Table Of ContentTeres Ágoston
Dsneb
LACERTA
TRIANGULUM
REGASUS
EQUULEUS
AEQUATOR
AQUARIUS
CETUS
■RIDANUS
CAPRICORNU:
Formalhaut: m. PISCIS AÜSTRINUS
FORN,
1 ./'i
MICROSCOPIUM,
GRUS /
INDUS
Mágusok és a csillag Máté evangéliumában
Teres Ágoston, (1931), teljes családi nevén Terescsényi, középiskolai
tanulmányait a kecskeméti piaristáknál és a pápai bencéseknél végezte.
1949 őszén Budapesten felvételt nyert a jezsuita rendbe, majd
a Hittudományi Akadémián filozófiát és teológiát tanult.
Később a burgosi és a frankfurti főiskolán licenciátust kapott
teológiából és biblikumból. 1961-ben Norvégiába hívták
a Skandináviában szétszórtan élő magyarok szociális és lelki
gondozására. E munka közben az Oslói Egyetem Természettudományi
Karán szerzett tanári oklevelet matematikából, fizikából
és asztronómiából. Fő kutatási területe a napfizika, kozmikus geofizika
és kozmológia. Tanulmányait német, angol és norvég szaklapok
közölték. 1984 óta a Vatikáni Csillagvizsgáló társ-asztronómusa.
A fentebbi fényképen a Vatikáni Obszervatórium könyvtárában
Galilei Dialógus c. könyve első latin kiadását mutatja a látogató
tanulóknak. (StefanMeier felvétele).
Tudományos kutatás és vallásos kinyilatkoztatás? Mindkettő célja
az igazság megismerése. De hol és hogyan találkozhat az ész és a hit
útja? Hogyan lehet feloldani a látszó ellentéteket? Hol van
a tudományos kutatás határa? És hol kezdődik a hit? Ki érti a próféták
nyelvét is éppen olyan jól, mint a matematikát?
Ez a könyv azoknak szól, akik bíznak abban, hogy ezekre a kérdésekre
is lehet kielégítő válaszokat találni. Ebben segítenek azok a keleti
mágusok is, akik 2000 évvel ezelőtt minden nehézséget legyőzve
megtalálták Betlehemben azt, akit kerestek.
|
II III
Springer
9 789638 455581
Teres Ágoston
BIBLIA
és
ASZTRONÓMIA
2. javított és bővített kiadás
Springer
Minden jo^ fenntartva, beleértve a bárminemű eljárással való sokszorosí
tás jogát.
© Teres Ágoston, Vatican Observatory, Roma, Italia
Borítókép: A háttérben az őszi éjszakákon látható csillagképek térképe, az
előtérben a babiloni torony, az ókor első és legnagyobb csillagvizsgálója a
régészeti leletek alapján helyreállítva. (Terv: Teres Ágoston, kivitelezés:
Nagy Klementina.)
TERES ÁGOSTON
Biblia és asztronómia. Mágusok és a csillag Máté evangéliumában /
Teres Ágoston. - Budapest; Berlin; Heidelberg; New York;
Barcelona; Hong Kong; London; Milano; Paris; Santa Clara;
Singapore; Tokyo; Springer-Verlag, 1998.
ISBN 963 8455 58 6
Springer Orvosi Kiadó Kft.
Felelős kiadó: Tasnádi Zoltán
Felelős szerkesztő: Török Gabriella
Műszaki vezető: Csonka Károly
Műszaki szerkesztő: Orlai Márton
Nyomdai előkészítés: Fényszedő Központ Kft.
