Johann Michael Sailer a centrum unitatis újrafelfedezője. A centrumból élő erkölcs

295 Pages·2015·2.32 MB·Hungarian

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hittudományi Kar

Johann Michael Sailer a centrum unitatis újrafelfedezője
A centrumból élő erkölcs- és lelkipásztori teológia

Dissertatio ad Doctoratum

Készítette: Takács Gábor

Konzulens: Prof. Dr. Puskás Attila

Budapest, 2014
2

Bevezetés és köszönetnyilvánítás

Korunk jellemrajzát és a modern teológia arculatát nagymértékben meghatározza a
felvilágosodás korának lendületes és mindenre kiterjedő, pezsgő átalakulása. A XVIII. sz.
második és a XIX. sz. első felében a dél-német területen számos jeles egyházi személyiség
nem kis szerepet vállalt az egyházi felvilágosodás folyamatában, teológiai nézeteik,
eszméik, felfogásuk jelen volt a II. Vatikáni zsinaton, és így napjaink egyházi életében –
mégha burkoltan is – tovább hatnak. Amikor teológiai írásokat és a kapcsolódó
társtudományokban keletkezett munkákat felütünk, vagy a lexikonokban az odavágó
szócikkeket olvassuk, csakhamar találkozhatunk Johann Michael Sailer (Aresing bei
Schrobenhausen, 1751. nov. 17. - Regensburg, 1832. máj. 20.) professzor, a későbbi
regensburgi püspök nevével és teológiai munkásságának alkotóelemeivel. A saját egyházi
gyökereit is kereső és kiaknázni akaró kutató aligha nélkülözheti és hagyhatja figyelmen
kívül e jeles előfutárának munkásságát az erkölcstan, a dogmatika, a lelkipásztori teológia,
az egyháztan, a spiritualitás története, az egyháztörténelem, a pedagógia területén. A
dolgozat ebben az értelemben biografikus keretbe ágyazva, a gyökerek küzdelmének
történetét mutatja be: Sailer megfutott pályája a hitnek és az Egyháznak a saját
létjogosultságáért és hiteles megjelenítéséért folytatott küzdelmének története a modern
világ kialakulásának kezdetén. Sailer korában, míg sokan az Egyház épületét új alapra
kívánták helyezni, addig mások a már felépített épületet kívánták lecserélni - míg az egyik
irányzat az épületről, addig a másik az adott alapról feledkezett meg. Sailer a szilárd alapra
épített ház, számtalan lakásában folyó életet kívánta megújítani, miután a ház lakójaként
felfedezte ennek az életnek és megújításának egyetlen forrását.
Számomra Sailer kutatásának alapötletét a Dr. Tarjányi Zoltán professzorral
(+2015.01.05.) folytatott beszélgetés szülte, aki hangsúlyozta egy olyan kutatás
jelentőségét, mely a saileri újdonságokat mutatja be az erkölcsteológia területén. A
megkezdett kutatás után vált világossá számomra, hogy a szerző erkölcsteológiai munkája
egy megtett hosszú út gyümölcse, egy tudományos életpályát lezáró monumentális mű,
mely összevetve a korabeli egyéb, és a korábbi erkölcsteológiai munkákkal, számos
újdonságot tartalmaz. Ekkor érdeklődésem inkább ennek premisszái, a saileri életpálya
irányába fordult, és az a megtett út vált a kutatás tárgyává, mely Sailert az erkölcsteológiai
nézeteihez vezette.
A saileri életpályával, és az abban hangsúlyt nyerő dogmatikai premisszákkal
kapcsolatban Dr. Puskás Attila professzorral konzultálva azt az inspirációt kaptam, hogy
Sailert ne erkölcsteológusként, vagy egyáltalán teológusként, hanem hívő emberként
3

