Table Of ContentLOSONCZY ISTVÁN
JOGFILOZÓFIAI ELOADASOK
VÁZLATA ^ HM
LOSONCZY ISTVÁN
Jogfilozófiai előadások vázlata
JOGFILOZÓFIÁK
Szerkeszti
DR. VARGA CSABA
EXCERPTA HISTORICA
PHILOSOPHIAE HUNGARICAE IURIS
LOSONCZY ISTVÁN
JOGFILOZÓFIAI ELŐADÁSOK
VÁZLATA
SZENT ISTVÁN TÁRSULAT
az Apostoli Szentszék Könyvkiadója
Budapest 2002
A kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
hivatalos tankönyve
Szerkesztette,
kísérő szövegekkel és mutatókkal ellátta
VARGA CSABA
Készült
a PFP 0626/1997. számú projektuma
indító pénzügyi támogatásának köszönhetően
a TEMPUS SJEP 09090/95. számú projektumában
elindított programnak
az OTKA T032156. számú projektumában
történő végrehajtása
keretében
Az előadások szövegét
kőnyomatos változatból
sajtó alá rendezte
ZSIDAI ÁGNES
Az Alapvonalak szövegét
kéziratból
rekonstruálta és gondozta
VARGA CSABA
© Varga Csaba (kísérő szövegek és sorozati gyűjtemény), 2002
ISBN 963 361 309 4
ISSN 0865-0349
Szent István Társulat
1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1.
Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök
Felelős kiadóvezető: Farkas Olivér igazgató
Nyomtatás: Szent István Társulat
Kötészet: TaxDruck Nyomda Taksony
Felelős nyomdavezető: Képessy László ügyvezető
TARTALOM
Losonczy István
Bibliográfia
JOGBÖLCSELETI ELŐADÁSOK VÁZLATA
[1948]
BEVEZETÉS: A jogfilozófia feladatkörének és tárgyalási
rendjének meghatározása
Első rész
JOGTUDOMÁNYTAN
I. cím ÁLTALÁNOS TUDOMÁNYTANI ALAPISMERETEK
1. § A tudományos megismerés lehetősége
2. § Az ismereteredmények igazolásának kérdése
3. § Az igazságok fennállásának módja [hyparchologia]
4. § Tudomány és ismerettárgy viszonya (a tudományok
elkülönülésének alapjai)
5. § A jogot alkotó tárgykörök alkata és törvényszerűsége
A létrend tagjainak alkata és törvényszerűsége [14] Az értelem ál-
lásfoglalása a jelenségekkel szemben [16] Logikai ítélet [16] Nor-
matív ítélet [17] A logikai ítélet átalakítása normatív ítéletté [19]
6. § Az érték problémája
Az érték lényege [20] Az érték fennállásmódja [20] (1. idealizmus
[20] 2. realizmus [21]) Az értékek legfontosabb ismérvei [23]
1. Az értékek keletkezésének, fennállásának és megszűnésének
módja [23] 2. Az értékek természete [25] 3- Az értékek igazolásá-
nak lehetősége [28] 4. Az értékek osztályozása [28] 5. Az értékek
alkata és törvényszerűsége [29] 6. Az elképzelt, de még meg nem
valósult értékek [30] 7. Az értékminőségek összefüggése [31]
7. § Az ismereteredmények rendszerbe állítása
II. cím A JOGTUDOMÁNY FOGALMÁNAK LEGTÁGABB
ÉRTELEMBEN VETT MEGHATÁROZÁSA
III. cím A TUDOMÁNYOK RENDSZERE: A JOGTUDOMÁNY
HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN
1. § A valóság rétegeződése
((1) fizikai jelenségek [35] (2) kémiai jelenségek [35J (3) bioló-
giai jelenségek [37] (4) pszichikai jelenségek [39] (5) szociális
jelenségek [40] (6) kultúrjelenségek [41] (7) természetfölötti
jelenségek [43])
VI
TARTALOM
