munkaköri alkalmasságvizsgálat a diagramok teszttel

14 Pages·2015·0.4 MB·Hungarian

APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 133
ALKALMAZOTTPSZICHOLÓGIA2015, 15(2):133–146 133
MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT
A DIAGRAMOK TESZTTEL:(cid:3)
RENDSZERKEZELŐK TESZTELÉSE
MÜNNICHÁkos
Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet,
Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék
4010 Debrecen, Egyetem tér 1.
[email protected]
KURUCZGyőző
Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet,
Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék
4010 Debrecen, Egyetem tér 1.
[email protected]
ÖSSZEFOGLALÓ
Háttér és célkitűzések:A rendszerkezelői/rendszeroperátori munkakör jellemző tevékenysé-
ge –egy automatizált rendszer működésének felügyelete –komplex és dinamikus környezet-
ben zajlik. A munkaköri alkalmasság megítéléséhez ezért előnyös lehet olyan körülmények kö-
zött mérni a teljesítményt, ami a tevékenységre jellemző körülményeket szimulálja. Ebből
a célból készítettük a Diagramok tesztet, jelen tanulmányban pedig megvizsgáltuk, hogy
alkalmaslehet-e a rendszerkezelői/rendszeroperátori munkakörök esetén az alkalmasság vizs-
gálatára. Módszer: A teszt konstruktumvaliditását egy komplex rendszerkezelői alkalmas-
ságvizsgálat során gyűjtött adatok segítségével ítéltük meg, amely során összevetettük az ered-
ményeket más képességtesztek eredményeivel. Eredmények: Az eredmények szerint a teszten
nyújtott teljesítményt befolyásolják a figyelmi és logikus gondolkodási képességek, ugyanakkor
a Diagramok teszt nem helyettesíthető pusztán ezen figyelmi és logikus gondolkodást mérő
tesztekkel. Következtetések: A Diagramok teszt arculati validitását megfelelőnek ítéltük –a teszt
egyszerűen és megfelelően szimulálja azt a feladatot és azokat a körülményeket, amelyekkel
a rendszerkezelő a munkája során találkozik. A vizsgálat megerősíti a Diagramok teszt konst-
ruktumvaliditását, ugyanakkor a feladat komplexitása miatt ennek megítélése nem tekinthe-
tő véglegesnek.
Kulcsszavak: képességteszt, alkalmasságvizsgálat, rendszerkezelő, arculati validitás, konst-
ruktumvaliditás
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2015.2.133
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 134
134 MÜNNICHÁkos– KURUCZGyőző
BEVEZETÉS II. A reakciókat felül kell vizsgálni a meg-
változott helyzet/kontextus függvényé-
A tanulmányban bemutatjuk a Diagramok ben.
tesztet, amely a rendszerkezelői/rendszer- III. Az aktuális állapot észlelését alapvetően
operátori munkakör egy jellegzetes és köz- meghatározza a korábbi állapotok észle-
ponti tevékenységét –egy rendszer működé- lése.
sének a felügyeletét – szimulálja. A teszt IV. Szükséges elvárásokat kialakítani, hogy
alkalmasságvizsgálat céljából került kidolgo- mi fog történni, és ennek megfelelően
zásra egy vegyipari cég rendszerkezelői mun- mó dosítani a felügyeleti stratégiát.
kaköre részére. A teszt arculati validitásának V. Inkrementális döntéshozásra van szük-
megítélése céljából feltártuk, melyek azok ség a helyzet többszöri mérlegelése és
a követelmények, amelyeknek a rendszerke- a megváltozott helyzethez való alkal-
zelői/rendszeroperátori munkakörben általá- mazkodás révén.
ban és a kérdéses cégnél betöltött munka- VI. Szükséges az adekvát visszajelzés.
körben specifikusan meg kell felelni, hogy
A tevékenység egyik fontos velejárója az ál-
bemutassuk, hogyan illeszkedik ebbe a kép-
landó bizonytalanság, ami a részleges, el-
be a Diagramok teszt mérési felülete. A konst-
lentmondó, hiányzó, illetve változó informá-
ruktumvaliditás megítélése céljából a Diagra-
ciókból, adatokból származik (Meister 1995).
mok teszten elért eredményeket összevetettük
A bizonytalanság a rendszer normál műkö-
más képességtesztek eredményével.
dése esetén csekély, míg a téves működés
A rendszeroperátorok jellegzetesen komp-
esetén nagymértékű lehet.