szemlélve a hit reflektált és következetes megélőjeként vizsgáljam. Sailer lelkipásztori
teológiája, pedagógiája és erkölcsteológiája minden kétséget kizáróan számos forradalmi
újdonságot tartalmaz, ugyanakkor szerzőjük mégsem határolható le egyes diszciplínák
specializálódott művelőjének tudományos- és életkereteibe. Sailer folyamatosan „korhű
ember” és hite szerint a Katolikus Egyház olyan tagja, aki az idők jeleit értelmezve,
küldetését szabadon és következetesen igyekszik teljesíteni. Teológusunk igazi tanítványa
korának és az Egyháznak, szolgálatát azonban szünet nélkül az egyetlen Úrnak ajánlotta az
egyházban. Az így kirajzolódó képet esetleg biografikus teológiának nevezhetjük, hiszen
Sailer fokról fokra jut el arra a pontra, ahonnét kitekintve korának szellemi nívóján és
horizontján az egyház identitását és küldetését megfogalmazza.
Az alapötletért a köszönet Dr. Tarjányi Zoltán professzort, a támogató és inspiráló
konzultációkon kapott hasznos és segítő tanácsokért a témavezetőt, Dr. Puskás Attila
professzort illeti.
A saileri mű elemzése minden lehetséges aspektusban ígéretes vállalkozás, hiszen
tanítása szorosan kapcsolódik következetes életviteléhez, mely Krisztus állandó keresését
jelentette a mindennapi életeseményekben, melyeket a világi és egyházi események
szilánkjainak tekintette, nem utolsósorban személyes kapcsolataiban, melyek mindig
missziós, hitközvetítő jellegűek voltak. A dolgozat egy olyan ember szellemi nyomdokait
igyekszik követni, akinek hosszú életpályája majdnem évre pontosan Goethe életkorával
egyezik meg, két olyan évszázadba osztva, melyekben Európa arculatát mélységesen
átalakító két történeti fordulat zajlott le. Élete a töretlen délnémet barokk vallásosság
időszakában kezdődik, melyet az egyre nagyobb befolyást nyerő Gottfried Wilhelm
Leibniz (1646-1716) és Christian Wolff (1679-1754) szellemi örökségéből lángra kapó
felvilágosodás emésztett fel. Tetterős férfiként élte át a nagy francia forradalom időszakát
és a napóleoni háborúkat, majd az európai nemzetek ezeket követő függetlenségi harcait.
Híres és nagyhatású lelkipásztorként és landshuti professzorként szemlélhette a
Németországban lezajló szekularizációt (1803), a Német-római Császárság megszűnését
(1806), a bécsi kongresszust (1814-15) és az annak nyomában fellendülő restauráció
korszakát, az átmenetet a felvilágosodásból a romantika eszmevilágába. A mozgalmas
kortörténeti háttér már csak címszavakba szedve is egy rendkívül izgalmas életmű hibátlan
prognózisa lehet és kiapadhatatlan forrásokat sejtet.
Köszönetemet fejezem ki a Regensburgi Egyházmegyének és levéltári
munkatársainak segítségükért, melyet főként a kutatás kezdetén elektronikus levelezés
útján nyújtottak. Ugyancsak köszönet illeti a Passauban működő Teológiai Intézetet, hogy
4

a Philipp Schäfer professzor munkássága nyomán született Sailer-anyagokat a munkámhoz
rendelkezésemre bocsátotta, valamint az augsburgi egyetemi könyvtárat, hogy az
időközben már majdnem fellelhetetlenné vált, 1784-es Sailertől származó körlevél
digitalizált változatát számomra elkészítette. Tisztelet és köszönet illeti a Bajor Állami
Könyvtár Digitalizáló Központját, hogy lehetővé tette a Joseph Widmer által sajtó alá
rendezett, monumentális Sailer-összes negyvenegy kötetnyi anyagának használatát digitális
formátumban. A jog szerinti kötelességemet teljesítve: a dolgozatban használt Widmer-
sorozat a Bajor Állami Könyvtár tulajdona, valamint a Clemens Wenzeslaus nevével
idézett 1784-es saileri szerzőségű körlevél az augsburgi egyetemi könyvtár tulajdonát
képezik.
5

