. 1945-ben 27 ezer ágy volt úgy-
oktatás feltételeinek fejlő dését jelezzék a követkzeő ahogy használható. Az első tíz—tizenöt év az ágyak
adatok: a négy orvostudományi egyetemen az el­ számának gyors fejlesztését követelte meg. Ez fő ­
méleti intézetek száma 1938-ban 43, 1968-ban 73; a leg a meglevő kórházak bő vítésével, kiegészítésé­
klinikák száma 1938-ban 40, 1968-ban 67 volt. Az vel, lényegében zsúfolásával, más épületeknek —
oktatók száma 1163-ról 2353-ra nő tt, köztük 124 kastélyok, kaszárnyák — egészségügyi célokra való
egyetemi tanár. Ez a fejlő dés azóta is tovább foly­ felhasználásával történt. Újat első sorban nagy szak­
tatódik. orvosi rendelő intézetek építésével teremtettünk.
Kialakult a szakorvosképzés magas követelmé­ Nagyarányú kórházépítés tulajdonképpen csak 1960
nyeket magábanfoglaló rendszere és létrejött az or­ után, a második ötéves tervvel indult meg, s foly­
vostovábbképző egyetem 21 tanszékkel. tatódik azóta is. 1950-ben 52 ezer, 1960-ban 71 ezer
Az egyetemi oktatásnak most felsorolt széles kórházi ággyal rendelkeztünk és ez év végére — a
körű hálózata, ha nem is kizárólagosan, egyben a most felavatásra került ceglédi és váci kórházakkal
magyar orvostudomány fő bázisát is jelenti. Orvos- — teljesítjük a harmadik ötéves terv célkitű zéseit :
tudományunkra eddig is jellemző volt, amit a párt elérjük a 85 ezer ágyat.
tudománypolitikai határozata célként jelöl meg: a Az új létesítmények, a Pécsi Orvostudományi
tudományos kutatás alapját első sorban az egyetemi Egyetem klinikai tömbje és a rövidesen elkészülő
intézetek jelentsék. Orvostudományi egyetemeink elméleti tömb, a salgótarjáni megyei kórház, a
intézetei és klinikái, a Magyar Tudományos Aka- nagyszámú korszerű járási kórház és a tbc gyógy­
, démia kutatóintézete és kutatócsoportjai, a nagy intézetek büszkeségei ellátásunknak. De nem fe­
784 megyei és fő városi kórházak széles alapot biztosí­ ledtethetik, hogy az egyetemek, megyei kórházak
jelentő s fejlesztésre, bő vítésre, korszerű sítésrzeo ­s fejlő dést hozott és további lehető ségeket biztosíat
rulnak, hogy Budapesten az első nagy kórház épí­ gyermekorvosi körzetek szervezete. Mind széleseb­
tésére a negyedik ötéves terv idő szakában kerül ben érvényesül az a követelmény, hogy városokban
csak sor. Számot kell vetnünk azzal, hogy a tete­ belgyógyász szakorvos legyen a körzeti orvos. Elő ­
mes ágyfejlesztés ellenére jelenleg is komoly nehéz­ térbe került munkájukban a gondozói tevékenység.
ségek vannak a kórházi elhelyezésben, még mindig Ma még nem eléggé kihasznált, de további fejlő dés
nagy a zsúfoltság. Kedvező tlenül befolyásolja az lehető ségét hordozza magában a sávfő orvosi rend­
ellátottságot, hogy az újak kivételével kórházaink szer és a kórházi hátteret biztosító osztályokkal való
jórésze korszerű tlen, elöregedett épületben mű kö­ szoros kapcsolat. Elő ttünk álló feladat a kórházak
dik, mű szaki állapota, gép- és mű szerellátottsága és rendelő intézetek szorosabb együttmű ködésének
nem kielégítő . megteremtése, az üzemegészségügy ma már lénye­
Hiszem, hogy mindezekrő l itt és most szólni gében tisztázott fejlesztési koncepcióinak megvaló­
nem ünneprontás. Épp az ünnep jelentő sége köve­ sítása.
teli meg, hogy ő szintén beszéljünk gondjainkról. Nem lehet feladata az ünnepi megemlékezés­
Elért eredményeink biztosítékai annak, hogy ne­ nek, hogy számbavegye az egészségügy valamennyi
hézségeinket le fogjuk küzdeni. területének elő rehaladását. Errő l — fájó szívvel br á
A szocialista egészségügyi ellátás egyik legje­ — le kell mondanom. Szeretnék azonban szólni az
lentő sebb vívmánya az egységes és szakosított kör­ egészségügyi ellátás még egy tényező jérő l, a gyógy­
zeti orvosi hálózat. 1952-ben jutottunk el oda, hogy szerellátásról.
kialakult az egységes körzeti orvosi rendszer, az A felszabadulást követő évek olykor súlyos ne­
utolsó évtizedben fejlő dött ki a gyermek körzeti o­r hézségei után ma elmondhatjuk, a gyógyszerellátás
vosi hálózat és megkezdő dött a fogorvosi körzetek kiváló. Köszönhetjük ezt a világviszonylatban el­
kialakítása. Az egyesítés után, 1953-ban 2946 kör­ ismert gyógyszergyártásunknak és a fejlett gyógy­
zeti orvos dolgozott, 1968-ban 3688 körzeti orvos és szerellátó hálózatunknak.
