Funkcionális anatómia II.

349 Pages·2015·15.91 MB·Hungarian

Funkcionális anatómia II.

Szentágothai, János
Réthelyi, Miklós
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Funkcionális anatómia II.

írta Szentágothai, János és Réthelyi, Miklós
Publication date 2006-09-01
Szerzői jog © 2006-09-01 Miklós, Réthelyi
Kivonat
Ez a tankönyv kísérlet az orvostudományok alapját képező morfológiai ismeretanyagnak konzekvensen
alkalmazott funkciós szemléletben való egybeolvasztására.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tartalom

1. 6. fejezet. Keringési szervek (angiológia) ....................................................................................... 1
1. 6.1. SZÍV ............................................................................................................................... 1
1.1. A szív külső idoma ................................................................................................... 1
1.2. A szívet alkotó szerkezeti egységek ......................................................................... 1
1.3. A szív üregei ............................................................................................................. 3
1.4. Szívbillentyűk ........................................................................................................... 5
1.5. A szívfal szerkezete .................................................................................................. 9
1.5.1. A szívfal rétegei ........................................................................................... 9
1.5.2. A szív ingerületvezető rendszere ................................................................ 12
1.5.3. A szív erei .................................................................................................. 12
1.5.4. A szív beidegzése ....................................................................................... 16
1.6. Szívburok ................................................................................................................ 16
1.7. A szív helyzete és vetülete (situs cordis) ................................................................ 18
1.8. A szív fejlődése ...................................................................................................... 21
2. 6.2. ÁLTALÁNOS ÉRTAN ............................................................................................... 31
2.1. A peripheriás vérkeringés anatómiai tényezői ........................................................ 31
2.2. Az erek falának szöveti szerkezete ......................................................................... 31
2.3. Verőerek ................................................................................................................. 32
2.4. Hajszálerek ............................................................................................................. 40
2.5. Visszerek ................................................................................................................ 44
2.6. Elágazódás, elrendeződés, az érkötegek felépítésének általános elvei ................... 45
2.7. Arteriovenosus anastomosisok, érzáró készülékek ................................................. 47
3. 6.3. A KIS VÉRKÖR ÉS EREI ........................................................................................... 48
4. 6.4. A NAGY VÉRKÖR VERŐEREI ................................................................................ 48
4.1. Aorta6 ..................................................................................................................... 48
4.2. Az aortaív ágai ........................................................................................................ 50
4.2.1. Az arteria carotis externa és ágrendszere ................................................... 52
4.2.2. Az arteria carotis interna ágrendszere ........................................................ 55
4.2.3. Az arteria subclavia ágrendszere ................................................................ 57
4.2.4. Az arteria axillaris ágrendszere .................................................................. 59
4.2.5. Arteria brachialis (a szabad felső végtag arteriás rendszere) ..................... 59
4.3. Az aorta thoracica ágai ........................................................................................... 61
4.4. Az aorta abdominalis ágrendszere .......................................................................... 61
4.4.1. Az aorta abdominalis fali ágai .................................................................... 62
4.4.2. Az aorta abdominalis páros zsigeri ágai ..................................................... 62
4.4.3. Az aorta abdominalis páratlan zsigeri ágai ................................................. 63
4.5. Arteria iliaca communis .......................................................................................... 65
4.5.1. Az arteria iliaca interna és ágrendszere ...................................................... 65
4.5.2. Az arteria iliaca externa és ágrendszere ..................................................... 66
4.5.3. Az arteria femoralis és a szabad alsó végtag verőerei ................................ 66
4.6. Az erek általános fejlődése ..................................................................................... 68
4.6.1. Az arteriás rendszer fejlődése .................................................................... 68