lex területen dolgoznak (pl. atomerőművek,
A rendszeroperátori tevékenység jellem-
olajfinomítók stb.), ahol a feldolgozás ki-
zésére több próbálkozás is született. Kim és
sebb-nagyobb mértékben automatizált (szá-
Seong (2002, 2003) például a rendszerope-
mítógépek által vezérelt), és feladatuk a rend-
rátort mint információfeldolgozó csatornát
szer működésének felügyelete, az üzemszerű
képzelik el, ami lehetőséget ad a tevékenység
működés biztosítása, valamint hibás műkö-
kvantitatív modellezésére. Meister (1995)
dés esetén a hiba okának elhárítása, a komo-
azokra a potenciális hibákra koncentrál, ame-
lyabb következmények (pl. balesetek, ter-
lyek a tevékenység egyes, megkülönböztet-
meléskiesés) megelőzése vagy enyhítése
hető fázisaiban előfordulhatnak, és a meg-
céljából. A munkavégzés környezete alapve-
közelítése alapvetően leíró célzatú.
tően dinamikusan változó, komplex környe-
Kim és Seong (2002, 2003) információ-
zet, amely folyamatos felügyeletet és inkre-
feldolgozási modellje szerint a rendszerope-
mentális döntéshozást, valamint aktív
rátor bizonyos információkat kap, vagy sze-
problémamegoldást követel –ezeket Woods
rez a környezetéből (input), amelyek alapján
és Roth (1986,idézi Kim-Seong 2002) a kö-
megtervezi és kivitelezi a cselekedeteit (out-
vetkezőkben foglalja össze:
put). Az input outputtá alakítása közben kog-
I. A zavar kialakulásának folyamatos mo- nitív feldolgozás történik, amelyre azért van
nitorozására van szükség, nem pedig szükség, mert a rendszeroperátor csak bizo-
egyszeri megfigyelésre. nyos indikátorokból (kijelzőkből, automatikus
riasztásokból, más operátorok beszámolóiból
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 135
Munkaköri alkalmasságvizsgálat a Diagramok teszttel 135
stb.) tudja kikövetkeztetni a rendszer aktuális I. Információgyűjtés:
állapotát, amit fel kell használnia a reakciói 1. nem sikerül felfedezni a hibát;
megtervezése során. Az információfeldolgo- 2. a rendszer állapotát jelző információt
zás első lépése a környezetből származójelek félreolvassa vagy félreértelmezi;
észlelése és jelentéssel való felruházása (azaz 3. több jelzés együttes értelmezése si-
értelmezése). Az egyes információk a rend- kertelen vagy hibás (amikor erre szük-
szer hibás működésének okaként vagy jele- ség lenne);
ként is értelmezhetők. A következő lépés 4. tévesen úgy észleli, hogy megválto-
a rendszer aktuális állapotának a kikövet- zott a rendszer állapota;
keztetése –ez az észlelt és értelmezett infor- 5. nem észleli a rendszer változását, az
mációk alapján történik. Ezt követi a rendszer arra utaló jelek ellenére;
aktuális állapotához vezető tényezők azono- 6. tévesen méri fel az előállt helyzet sú-
sítása, a hibás működés okainak feltárása, lyosságát;
ami az aktuális állapot ismeretén és a kör- 7. túl sok vagy túl kevés időt tölt az in-
nyezetből származó információkon alapul. formációk összegyűjtésével;
Az utolsó lépés a rendszer működésének 8. nehézségek a rendszer állapotát jelző
helyreállításához szükséges lépések megter- adatok értelmezésében;
vezése és kivitelezése, ami a korábbi fázisok 9. a figyelem túlzott fókuszálása egy jel-
mindegyikén alapulhat. re egy másik kárára.
A Meister (1995) által kidolgozott modell II. A rendszer stabilizálásához szükséges fel-
Rouse és Rouse (1983) modelljén alapul, tételek biztosítása:
amely feltételezi, hogy a rendszer normál 1. nem sikerül stabilizálni a rendszert;
működése esetén a rendszeroperátor felvált- 2. nem elégségesek vagy nem megfele-
va felméri a rendszer állapotát, illetve kivá- lők a feltételek a rendszer stabilizálá-
lasztja és kivitelezi a teendőket. Amennyiben sához;
a rendszer működése eltér a normálistól (ez 3. alul- vagy túlbecsüli a stabilizáláshoz
kiderülhet a rendszer megfigyeléséből vagy szükséges feltételeket.