507 körzeti gyermekorvos, 1970-ben elérjük, hogy Hozzá kell tenni, hogy a népgazdaság szem­
országosan átlagban 2700—2750 lakosra jusson egy pontjából annyira fontos gyógyszeripar sem fejlő d­
körzeti orvos és 1800 városi vagy városias települé­ hetett volna mai színvonalára a hazai orvostudo­
sen élő gyermekre egy körzeti gyermekorvos. mány megalapozó segítsége, kezdeményei, kritiká­
A körzeti orvosok munkáját szakorvosi rende­ ja és igénye nélkül.
lő intézetek széles körű en specializált munkája tá­ A magyar gyógyszeripar termelése az elmúlt
mogatja. A rendelő intézeti órák napi száma 1950- húsz év alatt 67,6-szeresére emelkedett. Ez az ipar
ben 7000, 1960-ban 19 000, 1968-ban 28 675 volt. korszerű : száz forint bérre jutó nyeresége kétsze­
Hasonlóan dinamikus az üzemegészségügyi szolgá­ rese az ipar átlagának. Gyógyszeriparunk nyolcvan
lat fejlő dése is. Az üzemorvosok száma 1950-ben országgal tart fenn kapcsolatot. Magyarország a
324, 1960-ban 868, 1968-ban 1242. gyógyszerexportáló országok közt a 7—8. helyet
A járóbeteg-ellátásnak ilyen nagyarányú szer­ foglalja el. Az egy fő re jutó gyógyszertermelésben
vezete csak a szocialista államokban létezik, a leg­ hazánk Svájc, USA, NSZK és Anglia után az ötö­
fejlettebb egészségüggyel rendelkező nyugati orszá­ dik, az egy fő re jutó gyógyszerexport mértékében
gokban is ismeretlen. Franciaországban csak a ha­ Svájc után a második. A Szovjetunió gyógyszer-
ladó vagy éppen kommunista vezetésű önkormány­ behozatalának egyharmada Magyarországból szár­
zatok hoznak létre egy-egy ilyen szakorvosi rende­ mazik. Nem túlzás — úgy vélem — gyógyszeripa­
lő t, Londonban csak egynéhány, a Nuffield-alapít- runknak ezt a nagyszerű fejlő dését, ha csak részbe n
ványból épült, modern, specializált rendelő nyújt a is, a magyar orvostudomány és gyógyszerészet-
kórházak ezirányú tevékenysége mellett szakorvosi tudomány, a magyar egészségügy sikerei, eredmé­
konzíliumot. nyei közt számontartani.
A közel tízezer orvossal mű ködő járóbeteg­ A hosszúra nyúlt, az olvasó türelmével vissza­
ellátó hálózat mű ködése nálunk sem problémamen­ élő és a teljességet még csak meg sem közelítő
tes. A körzeti orvosi ellátásban — az állandóan ja­ számvetés után mérlegre kell tennünk, számot kell
vuló és bő vülő feltételek mellett is — nehéz hely­ adnunk arról, mit ért el a magyar egészségügy a
zetet teremt, hogy egyik-másik megyében vagy vá­ nép egészségének megvédésében, egészsége helyre-
rosban tartósan sok a betöltetlen körzet. A szak­ állításában. Hogyan tudott élni a nagymértékben
orvosi rendelő intézetekben nehezíti a munkát a túl­ javuló feltételekkel. Hogyan tudta hasznosítani a
zsúfoltság és csökkenti az elvégzett munka értékét társadalom, a népgazdaság részérő l biztosított sok
a kórháztól való nagymértékű elszakítottság. Az tízmilliárd forintot. Hogyan felelt meg a magyar
üzemorvosi hálózatban még mindig nagyarányú a egészségügy annak a követelménynek, hogy az or­
részidő ben végzett munka, épp ezért nem került vostudomány fejlő désével együtthaladó korszerű
még eléggé elő térbe az üzemorvosi tevékenységben színvonalon biztosítson egészségügyi ellátást, gya­
a megelő zés, a veszélyek elhárítása. Nem elég össz­e korlatilag az ország lakossága egészének a szocia­
rendezett még a járóbetegellátás különböző ágaza­ lizmus követelményei, a szocialista egészségügy
tainak tevékenysége, s még kevésbé a járó- és fek­ alapelveinek megfelelő en.
vő beteg-ellátás szervezete. Azt világosan kell látnunk, hogy az egészség­
Ez a nagy méretű szervezet magában hordja a ügy eredményeiben három fő tényező hatása együt­
továbbfejlő dés lehető ségét is. Az egy körzetre ju tó tesen érvényesül. A világ orvostudománya — amely
lélekszám állandóan és tervszerű en csökken. Máris különösen az utolsó évtizedekben nagyszerű ered- 785
2
ményeket hozott — meghatározó jelentő ségű , olyan idő skorúak mű tété súlyos veszélyekkel járt, ma
mértékig, ahogy egy ország megteremti használat­ kockázata alig több, mint bármely más korosztály­
bavételének feltételeit. Meghatározó jelentő sége ban. Köszönhető ez többek között a valamennyi se­
van az adott ország társadalma, népgazdasága fejlő ­ bészeti ágra eredményesen ható véradás széles kör­
désének, annak, hogyan alakítja, javítja a lakos­ ben történt bevezetésének, aminek hazai megszer­
ság életfeltételeit. Végezetül meghatározó szerepe vezésében Petrovszki professzornak vannak elévül­
van annak, hogyan élnek az orvosok, egészségügyi hetetlen érdemei, a modern aneszteziológiának,
dolgozók az elért eredményekkel, milyen felké­ korszerű posztoperatív és intenzív osztályok létre­
szültséggel, felelő sségérzettel, milyen erkölccsel és jöttének; a sebészeti élettan és kórtan nagyarányú
erkölcsiséggel végzik munkájukat az adott feltéte­ fejlő désének.
lek között. Hosszan sorolhatnánk még az eredményeket.
Mindezt szem elő tt tartva a szocialista egész­ Említést kíván a mind jobban kiépülő traumatoló­
ségügy negyedszázados eredményeiben kiemelkedő giai hálózat korszerű munkája, és az az összefonó-
a fertő ző betegségek elleni küzdelem. Lényegesen dottság, amely a néphadsereg és a polgári egész­
csökkent a megbetegedések száma és elenyésző vé ségügy között kezdettő l fogva fennáll. A mentő szol­
vált mortalitásuk. Megszű ntek vagy sporadikussá gálat, amelynek tevékenységét tízmillió kilométe­
váltak; a hastífusz, a malária, a tetanusz, s idő n­ rekben, ugrásszerű en növekedő adatokban épp úgy
kénti visszaesésekkel a venereás betegségek. A vé­ mérhetjük, mint az egyes betegekkel való gyengéd
dő oltások eredményeként lényegesen csökkent a foglalkozásban és életek megmentésében.
pertusszisz, századára esett vissza a diftéria esetek Részletesebben is szólni kellene a közegészség-
száma és gyakorlatilag megszű nt a poliomielitisz. ügyi hálózat kiépítésérő l, szervezetének munkájá­
Magyarország volt az első világviszonylatban, amely ról. Arról a modern közegészségügyi koncepcióról,
az egész országra kiterjedő en hajtotta végre, a Csu- amely felveszi a harcot korunk új veszélyeivel.
makov módosította zseniális Sabin eljárással az im- Küzd a levegő szennyezése, a vizek rontása, a su­
munizációt. Megoldatlan problémánk még a dizen­ gárzó anyagok elterjedése ellen, elhárítani igyek­
téria és a hepatitis epidémika, valamint az in­ szik az urbanizációs ártalmakat, a munkával együtt­
fluenza. járó veszélyeket és ártalmakat.