T A R T A L O M

Bevezetés és köszönetnyilvánítás _____________________________________________ 2
Tartalom ________________________________________________________________ 5
Rövidítések ______________________________________________________________ 9
A. Johann Michael Sailer életpályájának és munkásságának kutatásai _______________ 11
A.1. A források állapota és kutathatósága _____________________________________ 12
A.2. A Sailer-kutatások tematikus áttekintése __________________________________ 16
B. A jelen kutatás célja, módszere és perspektívái _______________________________ 24
I. Sailer teológiai életpályája – úton a centrum unitatis felé _______________________ 26
I.1. A kezdetek: a gyermekévek, a gimnáziumi időszak és a jezsuita noviciátus _______ 26
I.2. Egyetemi tanulmányok Ingolstadtban és az egyetemi reform ___________________ 30
II. Az első ingolstadti működés (1777-1781) ___________________________________ 32
II.1. Sailer tevékenysége és életvitele az egyetem keretei között, egyetemi szellemiség _ 32
II.2. Sailer publikációs tevékenysége – az első reflexiók a kor kihívásaira ____________ 34
II.3. Összegzés: az egyetemi évek tapasztalatai _________________________________ 37
III. Az első parlagévek (1781-1784) _________________________________________ 39
III.1. Sailer teológiai gondolkodásának átalakulása: új hatások, új célkitűzések, új profil 39
III.2. Az új egyházkép kontúrjai – a Szókratész recepció _________________________ 40
III.3. A Vollständiges Lese und Betbuch zum Gebrauche der Katholiken keletkezése,
proklamációja és megjelenése, tartalma és kritikai pontjai ________________________ 41
III.4. Sailer egyéb publikációi az első parlagévekben ____________________________ 47
III.5. Összegzés__________________________________________________________ 47
IV. Sailer munkássága professzorként Dillingenben (1784-1794) ___________________ 49
IV.1. Az egyetemi személyes környezet, a professzori testület, a lelkipásztori tevékenység
és Sailer kapcsolatai ______________________________________________________ 49
IV.2. Sailer publikációs tevékenysége ________________________________________ 58
IV.2.1. Sailer a Werther – betegség ellen ______________________________________ 62
IV.2.2. Sailer reakciója a felvilágosult racionalizmusra – az igazi felvilágosodás
kritériológiája ___________________________________________________________ 66
IV.2.2.1. Sailer viszonya a racionalizmushoz és felvilágosodáshoz – felvilágosítók kritikája
______________________________________________________________________ 81
IV.2.2.2. Immanuel Kant bölcseletének hatása Sailer munkásságára ________________ 84
IV.2.2.3. Az emberi értelemről szóló trilógia megjelenése (Vernunftlehre-1785) _______ 87
IV.2.2.4. Sailer kritikája a trilógiában az előítéletekről és a megismerés forrásairól _____ 90
IV.2.2.5. A trilógia utótörténete és későbbi értelmezése __________________________ 96
IV.2.2.6. A saileri pedagógia alapjainak megjelenése ____________________________ 99
IV.3.3. Sailer reakciója a felvilágosult moralizmusra ___________________________ 101
IV.3.3.1. Sailer erkölcsteológiai vonatkozású munkáinak időrendi áttekintése ________ 102
IV.3.3.2. Szerzői szándék a Glückseligkeitslehre aus Vernunftgründen, mit Rücksicht auf
das Christenthum című műben _____________________________________________ 104
IV.3.3.3. Fogalmi meghatározások a boldog életről szóló tanításban _______________ 106
IV.3.3.4. A filozófia – az erkölcs – az emberi boldogság és a kereszténység viszonya __ 107
IV.3.3.5. Szakítás Benedikt Stattler eudomeizmusával és Immanuel Kant
racionalizmusával _______________________________________________________ 109
IV.3.4. Reakció az Egyház államosítására – Vorlesungen aus der Pastoraltheologie ___ 116
IV.3.4.1. A lelkipásztori gyakorlat a Tridenti zsinat nyomán _____________________ 117
IV.3.4.2. A felvilágosítók egyházpolitikája: állam tervez – Egyház végez ___________ 118
IV.3.4.3. A lelkipásztori és népteológia tantárgy megjelenése és jellemrajza és oktatási
rendje ________________________________________________________________ 121
IV.3.4.4. Sailer lelkipásztori és népteológiája, művei ___________________________ 124
6

