Table Of Content1
Albert Hofmann
LSD
Bajkeverő csodagyerekem
Egy „varázsszer” felfedezése
Fordító: Bereczky Tamás
2
Tartalomjegyzék
Előszó........................................................................................................................................................6
Előszó az 1993-as kiadáshoz 50 évvel az LSD felfedezése után..............................................................9
1. Az LSD keletkezése............................................................................................................................10
Első kémiai munkák...........................................................................................................................10
Az anyarozs........................................................................................................................................12
A lizergsav és származékai.................................................................................................................15
Az LSD pszichés hatásainak felfedezése............................................................................................18
2. Az LSD állatkísérletekben és a biológiai kutatásban..........................................................................22
Mennyire mérgező az LSD?...............................................................................................................23
3. Az LSD kémiai változatai...................................................................................................................25
4. Az LSD alkalmazása a pszichiátriában...............................................................................................27
Az első önkísérlet pszichiáterrel.........................................................................................................28
Az LSD pszichikai hatásai..................................................................................................................33
5. A gyógyszertől a kábítószerig.............................................................................................................39
Nem orvosi kísérletek.........................................................................................................................39
A Sandoz leállítja a forgalmazást.......................................................................................................43
6. A nem orvosi LSD-kísérletek veszélyei..............................................................................................45
Pszichotikus reakciók.........................................................................................................................46
Az LSD a feketepiacon.......................................................................................................................48
7. Dr. Leary esete....................................................................................................................................50
Találkozásom Timothy Learyvel........................................................................................................52
8. Utazások a lélek világűrébe.................................................................................................................54
Lelkek tánca a szélben........................................................................................................................55
Polip a mélyből...................................................................................................................................56
A gémek tánca....................................................................................................................................58
Egy festő LSD-élménye.....................................................................................................................61
A lét boldog dala................................................................................................................................66
9. Az LSD mexikói rokonai....................................................................................................................69
A teonanacatl, a szent gomba.............................................................................................................69
A pszilocibin és a pszilocin................................................................................................................76
Ahol megáll az idő..............................................................................................................................78
Az ololiuqui „varázsszulák”...............................................................................................................80
10. A Ska Maria Pastora varázsnövény nyomában.................................................................................85
Öszvérháton a mexikói felföldön át...................................................................................................85
A Salvia-ceremónia............................................................................................................................89
A gombaceremónia.............................................................................................................................92
11. Ernst Jünger sugárzása......................................................................................................................95
Első kapcsolatom Ernst Jüngerrel......................................................................................................95
Az első próba......................................................................................................................................98
A drogprobléma................................................................................................................................102
Kísérlet pszilocibinnel......................................................................................................................105
Még egy kísérlet az LSD-vel............................................................................................................109
12. Találkozás Aldous Huxley-val........................................................................................................110
13. Levelezésem Walter Vogt költő-orvossal.......................................................................................113
14. Látogatók a világ minden tájáról.....................................................................................................121
15. AZ LSD-élmény és a valóság..........................................................................................................125
A valóság eltérő érzékelése..............................................................................................................125
Misztériumok és mítosz....................................................................................................................128
3
Az LSD ma............................................................................................................................................132
Bevezetés..........................................................................................................................................132
A használat elterjedtsége a normál populációban.............................................................................133
LSD a partilátogatók körében...........................................................................................................133
A partikultúra....................................................................................................................................134
Az LSD hatásmechanizmusa............................................................................................................135
LSD és pszichoterápia — a kilencvenes évek..................................................................................136
Az önmegismerés kérdése................................................................................................................136
Jegyzetek...............................................................................................................................................137
4
Előszó a magyar kiadáshoz
Új sorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Sok tekintetben különleges kötetet.
Talán meglepő, hogy Albert Hofmann, először közel negyedszázada napvilágot látott
könyve, amely nagy felfedezését, az LSD-t mutatja be, mindezidáig magyarul nem jelent
meg. Meglepő, mert a kötet kiváló és kiemelkedően magas színvonalú tudományos
munka. Meglepő, mert a szerző, a drog népszerűvé válását követően maga is világhírre
tett szert. Nevét ma nemcsak a kémikus vagy az addiktológus szakma ismeri, hanem a
téma iránt kicsit is érdeklődők széles rétege. Szájról szájra adódik tovább az anekdota az
LSD-hatás alatt bizonytalanul hazafelé bicikliző Hofmannról, sőt a felfedezés 50.
