Kovács Ágnes PhD dolgozat

374 Pages·2012·2.77 MB·Hungarian

A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ
EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL
EGYES KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK,
KÜLÖNÖSEN A FENNTRATHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN

TAHYNÉ DR KOVÁCS ÁGNES

PhD értekezés

TÉMAVEZETŐ: DR. BÁNDI GYULA CSC
EGYETEMI TANÁR

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Doktori Iskola

Budapest
2012.

1
Kovács Péter: Csapod, ©2005

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönettel tartozom kutatásaimhoz és a dolgozat megírásához kapott minden segítségért,
témavezető Professzoromnak, aki bölcs meglátásokkal és egy edző türelmével bátorított,
ugyancsak hálás köszönettel tartozom áldozatvállaló szűkebb és tágabb drága családom
minden tagjának, kedves munkatársaimnak, mindazoknak, akik a téma iránt érdeklődésemet
felkeltették és munkámat segítették.

2
„… a környezet védelmének igénye fel sem merült volna,
ha a ránk bízott világot, annak javait mértékletesen,
okosan, felelősséggel, és etikusan használjuk.”1

„Fontos, hogy a génmanipulációval kapcsolatos kísérletekről az emberiség együttesen
döntsön annak ellenére, hogy a 7,5 milliárd ember nem ülhet le egy asztalhoz. Meg kell
találnunk annak a módját, hogy az emberek maguk határozhassanak az őket érintő
kérdésekről. A természettudományos kérdésekben a társtudományoknak, a filozófiának, a
művészeteknek és a különféle vallási szervezetek képviselőinek, és minden olyan embernek a
nézeteit figyelembe kell venni, aki esetleg más szemszögből ítéli meg a génmanipulálást, mint
a biotechnológusok. Már csak azért is, mert adófizetőként ők is hozzájárulnak a kutatások
anyagi támogatásához.2”3

