Table Of ContentBükkerdő Gergely
Csíra ABC
Enni, vagy nem enni? Ez itt a kérdés.
Javában dolgoztam már ezen a könyvön, amikor egy baráti házaspár férfi
tagja egy nálunk elfogyasztott vacsora után, ahol terítéken volt néhány
csírából készült finomság is így szólt: - „Végre valami, ami egészséges
és finom." Miután elhangzott szájából ez a mondat, akkor
döbbentem rá arra, hogy milyen találóan fejezte ki néhány
szóval mindazt, amit én addigra már sok
sok oldalon próbáltam leírni. Igaza van.
A csírák valóban finomak. Bár sokan
anélkül ítélkeznek fölöttük, hogy egy
szer is megkóstolták volna a kis, színes
hajtásokat. Úgy érzem ez egyfajta elfo
gultságot tükröz, hiszen csak úgy tudjuk
egy ételről eldönteni, hogy az, nekünk
zlik, vagy sem, hogy megkóstoljuk. Amíg
nem tettük, nem tudhatjuk. A csírák a
fűszerekhez hasonlóan változatos ízvilággal rendelkeznek. Akik a dominánsabb izeket
kedvelik, azoknak a pikáns és csípős csírákat érdemes kipróbálniuk. Akik a lágyabb, nem
annyira markáns izekre vágynak, azok is találnak kedvükre valót. A csírákat pont eltérő
ízük miatt lehet változatosan felhasználni. A lágyabb, semleges ízű csírákból nem csak
sós, hanem édes ételeket is készíthetünk. Bátran használjuk „őket" és fantáziánkat. Min
denféle étrendbe könnyedén beilleszthető és harmonikusan gazdagíthatja azok ízvilágát.
Sültek mellé érdemes olyat tálalni, amely a húsok ízét kiemeli. Kedvenc salátáink készí
tésénél, használhatjuk a már bevált alapanyagainak kiegészítésére, vagy helyettesítésé
re. Zöldségek nélkül, „csak" csírákból is nagyon finom salátákat készíthetünk, amelyeket
vagy savanyúságként, vagy öntetekkel leöntve önálló fogásként tálalhatunk. A csírákból
készíthetünk vajkrémeket, önteteket, süthetjük kenyér tésztájába, vagy sütemények töl
telékébe keverve. Vendégek fogadására készített hidegtálaknak nem csak az ízét gazda
gíthatja, hanem azok attraktív megjelenéshez is nagyban
hozzájárulhat a sok színes csírahalom, szálacska, levél
kezdemény. Az új ízvilág és gyönyörű látvány mellé
rendszeres fogyasztásukkal megkapjuk ajándék
ba az egészséget is. Egy, az emberek táplálkozási
szokásain alapuló vizsgálat, rámutatott arra,
hogy a rendszeresen csírát fogyasztó sze
mélyek stressz helyzetben magasabb tűrőké
pességgel rendelkeznek és szervezetük általá
nosságban ellenállóbb a fertőzésekkel szemben.
3
Szív- és érrendszeri, valamint meghatározott daganatos
betegségek is kisebb számban alakulnak ki náluk, to
vábbá abból való felgyógyulásuk aránya is kedvezőbb.
De mindezek ellenére ne úgy tekintsünk a csírákra,
mint egy kötelezően beszedendő gyógyszerre, hiszen
akkor elvesztik varázsukat, bájukat és finom ízük sem
fog élményt nyújtani számunkra.
Remélem ezzel a pár sorral sikerült megváltoztatnom
azok véleményét, akik a csírák fogyasztását eddig úgy kép
zelték, hogy kizárólag a vegetáriánus táplálkozás része, vagy a
„fitness-ezők" divatszerű, sznob hóbortja.
Mint minden újdonság, a csírák is bemutatásra szorulnak. Gondoljunk csak a ku
korica, a burgonya, vagy a paradicsom európai karrierjére. Mára hétköznapi ételeink az
egykori tengerentúli különlegességek. Remélhetőleg a csírák is elérik ezt az ismertséget
és hamarosan alapvető alkotói lesznek mindennapi táplálékainknak.
Éltető természet
A mag
A mag az élet forrása. Az örökös körforgás, megújulás lehetőségét
hordozza magában. A magból kibújó csira az újjászülető élet. A termé
szetbe beleoltott legősibb ösztön eredménye. A csírázó mag egy tökéletes
egész. A legjobban megalkotott multivitamin koncentrátum. Oly formában
és arányban hordozza magában a számunkra szükséges vitamino
kat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, enzimeket és
aminósavakat, amiket szervezetünk könnyen és tökéle
tesen tud hasznosítani. Gondoljunk erre, mielőtt valami
lyen szintetikus, mesterségesen megalkotott termékkel pró
bálnánk meg szervezetünk vitamin-, ásványi anyag pótlását
megoldani. Éljünk a lehetőséggel, fogadjuk el, amit a természet
tálcán kínál nekünk.
