English-Hungarian Dictionary

501 Pages·37.377 MB·Hungarian-English

by  Bizonfy, Franz De Paula (Ed.)

ENGLISH-HUNGARIAN
DICTIONARY.
l'.V
FRANZ DE PAULA BIZONFY.
FIRST PART.
r r
ANGOL-MAGYAR
SZOTAR.
w
ii;t\
DIZONFY FEEENCZ.
job
ELSO KOTET.
MÁSODIK, SCOTT WALTER, BURNS ROBERT ÉS MÁS SKÓT ÍROK MVEIBEN
ELFORDULÓ TÁJSZÓK MAGYARÁZATÁVAL BVÍTETT KIADÁS.
BUDAPEST.
FKANKLIN-T
Á R S U L A T
MAOYAIS IIÍOhAf.MI INTI/.KT KS KÖNYVNYOMDA.
1886.

ELOSZO.
Igen hetesen jelezték a görögök lóyoq szóval úgy a lélek-
nek a beszéd alapjául szolgáló erejét, az észt, mint a beszédet
(nyelvet) is. Az ész ugyanis az elvont gondolkodásnak tehetsége s
ezen tehetség nyilvánulása a beszéd (nyelv), melynek minden
szava egy-egy fogalmi jelet képez. Az ész fejldését nyomban kö-
veti a nyelvé is, és viszont a nyelv által s a nyelven fejldik az
ész is, mely az embert mint £a>ov Xoycx&vt néma testvérei, az
aloya ?(oa felett oly végtelen magasra emeli.
Valamint pedig az egyéni emberi ész a nyelv által s annak
közvetítésével fejldik: az emberiség mindennem értelmi fejl-
dése is a nyelvhez van kötve, a mennyiben minden tudomány, az
ismeret és tapasztalás minden kincsei anyelváltal szállanak nem-
zedékrl nemzedékre.
Kiviláglik ebbl, hogy a nyelv nem pusztán egyéb mível-
dési eszközök közé sorozandó, hanem minden más míveldési esz-
közök a nyelv által föltételezvék, minél fogva teljes joggal mond-
hatni : Ev áo'/Vj rp ó lóyoq.
Ha most már megfontoljuk, hogy minden nyelvnek megvan-
nak saját és kizárólagos tulajdonát képez fogalmai s ennél fogva
valamely nyelvnek kitétele által jelzett fogalom csak igen ritka
esetekben adathatik vissza egész jelentsége és terjedelme szerint
más nyelvnek egyes kifejezése által ha fontolóra veszszük, hogy
;
ennek folytán idegen nyelvek elsajátításánál a klek új fogalmak-
kai nyer gazdagodást s ez által a tárgyak számtalan vonatkozásai-
nak jön tndatára, melyekrl azeltt sejtelme sem volt, egészben
tehát a gondolkodó tehetség fokozódik s a gondolatok vilá-
—
gossága növekedik, ha mindezeket megfigyeljük, V. Károly
azon mondását: «a hány nyelvet valaki tud, annyi ember lakik
abban», csak helyeselhetni fogjuk. Eg}7ébiránt már sokkal V. Ká-
roly eltt n romai költ Ennius is hasonló irányban nyilatkozott,
midn Gellius szerint (Xoct. att. XVII, 17) : «tria corda—habere
sese dicebat, quod loqui Graece et Osceet Latiné sciret.» Mint-
hogy pedig a mennyiségtudós urak oly annyira elhitetni kivannak
velünk, hogy a mennyiségtan lelki tehetségeink fejldésére legna-
gyobb befolyást gyakorol (mi egyébként, mint Hamilton W. tanár
Edinburgh Review, Jan. 1836.1 már rég megczáfolhatlanúl bebi-
—
zonyította, határozottan nem igaz), különös örömömre szolgál
itt a nyelvészeti tanulmányok érdekében napjaink egyik legszel-
lemdüsabb csillagásza és mennyiségtudósának nézetére utalhatni.
Ugyanis Zöllner János mindazon természet- és mennyiségtudóso-
kat, kik nyelvészetileg kiképezve nincsenek, a míveletlen emberek
közé sorolja, és a nyelvtanulmányt a bölcsészet nélkülözhetlen
elöiskolájának tekinti, mivel «idegen nyelv tanulmányozásánál
els sorban a gondolkodás azon mveleteinek kell öntudatosan
teljesíttetniük, melyek az anyanyelvnél nem tudva mennek véghez.
