Table Of ContentNameaaa
A
TANAGSTALAN
KATOLIKUSOKHOZ
Marcel Lefebvreé
Nyilt levél a tanacstalan katolikuso
os
MarcelLefebvre:
.
Lettre ouverte aux catholiques perplexes
Albin Michel, 1985. Parizs
Forditotta és a bevezeté tanulmanyt rta:
Tudos-Takacs Janos
Fedélterv:
Dobszay Karoly
grafikusmuvész
Szedés, tordelés:
Gede Testvérek
Bt.
Felelds kiad6:
M a r c e l L e f e b v r e :
— — — — - — - —
k a t o l i k u s o k h o z
t a n a c s t a l a n
a
l e v é l
N y i l t
yj, Pal papa 1972. janius 29-én a II. Vatike
nazi helyzetrol ezt mondta: ,,A Satan fiistje néh
pehatolt Isten templomaba, utat tort maganak a két ség,
ansag, problémazas, nyugtalansag, elégedetlenség, szemb
jés... A kétség belépett a lelkiismeretunkbe.“
A papa ezekkel a szavakkal fajdalmasan arra az Aldatlan Alla
otra utalt, ami a II. Vatikani Zsinat berekeszteset kéveté 7 és
pen kialakult a katolikus Egyhazban, s amelynek £6 oka az, hogy
4 zsinat utan — erOteljes liberdlis média-tamogatassal — eldtér-
be keriilt egy, magat ,,progresszistanak”™ nevez6 teolégiai iramy-
zat, ami valéjaban teljes mértékben azonos a Szent X. Piusz papa |
4ltal a XX. szazad elején elitelt neo-modernizmussal, ami minden
hitigazsagot, minden dogmat kérdésessé tesz, és semmilyen prob-
lémara megnyugtato, végleges valaszt nem ad. Ennek kévetkezte-
ben az egyszerti hivk jelentés részenek a hite megrendult.
Ezzel a neo-modernista teoldgiai valsaggal szallt szembe
Marcel Lefebvre érsek. Ugyanazt a problémat latta meg, amire
maga VI. Pal papa is utalt. Apostoli kdtelességének érezte, hogy
kiizdjon az Egyhdzba behatolt satan fistje“ ellen, eloszlassa a
tandcstalan hivok kétségeit és lelkiismereti problemait.
- Marcel Lefebvre 1905-ben Eszak-Franciaorszagban,
Tourcoing-ben sziiletett. Lille-ben, 1929-ben szenteltek pappa, €s
Gabonba kul
harom évvel kés6bb, 1932-ben Eszak-Afrikaba,
missziondriusnak. A piispdke azonnal kinevezte teoldgia-prote
e k é n e v e z t e k i . L e f e b v r e l e g f o b b
p n e v e l é s t é r e z t e . A k é s 6 b b
K i
€s plispi
pappa
6 szentelte
oum-ot
seSbb az ut6da Dakar-ban, és azt mondta, >
a
m i n t
E g y h a z e r t ,
a z
t o b b e t
t e t t
s e n k i s e m
— s z a z a d b a n
M e r .
k é s o b b i
a
p a p p a
s z e n t e l t e
L e f e b v r e
é r s e k .
e
i
S
i
3
eérr sseek e l e; t t .
( S z e n e g a4l1 ) )
ii T h iT h ie s
L e f e b v r e m i n t a p o s t o l i d e l e g d t u s t o b b , m i n t 3 0 e g y h a z m e g y é t
4liitott fel, és az 0 mtkodése alatt az elemi iskolak hatszorosara,
‘
.
szapor
, kézépiskolak tizenkétszeresere
e e.. - A A odtak.
: Be hen visszatért Eurdpaba, hogy betdltse a Szentlélek-
ie =
atyak altalanos fondki tisztségét. XXIII. Janos pare
pai tronallova nevezte ki és meghivta a zsinat kézponti elokeészit6
bizottsagdba. Lefebvre érsek ebben az iddben nem ellenezte egy
egyetemes zsinat megtartasat. Ellenkezdleg: nagy reménységgel
iidv6zolte azt. 1963-ban a Szentlélek-atyaknak cimzett levelében
ezt irta: ,,Habozas nélkiil mondjuk meg, hogy bizonyos liturgikus
reformok sziikségesek voltak, és kivanatos, hogy a zsinat ezen az
uton folytassa a reformokat.“
A zsinat kézponti elékészit6 bizotts4gdnak munkaja nagyfoku
teoldgiai
hozzdértést
és rendkiviili
alapossdgot
igényelt.