1 Gaizler Gyula, 1997
2 Pl. „A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell a GMO-k szándékos kibocsátásában és forgalomba hozatalában
rejlő lehetséges kockázatok rendszeres és független kutatásának folytatását. E kutatásokhoz a szükséges anyagi forrásokat a
tagállamoknak és a Közösségnek kell biztosítaniuk mindenkori költségvetési eljárásuknak megfelelően, és a független
kutatók számára hozzáférést kell biztosítaniuk minden releváns anyaghoz, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása
mellett.”
(Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek
környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, Preambulum
(21) pontja ( a szerző megjegyzése)
3 Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága, Természet- és Társadalombarát
Fejlődésért Közalapítvány, Kölcsey Intézete, 2004
3
A JELEN DOLGOZAT TÁRGYA ÉS CÉLJA ......................................................................... 9
1. RÉSZ .................................................................................................................................... 16
I. FEJEZET ............................................................................................................................... 16
ALAPOZÓ GONDOLATOK .............................................................................................. 16
a) A világ-jelenségről ....................................................................................................... 16
b) A géntechnológia rövid története, a legfontosabb mérföldkövek ................................ 17
c) A génmódosítás szabályozásának kapcsolata a környezetvédelem jogi
szabályozásával, fogalom meghatározások ...................................................................... 22
1. Környezet-, környezetvédelem- és a környezetjog fogalma .................................... 22
2. A GMO fogalma ....................................................................................................... 24
3. A GMO-k szándékos kibocsátása és forgalomba hozatala ...................................... 26
4. Egy kulcsfontosságú vonatkozás: a koexistencia a GMO-k alkalmazása során ...... 28
d) A géntechnológia felhasználásának területei napjainkban: ......................................... 29
e) A jogi szabályozás szükségességét kiváltó tényezők ................................................... 31
1. a részben fel nem mért kockázatok .......................................................................... 31
2. gazdasági-, versenyjogi érintettség........................................................................... 35
3. a politika része .......................................................................................................... 37
4. a globális mezőgazdaságból kihasított nagy falat .................................................... 38
f) A géntechnológia széles körű alkalmazásának kockázatáról kiemelten....................... 39
g) A természettudományi kockázatok hosszú távú hatásai: ............................................. 41
h) A lényegi egyenértékűség elvének elméleti és gyakorlati alkalmazása, mint kockázati
tényező ............................................................................................................................. 42
i) A növénytermesztés területén a védőtávolság szerepe a kockázatok körében ............. 44
j) A koexistencia szabályozása adhat-e kellő védelmet és biztonságot a biotermesztők
számára? ........................................................................................................................... 46
k) Érvek és ellenérvek a géntechnológia mezőgazdasági felhasználásra ......................... 47
l) Kockázatértékelés - Magyarországon végzett kutatások a GM-növénytermesztés
lehetséges következményeinek feltárására ....................................................................... 54
II. FEJEZET ............................................................................................................................. 56
A KÖRNYEZETJOGI-GÉNTECHNOLÓGIAI SZABÁLYOZÁS ELEMEIRŐL ................ 56
1. Nemzetközi egyezmények, szerződések kapcsolata a géntechnológia szabályozásával
56
2. A környezetpolitika és a géntechnológia politikájának elhelyezkedése a politikai és
jogi rendszer elemei között .................................................................................................. 59
2.1. A külső és a belső integrációról röviden ....................................................................... 60
2.1. A génmódosítás szabályozásának elhelyezése a közösségi szakpolitikák között .... 60
2.2. Európai Közösségek politikája érvényre juttatásának tényleges stratégiáiról.......... 68
3. A géntechnológiai szabályozás helye az Európai Közösség jogában .......................... 70
3.1. A Közösség környezetvédelmi akcióprogramjainak szerepe a géntechnológiai
tevékenységek szabályozása előkészítésében .................................................................. 70
3.2. Az Európai Közösség tételes jogi szabályozásának elemei a géntechnológia területén,
különös tekintettel a génmódosított vetőmagokra ................................................................ 75
3.3. A géntechnológiai tevékenység magyar szabályozása, különös tekintettel a
génmódosított vetőmagokra ................................................................................................. 80
III. FEJEZET ............................................................................................................................ 86
A KUTATÁSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÓ ALAPJAI ................................................. 86
1. A fenntartható fejlődés fogalmi kialakulása, összetettsége .............................................. 86
4
2. A dolgozat rendező elvéről, avagy a fenntartható fejlődés megvalósítása szolgálatában
álló alapelvekről általában a génmódosítással kapcsolatos tevékenységek jogi szabályozása
kapcsán ................................................................................................................................. 89
2. RÉSZ .................................................................................................................................... 93
IV. FEJEZET ............................................................................................................................ 93
AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG ELVÉNEK, A MEGELŐZÉS ELVÉNEK ÉS AZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVÉNEK MEGJELENÉSE A GÉNTECHNOLÓGIAI
TEVÉKENYSÉGEK POZITÍV JOGSZABÁLYI RENDSZERÉBEN ................................... 93
1. Elővigyázatosság és megelőzés elve .................................................................................... 93
2. A megelőzési eszközök lehetséges fajtái.......................................................................... 96
3. Bejelentés, nyilvántartásba vétel, és az engedély, mint a megelőzés és elővigyázatosság