Az elme tehát idegen nyelv tanulása által az öntudatos gondolko-
dásban gyakoroltatik)) (Natúr der Cometen, XII).
A mily elvitázhatlan befolyással bir a nyelvtanulmány egy-
részrl a lelki tehetségek fejldésére, oly természetes másrészrl,
hogy e tekintetben azon nyelv fog hatályosabb befolyást gyako-
rolni, mely a tökélynek magasabb fokán áll. És valóban Grimm
Jakabnak igaza volt, midn az angol nyelvet legtökéletesebbnek
állította. Ehhez járul még, hogy az angol irodalom is nevezetesen
a francziát olyannyira felülmúlja, mint a görög a latint.
Már ennélfogva is különösen sajnálandó tehát,hogy nemzeti
irodalmunk eddigelé az angolnyelv elsajátításáravezethet segéd-
eszközök teljes hiányávalvolt.A Franklin4ársulatnak,mely fenál-
lása rövid ideje alatt számos, a közmveldést elmozdító iratok
kiadása és terjesztése által már is nagy érdemeket szerzett, volt
fentartva az els angol-magyar szótárnak közzététele is. Hogy
azonban nevezett társulat ildomosán cselekedett-e, midn annak
kidolgozásával igénytelen személyemet bízta meg, ez oly kérdés,
melynek megbirálása másoktól függ. En nyíltan és szintén meg-
vallom, hogy 1849-ik év óta magyarul nem irtani és magyar mü-
vet nem olvastam. — De most jut eszembe, hogy kelleténél töb-
bet mondottam, mert 1851-dik évben Londonban a fiatalabb
menekült honvédtisztek részére hadtanoda nyittatott meg, mely-
ben Rónay püspök a mennyiségtant, Thaly ezredes pedig a hadá-
szatot és harcztant magyar nyelven adták el, s mely hadtano-
dába én is rendeltetve lettem. Miután azonban ezen tanintézet
már néhány hó múlva bezáratott, tanulmányaimat külföldi egye-
temek—en folytatandó, Angolországot legott elhagytam, s midn
oda 5 6 év leforgása után ismét visszatértem, csak alig négy-öt
egykori bajtársra akadtam, kiknek mindegyike életfentartási gon-
dok által sokkal nagyobb mérvben igénybe volt véve, semhogy
ideje maradt volna, magyar nyelvgyakorlatok czéljából összejöve-
teleket tartani.
Csak 1868-dik évben tértem ismét vissza hazámba, s
midn itt minden oldalról fülembe hangzott a szép dal: «itt nincs
számodra hely», ismét külföldre mentem. Épen nincs czélom ezen
nyájas fogadtatás miatt, melyben hazámban részesültem, panaszt
emelni, st ellenkezleg szivembl örvendek, hogy azon czimbo-
raságban, mely a kiegyezés óta az országon megosztozott s azt
a pénzügyi végromlás örvényébe sodorta, egy sem találtatik azon
férfiak sorából, kik 1848/49. években éltüket koczkáztatták s a
harcztéren vérzettek. Errl itt általában csak azért teszek emlí-
tést, hogy megmutassam, miszerint hazámba lett visszatértem
után sem volt módom s alkalmam magyar nyelvgyakorlatokat
tehetni.
Midn a szótár kidolgozásához fogtam, szó sem volt arról,
hogy szójárások tárát is adjak s minden fontosabb szónak jelenté-
sét és használatát számos példák által megvilágítva elemezzem.