A természet tudja mi jó nekünk
Egy egészséges csecsemő számára az ideális táplálék az anyatej. Semmilyen tápszer nem
képes pótolni azt tökéletesen. Még egy másik, a természetben megtalálható táplálék a
tehéntej sem. Sokszor többet ártunk a pótmegoldásokkal, mint használunk. A nem meg
felelő mértékben alkalmazott, vagy esetenként rosszul megalkotott vitamin készítmények
szedése is hasonló eredményekhez vezethet. Például egyes vitaminok túladagolása vi
taminhiányt okoz. Jó, ha tudjuk azt is, hogy a szervezetünkbe bejuttatott építőanyagok
sokszor önmagukban képtelenek hasznos épí
tőmunkát végezni, csak más anyagokkal tár
sulva fejtik ki pozitív hatásukat. Gondoljunk
arra, hogy hiába keverjük össze a cementet
és a sódert, ha nem teszünk hozzá vizet, nem
tudunk belőlük egy biztos alapot készíteni.
Érdekesség, hogy bár a tehéntej valamennyi
vel több vasat tartalmaz, mint az anyatej, de
a csecsemők szervezetében mégis sokkal több
vas szívódik fel az anyatejből. Miért?
Az általunk elfogyasztott vas bizonyos formáinak beépülését a C-vi-
tamin jelenléte nagymértékben segíti. Viszont vannak olyan anyagok,
amik gátolják a nem hem formájában bevitt vas felszívódását. Ezek
lehetnek az élelmiszerekben jelenlevő foszfátok, tanmonok és egyéb
alkotóelemek (pl.: a tea és a kávé is tartalmaz ilyeneket). így akár
kialakulhat az a helyzet is, hogy az általunk elfogyasztott vasnak
csupán 1%-a szívódik fel. Ha kevés vas van testünkben és minimális
a bevitel is, akkor a vashiány különböző fokozatai alakulhatnak ki. Az
úgynevezett vashiányos vérszegénységnél érdekes módon, nem csak a vas mennyisége
alacsony, hanem a cinké és a magnéziumé is. Így azokat is pótolni kell. Ügyelni kell arra
is, hogy a pótlás ne legyen túlzott, mert a vas túladagolása súlyos problémákat okoz
hat és rézhiányhoz is vezethet. A vas egyes formái étkezések közötti időben könnyebben
szívódnak fel, míg más formái inkább étkezéskor a többi táplálékhoz kapcsolódva hasz
nosulnak könnyebben. Ebből a rövid példából is érzékelhetjük, hogy milyen összetett a
tápanyagok felszívódása és mennyi mindenre kell figyelemmel lenni egy vitamin, vagy
gyógyszer megalkotásánál. Mit csinálnak a gyógyszergyárak? Tulajdonképpen rengeteg
pénzt, szellemi- és fizikai energiát felhasználva a természetben fellelhetőt próbálják le
utánozni, annak valamilyen kis másolatát létrehozni. Bár az utóbbi időben ezeknél a cé
geknél is végbement egyfajta szemléletváltás. Így már inkább az a tendencia, hogy nem
a sok kis alkotóelemből állítanak elő egy mesterséges egészet, hanem a természetben
megtalálható élőből vonják ki a kész komplexet. Egyre több természetes eredetű hatékony
szer van, mely a daganatos betegségek elleni küzdelemben igen jelentős szerephez jut.
Ezek a szerek tudnak valamit. Azt, hogy a természetet a természetessel lehet hatéko
nyan és mellékhatások nélkül gyógyítani. Akkor leszünk betegek, amikor valami miatt
az egészséges egyensúly megbomlik szervezetünkben. Ilyenkor a tökéletes gyógyulást
csak az egyensúly helyreállítása eredményezi és nem a tüneti kezelés, amelytől általában
csak „ideig-óráig" tűnünk egészségesnek. Bár néhány esetben, mint például egy lázzal
járó vírus fertőzésnél a tüneti kezelés részét képezheti az egyensúly helyreállításának
(pl.: lázcsillapítás). Legfontosabb feladatunk, hogy a
saját kis természetes rendszerünkben a természetes
egyensúlyi állapotot helyreállítsuk és fenntartsuk, le
hetőleg természetes úton. Ha ez nem lehetséges, ak
kor a további lehetőségeket mérlegelve a számunkra
legoptimálisabb, legkevésbé romboló mesterséges
beavatkozást válasszuk. Téves az a gondolkodás is,
hogy gyógyszereinket dobjunk a kukába, a sebésze
ket pedig messzeföldre száműzzük. Van, amikor egy
antibiotikum beadása elkerülhetetlen és annak eset
leges romboló mellékhatása (melyet lehet, hogy csak
6
később észlelünk), sokkal kisebb, mintha különböző szövődmények alakulnak ki, esetleg
belehalunk a betegségbe. Gondoljunk csak arra, hogy a penicillin milyen sok ember éle
tét mentette meg? Ebből kiindulva úgy gondolom, hogy legfőbb feladatunk az értel
mes egyensúly megteremtése magunkban és magunk körül. A céltudatos élet. Sajnos
manapság a céltudatos alatt a mindenáron önmegvalósítót értjük. Számomra nem ezt,
hanem a következetesen előre tervezőt jelenti. Aki végig gondolja, hogy minek mi a kö
vetkezménye és tudja, mit miért tesz. A mindennapi életébe feltétlenül beiktat egy kis
lazítást, pihenést, mozgást, elmélkedést és tudatosan táplálkozik. Az ilyen embernek
tényleg egészségére válik amit eszik.