eszközei a fenntartható fejlődés érdekében .......................................................................... 97
3.1. Bejelentés, nyilvántartásba vétel ............................................................................... 98
3.1.2. Nemzetközi szintű nyilvántartás .................................................................. 99
3.1.3. Közösségi szintű nyilvántartás: ........................................................................ 100
3.1.4. A magyar (tagállami) nyilvántartás .................................................................. 104
3.1.5. A piaci szereplők nyilvántartásai ..................................................................... 106
3.2. A tisztán bejelentés típusú jogintézményről ................................................................ 108
3.2.1. Közösségi szinten ................................................................................................. 109
3.2.2. A Magyar (tagállami) szintű szabályozás ............................................................ 110
3.3. A bejelentés és az engedély határán ............................................................................ 112
3.3.1. Nemzetközi szintű szabályozás ............................................................................ 112
3.3.2. Közösségi szintű szabályozás ............................................................................... 114
3.4. Az engedély szerepe .................................................................................................... 119
3.4.1. Közösségi szint ..................................................................................................... 119
3.4.2. A magyar (tagállami) szintű szabályozás ............................................................. 121
3.4.3. Engedélyezés a koexistencia kapcsán .................................................................. 124
4. A BAT (BEP, GLP), mint megelőzési eszköz ................................................................... 130
4.1. A BAT-ról általánosságban ......................................................................................... 130
4.2. A BAT fogalmának szerepe a jogértelmezésben ........................................................ 135
4.3. A legjobb gyakorlat szerepe a bejelentésben, azonosításban ...................................... 136
4.4. A legjobb gyakorlat szerepe a kutatásokhoz igazodó jogfejlesztésben ....................... 137
4.5. A legjobb gyakorlat alkalmazása a felügyeleti terv és az engedélyezés során ........... 138
4.5.1. Felügyeleti terv ..................................................................................................... 139
4.5.2. Jó környezeti gyakorlat az új GM élelmiszerek és takarmányok engedélyezési
eljárásában ...................................................................................................................... 141
4.6. A legjobb laboratóriumi gyakorlat szerepe a laboratóriumi munkák, a laboratóriumi
együttműködés során .......................................................................................................... 143
4.7. A BEP és a GLP a magyar géntechnológiai szabályozásban ...................................... 145
5. Mértékrendelkezések és határértékek szerepe megelőzési eszközként .............................. 147
5.1. A mértékrendelkezések szerepe .................................................................................. 147
5.2. A határértékek szerepe a GMO tartalmú termékek tekintetében ................................ 149
5.3. Határértékek szerepe a lényegi egyenértékűség tekintetében ..................................... 152
5.3.1. Élelmiszerek tekintetében .................................................................................... 152
5.3.2. Takarmányok tekintetében ................................................................................... 153
5.4. A mértékrendelkezések szerepe a génmódosított organizmusok szabad környezetbe
bocsátása során ................................................................................................................... 153
5.5. A jogszabályi határérték és a mérési lehetőségek kapcsolatáról ................................. 155
6. Az ellenőrzés és a szankciók szerepe ................................................................................. 158
6.1. Általános szabályozás ................................................................................................. 159
5
6.2. Konkrét szankció a szabályozásban ............................................................................ 161
6.3. A magyar szabályozás ellenőrzésre és a szankciókra vonatkozó példái ..................... 161
6.3.1. Ellenőrzést végző hatóságok ................................................................................ 161
6.3.2. Hatósági ellenőrzés koexistencia esetén .............................................................. 164
6.4 A géntechnológiai bírság általános szabályai ............................................................... 166
7. Az együttműködés elvének alkalmazása a fenntartható fejlődés szolgálatában ................ 167
7.1 Nemzetközi együttműködés ......................................................................................... 168
7.1.1. A FAO - WHO - WTO - EFTA szerepe a nemzetközi GMO szabályozás
kialakítása során megvalósuló együttműködésében ....................................................... 168
7.1.2. A Cartagena Jegyzőkönyv szabályozása .............................................................. 169
7.1.3. Nemzetközi együttműködés a fajtakísérletek során ............................................. 174
7.2. Közösségi együttműködés ........................................................................................... 175
7.2.1. EU szakpolitikák adta együttműködési keretek ................................................... 177
7.2.2. Uniós együttműködés a GMO-k határokon át ívelő szállítása során ................... 178
7.2.3. Együttműködés a tudományos és technikai szakértőkkel .................................... 179
7.2.4. Együttműködés a genetikai erőforrások megőrzésében ....................................... 179
7.2.5. Laboratóriumi együttműködések .......................................................................... 180
7.2.6. Együttműködés a koexistencia megvalósításában ................................................ 181
7.2.7.Az együttműködés szerepe új tudományos információk esetén ............................ 182
7.2.7.1. Új tudományos információ nemzetközi szinten ............................................ 183
7.2.7.2. Új tudományos, termékekre vonatkozó információ ...................................... 183
7.2.7.3. Új tudományos információ élelmiszerek és takarmányok esetén ................. 184
7.2.7.4. Az engedély megadása előtt megjelenő új információ .................................. 185
7.2.7.5. Az engedély megadása után megjelenő új információ .................................. 185
7.2.8. Európai Uniós együttműködés biotechnológiai tárgyú etikai kérdésekben ......... 186