Mihelyt azonban a munkát megkezdettem, élénken ereztem, hogy
v
a magyar és angol nyelv között fenforgó nagy eltérésnél fogva
az angol szónak értelmezése igen gyakran csak példák által esz-
közölhet. Itt egy oly nehézségre akadtam, melyre nem számítot-
tam s melynek leküzdése a magyar nyelvnek teljes ismeretét fel-
tételezte, aztnemis említve, hogyaz angol kitételeknek mindazon
esetekben, melyekben szükséges volt, példák általi kimerít ma-
gyarázata tízszeres idt és fáradságot vett igénybe. Ha azonban
lelkiismeretesen akartam eljárni, egyéb útnem maradt számomra
Mindenekeltt meggyzdést szerzend tehát magamnak az iránt
vájjon ily munkálatra magyar nyelvismeretem kielégít-e? emun-
kának kezdetét kidolgozván, aztmutatványkép a Franklin-társulal
irodalmi bizottsága egyik tagjának, Ballagi Mór tanár úrnak be-
küldöttem. szintén megvallva, nem lett volna épen rám nézvt
kellemetlen, ha magyarságomat ki nem elégítnek találandotta
s
ez által kötelezettségem és ezen munka terhe alól felmenteti
volna. Mig azonban oly emberek, kik maguk legkisebb érdemmé'
sem birnak a világban, másoknak jeles tulajdonait és érdemeii
soha el nem ismerik az érdemteljes férfiú ellenkezleg az idegei
:
érdemeket mindenkor teljes készséggel méltányolni szokta. Igj
Ballagi tanár úr is teháfc, ki a magyar szótár-irodalom terén na
gyobb érdemeket szerzett, mint bárki más, dolgozatom áttekintést
után oda nyilatkozott, hogy az els pillanatra alapos szakembei
müvének tnik föl, mely sokoldalú elnyei által a helylyel-közze
talán nem egészen sikerült magyarítást tízszeresen kipótolja
Hasonló értelemben nyilatkozott az érdemes férfiú egy hozzán
intézett késbbi levelében, midn szótáromból már húsz ívné
több kinyomatva volt, így szólván : «valóságos szerencsének tar
torn, hogy oly avatott kézre bíztuk az alapvet munka kidolgozá
sát, melyet ön úgy végez, hogy irodalmunkra nézve valóságo:
nyereménynek mondható». Ballagi tanár úr ezen szives felbátorí
tásának tulajdonítható leginkább, hogy jelen szótár létesült é
különös örömömre szolgál ezenérdemteljes férfiúnak becses támo
gátasáért ezennel nyilvánosan is szinte hálámat kifejezhetni.
Sajnálattal érzem magam is, hogy sok helyen sikerültebi
magyarítás lett volna kívánatos ha mindazáltal minden egye
;
angol' szó és szólásmódnál addig kívántam volna idzni, míg az
azoknak legjobban megfelel magyar kifejezést megtalálnom sike-
rült, akkor természetesen egy emberélet sem leendett volna elég-
séges vállalatom befejezésére. Egyébiránt jó lélekkel állíthatom,
hogy ezen munkára különben is tízszer annyi idt fordítottam, a
mint arra fordítanom kellé, ha saját érdekemet tekintettemvolna.
S a ki megfontolja, hány tudós ft foglalkoztatott az angol-német
szótár-írás több mint egy század óta s mily hihetetlen sok teend
és hiány maradt még fenn e téren is : az méltányosan bizonyára
nem követelheti, hogy ezen els angol-magyar szótár, melyhez
mindennem elmunkálatok és segédeszközök hiányoztak, s mely-
nek kidolgozásánál egészen saját ermre voltam utalva, minden
tekintetben tökéletes legyen. Hogy mindemellettjelen szótár sok
oly igen fontos és igen értékes anyagot tartalmaz, mely semmi
más szótárban nem foglaltatik, azt a szakavatottak oly könnyen
belátandják, mint azt is, hogyaz angolésmagyarnyelvközöttfen-
forgó eltéréseket és különbségeket mindenütt kellkép kiemelni és
kifejteniigyekeztem,melymunkálatnál természetesenangol, angol-
német, vagy angol-franczia szótárt teljességgel nem használ-
hattam.
Az angol kiejtést magyar betkkel jeleztem, megjegyzend azonban,
hogy az a valamivel mélyebben ejtend ki, mint a magyarban, habár soha oly
mélyén, mint az ©. Minthogy /ie<li<i a magyar betk kielégítk m-m voltak,
kénytelen voltam még másjeleket is használni, k a legtöbbesetben tiszta, azon-
ban egészen rövid <i-t jelez, mely a magyar <l hosszúságának csak mintáin
harmadával bir, például ap iá]')> cup (káp), rough (ráfi), sun(szán): csak némely
esetekben (fkép az o körülírásában közeledi]; a magyar a-hoz, mint például
\
-un (szán), l> ve (láv), honey (h'{mm)-ban. é oly hangot jelez, mely a magyarfi>
és e között, azonban az utóbbihoz sokkal közelebb áll, mint az elbbihez.