Ne várd meg míg késő lesz,
avagy a szemléletváltás fontossága
Sokszor mi, a rohanó emberek ahelyett, hogy egy kicsit megállnánk (el)gondolkodni, ro
hanunk tovább és látszólag a legegyszerűbb, azaz a leggyorsabb megoldást választjuk
mindenre, pl.: bekapunk egy tablettát, bekapunk egy ebédet, ráadásul még azt is valame
lyik gyorsétteremben, a gyereknek pénzt dugunk a zsebébe, megvesszük a legújabb dol
gokat, ahelyett, hogy törődnénk vele, és rohanunk, rohanunk, rohanunk tovább. Sajnos ez
az életmód minden esetben visszaüt. Előbb, vagy utóbb, de biztosan. Kinél kisebbet, kinél
nagyobbat. Persze a legváratlanabb pillanatban, mintha azt lesné, hogy mikor számítunk
rá a legkevésbé. Pedig előtte számtalan jelzést kaptunk, eleinte kisebbet, később egyre
nagyobbat. Csak nem törődtünk vele, mert azt hittük, hogy velünk nem fordulhat elő,
ami a több millió embertársunkkal. Mi kivételesek vagyunk. Kinek a magánélete,
kinek az egészsége, kinek az egész élete megy rá. Ha jön a baj, akkor csőstül
jön. Ilyenkor két dolgot szoktunk tenni. Rossz esetben, a változtatásban,
gyógyulásban is rossz eszközhöz nyúlunk. Az ilyenkorra már beidegző
déssé vált kapkodásba kezdünk és a gyors, drasztikus beavatkozásoktól
várjuk a megoldást problémáinkra. Csakhogy ez nem lesz célravezető! Jó
esetben azt tesszük, amit már régen kellett volna, megállunk és elgon
dolkodunk. Lelassítunk és próbálunk oly módon élni,
táplálkozni, amit a szervezetünk természeténél
fogva, eredendően megkíván. Harmonikus, termé
szetes életet élni. Ahol a test, a szellem a lélek és az
érzelmek egyensúlyt alkotnak.
Figyeljünk a jelzésekre, tanuljunk hibá
inkból és éljünk tudatosan!
Táplálkozás
A táplálkozásnak vissza kell nyernie eredeti funkcióját. Az evés nem egyenlő a
táplálkozással. Pláne nem a mai világban. Az evés élvezethajhászás, bizonyos
vágyaink, nem ritkán túlzásba vitt, kielégítése. Ez látható a sok túlsúlyos, kü
lönböző „egészségproblémákkal küzdő" emberen. Számos felmérés kimutatta,
hogy csak keveseknél játszik fontos szerepet az ételek kiválasztásánál azok
tápértéke, eredete és testünkre gyakorolt hatása. A választást sokkal inkább
befolyásolja a megszokás, új termékeknél pedig a csomagolás és a reklám.
Vizsgálatokból az is kiderül, hogy a megkérdezettek közül némelyek azt állí
tották, hogy ők szeretnének ugyan egészségesen táplálkozni, csak az, sok
kal drágább. Ezt nem tudom elfogadni, mert a csíráztatáshoz nem kellenek
milliók, sőt még ezrek sem. Mi kell hozzá? Napfény, víz, egy kevéske mag
és a csíráztató tál, mely hosszú ideig jó szolgálatot tesz. Ja és persze napi
3-4 perc (szó szerint). Nem kell egyből a legextrább és legdrágább „ÖK0-,
BlO-cuccokat" megvenni. Inkább egy kis odafigyelésre, tájékozódásra és
szemléletváltásra van szükségünk.
