Table Of ContentHANS HABE
MINT HAJDAN DÁVID
IZRAELI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ
Az 1972-es második bővített
izraeli magyar nyelvű változat
átdolgozatlan magyarországi kiadása
Fordította
GRÉDA JÓZSEF
DÁNOFRY
előszavával
GENERAL PRESS KIADÓ
BUDAPEST
A mű eredeti címe:
WIE EINST DÁVID
© Walter-Verlag AG, Ölten, und Hans Habe, Ascona, 1971
A fedőlapot tervezte:
SZABÓ ÁRPÁD
Az egyedül jogosított magyar nyelvű kiadás
ZOHAR PUBLISHING CO. LTD.
P. O. B. 2254, Tel-Aviv, Izrael
átdolgozatlan változata
KIADJA A GENERAL PRESS KIADÓ
Felelős vezető: LANTOS KÁLMÁNNÉ
Irodalmi és művészeti vezető: LANTOS KÁLMÁN
Júda révén ismerték meg mindenek Istent,
Izrael révén dicsőült naggyá neve.
(Zsoltárok 76/2)
Licinek
a „nagy utazás” részesének
Hans Habe Tel-Avivban autogrammot ad
TARTALOM
HANS HABE ÉS IZRAEL 8
A KOMISSZÁR CIGARETTÁJA 12
GARFINKEL IZSÁK HAZATÉRÉSE 16
EGY NAP, MELY ANNYI MINT EGY ÉV 21
A GYÖNGÉD KÉZ 26
HÁBORÚ ÉS LÉGSZABÁLYOZÓ 33
BOMBÁZZÁK MICKEY MAUSE-T 38
JÓ HÍREK NÁZÁRETBŐL 42
ERŐDÍTMÉNY ÉS VARÁZSHEGY 48
KRISZTUS IZRAELBEN 57
LEMONDÁS A SZERETETRŐL 61
JÁD VÁSÉM 69
KILENC MÉRŐ BÁNAT 74
JERUZSÁLEMI NAPLÓ 79
ABA EVENNÉL 83
ÜDV NEKED, RABBI! 87
INCIDENS A MECSET MELLETT 90
GALAMBOK ÉS SÓLYMOK 96
REGGELI AZ ERKÉLYEN 103
TALÁLKA A JÖVŐVEL 108
KÍSÉRTÉS A SIVATAGBAN 119
A NEGEV-MÜVELET 130
ÁRNYAK A PART FÖLÖTT 137
A HIHETETLEN VÁROS 143
KÜLÖNÁLLÓ LAPOK 150
Melankolikus feladat 150
Papír bogáncsból 152
HALADÁS ÉS HALDOKLÁS 155
BABA A JÁSZOLBAN 158
KÉT TISZT 160
CSAK IZRAEL ELLEN 163
DÖNTÉS IZRAELBEN 166
A TÁVOLBÓL 173
HANS HABE ÉS IZRAEL
„Tulajdonképpen 1948 óta készültem Izraelbe látogatni. Mindig
szerettem volna jönni, de állandóan valami tudatalatti jelelem volt bennem.
Hogy a valóság igazolja-e majd az álmokat? Az idealizált képet. Most
azonban már nem halaszthattam tovább. Hajóra ültünk és itt vagyunk …”
1970 áprilisában jegyeztük jel ezeket a szavakat a telavivi Hilton
halljában, ahol interjút készítettünk Hans Habeval. A Mester akkor már két
hete tartózkodott Izrael földjén. Hűséges élettársa, felesége. Balla Lici, az
egykor ünnepelt budapesti primadonna kíséretében bejárta az országot
keresztül-kasul.
„Azt kérdezi, milyenek az impresszióim? Istenem, ha én ezt így
hirtelenében szavakba önthetném … Többet, sokkal többet kaptunk, mint
amit elképzeltünk. A valóság messze felülmúlta álmainkat. Ma teljes
bizonyossággal tudom, hogy Izrael a hit, a lelkesedés, a pozitív értékek
utolsó fellegvára egy olyan világban, amelyben az emberek szinte
semmiben sem hisznek már…”
Asconába, állandó svájci lakhelyére visszatérve, Habe a többi között ezt
írta kiadójának: „Ön is tudja, határozott szándék nélkül, sőt bizonyos
fenntartásokkal utaztam ebbe az országba, amely iránt szinte
elképzelhetetlen mértékben nyilvánul meg a rokonszenv és az ellenszenv, a
szeretet és a gyűlölet. Engem felkavar, valósággal kihív minden, amit látok
és hallok… Köteles leszek könyvet írni Izraelről. És ez a könyv −
vallomás lesz!”
Most itt fekszik a könyv az olvasó előtt. Már a címe is determinál.
Mint hajdan Dávid…
Ez a könyv azonban nemcsak vallomás. Jóval több. Hans Habe és Izrael
találkozásának, egymásra találásának márványba véshető
élménybeszámolója. Lebilincselő olvasmány, amely kizárólag Hans Habe
tollából születhetett meg. A „Mint hajdan Dávid” prózában íródott, de sok
helyen költői magaslatokba lendülő szerelmi vallomás Izrael iránt. A
leghatásosabb, a legjobban megalapozott irodalmi védőbeszéd Izrael ügye,
igazságos küzdelme mellett.
