Table Of ContentPopper Péter
Egy illúzió halála
Keserű gyógykönyv gyanakvó
fiataloknak és csalódott öregeknek
Popper Péter © 2006
2. kiadás
Borítóterv: Stúdió 23. Bt.
A borító 4. oldalán Cziglán Tamás fotója
látható
ISBN 978-963-7168-39-0
Saxum Kiadó 2011
Felelős vezető: Jenei Tamás
Felelős szerkesztő: Zsolnai Margit
Tipográfia és műszaki szerkesztés: FeZo Bt.
Nyomdai előkészítés: Stúdió 23. Bt.
Felelős vezető: Jáckl Norbertné
Nyomta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 110012
Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató
Tartalom
A DÉMONI A KERESZTÉNY EURÓPA
SZEMPONTJÁBÓL.............................................. 9
Miről lesz szó? ...................................................9
Műveltség és erőszak......................................13
A civilizáció születése és pusztulása ...........15
Kalandozás az európaiság körül ..................19
Kikből lesz a csőcselék? .................................23
Életünk láthatatlan irányítói............31
Az amerikai életstílus ....................................31
A globalizáció ..................................................37
Az Isten, mint első és utolsó védőbástya ... 41
Az EGYÉN LEHETŐSÉGEI SZEMÉLYES
ÉLETÉBEN .........................................................49
Az őszinteségről ..............................................49
A múlt visszavágyása és megtagadása ........53
A munka, mint harc és menedék................57
Menekülés a betegségbe ...............................67
A kriminalizálódás..........................................75
5
Minél több szex - És még annál is
TÖBB, AZ ASZKÉZISIG ......................................79
Amíg Isten beleszólt a nemi dolgokba........79
A szavak szexe megjátszott szerelem
esetén................................................................85
Miért találták ki, hogy a szüzesség érték? .. 92
A csömör...........................................................97
A FÉLELEM A PITVARBÓL BEKÚSZIK
A SZÍV KAMRÁIBA ........................................... 103
A cukorba), mint társadalmi
veszélyjelzés ..................................................103
A váratlan, a véletlen és a szorongás ........108
Ki az, aki fél bennünk, és mit tehetünk
vele? ................................................................117
Hogyan lehet jól élni egy beteg
kultúrában?...................................................126
Szavak mágiája ...........................................137
Mennyi szóra van szükségünk?.................137
Az igen és a nem ..........................................142
Percemberkék..............................................150
Önbeteljesítő jóslatok .................................160
Színterek.....................................................169
Esküvő - eskü nélkül ..................................169
Egyedüli és páros magány..........................172
A jelestől az elégtelenig...............................177
Bűn és feloldozás ........................................183
6
Az 189
ÚT VÉGE .......................................................
A csend ...........................................................189
Az ezüst kötél szakadozni kezd..................191
A csövek .........................................................196
Utószó...........................................................201
Minden ennyire rossz?.................................201
Ajánlom ezt a könyvet a fiataloknak:
mert üres a bizonyosságok kincsesládája.
De mivel még nem felnőttek, nyilván azt remélik,
hogy ha mélyen belenéznek, még találnak benne valamit...
és ajánlom magamnak:
soha ne menj el idő előtt!
,
Az idő akkor jött el, amikor én-idegenek lesznek a történések
amelyek között élsz, s a gazemberek és bolondok birodalmában
érzed magad.
De ha elindultál, fontos, hogy könnyű szívvel és még köny-
nyebb poggyásszal utazz!
A DÉMONI A KERESZTÉNY EURÓPA
SZEMPONTJÁBÓL
Miről lesz szó?
Volt két könyv, az egyik az Egy illúzió jövője,
a másik az Egy illúzió eredete. Az egyiket
dr. Freud Zsigmond irta a vallás keletkezésé
ről. A másikat Pálóczy Horváth György a pszi
choanalízis alkonyáról.
Hát akkor legyen egy harmadik is arról, ho
gyan holt hamvába az az illúzió, hogy két der
mesztő világégés után bölcseleti, esztétikai és
erkölcsi romjaiból talán újjáépül a tetszhalálba
dermedt négyezer éves európai kultúra. Rit
kuló számban, de még mindig számosán riadt
és tanácstalan gyermekei vagyunk ennek a
műveltségnek, amelyben örökre eltávozottnak
tűnő szellemi anyánkat siratjuk.
Azért írtam ezt a könyvet, hogy felmentsem
magamat és az olvasót attól a szorongástól és
öngyötréstől, amiben úgy érzi, kizárólag a mi
lelkűnkkel van valami baj. Úgy érzik, betegek
vagyunk, hiszen nem tudjuk megoldani éle
9
tünk legtöbb problémáit, és folyamatosan
rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, azaz
a világban. A pszi-tudósok népbetegségnek
kiáltották ki a depressziót, és abban csak az
egyén kortörténetét látják.
Hadd hivatkozzam tekintélyekre. Naplójá
ban Jung szemrehányást tesz a kollégáinak,
amiért minden depressziót egyéni patológiás
jelenségként kezelnek, s meg akarják gyógyí
tani. Jung szerint a világ elég rohadt, mocskos
és kegyetlen ahhoz, hogy a benne élő ember
jogosan legyen rosszkedvű, sőt depressziós.
S ebben az esetben depressziósnak lenni
szinte erkölcsi kötelesség - teszem hozzá én.
Talán azt kellene gyógyítani, aki vidáman lu
bickol ebben a mocsárban.
Luther más oldalról közelíti meg ezt a prob
lémát. Szerinte a depresszióval a Sátán tá
madja az ember lelkét. Bár az általa javasolt
megoldás talán túl egyszerűnek tűnik: néhány
kiadósabb flatus elől rémülten meghátrál az
ördög, de mindenesetre a depressziót beil
leszti a Világosság és a Sötétség harcának tör
ténései közé.
Ez a gondolat nem áll messze a zsidó vallás
felfogásától. A Teremtés során többször el
hangzik a mondat: És látta Isten, hogy jó! Már
most, amit Isten jónak ítélt, azt ember ne vi
tassa! S ebben nemcsak a világ van benne,
hanem maga a kreatúra, az ember is. Vagyis
az önmaga ellen fordított agresszivitás is sá
10
táni. Ennek szellemi esszenciája sokszor a vég
leges önmegsemmisítés szándéka és végrehaj
tása.
Bertrand Russell, a huszadik század jelen
tős gondolkodója pedig - a görög antikvitással
foglalkozva elgondolkozik azon, hogy Hellasz
kultúrája miért ragyog oly régóta utolérhetet
len fényben az utódnemzedékek szemében.
Arra a felismerésre jut, hogy az emberiség tör
ténetében a görög társadalom volt az egyetlen,
amelyik megadta a polisz polgárainak azt a le
hetőséget, hogy egyidejűleg lehettek intelligensek
és boldogok. Előttük és utánuk minden társada
lom csak azt tette lehetővé polgárainak, hogy
intelligensek és depressziósak legyenek - vagy
boldogok és idióták.
Amit mondani tudok, szükségszerűen ke
serű. De talán az is segít valamit saját magunk
és a huszonegyedik század viszonyának tisztá
zásában, ha értjük, miféle szelek havazzák
ránk „rosszkedvűnk telét”.
Az előbb hiábavalónak neveztem az Euró
páért mennybeküldött imákat. Valóban hiába
való lenne minden tiltakozás, fölháborodás,
kétségbeesés a lassan ránk gyűrűző jéghideg
testű kígyó, a financiálisán és szellemileg glo-
balizált világ ellen?
Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat,
belezabál, amit kifőztünk,
11