5. 6.5. VENÁK ........................................................................................................................ 71
5.1. A vena cava superior és ágrendszere ...................................................................... 71
5.2. A vena cava inferior ágrendszere ............................................................................ 72
5.3. A vena azygos és a vena hemiazygos rendszere ..................................................... 73
5.3.1. A vena portae rendszere ............................................................................. 74
5.3.2. A vena portae anastomosisai ...................................................................... 75
5.4. Az arc venás elvezetése .......................................................................................... 77
5.5. A felső végtag venás elvezetése .............................................................................. 78
5.6. A törzsfal venás elvezetése ..................................................................................... 78
5.7. Az alsó végtag venás elvezetése ............................................................................. 78
5.8. A fő venák fejlődése ............................................................................................... 79
6. 6.6. A MAGZATI VÉRKERINGÉS ÉS ANNAK SZÜLETÉS KÖRÜLI ÁTALAKULÁSA 82
7. 6.7. NYIROKRENDSZER .................................................................................................. 83
7.1. A sejt közötti folyadék keletkezése és elvezetése, a lympha és a nyirokkeringés elve 83
iii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Funkcionális anatómia II.
7.2. Nyirokszövet ........................................................................................................... 86
7.3. Thymus ................................................................................................................... 88
7.4. Peripheriás nyirokszervek ....................................................................................... 92
7.4.1. Nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszervek .............................................. 94
7.4.2. Nyelvmandula ............................................................................................ 95
7.4.3. Szájpadmandula ......................................................................................... 95
7.4.4. Garatmandula ............................................................................................. 97
7.4.5. Nyirokcsomó .............................................................................................. 97
7.4.6. Lép ........................................................................................................... 100
7.5. A regionalis nyirokelvezetés ................................................................................. 103
7.5.1. A fej nyirokútjai ....................................................................................... 103
7.5.2. A nyaki szervek nyirokelvezetése ............................................................ 105
7.5.3. A felső végtag és a felső törzsfal nyirokelvezetése .................................. 105
7.5.4. A mellüreg és a mellűri zsigerek nyirokútjai ........................................... 105
7.5.5. Az alsó végtag és a köldök alatti törzsfal nyirokelvezetése ..................... 107
7.5.6. A hasüreg és a hasűri zsigerek nyirokelvezetése ...................................... 107
7.5.7. A nagy nyirokértörzsek ............................................................................ 108
7.6. A nyirokrendszer fejlődése ................................................................................... 109
2. 7. Fejezet. Zsigertan (splanchnologia) ........................................................................................ 110
1. 7.1. A ZSIGEREKRŐL ÁLTALÁBAN ........................................................................... 110
1.1. Cső alakú (vagy tömlős) zsigerek és a nyálkahártya ............................................ 110
1.2. Mirigyek ............................................................................................................... 113
2. 7.2. EMÉSZTŐKÉSZÜLÉK (apparatus digestorius) ....................................................... 114
2.1. Általános áttekintés ............................................................................................... 114
2.2. Az emésztőcsatorna felső szakasza ....................................................................... 115
2.2.1. Szájüreg .................................................................................................... 115
2.2.2. Fogak ........................................................................................................ 120
2.2.3. Szájfenék .................................................................................................. 134
2.2.4. Torokszoros .............................................................................................. 135
2.2.5. Lágy szájpad ............................................................................................ 136
2.2.6. Nagy nyálmirigyek ................................................................................... 137
2.2.7. Garat ......................................................................................................... 142
