Digitális fényképezés alapismeretei 3 - Digitális képszerkesztés

61 Pages·2010·4.159 MB·Hungarian

by  Zelei Erika

Digitális fényképezés alapismeretei
3. modul
Digitális képszerkesztés
Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az
intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Szerkesztette: Zelei Erika
Lektorálta: Dr. Gyenes Zsolt DLA
A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás
fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című,
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás
Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg

- 2010 -
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
TARTALOMJEGYZÉK
1. Digitális képszerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
2. Képszerkesztő, képnéző programok, vektor és pixelgrafika . . . . . . . .. . . . . . . . 6
3. Képformátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
4. Analóg kép digitalizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
5. Adobe Photoshop . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
5.1 Felület, menürendszer, eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
5.2 Alapfunkciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
5.3 Kijelölő eszköz használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
5.4 Hisztogram, kontraszt, görbék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
5.5 Színezet, színegyensúly, telítettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
5.6 Rétegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
5.7 Retusálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
5.8 Rajzoló eszköz, színkitöltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
5.9 Szűrők, effektek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
5.10 Archiválás, nyomtatás, képek előkészítése digitális laborban történő
feldolgozáshoz, nyomdai munkához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
6. Tipográfiai alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
6.1 A tipográfia fogalma, építő elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
6.2 A tipográfia hatáskeltő eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
6.3 Szövegek Photoshopban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
6.4 Prezentáció készítése Power Point programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
3
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
1. Digitális képszerkesztés
Az analóg korszakban a legtöbb felhasználó kivette a gépből a tekercset,
leadta valamelyik szakboltban, pár nap múlva mehetett a kész képekért.
Persze azért voltak szép számmal olyanok is, akik maguk hívták és
nagyították képeiket. A digitális fényképezésnél is megoldható, hogy a
nyers képeket tartalmazó memóriakártyát leadjuk, de ezzel kiengedjük a
kezünkből a fotográfiai folyamat további lépéseit, elveszítjük a
lehetőségét annak, hogy fotóinkat a saját ízlésünknek megfelelően
alakítsuk. Amennyiben mi magunk akarjuk elvégezni a digitális
utómunkát, meg kell ismerkednünk a számítógépes grafika, digitális
képszerkesztés, feldolgozás alapjaival, a képformátumokkal, a digitális
tárolás módjaival, a számítógépes környezet eszközeivel.
A számítógépnek minimum olyan paraméterekkel kell rendelkeznie, ami
a használni kívánt képszerkesztő program követelményeinek megfelel.
Ezekről az adatokról a világhálón tájékozódhatunk, a gyártó honlapján, de
kérhetünk tanácsot szakboltokban is.
Ha fotóinkat kompakt géppel, JPEG formátumban készítjük és
válogatáson, archiváláson kívül mást nem kívánunk velük tenni, a jelenleg
kapható bármelyik alapkonfiguráció megfelel. Ha komolyabb kamerával
dolgozunk, nagy felbontású képeket készítünk, esetleg tömörítetlen
formátummal dolgozunk, komolyabb képszerkesztő programokat is
szeretnénk használni, már erősebb gépre lesz szükségünk. Kellő
gyorsaságú processzorral, és elegendő RAM memóriával és nagy
kapacitású merevlemezzel szereljük föl! Ha képeinket a lehető
legprofesszionálisabb módon szeretnénk kezelni, érdemes beszerezni egy
kifejezetten erre a célra alkalmas számítógépet, grafikai munkára, videó
vágásra és képszerkesztésre optimalizált konfigurációt. Ezekben általában
gyors kétmagos processzor, legalább 2GB memória, profi videokártya és
minimum 500 GB-os merevlemez található.