. hosszú e, mely a nemet ee-nek M.eer-ben megfelel, e rövid., alia hallható <\
mely a nemet v-nek lobén, Ritter-ben megfelel. <'i csaknem úgy hangzik,mimt a
németben; az áj-nál megfelelbbnek tartottam, minthogy sem a német fein,
nem az angol fine (fein) nem ejtend ki mintfájn. Az a és o ikeresitése által
csak ezen hangzók nyujtoUságát kívántam jelezni. A: angol th-í és w-í a
körülírásban is kellé hasznaimon. A w oly önhangzó, mely a szótag kezdetén,
a mennyiben más önhangzók eltt áll, igen gyöngemássalhangzóságijelleggel
VII
—
bir. Egyébként a kiejtésre nézve, mely különben csak a fül és nem a szem
által sajátítható el, még csak azt kívánom megjegyezni, hogy az angolban az
r bett soha peregve kiejteni nem szabad, mint a magyarban.
Egyessajtóhibákat, melyeka hibaigazításrafordítottszorgosságdaczára
fenmaradtak, kegyesen elnézetni kérek. Az angol szövegben eddigelé, eltekintve
attól, hogy Fathom helyes körülírása fedh'am, egyéb sajtóhibákat nem észlel-
tem s aniagyarban is csak lényegteleneket. Ellenbeji Admit alatt ^bebocsátani*
és Dumpy alatt nrenkesz* kimaradt.
Fölösleges volna a könyv díszes kiállítását esak fölemlíteni
is, miután köztudomású dolog, bog}-a Franklin-társulatkiadványai
a legdíszesebb angol kiadványokkal versenyeznek, habár ez angol
könyvek ára ötszörösen oly magas mint a magyar munkáké.
írtam Bécsben szhó 18-án 1S77.
Bizonfq.
—
Abbreviations, Rövidítések.
adj.
Abbess (éb'besz),.s. apátasz- Abgregate (éb'griget), v. a. a
Absbzeoyny.(éb'bi), s. apátos mo- Abnhyoárjtó(élbeholrs'z)a,kars.ztaa.—niut<áalvn.i),.
AAAAb,baai(técnc)o.u,kbsa-e.(rtét«(.b;aéékbkvA.'keé'uA)kbn,a—es.tzia,l)dm,ven.geslv.eeh.psáezttránami;-. AAAbbbbb—rnböorrsovseehttivviodiipríaa.,t(nttéibies..'obna(aéptb)á(btér,uib'br8v.rsiiáévgtai.)pé,'ástvá.unr)a;,. —emzi(arfegttrrgyáeove:zumenzc—,ti.er,n,etino)e;ts.l,vie.rialtnrdló.tjezó.ntnziokiárestzv;ó,mzftiriatnrottlemóó:m,-;
Abarvféetnty(t:éábféböfldtafe)g;,.ezs.üsattahratjóószheák-- AAbbdsc.icr(öaévbtiíedszíít('éé)sr,,/dsmi.ekaégbtk)éu,crzteví..táas..le- Ab(tióadzbekoodde(neib[,eéibldo'ad)k'n],i,;va.btondanre.a)iltinarirr-.:
tulja: ndi-. hátúi. köszönni,hivatalátletenni; he abides by his inten-
Abalienate (ébél'i-en-ét}, v. elbocsátni. tion, feltétele mellett ma-
Abahga.aengdedynloniii;dn,eg(teéorobúdé—tannh'iaad,lgálnye')lnh,aiod,—pvn.ei.,aá.teelnle--- AAbbdtldeiesocmt,maotnehidanoásn.s(:éb(eédlbobd'oicmkseéánt')ás,sá.ns).,als-. cdrkháiaasádlárltgvae.nk,iái,lálalezl:latn—eril;n,lievIn.:scaét.agonvn—táoártnmtiah—-e:
tenniareményt:to one's Abduction (ébdák'sán),s. el- that man,azt az emb—ert ki
self to grief, martát áten- vonás,félrehttzás; elvitel: nem állítatom : to the
gedni afájdalomnak. elkülönítés; íztörés. touch, megállni apróbát.
Abare (éber'), r. a. meztele- Ab—ece (ébíszí), s. abécze; Ability (ébü'iti), s. tehetség;
níteni. da'rian, .«. ábéczés gyer- képessel/.