2.2.8. A kopoltyúbél származékai (a garat fejlődése) ........................................ 146
2.2.9. Bárzsing vagy nyelőcső ............................................................................ 149
2.3. AZ EMÉSZTŐCSATORNA KÖZÉPSŐ SZAKASZA ....................................... 154
2.3.1. Gyomor .................................................................................................... 154
2.3.2. Vékonybél ................................................................................................ 164
2.4. Az emésztőcsatorna alsó szakasza ........................................................................ 179
2.4.1. Vastagbél .................................................................................................. 179
2.4.2. Végbél ...................................................................................................... 181
2.4.3. Az elsődleges bélkacs és az utóbél fejlődési viszonyai ............................ 186
2.5. Nagy emésztőmirigyek ......................................................................................... 190
2.5.1. Máj ........................................................................................................... 190
2.5.2. Hasnyálmirigy .......................................................................................... 208
2.5.3. Lép ........................................................................................................... 211
3. 7.3. LÉGZŐKÉSZÜLÉK .................................................................................................. 212
3.1. Általános áttekintés ............................................................................................... 212
3.2. Felső légutak ......................................................................................................... 214
3.2.1. Orr ............................................................................................................ 214
3.3. Alsó légutak .......................................................................................................... 218
3.3.1. Gége ......................................................................................................... 218
3.3.2. Légcső ...................................................................................................... 225
3.3.3. Hörgők ..................................................................................................... 225
3.3.4. Tüdő ......................................................................................................... 228
3.3.5. Mellhártya ................................................................................................ 234
3.3.6. Az alsó légutak és a tüdő fejlődése .......................................................... 236
4. 7.4. HÚGY-IVAR SZERVI KÉSZÜLÉK (apparatus urogenitalis) .................................. 238
4.1. Vizeleti rendszer (organa uropoetica) ................................................................... 238
4.1.1. Általános bevezetés .................................................................................. 238
4.1.2. Vese .......................................................................................................... 238
iv
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Funkcionális anatómia II.
4.1.3. Húgyvezeték ............................................................................................. 260
4.1.4. Húgyhólyag .............................................................................................. 261
4.1.5. Női húgycső ............................................................................................. 264
4.1.6. Az uropoeticus apparatus fejlődése .......................................................... 264
4.2. Nemi szervek (organa genitalia) ........................................................................... 269
4.2.1. Általános bevezetés .................................................................................. 269
4.2.2. Férfi nemi szervek (organa genitalia masculina) ...................................... 270
4.2.3. Női nemi szervek (organa genitalia feminina) ......................................... 293
4.2.4. A nemi szervek fejlődésének összefoglalása ............................................ 307
4.2.5. Gát ............................................................................................................ 314
5. 7.5. A TESTÜREGEK ELKÜLÖNÜLÉSE ÉS A HASHÁRTYA ÖSSZEFOGLALÁSA 316
6. 7.6. BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK (glandulae sine ductibus) ......................... 322
6.1. Általános bevezetés .............................................................................................. 322
6.2. Agyalapi mirigy vagy agyfüggelékmirigy ............................................................ 323
6.3. Tobozmirigy ......................................................................................................... 330
6.4. Pajzsmirigy ........................................................................................................... 331
6.5. Mellékpajzsmirigy ................................................................................................ 337
6.6. Mellékvese ............................................................................................................ 337
v
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A táblázatok listája