7.3. A jelentéstételi kötelezettségekről ............................................................................... 188
7.3.1. A kapcsolattartó (VM) jelentése az Európai Bizottság felé ................................. 188
7.3.2. A referencialaboratórium kötelezettsége .............................................................. 190
7.3.3. Az ellenőrző hatóság kötelezettsége .................................................................... 190
7.3.4. A Géntechnológiai Bizottság kötelezettsége ........................................................ 190
V. FEJEZET ........................................................................................................................... 193
EGÉSZSÉGVÉDELEM - KÖRNYEZETI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ............................... 193
1. Környezetjog és egészségvédelem kapcsolatáról röviden.................................................. 193
2. A környezeti kockázatértékelésről általában ...................................................................... 195
2.1. Alapvetés a környezeti kockázat értékeléshez ............................................................ 196
2.1.1. Hatástípusok felosztása ........................................................................................ 196
2.1.2. A környezeti kockázatértékelés kivitelezésekor követendő általános alapelvek az
Európai Bíróság gyakorlatában ...................................................................................... 197
2.2. A kockázatok kezelése szabályait átható sajátos alapelvek ........................................ 198
2.2.1. A nemzetközi szintű szabályozásban megjelenő alapelvek ................................. 198
2.2.2. Az Európai Unió szabályozásában megjelenő alapelvek ..................................... 198
2.2.3. A magyar szabályozás vonatkozó elemei ............................................................. 199
3. Környezeti kockázatértékelés a géntechnológiai tevékenységek kapcsán ......................... 201
4. 3.1. A biztonsági értékelésekről ................................................................................. 201
3.1.1. Nemzetközi szintű szabályozás ............................................................................ 203
3.1.2. Közösségi szintű szabályozás ............................................................................... 203
3.2. A lényegi egyenértékűség intézményének kialakulása ............................................... 205
3.3. A kockázatbecslés a jogszabályi rendelkezésekben .................................................... 206
3.3.1. Nemzetközi szintű szabályozás ............................................................................ 207
3.3.2. Közösségi szintű szabályozás ............................................................................... 212
6
3.3.3. A magyar szabályozásról ..................................................................................... 216
3.4. A környezeti kockázatértékelésre vonatkozó lehetséges következtetések .................. 218
3.4.1. Közösségi szinten ................................................................................................. 218
3.4.2. A magyar szabályozásban .................................................................................... 219
4. A kockázatértékelési és ellenőrzési eljárások egyes hiányosságairól ................................ 221
5. A kockázat értékelés után tett intézkedések a kockázatok kiszűrésére .............................. 229
6. Kutatások a környezeti kockázatértékelés szolgálatában? ................................................. 230
VI. FEJEZET .......................................................................................................................... 234
A KOEXISTENCIA SZABÁLYOZÁSA .............................................................................. 234
1. Fogalma .............................................................................................................................. 234
2. A jogszabályi háttér ............................................................................................................ 235
2.1. Magyar szabályozás .................................................................................................... 236
2.1.1. Előkészületek ....................................................................................................... 236
2.1.2. Jogszabály a gazdálkodási formák egymás mellett éléséről ................................ 236
2.1.3. A termesztési engedély ......................................................................................... 238
2.2. Európai uniós szabályozás .......................................................................................... 242
2.2.1. Az alapelvek szerepe a szabályozás kialakításában ............................................. 244
2.2.2.A jogbiztonság kérdése ......................................................................................... 247
2.2.3. Érintőleges gazdasági vonatkozások .................................................................... 249
2.2.4. A koexistencia intézményi hátteréről ................................................................... 251
2.2.5. A jelenlegi magyar álláspontról ........................................................................... 253
2.2.6. A magyar koexistencia szabályozás gyakorlati értékeléséről .............................. 256
3. Egy precedens értékű jogeset az európai bíróság gyakorlatából ........................................ 257
3.1. Az Európai Unió Bíróságának a C-58/10-C-68/10. sz. Monsanto és társai egyesített
ügyekben hozott ítéletében a per tárgya és a felek ............................................................. 258
3.2. Az alapeljárás Németországban és a fellebbezés ........................................................ 259
3.3. Az előzetes döntéshozatali eljárás során kialakított álláspontokról ............................ 260
3.4. Az Európai Unió Bíróságának ítélete .......................................................................... 261
3.5. Az Európai Unió Bírósága jogfejlesztő gyakorlatának eredményeit eszerint foglaljuk
össze ................................................................................................................................... 265
VII. FEJEZET ........................................................................................................................ 269
GÉNÖRÖKSÉG VÉDELEM - A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSE .................................. 269
1. A génörökség, - a biológiai erőforrások, mint érték .......................................................... 269
2. Európai uniós biodiverzitás stratégia és jogszabályi rendelkezések .................................. 275
2.1. Az Európai Unió biodiverzitás stratégiájáról .............................................................. 275
2.2. a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzéséről ................................................ 276