És ugyanakkor a „Mint hajdan Dávid” a hatnapos háború utáni Izrael
művészi erőtől duzzadó, színes, mélyreható leírása. A Biblia országának
röntgen-szemekkel való feltérképezése. Hans Habe sajátos, egyéni
nézőpontjából.
Szépítgetés, torzítás nélkül.
Hans Habe nem retusálja a képet. Megmutatja a fonákságokat, a
problémákat is. Nem rejti véka alá felfogását a vallás és az állam
kapcsolatáról.
Ezért hiteles Hans Habe könyve. Mert csakis lelkiismeretére hallgat. Úgy
ecseteli Dávid mai nemzedékének sorscsatáját, ahogy ezideig egyetlen
hozzá hasonló rangú keresztény író sem tette: becsületesen.
Előítéletek nélkül, − lenyűgöző írástechnikával párosítva.
Most, amikor Izrael egyenlőtlen harcát vívja a korlátlan anyagi
eszközökkel rendelkező arab propaganda-gépezet hazugság-kampányának
ellensúlyozására, felbecsülhetetlen segítséget jelent Hans Habe könyve.
Izrael és a zsidó nép hálával és köszönettel tartozik a „Mint hajdan Dávid”
szerzőjének, aki világviszonylatban fémjelzett nevét és tollát
maradéktalanul az igazság, egy létéért, országáért, holnapjáért küzdő kis
nép szolgálatába állította.
Hans Habe óriási érdeme, hogy nem úszik az árral. Olyan időben, amikor
Keleten és Nyugaton egyaránt divatos és „vonalas” Izraelt ócsárolni és az
„agresszor” jelzővel felruházni, Hans Habe emelt jövel áll ki a zsidó állam
mellett. Borotvaéles logikával, felejthetetlen szellemes meghatározásokkal,
a tények és a bibliai háttér művészi egybeforrasztásával bizonyítja, hogy
Izrael nem cselekedhetett másként, és a hatnapos háborúban is mindössze
megvédte önmagát Góliáttal szemben. Mint hajdan Dávid…
Hans Habe korunk egyik legismertebb szerzője, Eddig 23 könyve jelent
meg, összesen közel 13 millió, példányban. Műveit átlag 18-20 nyelvre
fordítják le.
A toll budapesti születésű virtuóza, aki Svájc olaszlakta övezetében él, −
eredetileg németül ír. Pedig nem is német író.
,Engem sem Németország, sem a német irodalom nem tekint hivatalos
képviselőjének. Érdeklődési területem különben is messze túllépi
Németország határait. Ezért inkább azt mondanám, hogy nemzetközi író
vagyok, aki történetesen németül ír.”
Mindez nem véletlen. A jelenleg 61 éves Hans Habe regényes élete egy
világpolgár vándorlásainak, fizikai és lelki útkeresésének a jegyében áll.
Alig volt nyolc esztendős és már megízlelte az emigráció kenyerét.
Édesapja, Békessy Imre, a neves újságíró, Budapestről az osztrák
fővárosba költözött. Egész pontosan, − oda emigrált, mint sok más haladó
magyar tollforgató.
Békessy Imre új hangszerelésű, friss levegőt árasztó bulvárlapok és képes
magazinok kiadójaként rövid idő alatt valóságos sajtó-császárrá nőtte ki
magát az egykori császárvárosban. Ebben a miliőben nőtt fel Békessy
János, akiből Bécsbe érkezve Hans Békessy lett.
Ezen a néven kezdett újságírással foglalkozni. Tudósításait H.B.
monogrammal látta el. A két betű azonban fokozatosan egybeolvadt és a
sajtó berkeiben hamarosan „Habe” néven kezdték szólítani. Ez adta az
ötletet, hogy az eredeti Békessy János és a Hans Békessy helyett, Hans
Habe néven startoljon a világsiker jelé.
Első, nemzetközi visszhangot kiváltó újságírói szenzációját Hitlerrel
kapcsolatban robbantotta ki. Hans Habe volt az, aki 1932-ben először
megírta: Hitler igazi neve Schicklgruber. De nemcsak ezt derítette ki. Azt
is megírta, hogy a német nácipárt eszelős vezére tulajdonképpen Alois
Schicklgruber törvénytelen gyermeke.
Hitler tombolt. Az osztrák nácik a fejét szerették volna venni.
Németország és Ausztria tömegei azonban Hans Habe cikkén derültek.
Hans Habe harcostollú újságírónak bizonyult. Gyújtóhangú politikai
beszámolók képezték igazi „vadászterületét”. Nem csoda tehát, hogy
állandó összeütközései voltak az osztrák nácikkal. És közben, alig 21 éves
fejjel, ő lett a bécsi „Der Morgen” napilap főszerkesztője.
Európa legfiatalabb főszerkesztőjét ismerték meg benne.
Száguldó riporterként bejárta egész Európát. Így jutott a ,Prager Tagblatt”
megbízásából Genfbe, ahol a tekintélyes cseh lap állandó tudósítójaként
működött a Népszövetség mellett 1935-től a világháború kitöréséig.
Első regénye, „Hárman a határon át”, 1936-ban jelent meg Genfben.
Amikor Hitler bevonult Bécsbe, a szerzőt az a „megtiszteltetés” érte, hogy
könyvét nyilvánosan elégették. Hans Habet azonban ez nem riasztotta
vissza. Ellenkezőleg. Még nagyobb elánnal vetette bele magát a
horogkeresztes téboly elleni küzdelembe. A fasizmus elleni harc írói