Külön említést kíván a hazai tuberkulózis elle­ Végezetül arról kell szólni, hogy meddig jutot­
ni küzdelem. A gümő kór visszaszorítása, várható tunk elő re a szocializmus építésével összhangban, a
felszámolása érdekében átgondolt, átfogó komplex szocialista egészségügy alapelveinek fokozatos meg­
erő feszítések történtek: a BCG oltások, a nagyará­ valósítása útján.
nyú szű rő vizsgálatok és a koncentrált — nagy Magyarországon az egészségügyi ellátás állami
anyagi áldozatokat követelő — hálózatfejlesztés. feladat. Kialakult egységes irányítása és szervezete.
Mindezek eredményeként gyakorlatilag megszű nt a A társadalombiztosítás közel a lakosság egészére
gyermekkori tbc, évrő l évre csökken a nyilvántar­ kiterjed, ami a hálózatfejlesztéssel együtt biztosítja
tott betegek száma, a gümő kóros halálozás egyhete- a lakosság számára az ellátás hozzáférhető ségét és
dére esett vissza. Figyelemre méltó, hogy a nyilván­ ingyenességét. Lényeges elő rehaladás történt a meg­
tartásba vett betegek mintegy 90%-a gyógyintézeti elő zés elvének érvényesítése érdekében. Az egész­
ápolásban részesül. Az eredmények alapján a to­ ségügyi ellátásban megtestesült társadalmi gondos­
vábbi perspektíva igen bíztató, amit az is jelez, kodás, kezdve a születendő újszülött terhesgondo­
hogy az intézményhálózat fokozatosan új feladato­ zásban megvalósult védelmével végigkíséri az
kat vesz át. egyént agg koráig egész életén át. Az anyák és
Az anya-, csecsemő - és gyermekvédelem ered­ gyermekek védelme, a dolgozók egészségügyi, tár­
ményei közül kiemelkedő , hogy a szülő nő k 98—99 sadalombiztosítási és szociális ellátása, az öregko-
százaléka intézetben szül. Világviszonylatban kitű ­ rúak védelme a szociális biztonság alapjait terem­
nő a városok gyermekegészségügyi ellátásának szer­ tik meg. Az ily módon kialakult és lényegében az
vezettsége. Nagy eredményünk, hogy a csecsemő - ország egész lakosságát érintő szociális és egészsgé-
halandóság egy negyedére csökkent, bár ezzel még ügyi ellátás szocialista államunk olyan vívmánya,
egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Nyugtalanító melynek politikai jelentő sége országon belül és ha­
a koraszülések növekvő , igen magas aránya. Ez a táraikon túl is elismert.
tény a hazai neonatológia tudományának és gya­ A magyar egészségügy szocialista vonásainak
korlatának további erő teljes fejlesztését követeli kibontakoztatásában a szakszervezet jelentő s részt
meg. Itt kell szólnunk arról a szociálpolitikai intéz­ vállalt. Szakszervezetünk együtt született a felsza­
kedésrő l is, amely a világon egyedülállóan bevezetet badulással. Közvetlenül Pest felszabadulását köve­
a gyermekgondozási segélyt. Ennek egészségügyi tő en megalakult a Magyar Orvosok Szabad Szak-
hatását ma még nem tudjuk felbecsülni. szervezete és az Egészségügyi Alkalmazottak Sza­
Érdemes vizsgálnunk a másik legesendő bb, leg­ bad Szakszervezete. A két szervezet elévülhetetlen
sérülékenyebb korcsoportot, az idő sek helyzetét. A érdemeket szerzett a háború sújtotta ország, az új­
fejlő dő geriátriai ismeretekre alapozva mind job­ jászületett magyar nép egészségügyi ellátásának
ban kiszélesedik körükben az a fajta gondozó tevé­ megszervezésében. Weil Emil a párttól kapott meg­
kenység, amelynek szépen megfogalmazott célja: bízatás alapján, a szakszervezet elnöke és egyben a
„Ne éveket adjunk az életnek, hanem életet az magyar egészségügy fejlő dése első éveinek vezér­
éveknek”. Jól mutatja a fejlő dést az idő sebbkorúak alakja lett. Vezetésével a szakszervezet a magyar
786 sebészeti ellátásának helyzete. Míg korábban az egészségügy olyan középpontja volt, ami jóval meg-
haladta a szakszervezet feladatát. Évek, továbbá a ágyra növekedjék. Ezt oly módon kell végrehajta­
Magyar Tudományos Akadémia újjászervezése, a ni, hogy közben a régi kórházak nagyrészét korsze­
két szakszervezet egyesülése, a tanácsok megala­ rű sítjük, másokat megszüntetünk. A régi kórházak­
kulása és az Egészségügyi Minisztérium létrehozása ban is biztosítani kell a korszerű technikai feltéet­
kellettek ahhoz, hogy a szakszervezet átadja ko­ leket, mű szerezettséget és ápolási feltételeket. K i
rábbi feladatainak nagy részét az arra hivatott kell alakítani a gyógyintézeti ágyak optimális
szerveknek, s maga meginduljon sajátos feladatai­ struktúráját, meg kell valósítani a fekvő beteg-ellá­
nak ellátása útján. Ez az út olykor nehéz volt, az tásban a progresszív betegellátást. Lényegesen szo­
útkeresés néha tétova, bizonytalan. De fokozatosan rosabb kapcsolatot kell teremteni a fekvő - és járó­
növekedve (a tagság száma a kezdeti 6—7 ezerrő l beteg-ellátás között. Az elő rehaladás másik kulcs­
az egyesülési kongresszus idejére 40 ezer fölé és kérdése és feltétele, hogy megfelelő számú és vég­
1970-re 160 ezerre nő tt) és erő södve azO rvos- zettségű , munkáját magas hivatástudattal végző
Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete mindjobban egészségügyi szakembergárda álljon rendelkezésre.
