Finn együttműködési modell

164 Pages·2013·3.5 MB·Hungarian

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése (2012-15)

Életpálya-tanácsadáshoz köthető hatásvizsgálatok,
valamint oktatási és munkaügyi intézmények
együttműködésének nemzetközi jó gyakorlata
Finn együttműködési modell
Elemzés és tanulmány – II. részteljesítés

1
Készítette:
Meditrans Bt.

Készült a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú „A
pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani
fejlesztése” című kiemelt projekt keretében

2013

2
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

Finn együttműködési modell

Elemzés és tanulmány – II. részteljesítés

3
Készítette:
MEDITRANS Bt.

Kutatásvezető: Nagy Éva Mária PhD

A tanulmány szerzői:
Filep Orsolya Veronika, Nagy Éva Mária, Pőcze Eszter

Készült a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és
módszertani fejlesztése” című kiemelt projekt keretében

2013

4
Tartalom

BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 9
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................... 10
I. Finnország – a finn életpálya-tanácsadási modell kifejlesztésének tágabb
környezete ......................................................................................................................................... 13
1.1 Államigazgatás, közigazgatás ........................................................................................ 13
1.2 Társadalmi, demográfiai jellemzők .............................................................................. 16
1.3 Gazdasági helyzet ............................................................................................................... 19
1.4 Kutatás – fejlesztés – innováció ................................................................................... 24
II. A finn életpálya-tanácsadás és az oktatás ..................................................................... 29
2.1 Oktatási rendszer Finnországban ................................................................................. 29
2.1.1 A finn oktatási rendszer kialakulása, fejlődése ............................................... 29
2.1.2 A PISA-sikerek okai .................................................................................................... 34
2.1.3 A finn oktatási rendszer keretei ............................................................................ 38
III. Pályatanácsadás és a munkaerő-piaci szolgáltatások .............................................. 61
3.1 Munkaerő-piaci intézményrendszer ............................................................................. 61
3.1.1 Foglalkoztatási feltételek – munkanélküli ellátások ...................................... 61
3.1.2 Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalok ........................................... 63
3.2 Speciális programok .......................................................................................................... 71
3.2.1 „Change security” ....................................................................................................... 71
3.2.2 Youth Guarantee program ....................................................................................... 72
3.2.3 A Gazdasági Információs Hivatal (TAT) programjai ...................................... 78
3.3 Web alapú szolgáltatások ................................................................................................ 82
3.3.1 Online rendszer az oktatás szolgálatában ....................................................... 82
3.3.2 A foglalkoztatási hatóságok web-alapú szolgáltatásai ................................. 88
3.3.3 Európai web-alapú szolgáltatások ........................................................................ 89
IV. Közép-finnországi példa ........................................................................................................ 90
4.1 Jyväskylä: Közép-Finnország központja .................................................................... 90
4.2 Közép-Finnország, az oktatásközpontú régió .......................................................... 91
4.3 Közép-finnországi Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatal (TE-Office)
......................................................................................................................................................... 106
V. Továbbfejlesztési és adaptálási lehetőségek ................................................................ 109
5.1 Dilemmák – fejlesztési elképzelések ......................................................................... 109
5
5.1.1 Oktatásértékelés, oktatásfejlesztés Finnországban .................................... 109
5.1.2 A tanácsadó szolgáltatás értékelése és továbbfejlesztése Finnországban
..................................................................................................................................................... 116
5.1.3 CIMO – Nemzetközi Mobilitási Központ ............................................................ 120
5.2 Magyarországi adaptációs lehetőségek .................................................................... 123
5.2.1 Oktatás.......................................................................................................................... 123
5.2.2 Munkaerő-piaci szolgáltatások ............................................................................. 131
5.2.3 Javaslat egy kistérségi modell kialakítására .................................................. 132
Felhasznált irodalom .................................................................................................................... 136
Mellékletek ...................................................................................................................................... 139
1. Finnország bemutatása ..................................................................................................... 139
1.1 Finnország geopolitikai helyzete, földrajzi adottságai .................................... 139
1.2 Történelmi előzmények .............................................................................................. 142
1.3 Finnország számokban ............................................................................................... 143
2. Életpálya-tanácsadás – felsőoktatási példák ............................................................ 147
2.1 Finnországi felsőoktatási intézmények ................................................................. 147
2.2 Magyarországi felsőoktatási intézmények .......................................................... 157