IV.4. Összegzés: Sailer elbocsátása és a dillingeni évek tapasztalata _______________ 129
V. A „második parlagévek” Ebersbergben (1784-1794) _________________________ 132
V.1. Sailer irodalmi tevékenysége Ebersbergben – áttekintés _____________________ 133
V.2. Az Imitatio Christi fordítása, német nyelvű megjelenése és a mű visszhangja ____ 133
V.3. Az Ecclesiae chatholicae de cultu sanctorum doctrina című saileri mű megjelenése,
jelentősége és hatása _____________________________________________________ 136
V.4. Egyéb spirituális művek keletkezése Ebersbergben _________________________ 138
V.5. Sailer kapcsolatai ___________________________________________________ 139
V.5.1. Sailer baráti köre az ébredési mozgalmakban – Allgäu ____________________ 140
V.5.2. Sailer tanítványi köre Svájcban _______________________________________ 143
V.6. Összegzés _________________________________________________________ 143
VI. Sailer landshuti működése (1799-1821) ___________________________________ 144
VI.1. Sailer visszahívása az egyetemre a bajor politikai változások nyomán _________ 144
VI.2. A Ludwig Maximilians Univesität landshuti tanévnyitója 1802-ben ___________ 147
VI.3. A landshuti professzori kar és Sailer közvetlen baráti köre __________________ 154
VI.4. Sailer életvitele és a tanítványi körök, utazásai és egyéb kapcsolatai ___________ 155
VI.5. A landshuti évek munkássága _________________________________________ 160
VI.5.1. Vita a papnevelés körül – Sailer és Matthias Fingerlos ____________________ 161
VI.5.2. Sailer publikációi a landshuti években – áttekintés _______________________ 162
VI.5.3. Grundlehren der Religio – Über Erziehung für Erzieher – Handbuch der chr. Moral
_____________________________________________________________________ 163
VI.6. Összefoglalás ______________________________________________________ 167
VII. Sailer további életútja röviden _________________________________________ 168
VIII. Kitekintés – egy hatástörténeti epizód ___________________________________ 169
IX. Sailer munkásságnak és tanításának rendszerezése __________________________ 169
IX.1. Johann Michael Sailer tevékenységének karaktere és személyisége ___________ 170
IX.1.1. Sailer személyének és tevékenységének karaktere – a pápai üzenet hangsúlyai _ 170
IX.1.2. Sailer munkásságának méltatása Joseph Ratzinger bíborostól ______________ 171
IX.1.3. Reflexió Sailer korának társadalmi tendenciáira keresztény kontextusban _____ 172
X. A kereszténység tanításának megközelítése ________________________________ 173
X.1. A kinyilatkoztatás értelmezése – az egyetemes kinyilatkoztatás fogalmának
bevezetése _____________________________________________________________ 173
X.1.2. Az egyetlen kinyilatkoztatás különböző fajtái ____________________________ 175
X.1.3. Az egyetlen kinyilatkoztatás fajtái a Handbuch der christlichen Moral című műben
_____________________________________________________________________ 176
X.1.3.1. Az egyetlen kinyilatkoztatás első értelmezése __________________________ 176
X.1.3.2. Az egyetlen kinyilatkoztatás második értelmezése ______________________ 176
X.1.3.3. Az egyetlen kinyilatkoztatás harmadik értelmezése _____________________ 177
X.1.4. Az egyetlen kinyilatkoztatás különböző fajtái a Grundlehren der Religio című
műben ________________________________________________________________ 177
X.1.4.1. Az egyetemes kinyilatkoztatás rendes formái a történelemben _____________ 177
X.1.4.2. A kinyilatkoztatás rendkívüli formái a történelem kezdetén és végén ________ 179
X.2. A jézusi kinyilatkoztatás vizsgálati módjai _______________________________ 179
X.2.1. A jézusi tanítás tartalmi csoportosítása _________________________________ 180
X.2.1.1. A tanítások első csoportja: Isten atyai mivolta és az emberi lélek halhatatlansága
_____________________________________________________________________ 180
X.2.1.2. A tanítások második csoportja: a szent törvények az emberben ____________ 183
X.2.1.3. A tanítások harmadik csoportja: a kereszténység centrális elemei ___________ 184
X.2.1.4. A kereszténység centrális elemeinek értékelése _________________________ 188
XI. A kinyilatkoztatás hordozója és időszaka _________________________________ 190
XI.1. A revelatio időszaka és hordozója ______________________________________ 191
7