A legdrágább hardveralkatrészek sem érnek semmit, megfelelő monitor
nélkül. A monitor jeleníti meg számunkra a képet, amin dolgozni fogunk,
ezért fontos, hogy a digitális információkat pontosan, valósághűen
mutassa. A hagyományos CRT monitorok még ma is jól beválnak, sok
esetben eredményesebben használhatók a tervezésben,
képszerkesztésben, mint az LCD monitorok. Bár az LCD monitorok között
is megtalálható az a kategória, ami megfelel profi felhasználóknak is. A
monitor mérete is lényeges. A munkánkat megnehezíti, ha 19”-os
monitornál kisebbel kell dolgoznunk. Ám a monitor megfelelő kalibrálása
nélkül még a legjobb képszerkesztő programmal sem tudunk helyes
színeket előállítani. Minden képalkotó eszköz adott színtérben dolgozik. A
színtér a színek ábrázolására használható virtuális tér, melyet
koordinátarenszerben jelenítenek meg. Leggyakrabban RGB, vagy CMYK
színrendszerekkel találkozunk. Fényképezőgépünkben általában
beállítható sRGB és AdobeRGB színtér is. Internetes felhasználásra,
családi fotóknál és nem kifejezetten művészi nyomatok készítéséhez
elegendő a kisebb sRGB szítér. Azonban az AdobeRGB ennél sokkal többet
4
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
nyújt. A munka során oda kell figyelnünk, hogy a fényképezőgépünk, a
képfeldolgozó szoftverünk, a monitorunk, nyomtatónk és a szkennerünk
azonos színtér alatt működjön. Ha fotóinkat profi digitális laborba
szeretnénk leadni, lehetőségünk van a labor színprofilját használni, így
nem érhet minket meglepetés. Megközelítőleg ugyanazokat a színeket
kapjuk majd vissza, mint amit a monitoron láttunk. A digitális nyomda,
vagy labor színprofilja sok esetben letölthető a weboldalukról. Érdemes a
képeinket ebbe a színtérbe betöltve szerkeszteni, a monitorunkat pedig
ennek megfelelően kalibrálni. Ezt színábrák, szürkeskálák, alapprogramok
segítik.
Az utómunka első lépése az, hogy képeinket letöltjük a számítógépre.
Ehhez a művelethez egy kártyaolvasó használata optimálisabb, mint a
fényképezőgéphez tartozékként mellékelt adatkábel. Ilyenkor nem merül
a fényképezőgépünk akkumulátora és a fényképezőgép adatkábel-
csatlakozója sem sérülhet, ennek a javítása pedig költséges.
Szkenner segítségével digitalizálhatunk analóg képeket. Lapszkennert,
vagy filmszkennert használhatunk. A síkágyas szkennerek (lapszkenner),
a beolvasandó felületet az olvasandó oldalukról világítják meg. Ez
alkalmas papírképek, ábrák, vagy írás beolvasására, míg negatívhoz és
diához nem. Ezeket át kell világítani és mivel a film felülete könnyen
karcolódik, nem lehet a szkenner üvegéhez szorosan hozzányomni, mert
az esetleg közéjük került porszemcsék felsérthetik a filmet. Az üveglap és
a film közti távolság miatt a filmszkennernek más távolságból kell éles
képet rajzolnia. Itt igen magas felbontást alkalmazunk, mivel a filmkocka
kicsi és erről kell majd képet nagyítanunk. Napjainkban elterjedt a kétféle
szkenner kombinációja is. A síkágyas lapolvasónak a felső részén van az
úgynevezett diafeltét, így papírkép és filmkocka olvasására is
használható. Szkenner kiválasztásakor az optikai felbontás mértékét, a
színkezelést és a tudás/ár arányt, a mellékelt szoftvereket érdemes
figyelembe venni.
Képeinket már otthon is nyomtathatjuk jó minőségben. A nyomtatók
minőségi jellemzője a DPI (egy inch-nyi területen elhelyezkedő
képpontok száma). Minél nagyobb ez a szám, annál jobb minőségű
nyomatot tud előállítani a nyomtató, azonban vannak különbségek,
ugyanakkora DPI számmal jellemezhető, de különböző technológiájú
nyomtatók között. Ha valódi fényképminőséget szeretnénk kapni, a
tintasugaras printerek közül a 3000-4000 DPI, a hőnyomtatók közül pedig
minimum 300-350 DPI felbontású nyomtatót érdemes használni.