6
Ábrák jegyzéke
1. ábra: Finnország népsűrűségi térképe
2. ábra: Finnország helyezései a WEF és az IMD rangsoraiban, 1987-2012
3. ábra: Munkanélküliségi ráta az Európai Unió adatai alapján, 2013. június
4. ábra: A finn innovációs és kutatási rendszer
5. ábra: A finn oktatási rendszer felépítése
6. ábra: Finn tudományegyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei
7. ábra: Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalok (TE-services) irányítása
Finnországban
8. ábra: Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalok (TE-Offices) elhelyezkedése
Finnországban
9. ábra: A finn munkaügyi szervezet pálya-tanácsadási rendszerének felépítése
10. ábra: Fiatalok munkanélküliségi rátája az Európai Unióban, 2013
11. ábra: A lemorzsolódás fő okai
12. ábra: A finn Gazdasági Információs Hivatalok területi elhelyezkedése
13. ábra: Az Opetin.fi online szolgáltatás oldalai
14. ábra: Jyväskylä
15. ábra: A Jyväskylä Oktatási Konzorcium szerkezeti felépítése (2013. augusztus
01.)
16. ábra: A „Három-robbanás stratégiája”(Three-Explosion Strategy)
17. ábra: Hogyan menedzseli a Jyväskylä Oktatási Konzorcium a diákok fejlődését?
18. ábra: Közép-Finnország területének Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési
Hivatalai
19. ábra: Közép-Finnország területének foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatali
rendszere
20. ábra: A TE irodák területi elhelyezkedése Közép-Finnországban
21. ábra: Az Oktatásértékelési Terv (2014) tervezett szervezeti felépítése
22. ábra: A (kis)térségi pálya-tanácsadási szolgáltatási hálózat modellje

7
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A NUTS rendszer területi egységeinek ajánlott népességszáma
2. táblázat: NUTS-beosztás Finnországban
3. táblázat: Finnország népességének alakulása, 1950-2011
4. táblázat: Személyi jövedelem adókulcsok Finnországban 2010. január 1-jétől
5. táblázat: Az alapfokú oktatás tantárgy-óraszámai Finnországban
6. táblázat: A középfokú oktatás tantárgy-óraszámai Finnországban
7. táblázat: A Finnországban diplomát szerzett külföldi hallgatók száma származás
szerinti megosztásban, 2010
8. táblázat: A legnagyobb fogadó és célországok a finnországi felsőoktatási
nemzetközi csereprogramokban, 2010
9. táblázat: ULLL stratégiák Finnországban, 2007
10. táblázat: Pályaorientáció és életpálya-tanácsadó szolgáltatások az oktatási
intézményekben
11. táblázat: Életpálya-útmutatás és tanácsadó szolgáltatások a Foglalkoztatási és
Gazdaságfejlesztési Hivatalokban
12. táblázat: Az oktatásból való kimaradás kalkulált költségei (nemzeti szint)
13. táblázat: Oktatási létszámcélok Finnországban különféle tantárgyak esetén 2016-
ra

8
BEVEZETÉS
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani
fejlesztése” címmel 2012-ben megkezdett egy kiemelt projektet, melynek elsődleges
célkitűzése egy fenntartható és működtethető, a szakpolitikákon átívelő, egységes
jogszabályi környezettel rendelkező nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer és
eszközkészlet kialakítása, amely megteremti, hogy a pályaorientációs tanácsadás minden
korosztály, minden társadalmi réteg és minden gazdasági társaság számára az ország
egészében elérhető, hozzáférhető, megbízható és naprakész információkat biztosítson.
A kiemelt projekt célja az egyes karrier-, munka-, pálya-tanácsadást (guidance) érintő
fejlesztések összehangolása mellett egy egységes szakmai, etikai és módszertani
alapokon álló nemzeti élethosszig tartó tanácsadási rendszer kialakítása, majd ezt
követően a rendszer folyamatos működtetésének biztosítására felhasználói értékelés és
monitoring kialakítása. A fejlesztési ciklus végére (2013/15) minden
pályaválasztás/pályakorrekció előtt álló fiatal és felnőtt (munkavállaló és munkaadó)
számára elérhető és jó minőségű karrier-utat támogató rendszert szükséges kialakítani,
amely csökkenti az iskolai lemorzsolódást, javítja a munkaerő-piaci beilleszkedést,
belépést, segíti az átmenet (munka – tanulás - munka) összes fázisát.
A kiemelt projekt keretében számos elemzés, tanulmány került összeállításra. A
kiindulópontot az Európai Tanács és a tagállamok kormányainak 2008. november 21-i
állásfoglalása szolgáltatta, mely szerint a pályaorientáció jelentőségét és szükségességét
megalapozza a növekvő globalizáció, az aktív életkor meghosszabbodása, a mobilitási
lehetőségek növekedése.1 Az egyéni életútra egyre inkább jellemző a többszöri átmenet:
pl. a közoktatásból a szakképzésbe, a felsőoktatásba vagy a foglalkoztatásba, a
foglalkoztatásból a munkanélküliségbe, adott szakterületről egy másik szakterületre,
vagy éppen munkanélküliségből vissza a munkaerőpiacra.
A pályaorientációs rendszer valamilyen szinten az Európai Unió valamennyi
tagországában kiépült, eltérő eredményességgel és hatékonysággal. A nemzetközi jó
gyakorlatok, illetve az országok versenyképessége alapján szembetűnő Finnország
példája, amely mind a versenyképességet, mind az oktatási eredményeket (ld. PISA-
felmérések) tekintve kiemelkedő sikereket ért el. Jelen tanulmányban egyrészt
bemutatjuk a finn teljesítmények mögött meghúzódó tényezőket, kiemelten a pálya-
tanácsadási és pályaorientációs rendszer fő elemeit, másrészt kísérletet teszünk a finn
modell magyarországi adaptációs modelljének felvázolására.