Abase (ébész'j, v. a. alacso- mek,ábéczétanuló;—Mary, Abited(ébeit'ed),adj.üszögös.
nyabvátenni; leboc9átani; adj. ábéczés; s. ábéczés Abject (éb'dzsekt), adj—. elve-
lmteeoailt—a;cts—hoenmyeíenytentsi,,;s.lelleseeüratelnsiázztsnézise;-; Abhteáedbli(asé.—he,d'a)z,aádgvy.baaznávgaynb,anle;- stv—.eamleádeselátvgte,,tmemaaelidámevtamtleságé;gal:ázuáeasslasá;,-
megalázás; lealacsonyítás; feküdt. , v. a. megvetni;
levertség, csggedtség. Abele (ébíl'),s.feltérnyárfa, Abject'edness, s. elvetemült-
Abash ii-lnVi, v. a. megszé- topoly. séij.
gyenítni, megpirííni. Aberdevine (éber'divein), s. Abjec'tion, v. Ab'jectness.
Abate(éblf),v.a.apasztani; C'sisz. Abjudicate (ébdzsu'diki t),v.
kevesbíteni, csökkenteni; Aberrance(éber'rénsz),Aber- a. elitéint ivkitl vtnit),
lejehh szállítni(pl. vminek rancy, s. eltérés (az igaz ítélet által (vkit vmitl)
áarpáatd)n;i,learpáandtoaznnii:; v.csökn-. AbeÚtrrróaltiI;oenltér(,eb|bijeerdeé'ss;atné)v,éit/.s.. Abjmeugrfeos(zétbadnzis.úr'), v. a,
kenni, fogytán lenni, c—sil- eltévedés • irányferdülés; küdni, esküvel tagadni;
l«aploádznics:itlilna'pufletv;er—hmasentd,, Abteérvuúnt.cate (éberan'ke't), v. Abllaecmtoantdean(iéb<lévkmtiért)l, .r. a. a
s. kevésbítés,kevesebbedé*; a. kiirtani. csecstl elválasztani.
Abánbrélse(j:ébtc)és,sisl;.llaemtpeonldgliáéskdfé:sol;neavcles.rötkskéeg-. Abgceastátbá(ísetb;aetn'-i)t,;erv—,.mas.e.nffeteVl,bbiizszg.gaatbtnióiz;,- AAbbllaatzieve(éBb.l(ééhzVa'lt)éo,tdiaivdk)v,.laodbjo.gveal,
Abbacy (éb'bészi), s. apát- bntárs, bnrészes. lánggal éjre.
Absbáyg,(aefp/ábtii),rta.naa.pát. a.bi(nya;rn;ce((éjbgeü'énSsÍIz)i,jiosí. vára- ablremihr'eI.'Iviá.laód:j.—képbeosd,ieüdg,yejsó,
Bizonfy:Angol-magyarszótár 1
; ;,
Ablegate Abominate Abscind
—
testalkatom, tengeri szol- Abominate, v. a. utálni. föld; roun—d , köröskö-
gálatra képes. Abomina'tion,s. utálat,irtó- rül: here —, ifi valahol;
ste (éb'ligétjT, v. a. kö- zat: utálatosság. to bring , létrehozni,
vetségbe küldeni; s.pápa- Aboriginal(ébarids'inél),aá?". végrehajtani, elidézni,
1;(<í. eredeti: s. eredeti lakos, v—éghez vinni: to sendone
Ablen (éb'len),s.fejérkeszeg. slak. hisbusiness, vkit elker-
Ableness (é'b'lnesz), s. ké- Abort lebart'l. v. n. idétlent getni.
szülni; —ion, s. idétlen Above (ébaV),prp. andadv.
Ablepsy(éb'lepszi),s.vakság. szülés, balszülés: éretlen felett, felibe: fen—: több
Ablet, v. Ablen. szülemény. mint; he lodge—s me,
Abligate (éb'ligét), o. a. el- Abortive (ébar'tLv),adj.idét- fölöttem lakik—; all,min-
oldani. —len: magzathajtó;toprove denek eltt; ten, több
Abligurition (ébligjuri'san), ,nem sikerülni, felsülni. mint ti:: - twenty,—több
s.pazarlás, tékozlás. Abortiveness, s. idétlen szü- használ; that is iiis
Abslzoocnabtéerb(eébaldankiét)v.,vre.nna.i.ha- Abloésun;dfelsüfléébsá.und'), v. n. serterjeéntg:thhe, isaz—fiötl,ülmaúzlojna
Abluent (ébljuent), adj. mo- (with, in) bvelkedni vala- tál emelkedett:—is the old
só, tisztító hashajtó. miben. gentlemanstill ground?