rátért arra az útra, amelyen a magyar egészségügy Az orvosegyetemek jelenleg kialakult képzési volu­
szocialista jellegének érvényesülését szolgálja, ame­ mene biztosítja a szükséges számú orvost és gyógy­
lyen formálja tagságát, s amelyen következetesen szerészt. De komoly erő feszítéseket kell annak ér­
képviseli az egészségügyi dolgozók érdekeit. Arra dekében tenni, hogy jelentő sen növelhessük az ápo­
az útra, amit Lenin, korunk legnagyobb géniusza lónő k számát és más egészségügyi szakemberek
jelölt ki a szakszervezeteknek. képzését. A távlati tervhipotézisek azt irányozzák
A számvetést befejezve, röviden bár, de szól­ elő , hogy egy orvosra négy—öt jól képzett egészség -
ügyi szakember jusson. Az egészségügyi szakember­
nunk kell a magyar egészségügy jövő jérő l is. A tár­
ellátottságnak ilyen nagyarányú fejlesztése megte­
sadalmi-gazdasági és technikai fejlő dés, eredmé­
remti a lehető ségét annak, hogy az egészségügyön
nyeivel és veszélyeivel együtt tovább növeli az
belül a jelenleginél sokkal ésszerű bb, gazdaságo­
egészségvédelem jelentő ségét. Állandóan növekszik
az idő skorúak száma, ezzel együtt az egészségügyi sabb munkamegosztás jöjjön létre. Egyben azt is
megköveteli, hogy az egészségügyi dolgozók min­
ellátás munkája. Továbbra is erő teljesen emelked­
den szinten olyan anyagi ellátottságban részesülje­
nek az egészségügyi ellátással szembeni igények.
nek, amely teljes egészében megfelel társadalmi
Még hatékonyabb megelő zésre és rehabilitációra
funkciójuk fontosságának.
lesz szükség. Az egészségügyi ellátás távlati fejlesz­
Ez a perspektíva kell áthasson valamennyiün­
tésének egyik döntő tényező je a kórházak számot­
ket, amikor külön-külön, egyenként számot vetünk
tevő fejlesztése. A távlati tervekben el kell érni ,
saját munkánkkal és átlépjük egy új negyedszázad
hogy.a gyógyintézeti ágyak száma az ezer lakosra
küszöbét.
számított jelenlegi nyolc ágyról tizenegy—tizenkét Darabos Pál dr.
%
787
2*
A korai diagnosztika történetében mérföldjelző
KLINIKAI TANULMÁNYOK Hinselmann (20, 21, 22) 1928-ban történt felfedezése,
a kolposzkópia. További fejlő dést mutat aS chiller (53,
54) által 1928-ban kidolgozott vitái festési eljárás, a
jódpróba, amely a kolposzkópia segítségével lehető v é
teszi az ún. célzott excisio elvégzését. Vezető szerepet
vívott ki a korai diagnosztikában az 1943-ban Papa­
nicolaou által felfedezett cytológia (47, 48).
Schümmelf elder (57) 1950-ben azt találta, hogy a
ráksejtek mind friss, mind festetten állapotban magas
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Szülészeti Nő gyógyászati Osztály koncentrációban halmozzák fel cytoplasmájukban az
(osztályvezető fő orvos: Nemes János dr.) acridinorange-ot, amely ragyogó narancs vagy vörös
fluorescenciát eredményezett, feltehető en a ribonuclien-
savval történő egyesülés útján. Ugyanakkor a magvak
sárgászöldre festő dnek, ami a dezoxiribonucleinsav ta­r
A méhnyakrákok korai talmukkal függ össze. Sajnos, ez a módszer a gyakorlat­
ban jelentkező számos hibaforrás miatt nem váltotta
diagnosisának kérdése be a hozzá fű zött reményeket.
Különböző kísérleteket folytattak annak érdeké­
ben, hogy a praecancerosus és malignus sejtelváltozá­
10000 eset komplex sokat kémiai reakciókkal derítsék fel. így fejlő dtek ki
a különböző histokémiai eljárások: a dehydrogenase, a
vizsgálata alapján* glycoronidase, a Gömöri-féle (40) alkalikus és savanyú
phosphatase, ill. phosphamidase kimutatása. Glatthaar
(16) szövettenyésztéssel megállapította, hogy a szövet­
kultúrákban a praeinvasiv cc. sejtjei hasonlóan visel­
Nemes János dr. és Sági Tamás dr. kednek az invasiv carcinoma sejtjeihez.
Phasiscontrast-mikroszkópos vizsgálatokkal sem
talált különbséget a két sejtforma között.
A morphológiai kutatás legújabb nagyszerű vív­
mánya az elektronmikroszkópia. Véleményünk szerint
A korai diagnosis szempontjából különösen sze­ az elektronmikroszkópia a keneti kép további részletes
differenciáldiagnosisához vezet és tisztázni fogja a P
rencsés helyzetben vagyunk a méhnyakrákok ese­
III. csoporton belül ma még fennálló bizonytalanságot.
tében. A méh anatómiai helyzeténél fogva könnyen
Szinte beláthatatlan a megtett út és biztatóak az
megközelíthető mind a klinikai, mind a laborató­ elért eredmények a méhnyakrákok korai diagnosztiká­
riumi vizsgálatok számára. A nő gyógyászatban jában. Mégis meg kell állapítani, hogy bármilyen szé­
ezért világszerte széles körű kutatómunka indult pek és sokatígérő ek a laboratóriumi kutatások, a gya­
korlat számára mint jól megfogható diagnosztikus mód­
meg a korai diagnosis érdekében. Az eredmények
szer, csak a kolposzkópia és cytológia marad. Vizsgá­
nem is maradtak el, hiszen a nő i nemi szervek rák­
lataink során is ezt a két módszert alkalmaztuk és a to­
jai közül a méhnyakrák gyógyítása ma már elvileg vábbiakban ilyen irányú vizsgálatainkkal elért ered­
megoldottnak tekinthető , csak szervezés kérdése, ményeinket tárgyaljuk.