Meg kell tanulnunk táplálkozni. A táplálkozás nem más, mint az élet
funkcióinkhoz, szükséges tápanyagok bevitele változatos, ízletes módon,
mellyel az immunrendszerünket is karbantartva szervezetünk egészséges
állapotát fenntartjuk. Természetesen a táplálkozás nem csak a testünk
épülésére szolgál, hanem a lelkünknek is jól esik. Egy-egy finom íz és a
jóllakottság érzése is pozitív élmény. Ne szégyelljünk jóllakni. Persze nem
mindegy, hogy ki, mitől, mennyitől, mikor és miért? Mert mennyiségben és
összetevőiben is mást kell fogyasztania egy 190 cm-es 95 kg-os favágónak és egy túlnyo
mórészt ülő munkát végző 50 év körüli hölgynek. Továbbá az sem mindegy, hogy ugyanaz
a személy a nap folyamán többször is eszik, így rendszeresen táplálja testét, vagy csak az
esti film alatt, lefekvés előtt „eszi magát halálra". A „miért" is fontos kérdés, mert egyre
többen vannak, akiknél az evés egy örömszerző pótlék. Ezek az emberek sajnos nem élnek
harmonikus életet és boldogtalanok. Éppen ezért a rövid távú és legegyszerűbbnek tűnő
megoldást választják, hogy „esznek egy jót". Vagyis fokozottan olyan ételeket fogyasz
tanak (pl.: csokoládé), amik a boldogság érzetért felelős hormonok
„termelését" segítik elő a szervezetükben. Így tehát
ideig-óráig boldognak érzik magukat.
Ha újra boldogtalanok lesznek, akkor újra esznek egyet. Tudjuk hova vezet
ez és sajnos nemhogy nem oldják meg ezzel az eredendő problémát, hanem
újabbakat generálnak maguknak. Tévedés ne essék, nem vagyok elvakult
és nem állítom, hogy nem szabad csokoládét enni, vagy néha ne lehetne
egy gyors étteremben elfogyasztani valamit. De tudnunk kell, nem válhat
mindennapjaink szerves részévé büntetlenül az ilyenfajta étkezési szokás.
Az egészséges táplálkozásról sokakban egy téves kép él. Ők úgy gondol
ják, hogy önsanyargató módon, csak csipegetni lehet valamilyen magvak
ból, amik ráadásul rosszízűek, utána pedig 13 féle gyógynövényből készült
keserű, ám de nagyon egészségesnek mondott teát kell iszo
gatni. Nem! Számomra a helyesen megválogatott
összetevőkből készült gusztusos ételek
jóízű elfogyasztását jelenti.
Mint általában mindenki,
én is szeretek enni és jól
lakni.
Alternatív táplálkozási irányzatok
és filozófiáik
Vegetáriánizmus
Nem újkeletű dologról van szó. A vegetáriánizmusról szá
mos ókori feljegyzés számol be. Már akkor sem csak egy
étkezési szokásnak, hanem egy tudatos életszemlélet ré
szének tartották. Ez derül ki különböző régészeti leletekből,
vallási szokásokból és többek között az ókori filozófusok:
Pythagoras, Platon írásaiból is. Az első olyan társaság, mely
kizárólag „csak" a vegetáriánus szokásokon alapult, 1847-
ben Angliában alakult meg. Hazánkban csaknem 40 év
késéssel, 1883-ban jött létre a Magyarországi Vegetárius
Egyesület.
A latin vegetabilis szó magyar jelentése növény. így
joggal gondolnánk, hogy a vegetáriánus táplálkozás a
„csak növényi ételek fogyasztását" jelenti. Ám a való
ságban nem ilyen egyszerű a helyzet. Nem jelenthet
jük ki, hogy az összes vegetáriánus elutasítja az állati
eredetű ételek fogyasztását. A vegetárius életmódot két
okból „választják" az emberek. Egyrészük spirituális, tehát
vallási, világszemléleti, vagy tradicionális okok, vagy ezek összessége miatt. (Ezt jól pél
dázzák a hinduk, egyéb keleti népcsoportok, egyes ókori gondolkodók, vagy
nyugati filozófusok.) Másrészük kik nem igazán választják, hanem
kényszerűségből jut nekik egészségi-, vagy anyagi helyzetük
miatt (pl.: harmadik világ számos népe).
Vegan
A vegan a legszigorúbb vegetáriánus táplálkozási forma
Ez egy olyan étkezési szokást jelent, ami kizárólag nyers
növényi ételek fogyasztását engedélyezi, pl.: zöldségek,
gyümölcsök, gabonafélék. Elutasít minden állati eredetű táplálékot,
még a mézet is és az ételek hőkezelését. A vegan táplálkozási forma rég