Ablation (éblju'sán), s. ki- About (ébáut'),j»7J.and adv. él —még az öreg úr! to
mosás, mosdás : mosdóviz. körül;-val,-vei:-nól,-nél; be board, bá—torságban
Ably lé'bli), adv. ügyesen. -ró], -rl.fel—l:miatt,-ért; lenni-: to deal board,
Abtnaeggaadtnei,(meeVngitgaégta)d,niv..a. el- tkaöirnü,lbaelühleg:y—körtühle; mIohuanv-e nnyaímletanisc—selwekeeadlntih;,ajogboboad
AAbbenmnUeeoaggdgnaaayttdéieásosnn,i(ém(b(fe'éángbtantdia)é.ggtéa)'d,sáásnu).., as.. nhInóoiwlmaamn,mottipnidéetanoyzkt:azlIkdettmnaoeqm,yuiofruenelid—lnec—sa; jnceóimátlleihdt:í,erftrt—ao;monmvae—egnry,tiafgoenalndüze—ldd,ra,lgas:fzáeog—nn--
Abnormity (ébnor'miti), s. very important matter, félül,túlfelül.
szabálytalanság, alaksze- igen fontos dologról ke—ll Abrade (ébred'), v. a. eldör-
rütlenség. beszélnem önnel: to be gölni, levakarni.
Abnormous (ébnor'inász), any thing, valamivelfog- Abrasion (ébré'sán),s. cldör-
adj.szabálytóieltér;alak- lalato—skodni; whathashe gölés, levakarás; vakarék.
izerütlen; ferde termet. been the whole winter Abreast (ébreszt'), adv. egy-
Aboard(ébaard'i,a—dv. hajón, through? mit csinált a—z másmellett, homlokvonal-
hajóra: to go , hajóra egész télen ót? to be ban.
szállani. [eljel. to do any thing, készü- Abridge (ébrids'), v. a. rövi-
Abodance (ébod'énsz), s. lben, készül—/élben lenni: dítni.
Abode (ébod'),s. lakhely la- I was just to take a Abridgment, s. rövidítés:
dköolsn:i;v.v.an..jeólsroelnjie,lejnötveenni-. wtáallnki, awkhaernta.m..m,eénpnei,n—msié-- Abrröovaiddle(téb;rkaoardl'á)t,ozaádsv.. kinn,
Aboding,s. elöjelentés. dn...; I do notcare it, h:zonl,i::l kül—fblá n/hni
AAbboosts—rölzlöeatüliemtbnn,stmlitheiaeesrt.n'á(í(péiiét.b,bthoaaleldiít'mtjtaiöe.';vsr)g).v,sé,—Iee.nammlvydm.tejtiö.nrisa..töíelt,mlehnteleötigtrós-,--.; aneem(tszöeevnt.rgmegtieaéfrdsmnetyhtilöte—aé:ártti;ijntdtt,béöi)amkthmn;iac;—rg:aatahzomg—ttzsehcazcileois—o;vmkeme,nhtaemiiez—emné—eggri,,-tas Abftmmtr(öoeeátolngösgdnsrsasrivzeáetéüt;enn:lyttettoe—no)(tn.éwi,ngb,airelotk,'mkögezé—gtt,t)u,,ukedslödoétzómtörtdár.áunlösdnlisoinaá-..i;
eltörlés, megszüntetés. man, vkit rászedni /ra- Abrook(ébrük'),v.a.eltrni.
Aboslziünttieotnés(é(bkaülil'ösnáöns)e,ns.amreagb-- vtahsezswáogrbladn isföcloümlemúl—ni,)a Abl—raunp,th(iérbtreálpetn':j,sazdajg.gavtáóriatt;-
smzeoglkgeagsyáeglmemez—ré/ss,züantbeütnétseeté)s vgiolá—gthsoerabumsehg,ffoorrdguolltód;nit,o galtyo,ttaadnv;.—hinretseslens.: hirte-
elengedése; ist, s. a rab- mint a macska a forró lenség: szaggatottság.
szolgaságmegszüntetésének kásakörül:feneketkeríteni Abscess (éb'szesz),s. tályog,
barátja. beszédének; nek—i kerülni kelés.
Abominable (ébam'inéb'l), (a tárgynak): twenty Abscind (ébszind'), v. a. el-
adj. utálatos, irtózatos. miles,körülbellhúszmért- vágni, elmetszeni.