Ugyan-
akkora bizottsdg
sz4mara
rendelkezésre
allé idé rendkiviil
kevés
M m
{ + c o i n ,
ah. oh
z s i n a tk i v i
c é l z a t t )
v e t o r i
d o ;
a
s z a m a r a
t e o l d g i a
t o l i k u s
g a z s a g , a m e l y e t a z E g y h a z a h i v é k e
d o g m a k a
A
k e l l .
h i n n i t i k
k o t e l e z d e n
s u n e k
v a g y e g y m a g a b a n , v a g y v a l a m e l y e g y e t e m e s z s i n a t d c
j p a t a r o z a t a t j o v a h a g y v a m o n d j a k i ( t e h a t m i n d e n d o g n
m e g n y i l
m i n d e n
n e m
p a p a k
A
k i ) .
h i r d e t
p a p a
a
g o r o n
d o g m a , h a n e m a h h o z n é g y f e l t é t e l n e k e g y i i t t e s e n k e l l t e l j e
amikor a papa
Dogmarol akkor beszéliink,
s z a m a r a ,
E g y h a z
E Z E S Z
a Z
a . )
p a s z t o r ,
l e g f é b b
m i n t
b . )
d o l g a b a n ,
h i t
c . )
v é g é r v e n y e s e n
d . )
h i r d e t k i v a l a m e l y h i t i g a z s a g o t .
A p a p a a k a t o l i k u s h i t s z e r i n t a d o g m a k k i m o n d a s a b a n n e m :
t é v e d h e t , v a g y i s t é v e d h e t e t l e n i l a l l a p i t j a m e g , h o g y a z i l l e t 6 i g a z -
A p a p a n a k a d o g m a k
s a g b e n n e v a n a z i s t e n i k i n y i l a t k o z t a t a s b a n .
P é t e r n e k
K r i s z t u s
t é v e d h e t e t l e n s é g e
v o n a t k o z o
k i m o n d a s é r a
le Péter vagy, azaz Készikla. Erre a k0-
mondott szavain alapul:
| n e m v e s z n e k e r d t
k a p u i
é s a p o k o l
E g y h a z a m a t ,
é p i t e m
s z i k l a r a
1 h a t a l m a
a S a t a n
v a g y i s
k a p u t " ,
a , , p o k o l
A m d e
1 6 , 1 8 )
( M t
r a j t a . “ K r i s z t u s
| u t o d j a ,
m i n d e n k o r i
P é t e r
h a
E g y h a z a t ,
a z
l e s y 6 z h e t n é
hi-
a h i v 6 k
a m i k o r
t e v e d h e t n e ,
i s
a k k o r
m é g
p a p a
a
H e l y t a r t é j a ,
i d e :
K r i s z t u s
V a g y i s
k i .
m o n d
d o g m a t
m e g s z a b 6
t é t k o t e l e z G e n
:
s z a v a i g a r a n t a l j a k a d o g m a k i g a z s a g é r t e k e t .
k i n y i l a t k o z t a t o
a
d o g m a k b a n
a
t e h a t
h i v 6
k a t o l i k u s
A
t e k i n t é l y e m i a t t h i s z : v a l 6 j a b a n I s t e n n e k h i s z , a k i n e m t e
i s
a z
m o n d o t t a k b é l
a
D e
m e g .
s e m t é v e s z t h e t
S e n k i t
a k i a k
a 2 ,
e l l e n
h i t
a k a t o l i k u s
v é t k e z i k
n e m
h o g y
:
n e m - d o g
v a l a m e l y
z s i n a t n a k
a k a r e g y e g y e t e m e s
m i v e l m i n d e n d o g m a i g a z s a g a m o g o t t i s t e n i g a
n e
a k i a I I . V a t i k a n i Z s i n a t v a l a m e l y d o k u m e n t u m a t
a
ho
djafele, mert ;nem laoteja vi“l7agos,an,
kimondott dogmak valamelyikével, nem Men a katolikus hi ,
e l l e n ( h i s z e n a I I . V a t i k a n i Z s i n a t e g y e t l e n a l l i t a s a s e m d o g m a , é s
az igazsag vonala n a dogmanak a nem-dogmaval szemben feltét-
len els6bbsége van).