Nyomás, kötés: Alföldi Nyomda Rt., Debrecen, 1998
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
TARTALOM
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ 7
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ 10
ÁTTEKINTÉS 11
I. AZ EVANGÉLIUM ÉS A FORDÍTÁSOK 14
Tudományos kutatás és írásmagyarázat 14
Tévedések és félreértések 16
Igaz történet és legenda 21
Protoevangelium Jacobi 25
A legenda 27
Az eredeti szöveg és magyarázata 29
Jézus születési éve és az időszámításunk 40
II. A MÁGUSOK ÉS A CSILLAG 54
Babiloni papok és csillagászok 54
A mágusok 65
Babilontól Betlehemig 80
A fény Betlehem fölött 91
Korszakalkotó konstelláció 100
A Messiás csillaga 111
A szimbolikus tartalom 120
III. ASZTRONÓMIA ÉS BIBLIA 132
Csillagászati feljegyzések a héber Bibliában 132
A heliocentrikus nézet nincs kizárva a Bibliából 141
Modern kozmológia és bibliai teremtéstörténet 145
Józsue hosszú napja: megállt a Nap 164
IV KIEGÉSZÍTŐ MAGYARÁZATOK
ÉS IRODALMI UTALÁSOK 169
1. Evangélium 169
2. Fordítások 170
3. Allegóriák 171
4. Asztrológia 172
5. Irodalomkritika 175
5
6. Bibliakritika 178
7. Gyermekségtörténet 179
8. Mitológia és legenda 180
9. Elsődleges forrás 185
10. Kaldeus evangélium 186
11. Izrael és Júda 190
12. Szó szerinti fordítás 194
13. Csillagászati kifejezések 196
14. Kepler csillaga 201
15. Jézus feltámadásának dátuma 205
16. Dionysius Exiguus évszámítása 211
17. Átszámítási táblázatok 217
18. Mezopotámia 220
19. Marduk - Zeus - Jupiter 225
20. Mezopotámiai csillagképek 232
21. Mágia, vallás és tudomány 243
22. Dániel próféta évszámai 254
23. Ezékiel próféta látomása 261
24. Precesszió és világkorszakok 272
25. Kozmikus szövetség 288
26. Kepler: „Astronomia Nova” 296
27. Galilei igazsága és tévedése 300
28. Foscarini: helyes írásmagyarázat 306
29. Párbeszéd és „konkordizmus” 311
30. Természettudomány és hittudomány 319
A KÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 326
A FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 329
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 335
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ
Kétmilliárd ember készülődik az időszámításunk kétezredik évfordu
lójára. Mit várnak tőle? Az öregek talán a megjósolt világkatasztró
fát várják. A fiatalok inkább a jólétre és világbékére várnak. Valószí
nűleg mindkét korosztály csalódni fog.
A keresztény államok és egyházak vezetői nem a jóslatokra figyel
nek, hanem buzdítják a népeiket, hogy közös erővel dolgozzanak a
társadalmi igazságosság és béke megújításáért, és ünnepeljék méltó
képpen Krisztus születésének kétezer éves jubileumát.
A múlt években számos kérvény és felszólítás érkezett az egyházi
szervezetekhez, hogy 1994-et nyilvánítsák jubileumi évnek. Kiváló
kutatók, történészek és asztronómusok is bizonyítják, hogy időszámí
tásunk minden valószínűség szerint hét évet késik, ha pontosan Jézus
születésétől akarjuk számolni az éveket. Minden kutató elismeri, hogy
a 6. században kidolgozott „keresztény időszámítás” késik a történel
mi adatok szerint. Egyesek azonban még mindig az évszámokon vitat
koznak, mások pedig jelentéktelennek tartják ezt a kérdést.
A különböző egyházi szervezetek már hallgatólag megegyeztek ab
ban, hogy a hagyományos időszámítás kétezredik esztendeje lesz a
kereszténység nemzetközi jubileumi éve. Úgy még hét év áll a rendel
kezésünkre, hogy kellőképpen felkészüljünk a Világmegváltó eljöve
telének emlékünnepére.
Gyerekkorunkban boldogan készültünk a karácsonyi ünnepekre.
Élveztük a betlehemes játékokat. Esténként felöltöztünk királyoknak,
pásztoroknak és angyaloknak. A kis betlehemi házzal és a nagy csil
laggal házról házra jártunk, és népdalokat énekeltünk.
Vízkereszt napján örömmel vittük a szenteltvíztartót a plébános
után, aki megáldotta a házakat és lakásokat. Fehér krétával minden
ajtóra felírta az évszámot és a három király nevének kezdőbetűit. Eb
ben az évben így írtuk volna:
19 + G + M + B + 94
Akkor még nem is kérdeztük, hogy ki volt az a Gáspár, Menyhért
és Boldizsár. Megszoktuk ezeket a jó hangzású magyar neveket és
gondoltuk, hogy jószívű, szent királyok voltak, akik az új esztendő
ben is megőrzik házunkat minden bajtól s csapástól.
