Table Of ContentInnovacio-
innovációs
menedzsment
a gyakorlatban
SZERKESZTETTE: BÚZÁS NORBERT
INNOVÁCIÓMENEDZSMENT
A GYAKORLATBAN
INNOVÁCIÓMENEDZSMENT
A GYAKORLATBAN
Szerkesztette: Buzás Norbert
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
I C Í ^I
<-'NKTH
M ^SSfct-jSi Németi Kulalasi és Technológ.a. Hi.a.at
A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
támogatásával valósult meg.
Szerkesztette: Buzás Norbert
A kötet szerzői:
Bajmócy Zoltán 3.3., 3.4., 3.5.1.
Buzás Norbert 1.2., 2.1., 3.6., 6.2.2., 6.3.
Csíkos Péter 6.5.
Dőry Tibor 2.2.
Fehér Arnold 5.3., 6.4., 7.6.
Kosztopulosz Andreász 7.1., 7.3., 7.4., 7.5.
Mogyorósi Péter 1.1., 3.1., 3.2., 7.2.
Molnár István 5.1., 5.2.
Pataki Béla 6.1., 6.2.1., 6.2.3., 6.2.4., 6.2.5.
Polgárné Májer Ildikó 3.5.2.
Török Ferenc 4.
Lektorálta:
Hronszky Imre
KürtössyJenő (4., 5.1. és 5.2. fejezet)
ISBN 978 963 05 8467 8
Kiadja az Akadémiai Kiadó,
az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja
1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19.
www.akkrt.hu
www.szakkonyv.hu
© A szerzők, 2007
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás,
a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát,
az egyes fejezeteket illetően is.
Printed in Hungary
15*- v
TARTALOM
ELŐSZÓ 9
1. AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA ÉS FOLYAMATA 11
1.1. Az innovációfogalom fejlődése: SchumpetertőT a Frascati-
kézikönyvig (Mogyorósi Péter) 11
1.1.1. Schumpeter fogalomrendszere 11
1.1.2. A Freeman-féle innovációs elmélet 12
1.1.3. Napjaink innovációs felfogásai 14
1.2. Az innovációs folyamatok modellezése (Buzás Norbert) 15
1.2.1. A véletlen szerepe 15
1.2.2. A lineáris innovációs modellek 16
1.2.3. A csatolt (kettős hajtású) innovációs modell 18
1.2.4. Az interaktív (visszacsatolásos) modell 19
2. AZ INNOVÁCIÓ TÉRSÉGI SZINTJEI 22
2.1. A nemzeti innovációs rendszer (NIR) (Buzás Norbert) 22
2.1.1. A kormányzat szerepe az innovációs folyamatok
támogatásában 22
2.1.2. A nemzeti innovációs rendszer (NIR) meghatározása
és főbb jellemzői 28
2.1.3. A magyar nemzeti innovációs rendszer 29
2.2. Az innováció szubnacionális szintje (Dőry Tibor) 31
2.2.1. Területi innovációs modellek 31
2.2.2. Regionális innováció és regionális innovációs rendszerek .... 46
3. INDIVIDUÁLIS INNOVÁCIÓS INTÉZMÉNYEK 63
3.1. Hídképző intézmények (Mogyorósi Péter) 63
3.2. Innovációs ügynökségek (passzív hídképzők) (Mogyorósi Péter) ... 66
3.3. Technológiai (tudományos) parkok (Bajmóczy Zoltán) 68
3.4. Technopoliszok (Bajmóczy Zoltán) 75
3.5. Inkubáció 81
3.5.1. Inkubációs intézmények és folyamatok (Bajmóczy Zoltán) ... 81
3.5.2. Üzleti inkubáció a gyakorlatban (Polgárné Májer Ildikó) 90
3.6. Egyetemi hasznosítóirodák (Buzás Norbert) 99
6 Tartalom
3.6.1. Az egyetem-ipar kapcsolatok változása 99
3.6.2. Az egyetemi technológiahasznosítás szervezeti
lehetőségei 101
4. A SZELLEMI TULAJDON SZEREPE ÉS VÉDELME (Török Ferenc) .... 108
4.1. Történeti áttekintés 108
4.1.1. A kezdetek 108
4.2. A Párizsi Uniós Egyezmény 110
4.2.1. Az egyenlő elbánás elve 110
4.2.2. Az uniós elsőbbség 110
4.3. Az iparjogvédelmi oltalmi formák 112
4.3.1 Szabadalmak 112
4.3.2. Használati mintaoltalom 123
4.3.3. Formatervezési mintaoltalom 125
4.3.4. Védjegyek és földrajzi árujelzők 128
4.4. Különleges védelmi eszközök 130
4.4.1 Kiegészítő oltalom (SPC) 130
4.4.2. Adatkizárólagosság 130
4.5. Külföldi szabadalmaztatás 131
4.5.1. Nemzeti és regionális szabadalmak 131
4.5.2. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) 134
4.5.3. Az USA és Japán szabadalmi rendszerei 137
4.6. Ajánlott szabadalmaztatási stratégia 141
4.7. A szabadalmaztatás folyamatának általános áttekintése 143
4.7.1. A szabadalmi bejelentés(ek) kidolgozása 143
4.7.2. A bejelentés(ek) benyújtásának időzítése 143
5. A SZELLEMI TULAJDON HASZNOSÍTÁSA 147
5.1. A szellemi tulajdon átruházása (Molnár István) 147
5.1.1. Önkéntes átruházás 148