XI.2. Revelatio és ratio viszonya ___________________________________________ 192
XI.3. Isten önközlése – az élet önközlése _____________________________________ 194
XI.4. A revelatio közvetítője ______________________________________________ 195
XI.5. A revelatio értelmezése kortörténeti kontextusban _________________________ 196
XI.6.1. A revelatio értelmezés a racionalizmussal, empirizmussal és kriticizmussal
szemben ______________________________________________________________ 197
XI.6.2. A revelatio értelmezés a Sturm und Drang és az ébredési mozgalmakkal szemben
_____________________________________________________________________ 199
XI.6.3. A revelatio értelmezésének összefoglalása: a kinyilatkoztatás mint történelem _ 200
XI.6.3.1. A történelem, mint a gondviselés és az isteni kormányzás kinyilatkoztatása __ 201
XI.6.3.2. A Szentírás, mint az emberiség történelme ____________________________ 201
XI.6.3.3. A Szentírás, mint a religio és a moralitas története az emberek között_______ 202
XI.6.3.4. A Szentírás, mint az átadott kinyilatkoztatás történelme, okirata és tartóedénye
_____________________________________________________________________ 203
XI.6.3.4. A Szentírás, mint nép-, nemzet- és családtörténet_______________________ 205
XI.6.3.5. Az apostoli hitvallás, mint történelem – az Egyház hitének történetisége ____ 205
XI.6.3.6. A kinyilatkoztatás modellszerű értékelése: revelatio vagy transmissio ______ 211
XI.6.3.7. Exkurzus: Sailer tanítása H. U. v. Balthasar és K. Barth tanításának fényében 213
XII. A pozitív kereszténység egészének egysége és az élet egészének egysége – a teológia
_____________________________________________________________________ 216
XIII. A kinyilatkoztatás feldolgozása – a religio _______________________________ 219
XIII.1. A religio és ratio viszonya __________________________________________ 221
XIII.2. Az emberi értelem saileri értelmezésének rendszerezése teológiai vonatkozásban
_____________________________________________________________________ 223
XIII.3. Az emberi értelem teológiai teljes formája és az értelem paradoxona _________ 224
XIII.4. A religio fogalmának értelmezési kontextusai és fogalmi lényege – religio
invisibilis – religio visibilis – religio Christi __________________________________ 226
XIII.5. Összefoglalás ____________________________________________________ 231
XIV. Az Egyház saileri fogalma____________________________________________ 233
XIV.1. Az Egyház megalapozásának saileri kritériológiája _______________________ 233
XIV.2. A Szentírás tanulmányozása Sailer életében és szerepe az Egyház megalapozásában
_____________________________________________________________________ 235
XIV.3. Az emberi értelem szerepe az Egyház megalapozásában ___________________ 238
XIV.4. Az egyházalapító elv: az apostoli hagyomány ___________________________ 239
XIV.5. Az apostoli hagyomány és a tévedhetetlenség hit és erkölcs dolgában ________ 240
XIV.6. A traditio, scriptura, ecclesia egysége _________________________________ 241
XIV.7. Összefoglalás ____________________________________________________ 241
XV. Az Egyház küldetése _________________________________________________ 243
XV.1. Az egyházi tevékenység jellege: a hit és az erkölcs dolgában ________________ 243
XV.2. Az Egyház lényegi tevékenységének megközelítése a centrális eszméken keresztül
_____________________________________________________________________ 244
XV.3. Sailer lelkipásztori- és erkölcsteológiájának alapelvei, az alapelvek szintézise __ 245
XV.4. Összegzés ________________________________________________________ 247
XVI. Az egyházi tevékenység területei ______________________________________ 247
XVI.1. A lelkipásztori tevékenység és a teológia _______________________________ 247
XVI.2. Sailer erőfeszítései a papnevelés megújításában: a religio-reform – a papságreform
_____________________________________________________________________ 249
XVI.3. Sailer liturgia szemlélete általában és a szentségek teológiája _______________ 253
XVI.5. Az erkölcsi tanítás a lelkipásztori gyakorlatban, hangsúlyai és a speciális erkölcs
_____________________________________________________________________ 259
XVI.6. A tulajdonképpeni katolikus erkölcsi tanítás jellemvonása _________________ 261
8

XVI.7. Exkurzus – a szakrális művészetek megújulása __________________________ 264
XVII. Összegzés és kitekintés _____________________________________________ 266
Fazit _________________________________________________________________ 279
Irodalomjegyzék ________________________________________________________ 286
Források – Johann Michael Sailer összegyűjtött írásai Joseph Widmer kiadásában ____ 286
Másodlagos irodalom ___________________________________________________ 288
9