3.Fajtavédelem az EU-ban ..................................................................................................... 277
4. Az Alaptörvény és egyes magyar vonatkozó jogszabályi rendelkezések .......................... 281
4.1. Alaptörvényi elemek ................................................................................................... 281
4.2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény keretszabályai ........... 282
4.3. Egyes részletszabályok ................................................................................................ 283
VIII. FEJEZET ....................................................................................................................... 287
TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL - A FOGYASZTÓK ÉRDEKEI .......................................... 287
1. A társadalmi részvétel elve ................................................................................................ 287
2. A társadalmi részvétel elve a GMO-k nemzetközi szintű szabályozásában ...................... 291
2.1. A Cartagena Jegyzőkönyv rendelkezései .................................................................... 291
2.2. Az Aarchusi Egyezmény rendelkezései ...................................................................... 292
2.3. Az Európai Unió rendelkezései ................................................................................... 294
3. A társadalmi részvétel elve a GMO-k magyar szabályozásában ....................................... 297
3.1. Általános, keretszabályozás ........................................................................................ 297
7
3.2. A keretet kitöltő alacsonyabb szintű rendelkezések .................................................... 298
4. A társadalmi részvétel tényleges megvalósulását gyengítő tényezőkről............................ 300
5. A GMO-kkal kapcsolatos nyilvános tiltakozások, tüntetések szerepe a társadalmi részvétel
elvének megvalósulásában ..................................................................................................... 301
6. A fogyasztóvédelem néhány kapcsolódó szabályozási eleméről ....................................... 303
6.1. A fogyasztók teljes körű és megbízható tájékoztatásának szerepe ............................. 303
6.2. A fogyasztók védelme a címkézés kötelezettsége által ............................................... 305
6.3. A fogyasztók védelme egyes tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések által a magyar
jogban ................................................................................................................................. 308
3. RÉSZ .................................................................................................................................. 310
IX. FEJEZET .......................................................................................................................... 310
ETIKAI SZEMPONTOK ....................................................................................................... 310
1. Etikai vonatkozások ........................................................................................................... 310
1.1. Az etika érintettsége .................................................................................................... 310
1.2. A globalizáció és az egységes megítélés lehetősége ................................................... 311
1.3. A GMO szabályozás etikai rendelkezéseiről............................................................... 312
2. A Katolikus Egyház tanításáról .......................................................................................... 314
2.1. Az egyházi tanításnak a GMO-k alkalmazása kapcsán értelmezhető
rendelkezéseiről ................................................................................................................ 314
2.1.1. Közvetlenül vonatkozó rendelkezések ................................................................. 314
2.1.2. Közvetetten kapcsolódó rendelkezések ................................................................ 317
2.2. Elindult egy vitafórum a Vatikán égisze alatt ............................................................. 320
2.3. Röviden a teremtésvédelmi etikai szemléletnek a nemzetközi, az európai és magyar
jogi szabályozásban való tükröződéséről ........................................................................... 322
3. Más valláshagyományok álláspontjai ................................................................................. 323
3.1. Buddhista álláspont ..................................................................................................... 323
3.2. A zsidó hagyomány ..................................................................................................... 324
3.3. Az iszlámról ................................................................................................................ 325
3.4. Muszlimok, hinduk, szikhek meggyőződése ............................................................... 325
3.5. Egy szövetség a közös fellépésért ............................................................................... 326
Függelék ................................................................................................................................. 328
1. számú melléklet .................................................................................................................. 328
2. számú melléklet .................................................................................................................. 330
3. számú melléklet .................................................................................................................. 334
4. számú melléklet .................................................................................................................. 338
5. számú melléklet .................................................................................................................. 342
6. számú melléklet .................................................................................................................. 343
7. számú melléklet .................................................................................................................. 344
8. számú melléklet .................................................................................................................. 350
9. számú melléklet .................................................................................................................. 353
RÖVIDÍTÉSEK ..................................................................................................................... 356
Kapcsolódó jogszabályok ....................................................................................................... 357
Irodalomjegyzék - Források ................................................................................................... 366