évfordulójára külön Hofmann típusú LSD-bélyeget dobtak piacra az illegális
laboratóriumok. Míg a heroinnal vagy az amfetaminnal kapcsolatban nem tartjuk
számon a felfedező nevét, addig az LSD-használók gyakran nagy tisztelettel emlékeznek
meg Albert Hofmannról. És meglepő, hogy ilyen sokat váratott magára a fordítás,
hiszen olyan szerről van szó, amely a felfedezését[1] követően villámgyorsan terjedt el a
világban, előbb terápiás szerként, majd azonban hamarosan ennél is gyorsabban vált az
egyik legnépszerűbb tudatállapot-módosításra használt szerré. Az alapok e tekintetben
az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején teremtődtek meg az Egyesült Államokban,
a hippimozgalom kialakulásával párhuzamosan. Nem kisebb nevek jelennek meg az
LSD népszerűvé válásával kapcsolatosan, mint Timothy Leary, Aldous Huxley, Ken
Kesey, Allen Ginsberg, Arthur Koestler.
Jelen kötet magán hordozza mindazokat a jegyeket, amelyek reményeink — és terveink
— szerint a sorozat egészét jellemezni fogják. Tudományos mű, amelyet a század egyik
igen jelentős szerves anyagokkal foglalkozó kémikusa írt, de tette ezt oly módon, hogy
az érthető legyen a legszélesebb olvasóközönség számára. A kötet ugyanakkor
korántsem vegyészeti írás. A kevés kémia mellett rengeteg kultúrtörténeti, botanikai,
kulturális antropológiai ismeret kerül benne feldolgozásra, de sok leírást találunk a
szubjektív élményekről is (művészektől, tudósoktól és hétköznapi emberektől egyaránt),
és az életrajzi elemek is fel-feltűnnek a műben. Olyan kötetről van tehát szó, amely
különböző szakterületeket ölel fel, amely mind tartalmában, mind nyelvezetében
közérthető, s ily módon széles olvasóközönség érdeklődésére tarthat számot, és emellett
tudományosan is megalapozott. Ez a könyv egy induló sorozat első kötete. Továbbra is
hasonló szellemű, közérthető, izgalmas és informatív kötetek megjelentetését tervezzük.
A tervek széles spektrumot érintenek, elsősorban olyan szerzőket és olyan területeket,
akik, s amelyek magyarul még nem jelentek meg. Timothy Leary több kötete vár
fordításra, de alig-alig jelentek meg a drogfogyasztás etiológiájával (kóroktanával) vagy
terápiájával kapcsolatos művek magyarul. Szintén szerény a magyar nyelven
hozzáférhető alkohológiai szakirodalom. Heterogén sorozatról van tehát szó, sokféle
5
témával. A jövőbeli válogatás fő vezérelve olyan művek megjelentetése, amelyek a
droghasználatot, drogfüggőséget a maga komplexitásában, biológiai, pszichológiai és
társadalmi jelenségként értelmezik. A sorozat célja az ismeretek bővítése, a gyakran
parttalan ideológiai, érzelmi-indulati viták helyett a jelenség vizsgálatának tudományos
megközelítése.
Jelen pillanatban ugyanis tagadhatatlanul sok a droghasználattal kapcsolatos indulati
megnyilvánulás, s ezek sokszor teljesen elfedik az objektív tényeket, a racionalitás
szempontjait. A drogprobléma olyan terület, amely sokak érdeklődésére tart számot.
Ahogy mondani szokás fokozott társadalmi érzékenység jellemző a téma
vonatkozásában. Sokan érintettek, kipróbálóként, rokonként, barátként, vagy félnek,
aggódnak, hogy érintetté válhatnak. Sok a rémtörténet, és sok misztika lengi körül a
témát. Hol eltúlzott veszélyekről olvashatunk, míg más vélemények szerint egyáltalán
nincs is veszély. Mindeközben mindenki kialakította a véleményét; kevés olyan
vitaterület van, ahol ilyen alacsony lenne a tartózkodók aránya. Fontosnak látjuk tehát,
hogy minél több információ álljon az érdeklődők rendelkezésére, hogy segítse a
tájékozódásunkat, a véleményformálásunkat.
Bízunk benne, hogy jelen kötet és maga a sorozat is, be tudja tölteni ezt a szerepet.
Budapest, 2003. május 21.
Demetrovics Zsolt
sorozatszerkesztő
Előszó
Vannak olyan élmények, amikről a legtöbb ember fél beszélni, mert nem illeszkednek a
hétköznapi valóságba, és kibújnak az értelem alapján történő magyarázat alól. Nem a
külvilág különös eseményeire gondolok, hanem a bensőnkben zajló folyamatokra,
amiket legtöbbször puszta képzelgésként becsülünk le, és elfojtunk emlékezetünkben.