Elterjedtek a multifunkciós nyomtatók is. Ezekkel fénymásolni, szkennelni
és nyomtatni is tudunk, beépített kártyaolvasóval rendelkeznek,
számítógép csatlakoztatása nélkül is nyomtathatunk velük.
5
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
2. Képszerkesztő, képnéző programok, vektor és
pixelgrafika
A képszerkesztő programok eltérő képességűek, de a legfontosabb
képszerkesztési feladatokat (méretezés, színárnyalatok, telítettség,
világosság, kontraszt megváltoztatása, élesítés, webre való előkészítés,
nyomtatás, tetszőleges formátumba mentés) szinte mindegyik el tudja
látni. Rengeteg program közül választhatunk, íme néhány példa: Corel
Paint Shop, Photo Express, Phase One, Gimp, Photo Editor, Adobe
Lightroom, Adobe Photoshop. A Photoshop az egyik legnépszerűbb és
legjobb képszerkesztő szoftver. Elsősorban professzionális
felhasználóknak készült.
Fotóink rendszerezéséhez, válogatásához képnéző programokat
használunk. Ilyen például a Windows fotótár, az ACDsee, a FastStone
Image Viewer, IrfanView, XnView A képszerkesztő programokban is
gyakran találunk képnéző alkalmazást.
A képfájloknak számos fajtája létezik. Ezek többféle szempont szerint is
csoportosíthatók. Más formátumban érdemes letárolni egy névjegykártyát
vagy egy digitális fényképet, és más formátumban egy óriásplakátot vagy
egy weblap grafikai elemét. A számítógépen használt digitális képek
feldolgozása és tárolása szempontjából két jól elkülöníthető grafika-típus
létezik. A pixelgrafika (rasztergrafika) képpontokból áll, az egyes
képpontok minden jellemzőjét egyesével letárolják. Ennek előnye, hogy
minden egyes képpont egyedileg módosítható, így például kiválóan
alkalmas retusálásra, manipulációkra. Ezen képeknek vannak azonban
hátrányai is. Tárolásukhoz nagy lemezterület szükséges, továbbá
nagyításuk során minőségromlás jelentkezik. Ha digitális fényképezővel
készítünk fotót, vagy szkennerrel olvasunk be képet, ilyen formátumot
kapunk. A képek másik nagy csoportja a vektorgrafika. Ez matematikai
egyenletekkel írja le a képet. Ebből következik, hogy fényképek tárolására
nem alkalmasak. A vektorgrafika óriási előnye, hogy korlátlanul
nagyítható minőségromlás nélkül. Egyes bittérképes (pixelgrafikus)
programok képesek rétegeket is kezelni, ami annyit jelent, hogy a kép
több egymáson lévő különböző módon átlátszó és színeket tartalmazó
rétegekből vagy objektumokból áll, amelyek külön-külön szerkeszthetőek,
így egyesíteni lehet a bittérképes és vektorgrafikus képformátum előnyeit.
6
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
3. Képformátumok
BMP: A Windows operációs rendszereken elterjedt, tömörítetlen, egyszerű
szerkezetű, de nagyméretű fájlokat eredményező formátum. A kép 1, 4, 8
és 24 bites színmélységű lehet, és kizárólag az operációs rendszer által
meghatározott színeket használhatja, ami alacsonyabb színmélység
esetén gond lehet.
GIF: Jó veszteségmentes tömörítési algoritmussal rendelkező, elterjedt,
interneten is használható bittérképes formátum. A kép 1, 4 és 8 bites
lehet, azaz maximum 256 színű, vagy 256 fokozatú szürkeárnyalatos kép
tárolható ebben a formátumban.