1.1. 1. táblázat. T- és B-dependens területek a peripheriás nyirokszervekben és a járulékos sejtjeik 94
vi
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. fejezet - 6. fejezet. Keringési
szervek (angiológia)

1. 6.1. SZÍV

A vérkeringés központi szerve és elsőrendű aktív tényezője a szív (cor). Izmos falú kettős tömlő, amely
ritmusosan váltakozó telődésével és kiürülésével, valamint a tömlő szájadékait szelepszerűén elzáró billentyűk
segítségével a vért szivattyú módjára továbbítja.
1.1. A szív külső idoma

A szív a mellkasnak a tüdők által közrefogott közbülső terében, a mediastinum alsó részében helyet foglaló
szerv. A balra, előre- és kissé lefelé irányuló kamrai része kúpra emlékeztet. Felfelé és kissé jobbra tekintő
alapja (basis cordis), amely a pitvarokat és a szívből ki- és belépő nagy ereket tartalmazza, szabálytalan alakú.
A szív kamrai (csúcsi) részét a pitvari (alapi) résztől a kúp alapján körülfutó koszorúbarázda (sulcus coronarius)
választja el.
Előre- és felfelé tekintő felszíne a facies sternocostalis, amelynek nagyobb részét a szív kamrái, felül kisebb
részét a kamrákból eredő verőereket jobbról és balról körülvevő pitvari fülcsék (auricula atrii) foglalják el. A
sulcus coronarius, amely a fülcséket elválasztja a kamráktól, jobbról lentről, balra felfelé halad. Bal oldalon a
facies sternocostalis tompa görbülettel megy át a szívnek a bal kamra által alkotott bal felszínébe, amely a bal
tüdő mély gödre felé tekint. Elölről nézve a szív bal széle megközelítőleg függőleges irányú, gyengén domború
vonalban vetül a mellkasfalra. Asternocostalis felszín e tompa bal széle a szívcsúcsban (apex cordis) találkozik
össze a felszín jobbról felülről balra lefelé haladó alsó jobb szélével (margo dexter). (A kifejezés nem egészen
szerencsés, mert a szívnek ez a széle közelebb áll a vízszinteshez, mint a függőlegeshez.) A szív tényleges jobb
széle a jobb pitvar, melynek kontúrvonala elölről nézve gyengén domború függőleges vonal. A sternocostalis
felszínen egy, a sulcus coronariusnak a bal fülcse alatti részéből elágazó, sekély, függőleges barázda (sulcus
interventricularis anterior) húzódik lefelé a szívcsúcs jobb oldalán látható sekély behúzódáshoz (incisura apicis
cordis). E barázda jelzi a határt az elülső felszínnek a bal kamrához tartozó jóval kisebb és a jobb kamrát alkotó,
jóval nagyobb része között. A szívcsúcsot tehát a bal kamra alkotja.
A sulcus interventricularis anteriortól jobbra eső háromszögletű jobb kamrai felszín átmegy a jobb kamrából
eredő tüdőverőérbe (truncus pulmonalis). A jobb kamrának eme kivezető részét conus arteriosusnak nevezzük.
A szív másik nagy felszíne a laposabb rekeszi felszín (facies diaphragmatica). Ez a rekesz két kupolája közötti
nyeregben és a bal kupola elülső lejtőjén nyugszik. Ezt a felszínt szinte kizárólag a kamrák alkotják, mégpedig
nagyobb részben (3/5) a bal, kisebb részben (2/5) a jobb kamra. Csupán jobb oldalt hátul vesz részt a jobb pitvar
kissé a rekeszi felszín alkotásában, ott, ahol a rekeszen átlépő vena cava inferior közvetlenül belép a jobb
pitvarba. A két kamra falai által alkotott rekeszi felszíneket sekély, hátulról előre- és kissé bal felé haladó
barázda, a sulcus interventricularis posterior választja el, amely az incisura apicis cordisnál összetalálkozik a
hasonnevű elülső barázdával. A sulcus coronarius hátsó és jobb része gyakorlatilag egybeesik a rekeszi felszín
hátsó határával. A rekeszi felszín bal felé tompa domborulattal megy át a szív bal felszínére, elöl jobbra
hegyesszögben és az aránylag éles margo dexterben találkozik a sternocostalis felszínnel.
A szív bal felé eső felszínét a bal kamra erős domborulata képezi, és sem a sternocostalis, sem a
diaphragmaticus felszíntől nem választható el élesen. A jobb felé eső felszínt a jobb pitvar hasonlóan domború
felszíne alkotja.
A legtöbb leírásban elhanyagolt, de gyakorlati szempontból különösen fontos felszíne tekint a szívnek hátrafelé,
a mediastinum posterius felé. E felszín legnagyobb részét a bal pitvar alkotja, mely itt a szívburkon keresztül a
nyelőcsővel érintkezik. Jobb felé ezt a felszínt egy jobbra domborodó sekély barázda választja el a jobb
pitvarnak a vena cava superiornak felülről és az inferiornak alulról való beömlése által függőleges irányban
elnyújtott részletétől.
1.2. A szívet alkotó szerkezeti egységek