8
A JELEN DOLGOZAT TÁRGYA ÉS CÉLJA

A jelen dolgozat tárgya, ahogy a cím is mutatja, a genetikailag módosított szervezetekre
vonatkozó európai jogi és magyar szabályozás rendszerének vizsgálata, elsősorban a
környezetjogi alapelvek, különösen a fenntartható fejlődés tükrében.
A fenntarthatóságról, illetve a fenntratható fejlődésről sokszor és sokan írtak már; számos
nemzetközi egyezmény, dokumentum megfogalmazza,4 mégis pontos körülírása, globálisan
és egységesen elfogadott fogalmi meghatározása, amely minden tényezőjét teljes mértékben
lefedne, nem lehetséges. Sokszor megfogalmazódott - különösen az egyes egyezmények
végrehajtásának ellenőrzése során -, hogy az elvek szerepe fontos és hasznos, de kérdés, hogy
az egyes államok vagy a nemzetközi közösség gazdasági-politikai tevékenységük során
azokból mennyit tudnak ténylegesen megvalósítani? Hiszen minden elv jobbára annyit ér,
amennyi gyakorlati haszonnal az emberiség és a jövő generáció érdekeit és létét szolgálja,
vagy legalábbis hozzájárul a szükséges irányok kijelöléséhez. Nem könnyű jogalkotói feladat
az általános környezetjogi alapelvek átültetése a gyakorlatba. Ennek első és kihagyhatatlan
lépése, hogy a kérdéses elvek a jogszabályi keretekben meg kell jelenjenek, majd az ezeket a
kereteket kitöltő részletszabályokban is, végül a jogalkalmazásban és a bírói gyakorlatban is.
Ez jelenti az elvek lefordítását a gyakorlat számára nélkülözhetetlen iránymutatásokra, arra a
társadalmi- gazdasági-szociális közegre, amelyre a jogi szabályozás vonatkozik, és amely
közegben a társadalmi együttélés érdekében - és a környezet védelme érdekében -
érvényesülniük kell. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, ahogy a szakirodalom is
fogalmaz5 -, hogy az elvek nem szükségképpen jelennek meg jogszabályokban.
Elővigyázatosság vagy fenntarthatóság létezik jogszabályok nélkül is.
Második lépés az elvek gyakorlati alkalmazásának a jogalkalmazás során való követése és
ezzel összefüggésben az ellenőrzés. Az erre irányuló kodifikációs munka nem létezhet
anélkül, hogy az ellenőrzés eredményeit az újabb jogalkotási lehetőség alkalmával ne
hasznosítsa, visszacsatolás formájában. Az ellenőrzés azonban nem elsősorban az elvekre
kell, hogy vonatkozzon; az ellenőrzés során inkább az egyensúlykeresés jellemző.
A génmódosított szervezetek jogi szabályozását a jelen dolgozatban a folyamat első lépéséhez
kapcsolódóan vizsgáljuk. Közelebbről, a dolgozat azzal a céllal született, hogy megvizsgálja,
a fenntartható fejlődés gondolata megjelenik-e és milyen mélységben a géntechnológiai