automatikus riasztásból), a rendszeroperátor III.Hipotézisek létrehozása:
úgy dönthet, hogy beavatkozásra van szük- 1. egyáltalán nem, vagy csak kevés új
ség. Egy már ismert szituáció esetén a bea- hipotézist tud megfogalmazni;
vatkozás mibenléte egyértelmű lehet, és 2. nem sikerül dönteni a versengő hipo-
azonnal kivitelezhető, míg egy új típusú szi- tézisek között;
tuáció esetében aktív problémamegoldásra 3. téves hipotézis kiválasztása;
van szükség, aminek központi eleme a rend- 4. helyes hipotézis kipróbálás nélküli el-
szer állapotára vonatkozó hipotézisek meg- utasítása
fogalmazása és ellenőrzése. Meister (1995) 5. helytelen hipotézishez való ragaszko-
a rendszeroperátor tevékenységének egyes dás az annak ellentmondó információk
fázisaiban a következő potenciális hibalehe- ellenére.
tőségeket azonosítja: IV.Hipotézisek tesztelése:
1. nem sikerül tesztelnie, vagy nem meg-
felelő módon teszteli a hipotézist;
ALKALMAZOTTPSZICHOLÓGIA2015, 15(2):133–146
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 136
136 MÜNNICHÁkos– KURUCZGyőző
2. a hipotézis tesztelését nem tudja kivi- akadályozása, illetve az esetlegesen fellépő
telezni; hiba elhárítása. A feladat nagy felelősséggel
3. tesztek eredményének a félreértelme- jár, tekintve, hogy a gyár fokozottan tűz- és
zése. robbanásveszélyes anyagokkal dolgozik –
V. Korrektív tevékenység kivitelezése: ezért különösen fontos a feladatot ellátó sze-
1. olyan tevékenységet választ, ami in- mély rátermettsége, alkalmassága. A rend-
konzisztens a rendelkezésre álló in- szerkezelő a munkaideje nagy részét a ve-
formációkkal; zérlőben tölti, ahol számítógépen keresztül
2. a választott tevékenységet nem tudja figyelemmel kísérheti a gyártási folyamatot.
kivitelezni; Ehhez több kijelző áll rendelkezésére, ame-
3. nem tudja befejezni a kiválasztott te- lyeket időnként váltogatnia kell, mivel egy-
vékenységet; szerre nem fér ki mindegyik a számítógépek
4. túl gyorsan reagál, amikor arra nincs képernyőjére. A kijelzők állapota alapján, il-
feltétlenül szükség; letve a számítógépes rendszer automatikus
5. ragaszkodik az adott tevékenységhez jelzései alapján a rendszerkezelőnek fel kell
azután is, hogy kiderült róla, hogy nem ismernie azt, amikor a rendszer nem üzem-
hatékony; szerűen működik (pl. valamelyik kazánban
6. belekezd a kiválasztott tevékenységbe, veszélyesen megemelkedik a nyomás), és
amikor arról időközben kiderül, hogy megfelelő intézkedéseket kell tennie az
már nem adekvát (a helyzet megválto- üzemszerű működés helyreállítása érdeké-
zása miatt); ben. A rendszer felügyeletét, annak bonyo-
7. nem tudja ellenőrizni vagy félreértel- lultságától függően rövidebb-hosszabb ideig
mezi a tevékenysége következménye- tanulja, és azt egy vezető rendszerkezelő fel-
it/hatásait; ügyelete mellett üzemelteti. A vezérlőben
8. nem képes eldönteni, hogy a tevé- a rendszer működését vázlatosan ábrázoló
kenység hatékony volt, vagy nem, és diagram is a rendelkezésére áll. Az üzemel-
nem tudja eldönteni, hogy érdemes-e tetés szempontjából nagyon fontos azon hely-
továbbra is ragaszkodnia hozzá. zetek detektálása és felismerése, amelyek
nem üzemszerű működést jeleznek, vagy az
A vegyipari cég rendszerkezelői munkakö- üzemszerű működés felborulásához vezet-
rének elvárásait interjús és fókuszcsoportos hetnek – hiszen így lehetővé válik a megfe-
vizsgálatok, valamint a munkafolyamatok lelő lépések megtervezése az üzemzavar
megfigyelése révén igyekeztünk feltárni. Az megelőzésére vagy elhárítására. Ezen hely-
érdeklődésünk kiterjedt különböző pszicho- zetek felismerését nehezítheti az, hogy
lógiai jellemzőkre – személyiségvonásokra, a rendszerkezelőnek a figyelmét meg kell
képességekre, a munkahelyi viselkedés jel- osztania a különböző kijelzők között.