A mondottak azért kapcsol6dnak szervesen Lefebvre ersek
a
tevékenységéhez, mert 6, aki korabban nagy oroémmel —
zsinat kozponti teolégiai eldkészité bizottsagaban, nem irt ala két
zsinati dokumentumot, azok szovegének kétértelmUsege miatt. A
két alé nem irt dokumentum:a valldsszabadsagrol szolo, ,, Dignitatis
humanae“ kezdetti nyilatkozat, és az O6kumenizmusrol szolo,
, Unitatis redintegratio“ kezdetti dekrétum. A zsinaton ugyanis nem
a kozponti eldkészit6 bizottsag elézetes tervezeteit fogadtak el,
hanem az ugynevezett ,,progresszista“, vagyis liberalis frakcié
szandekosan kétertelmu sz6vegeit. A liberalis teologusok ugyan
kisebbségben voltak, de aktiv, szervezett kisebbséget alkottak, és
olyan teold6gusok tartoztak k6zéjiik, akiknek a nevét a liberdlis
media vilagszerte ismertté tette. Liberdlis felfogdsi volt tébbek
koz6tt Leclerc, Murphy, Congar, Rahner, Kung, Schillebeeckx,
Besrat, Cardonnel, Chenu. Nevezettek 6ridsi nyomast gyakorol-
tak a zsinati atydkra, az 6ket a zsinatalatt is erdteljesen tamoga-
tO liberdlis sajté segitségével. Ahogy Schillebeeckx kés6bb fogal-
mazol: ,,Kétértelmii kifejezéseket alkalmaztunk a zsinaton, és
tudtuk,
hogy
késébb
mit
fogunk
azokbo
hetetlenek, annak ellentmondanak, és ennek az alatto-
‘cionak az a nagy veszélye, hogy a megszokottan
m o nem gyana-
tomegek
teologidban jaratlan
a
m i a t t
s z a v a k
h a n g z o
kodnak eretnekségre, és igy lassanként, észrevétlenul, a hagyo-
m a n y o s s z a v a k l e p l e a l a t t e l v é g e z h e t o r a j t u k a l i b e r d l i s - m o d e r n i s -
P u s z t a n
v a n .
k i f e j e z é s
i l l e t v e
s z o ,
i l y e n
‘ s u g a l m a z a s ’ ,
‘ k e g y e l e m ’ ,
i t ’ ,
e i n e k s z a b a d s a g a ’ k i -
h a s z n a l -
é r t e l e m b e n
o l y a n U j
p r o g r e s s z i s t a k
a
a m e l y e t
f e j e z e s t , n e m e g y é r t e l -
a m i a k i n y i l a t k o z t a t a s s a l o s s z e f é r h e t e t l e n , e s a
n a k ,
s z o i s .
e s a ‘ p a r b e s z é d ’
m u s z a v a k k 6 z é t a r t o z i k a ‘ v a l l a s s z a b a d s a g ’
k i e m e l -
k é z u l
t e o l o g u s o k
p r o g r e s s z i s t a
f e l s o r o l t
A p é l d a k e n t
e g y e t e m i
d o m i n i k a n u s
S c h i l l e b e e c k x
E d u a r d
j e l e n t d s é g u
k e d 6 1 z -
t é b b
K o n g r e g a c i é
H i t t a n i
a
m i a t t
t a n a i
t é v e s
a k i t
p r o f e s s z o r ,
, , k é t é r t e l m a
e m l i t e t t
a l t a l a
A z
r é s z e s i t e t t .
b e n f i g y e l m e z t e t e s b e n k é s o b b
a z o k s e g i t s é g é v e l
m a j d
a l k a l m a z d s a ,
t u d a t o s
k i f e j e z é s e k “ n y i l v a n v a l o -
l e v o n a s a
k o n k l i z i d k
t e o l d g i a i
a m o d e r n i s t a - l i b e r a l i s
s z a b a d k O m u v e s e
a
a n h a t d r o z o t t p o l i t i k a i c é l t s z o l g a l :
r é s z l e t e s e b b e n k i f e j t y u k .
a l a b b
a m i n t
g e d m é n y t , é s
( p r o g r e s s z i s t a
k é e t f e l e
Z s i n a t
V a t i k a n i
a I l .
t e h a t
l e h e t
N e m
k e
m i n t
u g y f e l f o g n i ,
é r t e l m e z é s é t
k o n z e r v a t i v )
Z s I
a
u g y a n i s
p r o g r e s s z i s t a k
A
v é l e m é n y t .
r a n g i p o l i t i k a i
m e g h a t a r o z o t t
a d n a k ,
é r t e l m e t
f é r o
n e m
d s s z e
d o g m a k k a l s z e r e p e t
h a d o s z l o p é n a k *
s z a b a d k o m i t v e s s e g , , o t o d i k
a
e z é r t
c é l l a l , a h o g y k a t o l i k u s t e o l é g u s n a k _
A k o n z e r v a t i v t a b o r u g y j a r e l ,
j a t s s z 4 k ,
m a r k i m o n d o t t d o g m a2k k a
e l k e l l j 4 r n i a : m i n d e n s z o v e g e t a
e
e
e