hogy évente legalább egyszer minden nő rákszű rő
Vizsgálati anyag és módszer
vizsgálatra kerüljön. Sajnos, ez az elméletileg jól
alátámasztott tétel a gyakorlatban nem valósulha­ 1958 óta végzünk komplex kolposzkópos, cytoló­
tott meg szakkáderek, felszerelés és szervezés hiá­ giai és histológiai vizsgálatokat. Jelen közleményünk
nyában. 1958—1962-ig a pásztói kórházban, 1962—1965-ig a XX.
kér. Szülő kórházban, 1965—1968-ig a Bajcsy-Zsilinszky
Évenként végzett rendszeres szű rő vizsgálatok­
Kórházban történt 35 000 válogatás nélküli nő beteg
kal tehát ki tudjuk szű rni a klinikai tüneteket nem vizsgálatát öleli fel, amibő l 10 000 esetben komplexc y­
okozó praeinvasiv és mikrocarcinoma eseteket, eze­ tológiai, kolposzkópos és histológiai vizsgálat történt.
A beteganyag válogatás nélküli járóbeteg-rendelésből
ket pedig már 98—100%-os eredménnyel tudjuk
és fő leg osztályos betegekbő l tevő dött össze és ígyl­ a
kezelni. így elméletileg elejét tudjuk venni az el-
kalmasnak látszik a világirodalmi adatokkal való ösz-
hanyagolódásnak. Sajnos, csak elméletileg, mert szehasonlításra és a különböző szű rő módszerek ered­
gyakorlatilag még számos oka van az elhanyagoló- ményességének értékelésére. Kórházi szű réseinket ki­
dásnak. Ettő l eltekintve a helyes út a korai diagno­ terjesztettük a többi osztályok nő i betegeire is. Minden ,
a legcsekélyebb makroszkópos és kolposzkópos eltérést
sis megvalósítása minden rendelkezésre álló esz­
mutató esetben, cervicalis fluor eseteiben, valamint a
közzel. A korai diagnosis alatt a praeinvasiv for­ Schiller-próbával negativ esetekben cytológiai vizsgálat
mákat és mikrocarcinomákat, az ún: I/a stádiumo­ céljából vattatartóval váladékot vettünk a hüvelybol­
kat értjük. tozatból, a portióról és a nyakcsatornából. Ezután kö­
vetkezett az egyszerű kolposzkópos megtekintés, majd
Néhány szóval tekintsük át a méhnyakrákok
kiterjesztett kolposzkópia ecetsav és jódpróbával. Ha
korai diagnosisának különböző módjait és fejlő ­ atypusos leletet találtunk, a képet kolpofotográfiával
dését. rögzítettük A vattatartóval történő váladékvétel eől ­
nye, hogy a hámfelületek mechanikai sérülést nem
A portio cc. diagnosztikájában az első lépéstS iems szenvednek és a váladékvétel után kiváló kolposzkópos
(40) felfedezése jelentette, amikor az általa konstruált megtekintés válik lehető vé (44, 45).
hüvelytükörrel lehető vé vált a portio szabad szemme l A vattatartóval történő váladéklevételnél néhány
való megtekintése. esetben negatív eredményt kaptunk, amikor a kolpo­
szkópos kép súlyos atypiát, elszarusodó szigeteket,
leukoplakiát mutatott, ugyanakkor a spatula módszer
* A kand dissert. 5000 esetet ölelt fel. Az újabb már pozitívnak bizonyult. Bebizonyosodott, hogy kiérett
5000 eset cytológiai és histológiai vizsgálatában Sági carcinománál alig válnak le a sejtek a felszínrő l, ilyne
Tamás dr. prosector fő orvos nyújtott értékes segítséget. esetekben a lekaparó eljárás jobban megfelel. A fenti
esetekben tehát célszerű bb azA yre-íéle spatula mód­
788 Orvosi Hetilap 1970. 111. évfolyam, 14. szám szer alkalmazása (1).
A kenetek fixálását alkohol és aether egyenlő ará­ A P. III. csoport esetében, ha a kenetvizsgálat is­
nyú keverékében végeztük, a festés a Papanicolaou- mételten kétes eredményt adott, úgy conisatiót végez­
módszerrel történt (47, 48). tünk cervix curettage-zsal egybekötve.
Cytológiai vizsgálatok A fentiek elő rebocsátása után nézzük a 317 P.
III. cytológiai lelet megoszlását a histológiai kép
A 10 000 cytológiai vizsgálatból 3425 (34,25%) a szerint (lásd 2. táblázat) (44).
P. I, 6148 (61,48%) a P. II, 317 (3,17%) a P. III, 61
(0,61%) a P. IV, 49 (0,49%) a P. V. csoportba volt
2. táblázat
sorolható (lásd 1. táblázat).
A P: III cytológiai leletek szövettani csoportosítása
317 eset kapcsán (3,17%)
1. táblázat
%-os ^
Szövettani leletek Esetek száma
Cytológiai leletek megoszlása Papanicolaou szerint 10 000 megoszlás
esetbő l%
Cervix praeincasiv cc................ 31 i
P l.................................. 3425 34,25 Cervix mikro cc. je.................... 7 12,3%
P II................................. 6148 61,48 Adeno cc. corp. ut..................... 1
P III............................... 317 3,17
P IV................................ 61 0,61
P V................................. 49 0,49 Atypusos hám ......................... 66
Nyugtalan hám ....................... 98
Differenciálatlan regeneratiós
hám .......................................... 30 »
A cytológiai vizsgálatok értékelése szempont­ Erosio glandularis ................... 45 С
jából fontos ismerni a Papanicolaou I—V. beosztás Erosio vera............................... 11
gyakorlati jelentő ségét. Polypus mucosus cerv............... 28
Összesen.................................... 317
P. I. A kenetben nincsenek atypusos sejtek, a cc.
teljes biztonsággal kizárható.
P. II. A kenetben látott cytológiai elváltozások
nem keltenek gyanút malignitásra, de a normális sej­
A szöveti kép 39 esetben bizonyult malignus-
tektő l bizonyos mértékben eltérnek. Az eltérés oka leg­
nak, ebbő l 31 praeinvasiv carcinoma, 7 mikrocar-
gyakrabban a gyulladás.