A szív szerkezetileg három részre osztható:
1
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
6. fejezet. Keringési szervek
(angiológia)
♦ 1. A sulcus coronarius síkjában elhelyezkedő rostos váz (anuli fibrosi),
♦ 2. A szív basisát adó pitvarok (atrii),
♦ 3. A szív nagyobb, csúcsi részét képező kamrák (ventriculi).
Az azonos oldali pitvarokat és kamrákat összekötő pitvarkamrai vagy venás szájadékok (ostium
atrioventriculare dextrum et sinistrum) a rostos váz síkjában találhatók. Ugyanitt helyezkednek el a kamrák és a
belőlük kiinduló nagy arteriák (aorta és arteria pulmonalis) közti arteriás szájadékok (ostium aortae et ostium
trunci pulmonalis) is.
A szív rostos váza (anuli fibrosi). A sulcus coronarius síkjában négy rostos gyűrű veszi körül a két venás
(atrioventricularis) és a két arteriás szájadékot (6/1. ábra). Ebben a síkban leghátul, bal oldalt van a bal venás
szájadék (ostium atrioventriculare sinistrum), a sík ferdesége miatt lejjebb, de egyben előrébb is fekszik a jobb
venás szájadék (ostium atrioventriculare dextrum). A kettő között és előtt (egyben felett) van a bal arteriás
szájadék (ostium aortae). Az ostium aortae előtt (egyben felett) és kissé balra van a jobb arteriás szájadék
(ostium trunci pulmonalis). A szájadékokat körülvevő rostos-kötőszövetes gyűrűrendszer két területen
háromszög alakban megerősödik (trigonum fibrosum dextrum et sinistrum). A jobb háromszög a két venás
szájadék és az aortaszájadék között található (6/1. ábra). Ettől balra, a bal venás szájadék és az aortaszájadék
összefekvésénél látjuk a bal háromszöget. A trigonum fibrosum dextrumról indul a pitvarokat, ill. a kamrákat
elválasztó sövény. Egy nyílást is találunk rajta, amelyen a szív ingervezető rendszerének egy nyalábja
(fasciculus atrioventricularis) halad át a pitvarok felől a kamrák felé.

2
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
6. fejezet. Keringési szervek
(angiológia)
6/1. ábra. Séma az anulus fibrosus (középen) és a tőle elválasztott kamrai és pitvari izomtömlők ábrázolására
(Rushmer nyomán). A kamrai izomtömlő nyílásai az elölnézet folytán takartak (ezért szaggatott vonallal
ábrázoltuk)
Az arteriás szájadékoknak saját önálló faluk lévén, a szív rostos vázrendszere ezek körül elvékonyodik, és így
szinte nincs is igazi anulus fibrosus az arteriák kezdete körül, azaz a nagy arteriák falának kezdete egyben az
arteriás szájadékok rostos gyűrűje. Az anuli fibrosi rendszeréhez tartozik még egy erősebb összeköttetés (ún.
conusín), amely a trigonum fibrosum dextrumtól jobbra előre indul, és elhaladva az aortaszájadék jobb oldalán
hátulról tapad az ostium trunci pulmonalishoz (6/1. ábra).
Az anuli fibrosi rendszerének döntő funkciós jelentősége az, hogy tökéletesen elválasztja a pitvarok izomzatát a
kamrákétól. Az előbbi a gyűrűrendszertől hátra és felfelé ered, az utóbbi tőle előre és lefelé. Ennek megfelelően
az ingerület terjedése szempontjából egységet képező pitvari és kamrai izomtömeg egymástól működésileg is
teljesen el van választva. Csupán egyetlen helyen, a jobb trigonum fibrosumon halad át a pitvarokból a
kamrákba a speciális ingervezető izomköteg, amely célszerű „időzítéssel” (késleltetéssel) viszi át a pitvarok
ingerületét a kamrákra.
A pitvari izomtömlő. A 6/1. ábra szemlélteti a kamráktól az anuli fibrosi síkjában elválasztott pitvarokat. A
pitvarok kizárólag a venás szájadékokat körülvevő két gyűrűről erednek, és az arteriás szájadékoktól teljesen
függetlenek. A két gyűrű közös szakaszáról ered a pitvari sövény (septum interatriale). Apitvarok két
előrekanyarodó fülecsükkel (auricula cordis) körülfogják a fő verőerek kezdeti szakaszait, azaz voltaképpen
majdnem zárt félholdalakban ölelik körül a verőereket. Üregük fő része a verőerektől jobbra (jobb pitvar) és
mögötte (bal pitvar) foglal helyet.
A kamrai izomtömlő. Idomát a 6/2. ábra szemlélteti. Különösen a keresztmetszeti képből érthető, hogy ez
lényegében két test kombinációjából jön létre: az egyik a tyúktojáshoz hasonló idomú, vastag falú bal kamrai
izomtömlő, a másik – a jobb kamrai izomtömlő – egy erre jobbról rátapadó, vékonyabb falú, félhold alakú
átmetszetű tasak. A két tömlő közt még az is lényeges különbség, hogy amíg a bal kamrai tömlő egységes
tojásidomú, melynek tompa végén szoros együttest képez a bal venás és arteriás szájadék, addig a jobb kamrai
tömlő lapos ív alakú ürege felfelé V alakban széttérő, teljesen különálló bemeneti nyílással (ostium
atrioventriculare dextrum) és elvezető szárral, a conus arteriosusszal rendelkezik.