5.1.2. Átruházás a jog erejénél fogva: a szolgálati találmány 152
5.2. A szellemi tulajdon hasznosításának engedélyezése
(Molnár István) 154
5.2.1. A licencia alapvonalai 154
5.2.2. A hasznosítási jog kényszerű biztosítása 171
5.2.3. Licencia esetpéldák 173
5.3. Tudásalapú vállalkozások indítása (Fehér Arnold) 175
5.3.1. Spin-off vagy start-up? Fogalmi meghatározások 175
5.3.2. A spin-off típusai 176
5.3.3. Vállalkozási célú spin-offok alapításának motivációi 178
5.3.4. Vállalkozási célú spin-offok alapításának feltételei
és működésük kulcssikertényezői 180
Tartalom 7
5.3.5. A spin-offok jelentősége, hazai és nemzetközi helyzete 184
5.3.6. Az üzleti tervezés alapjai 186
6. TUDÁSVÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 202
6.1. Az innovációmenedzsment és a technológiamenedzsment
kapcsolata (Pataki Béla) 202
6.2. A technológiamenedzsment eszköztára 206
6.2.1. Technológiai portfolió-elemzés (Pataki Béla) 206
6.2.2. Üzleti hírszerzés - technológiafigyelés (Búzás Norbert) 213
6.2.3. Benchmarking (Pataki Béla) 216
6.2.4. Technológiai úttérképezés (Pataki Béla) 220
6.2.5. Technológiai audit (Pataki Béla) 225
6.3. Szabadalmi közösségek (Búzás Norbert) 227
6.4. Az innovációmarketing alapjai (Fehér Arnold) 232
6.4.1. Az üzleti marketingről általában 233
6.4.2. A marketing szerepe az innovatív termékek piacra
juttatásában 234
6.4.3. Innovatív termékek piaci elfogadása 247
6.4.4. Innovatív termékek marketingje 243
6.5. Az üzletfejlesztés alapjai: ügyfelek megszerzése
és megtartása (Csíkos Péter) 258
6.5.1. Az üzletfejlesztés fogalma, az üzletfejlesztő feladatai 258
6.5.2. Üzletfejlesztési feladatok 263
6.5.3. Az ügyfelek megszerzése és megtartása 264
6.5.4. Az üzletfejlesztés kelléktára 269
7. INNOVATÍV PROJEKTEK ÉS VÁLLALKOZÁSOK
FINANSZÍROZÁSA 277
7.1. A vállalkozásfinanszírozás alapjai (Kosztopulosz Andreász) 277
7.1.1. A pénzügyi döntések tartalma 277
7.1.2. Beruházási döntések 278
7.1.3. Hosszú távú finanszírozási döntések 287
7.2. Innovációs pályázati rendszerek és források (Mogyorósi Péter).... 297
7.2.1. Az Innovációs Alap finanszírozási rendszere 298
7.2.2. A Nemzeti Fejlesztési Terv finanszírozási rendszere 302
7.2.3. Közvetlen Uniós források 304
7.2.4. A pályázás menete 306
7.3. A kockázati tőke természete és viselkedése;
tőkepiacok (Kosztopulosz Andreász) 308
7.3.1. A kockázati tőke fogalma és a kockázatitőke-piac
szegmensei 308
7.3.2. Munkamegosztás a kockázati tőke piacán 308
8 Tartalom
7.3.3. A kockázatitőke-befektetések jellemzői 312
7.3.4. Érett-e a vállalkozás a kockázatitőke-befektetés
fogadására? 313
7.3.5. A kockázati tőke szerepe az innováció
finanszírozásában 316
7.4. Az üzleti angyalok szerepe az innovációfinanszírozásban
(Kosztopulosz Andreász) 316
7.4.1. A tőke-és tudásszakadék 316
7.4.2. Az üzleti angyalok fogalma 317
7.4.3. Az üzleti angyalok szerepe a tőke- és tudásszakadék
áthidalásában 318
7.5. Az intézményes kockázati tőke és a vállalatközi
fejlesztő tőke-befektetés (Kosztopulosz Andreász) 326
7.5.1. Az intézményes kockázati tőke jellemzői és működése 326
7.5.2. A vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés 330
7.6. A kockázati tőke fogadása és működtetése (Fehér Arnold) 334
7.6.1. Felkészülés a kockázati tőke bevonására 334
7.6.2. A kockázatitőke-befektetés előkészítése 339
7.6.3. Befektetés és működtetés 342
7.6.4. Kiszállás, exitstratégiák 346
7.6.5. IPO, technológiai részvénypiacok 348
A KÖTET SZERKESZTŐJE 357
A SZERZŐK 357
ELŐSZÓ
A nemzetközi szakirodalom egyre többször számol be arról, hogy az országok
közötti gazdasági különbségek számottevő hányada az innovációs aktivitás
ban és alkalmazkodóképességben meglévő, stratégiai fontosságú különbsé
geknek tulajdonítható. Az innovációs tevékenységek menedzselése azonban
az elmúlt években az információmennyiség sokszorozódásával, illetve az in
formációterjedés felgyorsulásával és olcsóbbá válásával jelentősen átalakult.