P. III. csoport sejtjeinél a cytoplasma alig válto­ cinoma és 1 corpus adenocarcinoma fordult elő . A
zott meg, a mag rendszerint megnagyobbodott és némi malignitási index 12,3%-nak bizonyult. A világiro­
hyperchromasiát mutat. A maghártya jól megtartott, a dalmi adatok 10—50% között változnak (19).
chromatin állományban nincs olyan durva összecsapzó-
dás, mint a malignus tumorok sejtjeinél. A mag, plas­ Az atypusos hám 66 esetben, a nyugtalan hám
ma relatio mérsékelten a mag irányában eltolódott. 98 esetben fordult elő .
P. IV. A rosszindulatúság jellegzetes cytológiai
kritériumait mutató sejtekbő l álló kenet. Külön figyelmet érdemel az úgynevezett diffe­
P. V. A kenetben látott sejtek a malignitás jelleg­ renciálatlan regeneratiós hám szöveti képe, amely
zetes cytológiai kritériumait teljesen kimerítik; a sejt­ 30 esetben fordult elő . A differenciálatlan regenear­
kép kétséget kizáróan rosszindulatúságot bizonyít.
tiós hám esete a P. III. csoportba sorolt subcylind­
A P. I—II. csoport esetében, amely gyakorlatilag
negatív eredményt jelent, csak nagyobb idő közökben rikus vagy reserv sejtek jelenlétével magyarázha­
végzett keneti kontroll vizsgálatok jöhetnek szóba. tó. Itt rá kell mutatni a cytodiagnosztikában a re­
A P. III. csoport azonban igen tág fogalom, amit generatiós folyamatok jelentő ségére, különösen az
tovább kell elemezni, hogy megértsük a mögötte levő
indirect metaplasia útján történő hámregeneratió-
histomorphológiai elváltozásokat (45, 29).
nak van jelentő sége, amikor a hengerhámból a sub­
Gyulladásos folyamatoknál a magvak megnagyob­
cylindrikus sejtek közbeiktatásával helyben képző ­
bodása a chromatinállomány felszaporodása nélkül tör­
ténik, mintegy mag-oedemáról beszélhetünk anélkül, dik többrétegű laphám. Ez a sejtdús, rétegző dés n­él
hogy a magfehérje-állomány, a ribonucleinsav felsza­ küli hámszövet sokszor nagy differenciáldiagnoszti­
porodna. Ezt a folyamatot pseudodyscariosis néven je­
kai nehézséget jelent a carcinomától történő elkülö­
löljük, amely gyulladásos elváltozásokra, egyéb parazita
nítésben.
infectiókra és gombás fertő zésekre jellemző . A pseuod­
dyscariosis kiterjed a hám minden rétegére és így be­ A jóindulatú szöveti elváltozások között szere­
szélünk a felszíni, közép és mély réteg pseudodyscario-
pel 45 erosio glandularis, ez magában semmit sem
sisáról. A pseudodyscariosis a P. III.-ba sorolandó.
mond, mivel az erosio glandularis szöveti leleténél
A magelváltozások súlyosabbak, ha a chromatin­
állomány megnövekedésével a dezoxiribonucleinsav is döntő lehet a klinikai kép, így a gyulladás és ilyen­
felszaporodik. Morphológiailag sű rű chromatinhalo m kor a pseudodyscariotikus sejtek magyarázzák a P.
jön létre, jelentékeny a dupla és többmagvúság. Ezt az III. csoport eredetét.
elváltozást dyscariosis néven jelöljük. A folyamat ki­
terjedhet a hám minden rétegére és így beszélünk fel­ A 11 erosio vera mellett is a gyulladás klinikai
színi, közép- és mélyréteg dyscariosisról. A valódi dys­ képe állott elő térben, mely a pseudodyscariotikus
cariosis is a P. III.-ba sorolandó. sejtek révén magyarázható.
A P. III.-ba soroljuk még az úgynevezett regene-
Polypus 28 esetben fordult elő . Tudjuk, hogy a
ratorikus vagy subcylindrikus sejteket, amelyek átme­
netet képeznek a laphám és hengerhám között és fő leg polypusok sejtproliferatio eredményeként jönnek
indirect metaplasiás folyamatoknál fordulnak elő . létre, az is jól ismert tény, hogy a polypusok fel­
A P. III. csoport mögött levő klinikai képekke l színén gyakori az indirect metaplasia útján történő
kapcsolatban a trichomonas, a soor és egyéb bakteriá­ atypusos hámképző dés, amely carcinomába is át­
lis fertő zések jelentő ségére szeretnék rámutatni, d e
mehet. Itt a P. III.-ba tartozó reserv vagy subcy­
mint késő bb látni fogjuk, a malignus tumor sem zár­
ható ki teljes biztonsággal. lindrikus sejteknek van jelentő sége.
A cytologia hatásfokát a hamisan negatív és a ha­ Trichomonas fertő zésnél megjelennek a valódi
misan pozitív esetek számából ítéljük meg és ezt vo­ dyscariotikus sejtek a felszíni és középrétegbő l é s
natkoztatjuk a felfedezett korai esetek számához. A ha­
egészen carcinomára jellegzetes mag-atypiák is elő ­
misan negatív eseteket histológiailag verifikált, cyto-
lógiailag viszont negatív cc. eseteibő l számítjuk ki. Is­ fordulhatnak. Menopausában sok atypusos paraba­
mételt vizsgálatokkal a negatív leletekbő l egy bizonyos salis sejt jelenik meg, ilyenkor tüsző hormon adá­
százalékban kimutatható gyanús vagy pozitív sejt, az sára a kép döntő en megváltozik és ez igen fontos
ezután is fennmaradó negatív eseteket a módszer hi­
az elkülönítés szempontjából. A subcylindrikus sej­
bájának kell tekinteni. Az utólagosan pozitívnek talált
esetek pedig a vizsgáló hibájaként szerepelnek (40, 41). teknek is nagy jelentő ségük van.
