Table Of Contentcover ukr.qxd 2007. 02. 28. 14:13 Page 1
S
É
Nem szükséges külön hangsúlyozni a párbeszéd szükségességét a közös múl-
T
tat kutató, más-más nemzethez tartozó történészek között. E tekintetben Í
L
ukrán–magyar tudományos dialógusról nem igazán beszélhetünk.
E
Közrejátszottak ebben régi sztereotípiák, de nyelvi nehézségek is. Az ukraj- Z
nai Kárpátalja-kutatás az 1990-es években új irányt vett, új hangnemben Ö KÁRPÁTALJA 1938–1941
írnak az ukránon, oroszon kívül románul, szlovákul, lengyelül kiválóan K
beszélõ, e nyelvterületek levéltári forrásait hasznosító szakemberek, akik I
T
azonban magyarul egyáltalán nem vagy alig tudnak. A magyarországi E
történetírásban hasonlóképpen: Párizstól Budapestig felhasználják a forrá- N MAGYAR ÉS UKRÁN
sokat, az ukrán nyelvû szakirodalomnak viszont semmi nyoma abban É
atörténetírásban, amit ma igazán fajsúlyosnak tartunk etémakörben. Persze T
R TÖRTÉNETI KÖZELÍTÉS
felhozható, hogy ugyanígy Kárpátalja sem igazán vaskos fejezet Magyar-
Ö
ország történetében. Pedig a régió 20. századi sorsa, államok és érdekek T
harca bizonyítja, hogy területi kiterjedéséhez képest mindig sokkal
N
fontosabb tétel volt anemzetközi és a belpolitikában egyaránt. Ezzel a tanul- Á
mánykötettel az a célunk, hogy a párbeszéden túl, a Kárpátaljáról szóló R
beszédmódot világosabbá, átláthatóbbá tegyük; fogalmakat, eseményeket K
U
tisztázzunk, legalább erre a szûk idõszakra vonatkozóan a kutatási ered- Szerkesztette: Fedinec Csilla
ményeket közvetítsük. Akor kiválasztása nem a véletlen mûve: valószínûleg S
É
az ukrán–magyar (történelmi) viszony legérzékenyebb pontjára tapintunk rá.
R
A
Y
G
A
M
•
1
4
9
1
–
8
3
9
1
A
A kötet szerzõi: J
L
A
Ablonczy Balázs – Boldyzhar, Mykhailo – Boldyzhar, Sergij –
T
Brenzovics László – Haponenko-Tóth, Iryna – Hudanych, Vasyl – Á
P
Hrecheniuk, Nadiya – Necze Gábor – Vasas Géza – Vegesh, Mykola R
Á
K
ISBN 963 7081 03 8
O
GINYVEK REGIO
EÖ
RK KÖNYVEK
KÁRPÁTALJA 1938–1941
KÁRPÁTALJA 1938–1941
MAGYAR ÉS UKRÁN
TÖRTÉNETI KÖZELÍTÉS
Szerkesztette:
Fedinec Csilla
TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY
BUDAPEST, 2004
A kötetet összeállította, fordította és szerkesztette:
Fedinec Csilla
A kötet megjelenését
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Nemzeti Kulturális Alapprogram
és az Oktatási Minisztérium NKFP
„Kulturális külpolitika és nemzeti identitás alprogramja”
támogatta
Lektorálta:
Bárdi Nándor
A címlapon az ungvári „Országház” látható egy korabeli képeslapon.
Az 1934–36-ban emelt konstruktivista épület mind a mai napig
a kárpátaljai adminisztrációnak ad otthont.
© Teleki László Alapítvány
Felelõs kiadó: Diószegi László
Nyomdai elõkészítés:
Kalonda Bt.