A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás még a fejlettebb gazda
ságú és jelentős innovációmenedzsment-hagyományokkal bíró országokban is
sokaknak okoz nehézségeket.
Közép-Kelet-Európa átalakulóban lévő gazdaságaiban, így hazánkban is a
kihívás még nagyobb, hiszen egyszerre kell szembenézni az általános gazda
sági felzárkózás és a hatékony innovációmenedzsment megteremtésének fel
adataival. Sokszor és sok helyen hangoztatott tény, hogy hazánkban számos
nagyszerű kutatási eredmény, ígéretes találmány és remek ötlet lát napvilágot.
Ezek azonban, sajnos, csak az esetek kis hányadában hoznak az alkotók és az
ország számára kézzelfogható hasznot. Az ígéretes ötletekből csak akkor szü
lethetnek nagy számban sikeres termékek és szolgáltatások, ha a folyamatok
ban részt vevők szakmailag felkészültek, és egy nyelvet beszélnek. Ehhez pe
dig gyakorlatias, naprakész tudást közvetíteni képes tananyagok szükségesek.
Ennek a könyvnek a szerzői kollektívája ezért arra szövetkezett, hogy az
innovációmenedzsment fontosabb területeinek gyakorlati oldalról történő át
tekintésével egy alapozó tudást adjon mindenkinek, aki az innovációs folya
matban érintett, legyen az egyetemi kutató, egy innovációs központ mene
dzsere, egy innovációs közintézmény dolgozója, vagy egy befektető. Szeret
ném azt hinni, hogy ez a hiánypótló tankönyv még a témában jártasabbaknak
is tud majd újat mondani, illetve munkájukat hasznos fogódzókkal segíti a
hétköznapokban.
Végezetül - szerzőtársaim nevében is - köszönetemet fejezem ki a Dél-alföl
di Regionális Innovációs Ügynökségnek, amelynek támogatása nélkül ez az
úttörő munka nem jöhetett volna létre. Külön is hálás vagyok Bullás Móniká
nak, aki végig kitartóan segítette munkánkat.
Szeged-Budapest, 2006. október
a Szerkesztő
1. AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA ÉS FOLYAMATA
1.1. Az innovációfogalom fejlődése: Schumpetertől a Frascati-
kézikönyvig
Az innováció napjainkban egyre nagyobb szerepet játszik az egyes országok
versenyképességének, jólétének, a fenntartható fejlődés megteremtésének és
megtartásának szempontjából, vagyis egyre inkább a gazdasági haladás leg
főbb motorjának tekinthető.
Maga az innováció latin eredetű szó, valami újra utal, de magában foglalja
valaminek a megújítását, megváltoztatását is.1 A fogalom fejlődését bemutató
fejezetben - miként az egész könyvben is - a technológiai innovációra kon
centrálunk, mely az innovációs törvény meghatározása alapján a következő:2
„minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű te
vékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen
vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szol
gáltatások megvalósításához vezet".
A technológiai innováció fogalmának történeti fejlődéséhez sokan sokféle
képpen járultak hozzá. Mivel egy gyakorlatorientált tankönyv nem vállalkoz
hat ennek minden részletre kiterjedő bemutatására, így fogalmi megalapozás
ként csak a legfontosabb történeti tényekkel és szereplőkkel foglalkozunk, és
így jutunk el Schumpetertől a ma használatos terminológiáig.
1.1.1. Schumpeter fogalomrendszere
Az innovációs folyamatok elméleti alapjai 1939-ben, Schumpeternél jelennek
meg először, aki vizsgálódásának középpontjába a fejlődést állította, és az in
nováció lényegét a termelési tényezők újszerű kombinációjában jelölte meg
(Schumpeter, 1980). Az új kombinációk alapvetően a gazdaságban és a társada
lomban meglévő eszközök és tudásbázis újfajta egyesítését jelentik, azaz a
meglévő termelőeszközöknek, illetve az emberi képességeknek a megszokot
tól eltérő alkalmazását.
Schumpeter szerint az innováció a kapitalista fejlődés motorja, az innováció
forrása pedig a vállalkozói tevékenység. Ez a felfogás - hiányosságai ellenére -
később minden további, innovációval foglalkozó elmélet kiindulópontja lett.
1 Kiss J. (2004): A technológiai innováció szerepe a magyar vállalatok versenyképességében (letöltve:
2006. július 5.).
2 2003. évi XC törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról.