Az Ayre-féle spatula alkalmazásakor nagyobb'
Anyagunkban 127 praeklinikai cc. esetében a
basalsejt-halmazok sötétre festő dő maggal erő sen
cytológiai vizsgálat 11 alkalommal nem jelzett gya­
zavarják a képet. Fontos a kötő szöveti sejtek külön­
nús vagy pozitív sejteket, így az összes hibaforrás
böző formáinak számításba vétele is, így a fibro-
8,6%-ot tett ki. A 11 hamisan negatív eset ismételt
blastok, monocytaer és monocytoid elemek és his-
vizsgálata során 5 esetben mégis megtaláltuk a tu­
tiocyták elkülönítése. Olykor abortusok is okozhat­
morsejteket, így a módszer hibája 6 esetre korlá­
nak hibás diagnosist. Ezek a sejtek morphológiai
tozódik, 5,0%-nak felel meg. Ugyanakkor a vizs­
sokoldalúságuk melett nehezen sorolhatók be és fel­
gáló hibája 3,6%-ot tesz ki.
tehető en a trophoblastból származnak (45, 62).
A hamisan negatív hibaforrásokat csak részben
lehet kiküszöbölni, mivel a kezdő dő laphámszövet ca r-
A cytológia hatásfoka
cinomás elváltozás biztos felismerése nemcsak a folya­
mat kiterjedésétő l, hanem desquamatiós tendenciájátó l
is függ. Végül a felső sejtrétegek normálisan differen­ A cytológia teljesítő képességét az alábbi mó­
ciált sejtekbő l is állhatnak és így a keneti kép nem atr­ don számítjuk ki: a szövettanilag verifikált esete­
talmaz atypusos sejteket. A normálisan kidifferenciált ket 100%-nak vesszük és ebbő l levonjuk a hamisan
sejtrétegek lehetetlenné teszik a cytológiai módszerrel
negatív és hamisan pozitív esetek összességét. Ez
történő felismerést. Itt a módszer valódi hibájáról kell
beszélni. Ilyen esetekben csak a lekaparó eljárás vezet­ esetünkben a következő módon alakul:
het eredményhez. A hamisan negatív eredmények 100% - (8,6% + 0,2%) = 91,2%
egyik oka a hibás kenettechnika és végül a hibás meg­
összehasonlítva a világirodalmi adatokkal, szé­
ítélés, a carcinomás sejtek hibás értékelése, figyelmen
les skálájú értékeket kapunk, 60—97%-ig változnak
kívül hagyása (40, 41).
az eredmények (lásd 2. táblázat) (47, 48, 51, 37, 60,
A 11 hamisan negatív esetünk közül 5 esetben
25, 62, 63, 65, 26, 31, 27, 41, 8).
ismételt vizsgálatnál megtaláltuk a carcinomás sej­
teket, itt a tévedés fő leg a hibás kenettechnika ro­
3. táblázat
vására volt írható. További 3 esetben leukoplakia,
2 esetben elszarusodó felderung volt a kolposzkópos A cytologia hatásfokának néhány összehasonlító adata
lelet. Ezek az esetek a módszer valódi hibájának a hazai és külföldi irodalomból
könyvelhető k el, mivel a felszíni elszarusodás miatt
a mélyebb rétegek carcinomásan átalakult sejtjei Papanicolaou .................................................... 95,0 %
Reagan, Schmidt................................................ 93 %
nem kerülhettek a váladékba.
Limburg............................................................. 92,4 %
Végül egy esetben mind a kolposzkópia, mind a Rechnitz, Treit.................................................... 94,8 %
cytológia hibázott és itt a praeinvasiv carcinomát Holczinger, Szappanos....................................... 94,7 %
csak más okból elvégzett mű tét után, a szövettani Zinzer ................................................................. 97,0 %
Waltz................................................................. 86,7 %
vizsgálat derítette ki.
Igei—Müller ...................................................... 93,7 %
Klein, Koffler, Krämer....................................... 93,4 %
A hamisan pozitív esetek kiszámításánál az összes
Janis, Krämer (1957) ....................................... 94,3 %
betegek számát vettük alapul, akiknél a histológiai vizs­
Navratil, Bajardi, Burghardt (1959)................ 92,5 %
gálat kizárta a carcinoma fennforgását. A tumormen­
Diemel (1960).................................................... 92,5 %
tes betegek számához vonatkoztattuk a hamisan pozi­
tív cytológiai leletek számát.
Anyagunkban 9873 tumormentes betegre 18 ha­
Kolposzkópos eredményeink
misan pozitív cytológiai lelet esett, ami 0,2%-nak
felelt meg. Az irodalomban általában 1%-ig terjed­ Táblázatunk áttekintésekor kitű nik, hogy a 127
nek a hamisan pozitív értékek. praeklinikai carcinoma közül 24-et a kolposzkópo-
A 18 hamisan pozitív cytológiai lelet hátteré­ san malignitásra nem gyanús csoportban, nevezete­
ben leggyakoribb volt az atypusos hám 6 esetben, sen a kolpitis, erosio vera, ectopiumok, de fő kénta z
a nyugtalan hám 5 esetben, a differenciálatlan re- U-zónák, az úgynevezett élettani regeneratiós há­
generatiós hám 6 esetben, a rendellenes hám 1 eset­ mok csoportjában találtunk. A 24 eset részletes szö­
ben, 1 esetben erosio vera, szövettani lelete állt a vettani vizsgálatakor 12 esetben a folyamat intra-
P. IV. cytológiai lelet mögött. Igen érdekes a klini­ cervicalisnak bizonyult (9,2%). 12 esetben azonban
kai kép: kolpitis, cervicitis, pozitív trichomonas lelet a portio felszínén a szabályos U-zóna, az élettani
húzódott meg a háttérben. regeneratiós hám képe mögött húzódott meg a fo­
A hamisan pozitív sejtek differenciálásánál lyamat. Az utóbbi évtized tapasztalatai megmutat­
igen fontos a gyulladást követő alapelemek pontos ták, hogy az U-zónát, az élettani regeneratiós há­
elkülönítése. Fő leg a basalis és parabasalis pseudo- mot nem lehet a malignitás szempontjából teljes
dyscariotikus sejtek jelennek meg ilyenkor, de fel- biztonsággal kizárni a további kolposzkópos kuta­
. hívja a figyelmet a kenet bő leukocyta, histiocyat tásból. A cytológiának a kolposzkópiával történő
790 és vándorsejtes tartalma is. együttes alkalmazása megmutatta, hogy a hámaty-
at piák kis százalékában elkerülik a kolposzkóppal
z
á %IZ‘i8 %61‘ZI történő felfedezést vagy azért, mert intracervical-i
bl
á san helyezkednek el, vagy azért, mert olyan képek­
. t4 vcON ben jelennek meg, amelyek nem keltik fel a vizs­
2852211 685 0
6,92,78,60,90,92,84,2 5,76,60,3 10 gáló figyelmét (Ectopium + U-zóna). Ezután Glatt-
123 haar (16) bevezette az atypusos U-zóna fogalmát,
Hinselmann (12) abnormis U-zónáról beszél, Mest-
2852211 6850 werdt (39) szokatlan U-zónát említ, Ganse (13, 14,
U3S3ZSSQ 9769982 7630
628 024 56 0 15) megfontolandó U-zónáról számol be.