Környezetünk jól ismert képe egyszerre csak furcsa, örömteli vagy ijesztő változáson
megy át, más fényben tűnik föl, más jelentést kap. Egy-egy ilyen élmény megérinthet
minket fuvallatként, de mély benyomást is hagyhat bennünk.
Kisfiú koromból különösen eleven emlékem maradt egy ilyen varázspillanatról. Egy
májusi reggelen történt. Az évre már nem emlékszem, de egész pontosan meg tudom
mondani még ma is, hogy hol történt velem, a Baden (Svájc) fölötti Martinsberg erdei
útjának melyik pontján. Ahogy a frissen kizöldült, a reggeli napban ragyogó és
madárdallal teli erdőben sétálgattam, egyszer csak mindent szokatlanul éles fényben
6
láttam. Vajon eddig soha nem figyeltem oda igazán, és most egyszerre a maga tényleges
valójában láttam a tavaszi erdőt? Az erdő ugyanis egy sajátosan szívhez szóló, beszédes
szépségben ragyogott föl, mintha be akarna szippantani pompás bensőjébe. Az
odatartozás és a boldog védettség leírhatatlan örömérzete öntött el.
Nem tudom, mennyi ideig álltam ott megigézve, de emlékszem az engem foglalkoztató
gondolatokra, ahogy ez a megvilágosodott állapot lassan eltűnt, és én továbbindultam.
Miért nem tartott tovább a boldog jelenés, ha már egyszer ilyen közvetlen, mély
élményben meggyőző valóságként jelent meg? És hogyan tudnék bárkinek is
beszámolni erről az élményről — amire túláradó örömöm késztetett — miközben
azonnal éreztem, hogy nem találok szavakat a látottakra? Furcsának tűnt, hogy
gyermekként valami ilyen csodálatosat láttam, amit a felnőttek nyilvánvalóan nem vettek
észre, hiszen soha nem hallottam, hogy erről beszéltek volna.
Későbbi fiúkorom idején megéltem még néhány ilyen boldog pillanatot az erdőben és a
mezőn tett kószálásaim során. Ezek az élmények határozták meg világképem
alapvonásait, amennyiben bizonyosságot adtak arról, hogy létezik egy a hétköznapi
pillantásaink elől rejtett, felfedezhetetlen, élettel teli valóság.
Akkoriban gyakran foglalkoztatott az a kérdés, vajon később, felnőttként képes leszek-e
arra, hogy ezeket az élményeket másokkal megosszam, vajon költőként vagy festőként
meg tudom-e mutatni, amit láttam. Csakhogy sem egyikhez, sem másikhoz nem
éreztem magamban elhívatást, ezáltal úgy tűnt, magamnak kell megtartanom ezeket az
oly sokat jelentő élményeket.
Ugyan váratlanul, de semmiképpen nem véletlenül teremtődött összefüggés életem
közepén a munkám és gyermekkorom látomásos jelenései között.
Vegyész lett belőlem, mivel bepillantást akartam nyerni az anyag felépítésébe és
lényegébe. Gyerekkorom óta szoros a kapcsolatom a növényvilággal, ezért a
gyógynövények hatóanyagainak kutatását választottam munkaterületemül, amire a
Sandoz AG bázeli gyógyszervegyészeti laboratóriumában kínálkozott lehetőség. E
munkám során találkoztam a pszichoaktív, hallucinációkat okozó anyagokkal, melyek
meghatározott körülmények között az imént leírt spontán élményekhez hasonló
látomásos állapotokat tudnak okozni. E hallucinogén anyagok közül a legfontosabb
„LSD”[2] néven vált ismertté. A hallucinogének tudományos szempontból érdekes
hatóanyagai miatt vonultak be az orvosi kutatásokba, a biológiába és a pszichiátriába,
majd később a drogkultúrában is széles körben elterjedtek. Ez főként az LSD-re igaz.
A munkámmal összefüggő irodalom tanulmányozása során megismertem a látomásos
jelenségek általános jelentőségét. Maguk a jelenségek nemcsak a vallások és a misztika
történetében foglalnak el fontos helyet, hanem az alkotó folyamatban, a
7
művészetekben, az irodalomban és a tudományban is. Az újabb vizsgálatok kimutatták,
hogy sok ember hétköznapi élete során is tapasztal látomásos élményeket, de ezek
értelmét és értékét többnyire nem ismerjük fel. Úgy tűnik, egyáltalán nem is oly ritkák
azok a misztikus élmények, mint amikben nekem gyerekkoromban részem volt.