ISBN 963 7081 03 8
ISSN 0866-1251
TARTALOM
Elõszó 7
BOLDYZHAR, MYKHAILO – BOLDYZHAR, SERGIJ
Kárpátalja állami-jogi helyzete: tervek és tények 11
VEGESH, MYKOLA
Kárpáti Ukrajna belpolitikai helyzete, 1938–1939 21
HUDANYCH, VASYL
Mi volt a Kárpáti Szics? 37
VEGESH, MYKOLA – HRECHENIUK, NADIYA
A galíciai ukránok és Kárpátalja 1938–1939-ben 53
HAPONENKO-TÓTH, IRYNA
Kárpáti Ukrajna magyar megszállása
(1938. november – 1939. március) 71
BRENZOVICS LÁSZLÓ
A magyar kormányzat Kárpátalja-politikája, 1939–1941 87
NECZE GÁBOR
Kárpátalja az állambiztonsági jelentések tükrében 119
ABLONCZY BALÁZS
A leghûségesebb nemzet és a völgygátak
Teleki Pál a ruszinokról és az Északkeleti Felföldrõl 147
VASAS GÉZA
Egy félbehagyott alkotmány
Kárpátalja autonómiájának ügye 1939–1940-ben 157
FEDINEC CSILLA
Kárpátalja kronológia. 1938. szeptember – 1941. december 217
6
Elõszó
M
it tudunk ma Kárpátalja történelmérõl? Ismerjük a magyar, a ma-
gyarországiszempontot.Vanelképzelésünkarról,mittudnak,gon-
dolnakugyanerrõl atémáról azukránok,deezaligtöbbazelképzelésnél.
Leragadtunk-e annál, hogy a többségi lakosság ebben a régióban a rutén,
a ruszin? Tudomásul vesszük-e, hogy kik az ukránok, mit képviselnek és
mióta ezen a földrajzi-politikai területen?
Ezzelakötettelnemakarunkállástfoglalniegyikvagymásiknézetmel-
lett,hanemteretakarunkbiztosítanimindennézõpontnak,beakarjukmu-
tatni az ukrán tényezõt is, amely a XX. században, illetve máig lényeges,
szervesleválaszthatatlanrészeaMagyarországonhasználtKárpátaljafoga-
lomnak.
A kötetben szereplõ történészeket a magyar–ukrán viszony legérzéke-
nyebbháromévénekfeltárásárakértükfel.Az1938és1941közöttiidõszak
Kárpátalja autonóm területté nyilvánítása Cseh-Szlovákia keretein belül,
amagyarkatonaiközigazgatásódiuma,akételsõmagyarkormányzótényke-
déseésTelekiPálminiszterelnökmeddõharcaaruszinok(„rutének”,„ma-
gyar-oroszok”) különleges státusáért.
1938szeptemberébenKárpátaljánújlendületetvettazukránszervezke-
dés. Többek között megalakult az Elsõ Ukrán Központi Nemzeti Tanács,
amelyakomáromitárgyalásokmegkezdéseelõttinaponaKözpontiOrosz
NemzetiTanáccsal–melynek1919.május8-idöntésévelnagyszerepevolt
a régió Csehszlovákiához csatolásában – összefogva megalakította Podkar-
patszkaRuszNemzetiTanácsát.Elsõmemorandumábanmanifesztálta,hogy
magát az önrendelkezéssel és önkormányzattal bíró összes ruszin terület
egyetlentörvényesképviselõjénektekinti,sküldöttségetmenesztettPrágába,
hogytárgyaljonazautonómkormánymegalakításáról.Október11-énacseh-
szlovákminisztertanácsbeleegyezését adtaapodkarpatszkarusziautonóm
kormánykinevezéséhez.AminiszterelnökBródyAndrás(AutonómFöldmû-
vesSzövetség)lett.Október26-ánazonbanBródythazaárulásvádjávalletar-
tóztatták. Syrový Avgusztin Volosint nevezte meg az új miniszterelnöknek.
Volosinkijelentette,hogyazElsõKözpontiUkránNemzetiTanácshatároza-
taértelmébenragaszkodikKárpátiUkrajnaetnográfiaiintegritásához,anép-
rajzihatárokhozéselutasítjaanépszavazástaterületsorsáról.J.Tisooldalán
személyesen jelen volt november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban, ahol
kihirdették a tengelyhatalmak döntõbírósági határozatát. Podkarpatszka
7
Ruszterületébõl1523km²(azországrész21,1százaléka)Magyarországhoz
került.