6/2. ábra. A kamrai izomtömlő átmetszeti képe (Rushmer nyomán)
1.3. A szív üregei

Jobb pitvar (atrium dextrum). A jobb pitvar felépítése legjobban sagittalis irányú átmetszetéből érthető meg
(6/3. ábra).Voltaképpen két részből áll, egy hátsó, függőlegesen elnyúlt fülkeszerű részből, a sinus venarum
3
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
6. fejezet. Keringési szervek
(angiológia)
cavarumból, valamint az ettől jobbra eső, majd jobb fülcseként (auricula dextra) előrefelé kanyarodó
tulajdonképpeni pitvarból. Az előbbibe nyílnak a test nagy gyűjtőerei, felülről a pitvar legmagasabb pontján a
vena cava superior, alulról megközelítően legalacsonyabb pontján a vena cava inferior. Ennek nyílása előtt kissé
bal felé a pitvar-kamrai határhoz közel nyílik a szív venás sinusa: a sinus coronarius, amelynek benyílását jobb
felől egy hártyás billentyű (valvula sinus coronarii) szűkíti.
A sinus venarum cavarumot a tulajdonképpeni pitvartól egy kívülről látható barázda (sulcus terminalis)
választja el, amelynek megfelelően a belső felszínen erős ív alakú izomgerenda (crista terminalis) emelkedik ki.
Ellentétben a sinus venarum sima felszínével, a tulajdonképpeni jobb pitvar belfelületén fésűfogszerűen
rendezett izomgerendák láthatók (musculi pectinati). Ezek a crista terminalisra közel merőlegesek – tőle a
pitvar-kamrai határ felé futnak. Az auricula csúcsa felé haladva ennek hossztengelyére merőlegesek, azaz
körkörösekké, illetve szabálytalanabb hálózatszerűvé válnak. Az egyes gerendák közt a pitvar fala majdnem
áttetsző. Az auricula háromoldalú pyramis alakú, előretekintő nagyobb domború felszínnel. Másik két felszíne
közül az egyik a sulcus coronarius felé, a másik az aorta elülső, jobb felszíne felé tekint.
A tulajdonképpeni pitvar tág előretekintő nyílással (ostium atrioventriculare dextrum) nyílik a jobb kamrába,
amit egy, a kamra felé benyomuló, hártyás, tölcsérszerű betét, a valva tricuspidalis szűkít. A jobb pitvar
gyakorlati szempontból legfontosabb felszíne – gyakori fejlődési rendellenességek miatt – a pitvarok közötti
sövény (septum interatriale). Általában sima, de feltűnik rajta egy főleg felülről és alulról erősebben
kiemelkedő, ajakszerű határral körülvett, bemélyedt terület (fossa ovalis). Ez a gödör a sinus venarum cavarum
fülkeszerű teréhez látszik tartozni, bár fejlődése szerint nem ehhez, hanem a tulajdonképpeni pitvarhoz tartozik.
Bemélyedt feneke igen vékony, csaknem izommentes sövényrész. A vena cava inferior benyílása jobb és alsó
peremétől egy félhold alakú, gyakran likacsos vagy hálószerű endocardiumkettőzet (valvula venae cavae
inferioris, Eustach-féle billentyű) vezet a fossa ovalis alsó széléhez. Magzati korban a fossa ovalis helyén a jobb
és a bal pitvar közti nyílás, a foramen ovale található, mely csak a születés után záródik el (részletesebben lásd
Magzati vérkeringés c. fejezetnél).

6/3. ábra. A jobb pitvar tagozódásának sémás magyarázata a jobb szívfél sagittalis metszetén
4
Created by XMLmind XSL-FO Converter.