1 2008/C 319/02 állásfoglalás.
9
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A nemzetközi indikátorok szerint Finnországban vannak a legképzettebb lakosok és a
PISA-felmérések szerint is a finn diákok teljesítménye a világranglista élén van –
annak ellenére, hogy az 1990-es évek kezdetén Finnországban az oktatás még semmivel
nem tért el a nemzetközi trendektől. A finn diákok teljesítménye a nemzetközi
értékeléseken közel átlagos volt, kivéve az olvasást, amiben a finn diákok jobban
teljesítettek más országok kortársaitól. Abban az időszakban a nem várt recesszió
pénzügyi törést okozott, gazdaságpolitikai változtatásokra volt szükség ahhoz, hogy a
nemzeti fiskális egyenlőtlenséget rendezzék és a külkereskedelmet felélesszék.
Manapság világszerte sok ország oktatási vezetője találja úgy, hogy az oktatási
rendszerük nagyon hasonló helyzetben van, mint Finnországban az 1990-es években. Az
Egyesült Államok, Anglia, Svédország, Norvégia és Franciaország – csak hogy néhányat
említsünk – azok közé tartoznak, ahol a közoktatás hanyatlóan változott a diákok
számára nyújtott nem megfelelő oktatási lehetőségek miatt.
A finnországi rendszer azért egyedi, mert középszerűből lett „erős teljesítő” az elmúlt
három évtizedben. Finnország speciális, mert képes volt egy olyan oktatási rendszert
kialakítani, amiben a diákok jól tanulnak és ahol egyenlő alapelveket fektettek le a
diákok teljesítményével kapcsolatban az ország különböző részein lévő iskolák között. A
finn oktatási rendszer szerves része a speciális helyzetű tanulók igényeinek figyelembe
vétele, a korai beavatkozás szükségességére történő szisztematikus figyelem, valamint a
más szektorokkal – főleg az egészségügyi és szociális területekkel – való szoros
együttműködés. Fontos, hogy nemcsak az oktatási rendszer működése jó Finnországban,
hanem ez része egy jól működő demokratikus jóléti államnak. Ingyenes iskolai ebédek,
átfogó jóléti szolgáltatások és a rászorultak korai támogatása elérhető lett minden gyerek
számára a finn iskolákban – ingyenesen.
Ahhoz, hogy Finnországban az oktatási rendszer sikerét meg lehessen magyarázni,
szélesebb kontextusba kell helyezni. Közgazdászok és tanárok próbálják világszerte
kitalálni, hogyan lett Finnország az egyik legversenyképesebb gazdaságú és magas
oktatási teljesítményű ország. Egy nemzet teljesítménye ritkán csak egy tényezőnek az
eredménye; az egész társadalomnak kielégítően kell teljesítenie. Például a jövedelmi
egyenlőséget tekintve, Finnország a legigazságosabb ország lett a világon, a Nordic
országokkal együtt, de Finnországban a jövedelmi egyenlőség az elmúlt két évtizedben
növekedett.
A finn sikerek megmutatkoznak az ország versenyképességében is: a különböző
versenyképességi rangsorokban évek, évtizedek óta az élbolyban szerepel. Nemzetközi
tapasztalatok szerint általában azok az országok a legversenyképesebbek, ahol a K+F
10