legzetességeire. A rendszerkezelői alkalmasságvizsgálat
A munkakörelemzés alapján a rendszer- céljára kiválasztott tesztekkel igyekeztünk
kezelői munkakör célja röviden a felügyelete lefedni a munkakör szempontjából kritikus
alá tartozó rendszer (kazánok, csövek, szele- kompetencia- és képességterületeket (pl. lo-
pek, tartályok stb. együttese) helyes működé- gikus gondolkodás, műszaki-technikai látás-
sénekbiztosítása, a helytelen működés meg- mód, szelektív figyelem, koncentrációs kész-
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 137
Munkaköri alkalmasságvizsgálat a Diagramok teszttel 137
ség, gyors-pontos munkavégzés, teljesít- (technikusi, szakközépiskolai, illetve gimná-
ménymotiváció stb.), ugyanakkor nem volt ziumi) végzettséggel rendelkező férfiakból
eszközünk annak megítélésére, hogy a rend- állt. Az átlagos életkor a mintában 33,7 év
szerkezelő legkritikusabb tevékenységét (egy (18–57 év, szórás: 9,5).
rendszer felügyeletét egy komplex és dina-
Eszközök
mikusan változó környezetben) milyen haté-
konysággal képes végezni. Ebből a célból A vizsgálat során a jelöltek több képesség-
dolgoztuk ki a Diagramok tesztet, amely azt tesztet és személyiségtesztet töltöttek ki. A ta-
a komplex és dinamikus környezetet hivatott nulmányban ezek közül az általunk készített
szimulálni, ami a rendszerkezelő vezérlőben Diagramok tesztet és a Logikai Betűsorok
végzett munkájára jellemző. tesztet (Kurucz–Münnich 2008), valamint
a Vienna Test System négy tesztjét, a COG-ot
(Wagner–Karner 2003), a DT-t (Neuwirth–
MÓDSZER Benesch 2003), a FOLO-t (Bratfisch et al.
2003), továbbá az LVT-t (Biehl 2004) hasz-
A vizsgálatot munkahelyi alkalmasságvizs- náltuk fel.
gálat keretében végeztük egy vegyipari gyár- A Diagramok teszt kialakítását azokra
ban. Az alkalmasságvizsgálat célja rendszer- a körülményekre alapoztuk, amelyekkel
kezelői munkakörre jelentkezők, egy belső a rendszerkezelő –munkája során –a vezér-
képzési programba jelentkező rendszerkeze- lőteremben találkozik, ezek közül is elsősor-
lők, valamint vezető rendszerkezelők szűré- ban a technológiai folyamatok felügyeletére
se, alkalmasságának megállapítása volt. Az helyeztük a hangsúlyt, mivel az alapvető je-
alkalmasságvizsgálat komplex képességvizs- lentőségű a munkakör szempontjából. A Dia-
gálat volt, a használt tesztcsomag segítségé- gramok teszttel azt a komplex, dinamikus
vel több képesség- és személyiségjellemző környezetet igyekeztünk szimulálni, amely
felmérésére is sor került, ami lehetőséget a rendszerkezelők vezérlőben végzett mun-
adott a Diagramok teszt validitásának meg- kájára jellemző.
ítélésére – más képességtesztek eredményé- A tesztfelület egy, az eltelt időt jelző szö-
vel való összehasonlítás révén. vegdobozból (az 1. ábrán középen felül),
egy 5 oszlopból álló diagramból (az oszlo-
Minta
pokat betűk jelölik A-tól E-ig), valamint egy
A vizsgálatban összesen 609 személy vett listából áll, amely 5 vészhelyzet meghatáro-
részt. Mivel a minta meglehetősen szélsősé- zását (lényegében feltételes állításokat), to-
ges megoszlást mutatott mind a nem (a min- vábbá a vészhelyzetekkel kapcsolatos jelzé-
ta 98%-a férfi), mind iskolai végzettség te- sekre szolgáló gombokat és az aktuális
kintetében (a minta 94%-a középiskolai válaszokat jelző állapotjelzőket tartalmazza
végzettségű), úgy döntöttünk, hogy az elem- (1. ábra).
zés során figyelmen kívül hagyjuk a nőket, A feladat során az oszlopok magassága
valamint a 8 általános iskolai, illetve egyete- véletlenszerűen változik (de nem teljesen ki-
mi-főiskolai végzettséggel rendelkezőket. számíthatatlanul, azaz nincsenek ugrásszerű
A statisztikai elemzést a szűkített, 563 fős változások), a tesztalany reakcióitól függet-
mintán végeztük el, amely tehát középiskolai lenül. A tesztalany feladata, hogy ez alatt az
ALKALMAZOTTPSZICHOLÓGIA2015, 15(2):133–146
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 138
138 MÜNNICHÁkos– KURUCZGyőző
A B C D E
Vészhelyzetek
HaaBoszlopmagasságanagyobbazAoszlopmagasságánál.