4 Bővebben az Alapozó gondolatok című I. fejezetben
5 Ahogy Judge Weeremantry tartja, “[i]nternational law arises initially from the realm of aspirations. All of its principles are
formulations of aspirations, gradually hardened into concrete law. ...” Bővebben: H.E. Judge Christopher G. Weeramantry,
“Foreword” in Cordonier Segger & Khalfan, supra note 79 at ix – x.
9
tevékenységek jogi szabályozása területén, elsősorban a szabad környezetbe bocsátás, a
koexistencia, a vetőmagok, az élelmiszerek és a takarmányok és azokhoz kapcsolódó
tevékenységek tekintetében. Az ezen túlmutató vizsgálatok már szétfeszítenék a jelen munka
kereteit, de erre épülve a kutatásokat majd ez irányba folytatjuk.
Ezeken a területeken is elsősorban a meghatározó jogszabályokra hagyatkoztunk. A
génmódosított szervezetek zárt rendszerű felhasználását, a mezőgazdaságon és
élelmiszeriparon kívül eső gyógyászati-, hadászati-, biomassza és egyéb célú felhasználás
szabályait nem vizsgáljuk. Nem vizsgáljuk továbbá a felelősségi kérdéseket, mert
megítélésünk szerint, annak súlyára és terjedelmére tekintettel, az egy újabb önálló munka
témája lehetne. A jogalkalmazás és ellenőrzés/kontroll, illetve a visszacsatolás lehetőségeit -
tekintettel a dolgozat szűkös kereteire - szintén nem vizsgáljuk, azonban ezek kibontásához a
jelen dolgozat alapot szolgáltat. Fontosnak tartjuk megemlíteni a dolgozat tárgyát adó terület
közgazdasági érintettségét, amelynek vizsgálatára a jelen dolgozat - elsősorban jogi jellegére
tekintettel - ugyancsak nem tér ki.
A témaválasztás tekintetében fontosnak tartjuk megfogalmazni, hogy a 21. század egyik nagy
kihívása a biotechnológia, és ezen belül a géntechnológia, amely szintén rohamosan fejlődik.
Szabályozásának elhelyezése során a következőkből indulhatunk ki. A környezetjog
meglehetősen fiatal interdiszciplináris tudományág, amely egyebek között közjogi,
büntetőjogi, gazdasági jogi, polgári jogi elemeket is ötvöz-, kialakulását tekintve a 20. század
második felére tehető. A környezetjoghoz szervesen kapcsolódóan a géntechnológia
szabályozása viszonylag periférikus, szintén fiatal terület. Összetettségét - a környezetjoghoz
hasonlóan - az adja, hogy szabályozását áthatják a polgári jogi-, munkajogi-, gazdasági jogi-,
agrárjogi-, fogyasztóvédelmi-, szabadalmi jogi területekkel határos előírások, jogszabályi
keretek. Létjogosultságát a környezetjogban azzal indokolhatjuk, hogy éppen a szabályozás
végső célja kapcsán, - az ember és a környezet védelme -, a környezetjog általános elveitől
átitatva jelenik meg ez a jogi szabályozási terület a jogrendszeren belül.
A jelen dolgozat is ezt a szoros kapcsolatrendszert igyekszik bizonyítani, illetve azt, hogy a
fenntartható fejlődés gondolatát adó általános környezeti elvek és szabályozási megoldások
miként hatják át a géntechnológiával módosított szervezetek jogi szabályozását.

A dolgozat megírása során alkalmazott módszerek tekintetében meghatározó volt a fent
leírtak szerint, hogy viszonylag fiatal jogterület kapcsolódási- illetve határterületének jogi
szabályozását vizsgáltam. Ennek következtében elsődleges forrásként a nemzetközi, európai
10