Manapság a legkülönbözőbb módokon igyekszünk víziók révén is megismerni azt a
mélyebb, átfogóbb valóságot, ami megfelel racionális hétköznapi tudatunknak. Nem
csupán a keleti vallásos áramlatok követői, hanem az akadémiai pszichiátria képviselői is
ezt keresik, akik a teljességélményt a terápia gyógyító alapelemeként alkalmazzák.
Egyetértek sok kortársam azon gondolatával, hogy a nyugati iparosodott társadalmunk
minden életterületén tapasztalható szellemi válságot csak akkor tudjuk leküzdeni, ha az
embert és a környezetét egymástól elválasztva tartó materialista világképet a mindent
átfogó valóság tudatával váltjuk fel, ami magában foglalja a tapasztaló ént is, és amiben
az ember egységben érzi magát az élő természettel és a teljes teremtéssel.
A valóság megélésének ilyen alapvető változásához vezető minden eszköz és út tehát
komoly vizsgálatot igényel. Ebbe a körbe tartoznak mindenekelőtt a vallásos vagy világi
keretekben folytatott meditáció különböző módszerei. A meditáció célja a misztikus
teljességélmény megteremtése és ezáltal az elmélyült valóságtudat elérése. Ugyanezt a
célt tűzi maga elé egy másik, de még vitatott módszer, nevezetesen a tudatmódosító,
hallucinogén pszichofarmakonok alkalmazása. Például az LSD a pszichoanalízisben és a
pszichoterápiában segédanyag lehet ahhoz, hogy a páciensekben a problémák a maguk
valós jelentőségében tudatosodjanak.
A misztikus teljességélmény különösen LSD-vel és rokon hallucinogén anyagokkal
történő, tervezett előhívása nem lebecsülhető veszélyeket rejt a spontán látomásos
élményekhez képest. Főként akkor igaz ez, ha nem tartjuk tiszteletben az ilyen anyagok
specifikus hatásjellemzőit, tehát azon képességét, hogy az ember lényének legbensőbb
magját, a tudatát befolyásolják. Az LSD eddigi története elégséges példa arra, hogy
milyen katasztrofális következményei lehetnek annak, ha félreismerjük az anyag mély
hatását, és ha a hatóanyagot összetévesztjük az élvezeti szerrel.
Gondos külső és belső előkészületekre van szükség ahhoz, hogy az LSD-kísérlet
ésszerű élménnyé váljon. A téves és visszaélésekben megmutatkozó alkalmazás miatt
vált az LSD igazi bajkeverő csodagyerekemmé.
Ebben a könyvben átfogó képet szeretnék adni az LSD-ről, annak keletkezéséről,
hatásairól és alkalmazási lehetőségeiről, és szeretném felhívni a figyelmet azokra a
veszélyekre, amelyek az anyag — szokatlan hatásait figyelmen kívül hagyó —
használatából adódnak. Ha megtanulnánk azt, hogy hogyan lehet jobban hasznosítani az
LSD azon képességét, hogy megfelelő körülmények között látomásos élményeket
8
hívjon elő, és ezt az orvosi praxisban és meditációval összekapcsolva alkalmaznánk,
akkor nézetem szerint ez az újfajta pszichofarmakon bajkeverő gyermekből
csodagyerekké változhatna.
Előszó az 1993-as kiadáshoz 50 évvel az LSD felfedezése után
A tizennyolc évvel ezelőtt megírt előszavam végén azt a véleményemet fejeztem ki,
hogy az LSD bajkeverő gyermekből csodagyerekké változhatna, ha megtanulnánk
jobban használni rendkívüli pszichikai hatásait.
Ám az LSD továbbra is bajkeverő gyermek maradt.
Azt követően, hogy az LSD-t szinte kizárólag a gyógyászatban és a biológiai kutatásban
alkalmazták, a hatvanas években átkerült a kábítószerek világába, és egy darabig a
tömegfogyasztás, és az azzal összefüggő problémák szempontjából az első számú drog
volt, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokban. Az egészségügyi hatóságok erre
drákói szigorral reagáltak, olyan tilalommal, ami az LSD és a rokon anyagok használatát
az orvosi gyakorlatban, a pszichiátriában és a pszichológiában is lehetetlenné tette — ez
a tilalom máig életben van. Így a gyógyászati alkalmazás megrekedt, mégis az anyag
használata privát körökben folytatódik, persze az illegalitásba kényszerített fogyasztás
minden veszélyével és negatív kísérőjelenségével együtt.