HaaCoszlopmagasságakisebbazEoszlopmagasságánál.
HaazAésaBoszlopmagasságanagyobbaCoszlopmagasságánál.
HaazEoszlopmagasságakisebbaBoszlopmagasságánál.
HaazEoszlopmagasságanagyobbazAésaCoszlopmagasságánál.
1. ábra.A Diagramok tesztfelülete
(a felületen használt színek: az oszlopok narancssárgák, a vészhelyzetek leírása mellett a két gomb balról jobbra
haladva piros, illetve zöld, a köztük lévő sáv zöld, vagy pedig piros)
idő alatt figyelemmel kísérje a diagramot, és zik, amely során a figyelmét több jelzés kö-
jelezzen a megfelelő gomb megnyomásával, zött kell megosztania (az öt oszlop mind-
ha valamely vészhelyzet bekövetkezik (az egyikét figyelnie kell). Annak eldöntéséhez,
adott feltételes állítás teljesül), vagy elmúlik hogy az egyes vészhelyzetek bekövetkeznek
(az adott feltételes állítás már nem teljesül) – vagy elmúlnak, a leírásoknak megfelelő kö-
ezt a kérdéses vészhelyzet mellett található vetkeztetéseket kell tennie a tesztalanynak,
piros (vészhelyzet bekövetkezése), illetve ami némely esetben bizonytalan jelzéseken
zöld (vészhelyzet elmúlása) gombbal teheti alapul (pl. az 5. vészhelyzetnél az értékelen-
meg. A két gomb között található állapotjel- dő oszlopok összehasonlítása a köztük lévő
ző a tesztalany reakciójának megfelelően távolság miatt pontatlanabb lehet). Az oszlo-
színt vált: piros színű lesz, ha a tesztalany pok magassága ugyan véletlenszerűen válto-
a vészhelyzet bekövetkezését jelzi, és zöld, zik, ugyanakkor nem teljesen kiszámíthatat-
ha annak elmúlását. A 2. ábrán látható egy lanul, mivel nincsenek ugrásszerű változások;
példa az egyik vészhelyzet bekövetkezésére. ezért támogathatja a jó teljesítményt az elvá-
rások kialakítása, és azok alapján a monito-
rozás stratégiájának megváltoztatása; ami-
kor például az oszlopok változása olyan
tendenciát mutat, hogy az egyik vészhelyzet
hamarosan bekövetkezik, akkor segítheti
a gyors reagálást, ha a tesztalany figyelmét
A B C D E
egy ideig a kritikus oszlopokra fókuszálja.
2. ábra.Példa egy vészhelyzetre (a vészhelyzet A tesztalany egyes vészhelyzetekkel kap-
meghatározása: „Ha a C oszlop magassága csolatos véleményét minden pillanatban az
kisebb az E oszlop magasságánál”)
állapotjelzők fogják képviselni, amelyek ak-
A feladat megoldása során a tesztalany tuális állapota 200 ms-ként kerül rögzítésre,
egy dinamikusan változó helyzettel találko- és kiértékelésre. A kiértékelés során minden
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 139
Munkaköri alkalmasságvizsgálat a Diagramok teszttel 139
egyes vészhelyzet esetében összehasonlítás- teljesítmény meghatározásához hasonlóan
ra kerül a jelzett állapot (az állapotjelző alap- történik, de itt először az öt vészhelyzettel
ján) és a valós állapot (a diagram alapján). kapcsolatos reakciókat összegezzük a négy
A tesztalany teljesítménye az egyes vész- reakciótípus mentén, majd ezek alapján ha-
helyzetek detektálásában négyféle informá- tározzuk meg a Cohen-féle kappát.