2. § A valóság rétegeződésének vizsgálata 43
3. § A tudományok rendszere 47
4. § A jogtudomány és a jog helye a tudományok
s a valóság rendszerében és ennek következményei 48
IV. cím A JOGTUDOMÁNYOK TAPASZTALÁSI MÓDJA 49
1. § Tapasztalás és ismerettárgy viszonya általában 49
2. § A jogtudományi tapasztalás módja 50
3. § A jog alapösszetevői 52
4. § A jog egységnyi alkateleme 53
5. § Jogtudomány és természettudomány 54
V. cím A JOG SZILÁRD ELEMEI 56
1. § A jog létrendi vonatkozása 56
(1. a jog történelmisége [57] 2. a jog társadalmisága [58])
2. § A jog logikai vonatkozása 59
3. § A jog normatív vonatkozása 64
(1. kellés [65] 2. természetjog [66])
VI. cím AZ IGAZOLÁS PROBLÉMÁJA 68
1. § A módszer szerepe a megismerés folyamatában 68
2. § A jogtudományok módszere 70
3. § A jogtudomány, törvényhozás, jogalkalmazás
és jogértelmezés módszerbeli hasonlósága 72
VII. cím A RENDSZER PROBLÉMÁJA 74
Második rész
A JOGFILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK KIEMELKEDŐ ALAKJAI
(A görög bölcselet kezdetétől HEGELig)
HÉRAKLEITOSZ [75] Szofisták [75] PIATÓN [77] (L Filozófiai alapta-
nok [78] 1. ideatan [78] 2. lélektan [79] 3- etika [79] II. Állam-
tan [79]) ARISZTOTELÉSZ [86] (I- Filozófiai alaptanok [87] II. Állam-
tan [90]) Kynikusok [95] Sztoikusok [96] EpiKUREUsok [96]
SZENT ÁGOSTON [97] AQUINÓI SZENT TAMÁS [99] NICCOLO MACHIAVELLI
[104] HUGO GROTIUS [104] THOMAS HOBBES [107] SAMUÉI. PUFEN-
DORF [108] CHRISTIAN THOMASIUS [109] CHARLES DE MONTESQUIEU
[111] JEAN-JACQUES ROUSSEAU [112] IMMANUEL KANT [114] JOHANN
GOTTLIEB FICHTE [123] GEORG FR. W. HEGEL [125]
Harmadik rész
A JOG FILOZÓFIAI VIZSGÁLATA
I. fejezet A JOG LÉTRENDI VONATKOZÁSA 127
I. cím AZ OK FOGALMA 128
1. § Filozófiai okfogalom 128
2. § Létrend és okozatosság 130
VI TARTALOM
3. § Az akaratszabadság problémája
4. § Állásfoglalás az akaratszabadság kérdésében
5. § A választási szabadság jelentősége
1. Erkölcs és választási szabadság [140] 2. Emberi közösségek és
választási szabadság [140] 3. Jog és választási szabadság [141]
II. fejezet A JOG LOGIKAI VONATKOZÁSA
III. fejezet A JOG NORMATÍV VONATKOZÁSA
I. cím A NORMÁK ALKATA ÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGE ÁLTALÁBAN
1. § A normák keletkezésének előfeltételei és módja
1. létrendi [143] 2. logikai [143] 3- normatív [144] 4. az előfel-
tételek logikai sorrendje [145]
2. § A normák alkati sajátosságai
(1. A norma alkatelemei [145] 2. Az A és B alkatának befolyása
a normaalkotás módjára [146] 3. A normaalkotó céljának be-
folyása a normaalkotás módjára [146] 4. A logikai és a normatív
törvényszerűség versengése a norma tartalmának meghatáro-
zásáért [147])
3. § A normatív törvényszerűség sajátosságai
1. A normatív érvény természete [148] 2. A norma formai érvé-
nyének és tartalmi elemeinek viszonya [149] 3- A normatív ér-
vény felső határa [149] 4. A feszülés felső határához közeledés:
a szankció [150] 5. A feszülés alsó határa [152] 6. A normák
érvényének és hatóképességének ismérvei és előfeltételei [153]
7. A normák szubszisztenciája [154] 8. Normatív apriorik [155]
9. A logikai és a normatív aprioritks és törvényszerűség különb-
ségei [ 157] 10. A normák helyességének „igazolása" [ 158] 11. A
normák logifikálása [ 158]
4. § A normák megvalósulása
5. § A normák megszűnése
II. cím A TERMÉSZETJOGI NORMARENDSZER
1. § A természetjogi normarendszer sajátosságai
1. Természetjog és természetjogtan [162] 2. A természetjog ere-
detére és fennállásmódjára vonatkozó felfogások [163] 3- A ter-
mészetjog eredete és fennállása [163] 4. A természetjogi normák
jellege [166]
2. § Természetjog és pozitív jog
III. cím A JOG NORMATÍV VONATKOZÁSA
1. § A jogrend keletkezésének előfeltételei
(1. létrendi [170] a) anyagi jogforrás [170] b) címzett [173]
c) hatalom [173] 2. logikai [177] 3- normatív [179])
2. § A jogszabály normatív alkata
1. A jogszabály címzettje [180] (Jogalany") [181] Velünk született
alanyi jogok (emberi alapjogok) [182] „Személy" [182] Jogi szem-
pontból nem teljes értékű természetes személyek [184] A címzetté
válás módjai [185] A Tiszta Jogtan tanítása a címzettről [185]) 2. A
„kellés" mint a jogszabály alkateleme [187] 3- Szolgáltatás [188] 4.
Szankció [191] 5. A jogszabályok alakja és megjelenési módja [ 193]
VIII
TARTALOM
3. § A jogszabály sajátos normatív törvényszerűsége 194
1. A jogi érvény sajátosságai [194] 2. A jogi hatály sajátosságai
[195] 3- Érvény, hatály és megvalósulás [197]
4. § A jogszabály megvalósulásának előfeltételei 198
5. § A jogszabály megvalósulásának módja 199
(1. Elsődleges, közvetlen rendezés [200] 2. Másodlagos, kény-
szerrendezés [200] 3. Harmadlagos, megtorló jellegű rendezés
[201])
6. § A jog és a szociális élet kölcsönhatása 203
7. § A jogszabályok megszűnése 208
8. § A jog mint szabályrendszer 209
A jogrendszer sajátos alkata és törvényszerűsége [210] a) A jog-
rend alkati sajátosságai [211] a 1) A jogszabályok logikai természe-
tű összefüggése [211] a2) A jogszabályok normatív természetű
összefüggése [213]) b) A jogrend sajátos törvényszerűsége [214]
IV. fejezet A JOG FOGALMA 216
1. § Fogalom és meghatározás 216
2. § A jogtudományos fogalmak meghatározásának
szükségessége 218
3. § A jog fogalmának meghatározása 219
Negyedik rész
A JOG ÉRTÉKELMÉLETI VIZSGÁLATA
1. § A jog mint érték 222
1. A jogérték keletkezése, fennállása, megszűnése [222] 2. termé-
szete [222] 3- igazolásának lehetősége [223] 4. helye az értékek
között [223] 5. alkata és törvényszerűsége [224] 6. megvaló-
sulási módja [224] 7. Az értékminőségek összefüggése a jog-
értékben [226]
2. § A jog értékszerkezete 226
3. § A jog értékelemei 227
1. A jog alkatának értékelemei [227] 2. A jog törvényszerűségé-
nek értékeleme [228]
4. § A jog értékeszméi 228
1. Létfenntartás [229] 2. Igazságosság [229] 3- Erkölcs [230]
4. Rend [232] 5. Szabadság [232]