Mind a mai napig sikertelenek maradtak a pszichiátria igyekezetei arra, hogy az
egészségügyi hatóságok ismét szabadítsák fel az LSD-t gyógyászati alkalmazás céljából.
Nehezen érthető ez, hiszen a rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a
gyógyászati keretek között történő alkalmazás veszélytelen, és hogy az LSD-t a
pszichiátriában gyógyszeres kisegítő anyagként célszerűen lehet alkalmazni.
A tilalom más szempontból is megkérdőjelezhetőnek tűnik, miután bizonyos már
évezredek óta gyógyászati céllal alkalmazott mexikói varázsnövényekben az LSD-hez
hasonló hatóanyagokat találtunk. Ezen anyagok esetében a tapasztalatok olyan tárháza
áll rendelkezésre, amit méltó lenne figyelembe venni.
Nem véletlen, hogy éppen az LSD hozta el ezeket a növényeket a laboratóriumomba
kémiai vizsgálat céljából. A varázsnövények és az LSD hasonló pszichés hatása késztette
a Dél-Mexikó hegyvidékein élő indiánokat kutató antropológusokat és botanikusokat
arra, hogy a kémiai elemzést arra a laboratóriumra bízzák, amely az LSD-t felfedezte. Az
elemzés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a növényekből izolált hatóanyagok
kémiai struktúrája közeli rokonságot mutat az LSD felépítésével.
Ebből az a jelentős következtetés származott, hogy az LSD kémiai szempontból és
pszichikai hatásai alapján a mexikói varázsdrogok csoportjába tartozik.
9
Így az LSD felfedezésének kalandja tizenöt évvel később meglepő folytatáshoz vezetett,
nevezetesen a varázsnövények izgalmas kutatásához, amelyek bemutatására ez a könyv
is jelentős részeket szán.
1. Az LSD keletkezése
Dans les champs de l'observation le hasard ne favorise que les esprits préparés. [3]
Louis Pasteur
Újra és újra azt mondják és írják az emberek, hogy az LSD véletlen felfedezés
eredménye. Ez csak részben igaz, hiszen tervezett kutatási program keretében állítottuk
elő, és a véletlen csak később jutott szerephez: az LSD már öt éve létezett, amikor saját
testemen, vagyis pontosabban saját lelkemben tapasztaltam meg váratlan hatásait.
Ha gondolatban visszatekintek szakmai karrieremre, és megpróbálom számba venni az
összes iránymutató döntést és eseményt, amelyek végül erre a kutatási területre és az
LSD szintetizálásával kapcsolatos tevékenységhez vezettek, akkor a kémiai
tanulmányaim lezárása utáni munkahelyválasztásommal kell kezdeni: ha bármilyen más
munkahely mellett döntöttem volna, akkor valószínűleg soha nem jött volna létre az a
hatóanyag, amit ma az egész világ „LSD” néven ismer. Éppen ezért ha az LSD
keletkezésének történetéről akarok beszélni, akkor kénytelen vagyok röviden vázolni
kémikusi karrieremet is, minthogy e kettő elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
A Zürichi Egyetemen folytatott kémiai tanulmányaim lezárása után 1929 tavaszán
kezdtem dolgozni a Sandoz cég bázeli gyógyszervegyészeti kutatólaboratóriumában Dr.
Arthur Stoll professzor munkatársaként, aki a gyógyszerészeti részleg alapítója és
vezetője volt. Azért választottam ezt a munkahelyet, mert itt kínálkozott lehetőség arra,
hogy természetes anyagokkal dolgozzak. A bázeli vegyiparban ismert két másik vállalat
munkaajánlatát visszautasítottam, mert ott szintetikus kémiával kellett volna
foglalkoznom.
Első kémiai munkák
Az állat- és növényvilág vegytana iránti lelkesedésem már a Paul Karrer professzorhoz
írott doktori munkám témáját is meghatározta. Az éti csiga emésztőcsatornájának
nedvével sikerült először enzimes úton felbontani a kitint, vagyis azt a vázanyagot,
amiből a rovarok, rákok és egyéb alacsonyabb rendű állatok páncélja, szárnya és ollója
felépül. A lebomláskor keletkező bomlástermékből, egyfajta nitrogén tartalmú cukorból
le lehetett vezetni a kitin kémiai struktúráját, ami hasonló a cellulóz, tehát a növényi
vázanyag struktúrájához. A csupán három hónapig tartó vizsgálat ezen fontos
10