ció alapján kerül megítélésre: A tesztfázist tanulási fázis előzi meg, ami
három részből áll, mindegyik rész a tesztfel-
1. azon rögzítések száma, amikor a teszt alany
adathoz hasonló, de rövidebb (1 perces) fel-
vészhelyzetet jelzett, és ténylegesen fenn-
adatból áll. Az első részben három vészhely-
állt a vészhelyzet (találatok száma);
zetet kell a tesztalanynak figyelnie, ami
2. azon rögzítések száma, amikor a teszt alany
a második részben négyre, majd a harmadik
vészhelyzetet jelzett, de nem állt fenn
részben ötre bővül. A vészhelyzetek (valamint
a vészhelyzet (téves riasztások száma);
azok sorrendje is) megegyeznek a gyakorló-
3. azon rögzítések száma, amikor a teszta lany
feladatokban alkalmazott vészhelyzetekkel,
nem jelzett vészhelyzetet, de a vészhely-
így a tanulási fázis a válaszadás gyakorlásán
zet fennállt (kihagyások száma);
túl lehetőséget ad a vészhelyzetek memorizá-
4. azon rögzítések száma, amikor a teszt alany
lására is. A tanulási fázis mindhárom részét
nem jelzett vészhelyzetet, és nem is állt
legalább egyszer, legfeljebb háromszor old-
fenn vészhelyzet (helyes elutasítások szá-
hatja meg a tesztalany – itt visszajelzést is
ma).
kap teljesítményéről (ld. 3. ábra). A vissza-
Az 1. és 4. típusú reakciók adekvát reakciók, jelzés tartalmazza mindegyik vészhelyzet
arra utalnak, hogy a tesztalany gyorsan és esetében a teljesítményt jelző négyféle in-
megbízhatóan képes detektálni a vészhelyzet formációtípust (kereszttábla formájában),va-
bekövetkezését, valamint elmúlását. A 2. és 3. lamint a Cohen-féle kappa statisztika alapján
típusú reakciók téves reakciók, és arra utal- meghatározott szöveges értékelést. A vissza-
nak, hogy a tesztalany nem képes időben jelzés áttanulmányozása után a tesztalany-
észrevenni a vészhelyzetek bekövetkezését nak lehetősége van újra próbálkozni vagy to-
vagy elmúlását. vábblépni a következő gyakorlófeladatra
Az egyes vészhelyzetek detektálásában vagy a tesztfeladatra.
nyújtott teljesítményt a Cohen-féle kappa A Diagramok teszt számítógépen való
statisztikával fejeztük ki, amely azt jelzi, hogy megvalósítása lehetővé teszi többek között,
a tesztalany teljesítménye mennyivel halad- hogy a tesztalany bizonyos korlátok között
ja meg azt a szintet, ami véletlen találgatás önállóan dönthessen a gyakorlás mennyisé-
esetén is elérhető (részletekért ld. Cohen géről, továbbá azonnali visszajelzést kapjon
1960, példaként tesztmutatóként való alkal- a teljesítményéről. Ugyancsak a számítógépes
mazásra ld. Kurucz–Münnich 2008). A kap- megvalósítás miatt van lehetőség dinamikus
pa értéke –1 és 1 között változhat; a 0 érték (animált) tesztfelületet alkalmazni, valamint
a véletlen találgatás szintjét jelenti, a –1 ér- a teszt interaktivitását (az állapotjelzőnek
ték a teljesen inadekvát válaszokat jelzi, míg a tesztalany válaszához való igazodását) biz-
az 1 érték a teljes mértékben adekvát vála- tosítani.
szokat. A teszt összesített pontszámának ki- A COG (Cognitrone) egy figyelmi-kon-
számolása a vészhelyzetekkel kapcsolatos centrációs képességet mérő teszt. A vizsgálati
ALKALMAZOTTPSZICHOLÓGIA2015, 15(2):133–146
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 140
140 MÜNNICHÁkos– KURUCZGyőző
3. ábra.Példa a tesztalanynak adott visszajelzésre a gyakorló fázisban
személynek a teszt során absztrakt figurákat gasan motivált személy számára helyes meg-
kell összehasonlítania, és eldöntenie, hogy küzdésnek számít, ha képes az ingerekkel
azok azonosak-e, vagy sem. Mind a megfe- túltelített helyzetben a megfelelő válasz(ok)
lelést, mind az eltérést gombnyomással kell megtalálására és kivitelezésére. Az alkalma-
jelezni. A COG általunk alkalmazott S8 al- zott S1 alteszt egy 4 perc hosszúságú fel-
tesztjében a vizsgálat tartama 7 perc, amely adatból áll, amely során a vizsgálati sze-
idő alatt a figurák folyamatosan követik egy- mélynek gombok és pedálok megnyomásával
mást a válaszadást követően (Wagner–Karner kell reagálnia a folyamatosan érkező vizuá-
2003). A tesztváltozók közül a COG-SUMR, lis, illetve auditív ingerekre (Neuwirth–
valamint a COG-PRF változókat használtuk Benesch 2003). Az elemzés során a legfőbb
fel, amelyek rendre a helyes válaszok meny- tesztváltozót – a helyes, adekvát reakciók
nyiségét, valamint a téves válaszok (hibák) számát –használtuk, amelyre a továbbiakban
arányát jelzik az összes adott reakcióhoz ké- DT_ZV változóként hivatkozunk.