Az1938.éviterületrendezéseredményekéntközigazgatásilagazUng-
vári(ésaNagykaposi)járás(oka)tazUngvárszékhelyûUngvármegyéhez,
aBeregszászi, Munkácsi,Tiszaújlaki(ésVásárosnaményi)járásokataBe-
regszászszékhelyûBeregésUgocsaegyesítettvármegyékhezcsatolták.1
Arégióegészénekkatonaivisszafoglalása2utánaz1939.éviterületrendezés-
kor BeregésUgocsa vármegyéket kettéválasztották,a Beregszász székhelyû
Bereg vármegye a Beregszászi, Munkácsi (és Vásárosnaményi) járásokat,
a Nagyszõlõs székhelyû Ugocsa vármegye a Nagyszõllõsi (és Halmi) já-
rás(oka)t,valamintaMáramarosszigetszékhelyûMáramarosvármegyeaTé-
csõi (Aknasuhatagi, Dragormérfalvi, Felsõvisói és Máramarosszigeti) já-
rás(oka)tfoglaltamagába.3Aruszinoklaktaterületeketpedigavármegyerend-
szertõlelkülönülõközigazgatásiterület,azUngvárszékhelyûKárpátaljaiKor-
mányzóságegyesítette.Különsajátosságaennekaterületnek,hogynemvoltak
mindenüttszabályosanmeghúzotthatárai.Ugyanisegy-egytelepüléskét-két
közigazgatásiterülethezistartozhatott.4
Akormányzóságháromkirendeltségreoszlott:ungiUngvárszékhellyel
(Ungvidéki,Perecsenyi,Nagybereznai,Szobráncijárások),beregiMunkács
székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járások), máramarosi Huszt
székhellyel(Nagyszõlõsi,Huszti,Ökörmezõi,Técsõi,Rahóijárások).51940-
ben a máramarosi kirendeltség Técsõi járásának neve Taracvölgyire
változott (székhelye Técsõ). Megszûnt a Nagyszõllõsi járás, a községek
részbenaHusztihoz,aberegikirendeltségIlosvaijárásához,illetveUgocsa
vármegyéhez kerültek.6
Apodkarpatszkarusziidõszakmagyarpolitizálásánakegyikkulcskérdése
voltazautonómiáhozvalóviszonyulás.Atestvéri,õslakosérzést,összefogást
hangoztató kárpátaljai magyar politikusok, magyarországi politikai erõk bur-
kolttámogatásával,folytattákaztapolitikát,amelyaruszinnemzetigondolatot
ésaruszinoknakmegígért,dekárpátaljai,tehátazittélõmagyaroknakisszóló
1 MagyarTörvénykezés,1938,36.sz.572.p.;BudapestiKözlöny,1938,284.sz.2–4.p.
2 Avonatkozómagyartörvényekszövegében:aFelvidékésErdély„visszacsatolt”,aDél-
vidék„visszafoglalt”,Kárpátaljapedig„visszatért”terület.
3 7.800/1940.M.E.rendelet.=BudapestiKözlöny,1940,250.sz.1–4.p.Életbelépett
1940.XI.26.;912/1940.B.M.rendelet.=BudapestiKözlöny,1940,264.sz.7.p.Ajárási
beosztásta23.300/1940.B.M.rendeletszabályozta.=uo.7–16.p.
4 Akérdésrevonatkozótörvényekésrendeletekelemzésétld.FedinecCsilla:Kárpátal-
jaközigazgatásaéstanügyigazgatása1938–1944között.=MagyarPedagógia,1996/4.
367–375.p.
5 6.200/1939.M.E.rendeletKárpátaljaközigazgatásánakideiglenesrendezésérõl.=
MagyarTörvénykezés,1939,323.sz.329.p.;BudapestiKözlöny,1939,140.sz.1–3.p.
Életbelépett1939.VII.7-ihatállyal.BudapestiKözlöny,1939,146.sz.5–7.p.
6 A közigazgatásban eszközölt kisebb módosításokra nem térünk ki, jelentõsebb
a23.301/1940.B.M.rendelet.=BudapestiKözlöny,1940,264.sz.16.p.
8