JPG, JPEG: Igen elterjedt formátum. Fényképek, nem kontrasztos
nagyfelbontású képek tárolására legalkalmasabb, veszteséges, de nagyon
jó hatásfokú tömörítést használó bittérképes fájlformátum. A tömörítés
hatásfoka széles határok közt változtatható, amelyből kifolyólag
tetszőleges képméretet, és vele arányos minőséget kapunk. A formátumot
minden internetes böngésző támogatja. 8, 24 és 32 bites színmélységet is
képes kezelni, így alkalmas szürkeárnyalatos RGB és CMYK képek
tárolására is. A tömörítési eljárás az emberi szem becsaphatóságán
alapul, és mivel adatvesztéssel jár, az nem visszaalakítható.
PNG: Bittérképes, az interneten is használható veszteségmentes
tömörítést alkalmazó formátum. (a Portable Network Graphics
rövidítésből). Egyre népszerűbbé válik. Tervek szerint a GIF formátum
alternatívájaként készült. Színmélysége a megszokott formátumokhoz
képest sokkal tágabb határok közt változhat.
PSD: Az Adobe Photoshop saját pixelgrafikus fájlformátuma. 1, 8, 24, 32
és 48 bites színmélységet támogat. A formátum támogatja a program
legtöbb funkcióját.
EPS: Encapsulated Postrcript - nyomdai előkészítéshez használatos, az
Adobe által kifejlesztett PostScript szabványt használó lapleíró formátum,
mely a nyomtatást vezérlő, szabványos nyomtatóparancsokat tartalmazó
PostScript részen kívül tartalmazhat a fájlban egy előnézeteti képet is.
TIF, TIFF: Tagged Image File Format - PC és Macintosh környezetben
használt pixelgrafikus formátum. Támogatja a szürkeárnyalatos, a 16 és
24 bites színes palettát, a CIELab, RGB és CMYK színmodelleket.
Tömörítetlen, vagy RLE, LZW, Packbits, ill. JPEG típusú tömörítést
használhat. Számos grafikus program ismeri és kezeli.
RAW: A fényképezőgéppel készített képek egyedi, nagyméretű
fájlformátuma. A fájlban a CCD érzékelő által érzékelt értékek kerülnek
tárolásra. A RAW úgynevezett nyers formátum, tömörítetlen és
feldolgozatlan. A fájlban lényegében a CCD-n lévő adatokat tároljuk le egy
az egyben. Főként profi fotósok, gyakorlott felhasználók dolgoznak vele.
PDF: A formázott szövegeket, képeket, táblázatokat és egyéb részeket
tartalmazó dokumentumok speciális formátuma a PDF. A három betű a
Portable Document Format, azaz hordozható dokumentumformátum
kifejezés rövidítése. Univerzális fájlformátum. A PDF fájl készítése során
beállítható a képek minősége, tömörítésének mértéke.
7
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
Egyéb képformátumok
A fentieken túl számos egyéb képformátum is létezik, sok program
használ saját formátumot, de ezekkel bánjunk óvatosan, mert könnyen
előfordulhat, hogy rajtunk kívül mások nem fogják tudni kezelni.
4. Analóg kép digitalizálása
Analóg képeinket legegyszerűbben lapolvasóval digitalizálhatjuk. A
szkenner segítségével a számítógép közvetlenül képes feldolgozni
(pontokra bontva, az adott ponthoz tartozó szín- vagy szürke-értéket
továbbítva a központi egység felé) a papíron lévő képeket, így a
szkennerek kiválóan alkalmasak képek számítógépre vitelére (pl. régi
fényképeink rögzítésére, újságból képek beolvasására, stb.). Az
alapértelmezett szkennelési beállítások az esetek többségében nem
mindig hoznak megfelelő eredményt, ezért nem árt azokat ellenőrizni,
illetve módosítani. A legfontosabb a felbontás és a színmélység helyes
beállítása, képkorrekcióra többnyire a programokból is van lehetőségünk.