pest. Az LVT (Visual Pursuit Test) szelektív fi-
A DT (Determination test) a reaktív stressz- gyelmet mérő teszt, amely egy korábban már
toleranciát, a figyelmi pontosságot és a re- a közlekedéspszichológiában elterjedt teszt
akcióidőt méri. A figyelmi feladatot a vizs- számítógépre adaptált változata (Biehl 2004).
gálati személy stresszel telített helyzetben A vizsgálati személynek komplex ingerkör-
végzi, ahol a stresszt a folyamatosan érkező nyezetben kell célzott figyelmi-koncentráci-
vizuális és akusztikus ingerek jelentik. A ma- ós feladatot végrehajtania, időbeli korlát mel-
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 141
Munkaköri alkalmasságvizsgálat a Diagramok teszttel 141
lett. Ehhez szükséges a megfelelő inger fo- megoldására 3-3 perc áll rendelkezésre.
lyamatos figyelemmel kísérése, valamint A tesztalany teljesítményét a Cohen-féle kap-
a zavaró ingerek figyelmen kívül hagyása. pa statisztikával jellemezzük, ami nagymér-
A teszt egyetlen eredménye az összesített tékben csökkenti annak lehetőségét, hogy ta-
pontszám, amelyre LVT-változóként hivat- lálgatás révén magas pontszámot érjen el
kozunk a továbbiakban. a vizsgálati személy, továbbá kizárja a jó tel-
A FOLO (Inductive reasoning) az induk- jesítmény lehetőségét a telített válaszadásnál,
tív következtetés fejlettségét mérő teszt. azaz amikor a tesztalany minden betűsorra
A vizsgálati helyzetben a vizsgálati személy igenlő választ ad.
különböző, bizonyos szabály(ok) szerint ösz-
szeállított mintasorozatokat lát. A feladata,
hogy folytassa a sorozatot két további min- EREDMÉNYEK
tával, amelyek nem törik meg ezt a szabá-
lyosságot. A teszt 25 feladatból áll, melyek A statisztikai elemzés során megvizsgáltuk
megoldására 12 perc áll rendelkezésre (Brat- a Diagramok teszten elért eredmények el-
fisch et al. 2003). A tesztalany teljesítmé- oszlását, ami alapján tettünk egy javaslatot
nyét a helyesen megoldott feladatok számá- a pontszámok értelmezéséhez. Az elemzés
val jellemezhetjük, amelyre a továbbiakban második részében a validáló tesztek és a Di-
FOLO_GS-változóként hivatkozunk. agramok teszt közötti összefüggéseket és pre-
A Logikai Betűsorok teszt a deduktív dikciós jellegű kapcsolatot vizsgáltuk a kon-
gondolkodási képességet mérő teszt (Ku- vergens és divergens validitás ellenőrzése,
rucz–Münnich 2008). A tesztalany egy valamint a teszt által mért konstruktum új-
komplex szabályrendszer grafikus ábrázolá- szerűségének megítélése céljából.
sát (folyamatábráját) látja, amely betűsorok
alkotásának a szabályait rögzíti. A feladat, A Diagramok teszten elért eredmények
hogy a megadott betűsorokról a tesztalany el- A Diagramok teszten elért eredmények leí-
döntse, azok az ábrázolt szabályrendszer ró statisztikái az 1. táblázatban láthatók.