Rövidítések
Aichinger Johann Michael Sailer, Bischof von Regensburg
Biographie I. Biographische Schriften 1. – 1841 (=SW 38)
Biographie II. Biographische Schriften 2. – 1841 (=SW 39)
ChM Der christliche Monat – 1841 (=SW 37)
Dankfest Akademisches Dankfest auf der bayerischen Ludwigs Maximilians
Universität zu Landshut
Einletung Einleitung zur gemeinnützigern Moralphilosophie. Zunächst für meine
Schüler, und denn auch für jeden denkenden Tugendfreund. München,
Joseph Lentner 1786.
Erziehung8 I. Ueber Erziehung für Erzieher oder Pädagogik; 1. Bd. Das Allgemeine –
1831 (= SW 7)
Erziehung8 II. Ueber Erziehung für Erzieher oder Pädagogik; 2. Bd. Das Besondere –
1831 (=SW 8)
Fragment FRAGMENT von der Reformationsgeschichte der christlichen Theologie;
ein philosophisches Gespräch von einem Weltpriester. Ulm, Wohler
1779.
GL3 I. Glückseligkeitslehre aus Gründen der Vernunft mit steter Hinsicht auf die
Urkunden des Christenthums oder christliche Moralphilosophie; 1. Band
– 1830 (=SW 4)
GL3 II. Über Erizeuhung für Erzieher – 1831 (=SW 5)
GL3 III. Glückseligkeitslehre aus Gründen der Vernunft mit steter Hinsicht auf die
Urkunden des Christenthums oder christliche Moralphilosophie; 2. Band
– 1830 (=SW 6)
GrL1 Grundlehren der Religion. Ein Leitfaden zu seinen Religionsvorlesungen
an die akademischen Jünglinge und allen Facultäten. München, Joseph
Lentner 1805.
GrL2 Grundlehren der Religion – 1814
HchM I. Handbuch der christlichen Moral I. – 1834 (=SW 13)
HchM II. Handbuch der christlichen Moral II. – 1834 (=SW 14)
HchM III. Handbuch der christlichen Moral III. – 1834 (=SW 15)
Hirtenbrief Hirtenbrief seiner Churfürstlichen Durchlaucht des Hochwürdigsten,
Durchlauchtigsten Fürsten und Herrn, Herrr Clemens Wenzeslaus
Erzbischof zu Trier und Bischof zu Augsburg, an die Seelsorger des
Ausburgischen Kirchensprengels. Eine Überstezung. Augsburg, gedruckt
und zu finden bey Joseph Simon Hueber Hochfürstl. Bischöfl. und
Stadbuchdrucker, auf unser lieben Frau Thore, 1784.
IM Idee einer gemeinnützigern Moralphilosophie, Dillingen 1786.
Jendrosch Johann Michael Sailers Lehre vom Gewissen
Kirchenvater Der bayerische Kirchenvater
LThK Lexikon für Theologie und Kirche
Meier Die Kirche der wahren Christen
NB I. Neue Beiträge zur Bildung des Geistlichen – 1839 (=SW 19)
NB II. Theologische Schriften: Fortsetzung der Beiträge zur Bildung des
Geistlichen, oder zur Pastoraltheologie – 1839 (=SW 20)
NC Nachfolge Christi (Supplement-Band) – 1841 (=SW 41)
PT I. Vorlesungen aus der Pastoraltheologie I. – 1835 (=SW 16)
PT II. Vorlesungen aus der Pastoraltheologie II. – 1835 (=SW 17)
PT III. Vorlesungen aus der Pastoraltheologie III. – 1835 (=SW 18)
10

PV Pastoralvorlesung, Aus der Handschirft in Maschinenschrift gegeben und
mit Inhaltsverzeichnissen versehen durch Philipp Schäfer, Selbstverlag
Passau 1985.
RK Religionskollegien 1786-1793. Aus der Handschirft in Maschinenschrift
gegeben und mit Inhaltsverzeichnissen versehen durch Philipp Schäfer,
Selbstverlag Passau 1985.
Schiel I. Johann Michael Sailer, In Selbstzeugnissen, Gesprächen und
Erinnerungen der Zeitgenossen
Schiel II. Johann Michael Sailer, Briefe
SW Johann Michael Sailer, Sämmtliche Werke
VL1 I-II Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur
Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; I-II. 1785.
VL2 I-II Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur
Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; I-II. 1795.
VL3 I. Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur
Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; 1. Band – 1830 (=SW 1)
VL3 II. Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur
Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; 2. Band – 1830 (=SW 2)
VL3 III. Die Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind; 3. Band – 1830 (=SW 3)
Zweck Über Zweck, Einrichtung und Gebrauch eines vollkommenen Lese- und
Betbuchs. München und Ingolstadt 1783.
ÜbG Übungen des Geistes zur Gründung und Förderung eines heiligen Sinnes
(=SW 26)