A beállítható felbontás-értékek szkennertől függően változnak, többnyire
75 és 19200 dpi közt állítható. Színes fényképnél, újságoknál nem
érdemes 300 dpi-nél nagyobb értéket választani. Viszont ha fekete-fehér,
kontrasztos anyagot, szöveges részt is tartalmazó oldalt kívánunk
beolvasni, úgy a 600 dpi körüli érték az optimális. A színmélység
(kimeneti típus) szintén szkennertől függően változik. Az alapértelmezés a
24 esetleg 32 bites formátum, de választható más is. Ha fényképet
szeretnénk szkennelni, úgy mindenképpen a legjobb értéket válasszuk, ha
nincs szükségünk színes képre, vagy ha szöveget olvasunk be, úgy a
szürkeárnyalatos formátum is megfelelő. Ez ugyanis sokkal kisebb
fájlméretet eredményez. Számos szkennernél van lehetőség automatikus
fotójavításra, átméretezésre, világosításra, sötétítésre, élesítésre és
színkorrekcióra is. E funkciók mindig az adott szituációtól függnek, s
szükségességük mértéke a használat során derül ki. Gyakran a beolvasás
után vesszük észre, hogy világosítani kell még a képet, így ismét be kell
azt olvasni. Ettől ne ijedjünk meg, nagyon gyakori dolog az, hogy egy
szkennelést meg kell ismételni, mert nem voltak optimálisak a beállítások.
8
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
5. Adobe Photoshop
A programot többféleképpen is indíthatjuk. A Windows rendszerben a
Start menüből, vagy az Asztalon elhelyezett programhivatkozással is.
Ezek dupla kattintással indíthatók. A program jellegéből adódik, hogy
lehetőség van különféle, a Photoshop által támogatott grafikus fájlok
Photoshop-ban történő megnyitására is, mégpedig a jobb egérgombbal
előhívható helyi menüben az Edit with Photoshop lehetőség
kiválasztásával. A programhoz társított kiterjesztésű fájltípusok ikonjának
kiválasztásával a fájl automatikusan a Photoshop-ban nyílik meg.
5.1 Felület, menürendszer, eszköztár
Alapesetben a program felülete a legfontosabb és leggyakrabban,
legáltalánosabban használt képszerkesztési funkciókat mutatja. Azonban
az egyes programrészeket eltüntethetjük, helyettük másokat
jeleníthetünk meg, vagyis testreszabható a Photoshop felülete.
A menürendszer hasonlít más alkalmazásokéhoz, a menüsor elején a File
(Fájl) és az Edit (Szerkesztés), a végén a Help (Súgó) menü található.
Ezek között helyezkednek el a program specifikus menüi, az Image (Kép),
a Layer (Réteg), a Select (Kiválasztás), a Filter (Szűrő), a View (Nézet) és
a Window (Ablak).
9
Zelei Erika: Digitális képszerkesztés
mozgató
kijelölő
varázspálca
lasszó
daraboló
körülvágó
festékecset
javítóecset
"emlékező" ecset
másoló (klónozó)
színátmenet
radír
manipuláló
életlenítő
szöveg
toll
alakzat-rajzoló
útvonal-komponens kijelölő
pipetta
megjegyzés
zoom
kéz
színek felcserélése
előtérszín
háttérszín
alapértelmezett színek ikonja
szerkesztés gyors maszk
szerkesztés standard módban
módban
teljes képernyős mód menüvel
teljes képernyős mód
A Photoshop által támogatott fájltípusok:
 Acrobat retusált kép (*.PDF, *.AI, *.PDP)
 Általános EPS (*.AI3, *.AI4, *.AI5, *.AI6, *.AI7, *.AI8,*.PS)
 Általános PDF (*.PDF, *.PDP, *.AI)
 BMP (*.BMP, *.RLE, *.DIB)
 Cineon (*.CIN, *.SDPX, *.DPX, *.FIDO)
 CompuServe GIF (*.GIF)
 EPS TIFF előnézet (*.EPS)
 Fényképezőgép RAW nyersfájlja (*.TIF, *.CRW,*.NEF,*.RAF,*.ORF)
 Filmsáv (*.FLM)
 JPEG (*.JPG, *.JPEG, *.JPE)
 Large Document Format (*.PSB)
 PCX (*.PCX)
10