alapján lettek-e alkotva. A teszt két feladatból A pontszámok tapasztalati eloszlásának nor-
áll, amelyek mindegyikéhez 25-25 betűsoro- mál eloszlástól való eltérését az eloszlás
zat tartozik (ez lényegében 50 szabályalkal- csúcsossága, valamint ferdesége tekinteté-
mazási szituációnak tekinthető). A feladatok ben vizsgáltuk. A csúcsosság esetében az
1.táblázat.A Diagramok teszt egyes vészhelyzetei esetén nyújtott teljesítmények
és az összpontszám leíró statisztikái
(cid:3) N(cid:3) Minimum(cid:3) Maximum(cid:3) Átlag Szórás Csúcsosság Ferdeség(cid:3)
1.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) 563(cid:3) –0,66(cid:3) 0,96(cid:3) 0,42 0,278 2,584(cid:3)* –0,271(cid:3)
2.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) 563(cid:3) –0,62(cid:3) 1(cid:3) 0,298 0,291 2,584(cid:3)* –0,354(cid:3)*(cid:3)
3.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) 563(cid:3) –0,54(cid:3) 0,99(cid:3) 0,292 0,254 2,8 0,381(cid:3)*(cid:3)
4.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) 563(cid:3) –0,68(cid:3) 0,98(cid:3) 0,386 0,285 2,676 –0,451(cid:3)**(cid:3)
5.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) 563(cid:3) –0,49(cid:3) 0,8(cid:3) 0,314 0,256 2,525(cid:3)** –0,492(cid:3)**(cid:3)
Összpontszám(cid:3) 563(cid:3) –0,41(cid:3) 0,89(cid:3) 0,359 0,213 3,228 –0,521(cid:3)**(cid:3)
*p < 0,05 ** p < 0,01
ALKALMAZOTTPSZICHOLÓGIA2015, 15(2):133–146
APA_2015-2_:0 2015.07.16. 17:52 Page 142
142 MÜNNICHÁkos– KURUCZGyőző
Anscombe–Glynn-próbát, a ferdeség eseté- neáris összefüggések (a Pearson-féle korre-
ben a D’Agostino-próbát alkalmaztuk az lációs együtthatók értéke 0,37–0,56 közötti),
eloszlásadott jellemzőjének a normál elosz- és a megbízhatósági mutató (Cronbach-alfa =
lás megfelelő jellemzőjétől való eltérésének = 0,82), valamint az item-totál korrelációk
tesztelésére. (0,52–0,66) magas értéke az összpontszám
Az egyes vészhelyzetek esetében a telje- megfelelő konzisztenciájára utalnak.
sítmények eloszlása eltér a normál eloszlás- Előjeles Wilcoxon-próbával ellenőriztük
tól az eloszlás csúcsossága (1. vészhelyzet) az egyes vészhelyzetek detektálásában nyúj-
vagy ferdesége (3., 4. vészhelyzet) vagy tott teljesítmények közötti különbségeket
mindkét jellemző esetében (2., 5. vészhely- (2. táblázat). Az eredmények arra utalnak,
zet). Az összpontszám tapasztalati eloszlásá- hogy egyes vészhelyzeteket nehezebb detek-
nak ferdesége is jelentős eltérést mutat a nor- tálni, mint másokat. A legkönnyebbnek az
mál eloszlástól, ami a magasabb pontszámok 1., majd a 4. vészhelyzet bizonyult, ezeknél
irányába való eltolódást jelent (4. ábra). nehezebbnek bizonyult a 2., 3. és 5. vész-
helyzet detektálása, amelyek között nincs
g 120
á
s szignifikáns különbség. A 3. és 5. vészhely-
ri
o
k 100 zetben szereplő feltételek összetettek, míg
a
y
g a többi vészhelyzetben egyszerű feltételek
80
szerepelnek, ezért várható volt, hogy ezek
60 detektálása nehezebb lesz, ugyanakkor meg-
lepő, hogy a 2. vészhelyzet a maga egyszerű
40
feltételével is a nehezebb feladatokhoz került.
20 A Diagramok teszten elért teljesítmény
mérsékelt negatív összefüggést mutat az élet-
0
korral (r = –0,341 p < 0,001), tehát a vész-
–0,5 0,0 0,5 1,0 helyzetek detektálásában nyújtott teljesít-
mény az életkor előrehaladtával romlik – ami
Diagramoktesztnyerspontszám
megfelel az általános kognitív teljesítmény –
4. ábra.A Diagramok teszten elért eredmények
és ebből eredően a komplex feladatokban
(összpontszám) gyakorisági eloszlása
nyújtott teljesítmény idősebbeknél várható
A Diagramok teszt egyes vészhelyzeteiben változásának.
nyújtott teljesítmények közötti mérsékelt li-
2. táblázat. A Diagramok teszt egyes vészhelyzeteinek detektálásában nyújtott teljesítmények
összehasonlítása Wilcoxon-féle előjeles rangösszeg próbával
(a cellákban a sztenderdizált próbastatisztikák láthatók)
(cid:3) 2.vészhelyzet(cid:3) 3.(cid:3)vészhelyet 4.(cid:3)vészhelyet 5.(cid:3)vészhelyzet(cid:3)
1.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) 8,274(cid:3)*(cid:3) 10,365(cid:3)*** 1,216(cid:3)* 8,064(cid:3)***(cid:3)
2.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) (cid:3) 0,391 –7,382(cid:3)*** –1,801
3.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) (cid:3) –8,64(cid:3)*** –2,644
4.(cid:3)vészhelyzet(cid:3) (cid:3) 5,52(cid:3)***
*p < 0,05 **p < 0,01 ***p < 0,001