123 0
1
A typusos és atypusos U-zóna között elmosódik a
> 1 П 1 ~ 40 7112149 OОN hzáaltóá re zéts aa hkaitsáerbtb ngeyma kvoerslazit taésl zrreen. dAe lkkeozlpőos zkkoolppoossz kdoiap-i -
gnosist megnehezíti, ha nincs stroma-rajzolat, mert
> <M г-н со F—1 Т р Г - Cг—O1 Nr-H ON 4H0 40 cbsiaztko saa nh ákmöv evtaksetzatgestángi.á bAó l mneamtr ixl ehcseot poar tnmáal li(gmnoitzáasirka,
О
a pontozottság) van stroma-rajzolat, ami a kolposzkopos
ytologi t—< 2274312 105448 59593 317 гсО-он~ Ii c\о^0N diagnosist megkönnyíti.
C со Anyagunkban az atypusos U-zóna 6,6%-ban
H1—H1 2211704625695216041784 39650216148 т4р0 rfoixr dcusoltp eolrőt ,g yitatk ao rmisaálgigan 5it,7á%si -innadke xb i5z,o2n%y uvlot lt5,, 9a% m-oats­
ю malignitással.
HH 4678035321 129618576 96841425 сTмfT Vizsgálataink során U-zónák, regeneratiós há­
1 3 со
mok esetében 12 alkalommal hibázott a kolposzkóp.
Szöv.tannemtört. 6692779441081 21473202 70173 8171 segítGséagnésvee lé sr eNtraovspraetkilt ivine ttéuzdettéábke nfe lfies deaz nci yatoz lóagtyia­
o pusos U-zóna finom kolposzkopos jeleit. Tárgyila­
Mikrcc. 1 г—1 г-1 1 СО Т ? 1192150 gosan meg kell állapítani, hogy az átlag kolposzko­
pos gyakorlatban ezek az esetek továbbra is elke­
Cc. in situ 11210 29221277 rvüéglizke tat cvyiztsoglóáglóiá rfaig ytáemlmaéstz kéosd hcsaatku nka. rutinszerű en
Az intracervicalis folyamatoknál a kolposzkó-
máh
sosupytA 1 1 S 14 1 45 04 1446 288 pia teljesen felmondja a szolgálatot. Anyagunkban
1 1 a 24 kolposzkopos hiba közül 12 alkalommal intra­
ni lelet nalatgmuáyhN 204112 28 143100 308 \ссгм0" cpeerrvl ic(4a6l)is vvizoslgt áala tfoaliy aalmapajtá. nO tbuedrj, uKk,a uhfomgay nan ,k lHimamax-
zövetta .iledmnáehR 13 39143392 145204 531 сСсмО kbraaöc.r eüErlv biabc eapnlio sra tf iokol oylraabmpahanát omtkejh.a á Itlf yemeltnee rgejssezedat peako rbnoeydnan kacsckas akat zoa r incnyát­­­
S СО tológia vezet eredményhez. Az intracervicalis loka-
Diff.reg.hám t- 1 <М 1 1 со о 1945 86 lisatiót egyes szerző k 1—30%-ig említik (62, 63).
e 127 praeklinikai carcinoma esetünk részben
s
efüggé Polyp СО чсмо ^ 1 1 т? см 15 311 ka omlpűostzéktoi pporsa, epréasrzabteunm oakz sezxöcviseitótsa nai nlyelaegt,é bvőalla mreiknot n­
nek össz Erosiovera 1 1 § 1 2 2 516 100 struá12l.. v aka izpaáozr róatilloaá gbé bsa i cpkeorérvptieixot afnelyslsóez rsíjnzüaékkr:ea slzoácraalizált 36,3%
giai leleté Erosiogland. 1 1 1 ю Й 5 uCMo СLOО 11 rСt->HО A3. lcloascpaakhl áiizmnátelrtla tocelórdváicsa leilsm loécleatléiztá ceisóe teink is 5a49l,5á,2 %t%á­
0 000 beteg kolposzkopos szövettani és cytolo Kolposzkopos leletek ..............................inális nyálkahártya ................................................................Р............................................................litis io vera ......................................................pium ........................................................ pium U. zóna ...................................5na ............................................................ msos U. zóna ..........................................................................................as atypia gzmnnmeévptcmoössiioyeonauz eaetlvsoattáogitstzem . e azms kAAvzfhkottleoeóijjeá ikbzádátsnkphrk stetkkioako egonkos,. slctö á ll z pas óépvlöemzsonéalKgeogzáevss titsiyom zomea hvzemktamtliekegpt t ízot tlakyoáeono ővpenépfgssnéaaxooptzi olkb .lcsrkk i sa2 a,isbms üó Ishg4 núemsiple i káó mötlbel yemnekáatzsagoeéls zh se lérrers e ettesgtskééebgklúta á vsshő íetütlazegtéyaáynás ltkag,opötp t lé ez ells1nagieia1mtégnag8sbé h2gse za,eveö7e4oentnkskre .zt%sa úypt lőüt l Athelraml-éyátöaaénvta lnog,n ebeeéfa s itekgkbb k.hhskf nvíloáön aootioAátblgnzétlegirplyáői leikyiaztokarkhk o ssom a ij anzze4skaeiaf ke5l taylzo kvlcorz otuk akaáioleoúpélpnöóartlltkgvo­­--t-t-.i y ts­ 791
1