7
Azóta sok víz lefolyt a Dunán és a Tiszán. Nem lett belőlünk se
pásztor, se király, mert sokat kellett tanulnunk. Kezdtük a matemati
kával és fizikával, folytattuk a filozófiával és teológiával, míg belát
tuk, hogy történelmi ismeretek nélkül alig lehet helyesen érteni s ér
tékelni korunk tudományos haladását. Hol van ennek a határa?
Még ma is nyitva áll előttünk a csillagos ég és a Biblia, mint két ki
meríthetetlen kutatási terület. A csillagászat és az írásmagyarázat so
hasem ér véget és sohasem unalmas. Az írás szerint a világ története
a Teremtő első szavával kezdődik: Legyen fény!
Mi pedig már azt kutatjuk, hogy mi a fény és hogyan jön létre. Össze
hasonlítjuk a tudományos elméleteket a bibliai kijelentésekkel a világ
mindenség kezdetéről és végéről. Egyes tudósok azt állítják, hogy csak a
fizika tételeiben lehet hinni. Mások viszont azt mondják, hogy minden
tudomány bizonytalan, csak a Biblia tévedhetetlen. Kinek van igaza? Ki
érti a próféták nyelvét is éppen olyan jól, mint a matematikát?
Hívők és hitetlenek egyaránt elismerik, hogy az emberiség törté
netének legjelentősebb korszakalkotó eseménye Krisztus születése.
Kezdjük ezzel, mert ez közelebb áll hozzánk, mint a világ teremtése.
Mégis sokan elakadnak mindjárt az elején: néhány keleti mágus a
csillagok állásából ismerte fel Krisztus születésének idejét és helyét?
Hogyan gondolhatta Máté apostol, hogy azok az ókori tudósok a
csillagok járását követve találták meg a Messiást Betlehemben?
Alig van még egy ilyen fejezet a Bibliában, amelyről az első század
tól a mai napig annyit írtak és vitatkoztak, mint Máté elbeszéléséről.
Az utóbbi években annyira elterjedt az érdeklődés, hogy már Indiából,
Kínából és Japánból is kaptunk ilyen kérdéseket: Mi volt az a betlehe
mi csillag? Van-e tudományosan megalapozott magyarázata?
Húsz évvel ezelőtt a Vatikáni Csillagvizsgáló volt igazgatója, Josef
Treanor S. /. a következő választ adta, amely ma is időszerű:
„Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelentek meg különbö
ző magyarázatok, szakszerű tanulmányok és népszerű írások is erről a
kérdésről, de nem mind rendelkezik tárgyi értékkel. A legújabb bibliai
tanulmányok ismeretének hiányában egyes népszerű magyarázatok túl
ságosan leegyszerűsítik a feladatot, és így csak zavart és elégedetlensé
get keltenek... Ezek a magyarázatok minimálisra vagy egészen nullára
akarnák csökkenteni Máté elbeszélésének történelmi értékét. Az erede
ti szöveg helyes értékeléséhez azonban figyelembe kell venni az irodal
mi, hittani, kultúrtörténeti és asztronómiai szempontokat egyaránt.
Ebben a rövid tanulmányban csak a csillagászati érveket ismertetjük,
amelyek az asztronómusoknak mutatják a betlehemi csillagról szóló fe
jezet hitelességét. Nem akarjuk eltúlozni ezeknek a bizonyítékoknak je
lentőségét a hagyományos magyarázattal szemben, de úgy véljük, hogy
komoly és alapos megfontolást érdemelnek a biblikusok részéről is.”
(Osservatore Romano, 1971. január 6.)
Páter Treanor éppen olyan jól ismerte a Biblia eredeti nyelvét és a
történelmet, mint a csillagászatot. Rendtársaival egyetértésben bizonyí
totta annak valószínűségét, hogy a betlehemi csillag a Jupiter volt Kr. e.
7-ben, amikor három hónapig konjunkcióban állt a Szaturnusszal.
Huszonöt éven át magam is részt vettem ebben a kutatómunká
ban. A Vatikáni Obszervatórium és a Római Biblikus Intézet könyv
tárában olyan újabb adatokat találtam, amelyek meggyőztek a csilla
gászati érvek értékéről. A kutatások eredményéről tartott előadásai
mat német, angol és norvég szaklapok közölték.
Egyre többen kértek, hogy magyarul is írjak erről a tárgyról, leg
alább röviden. A szűkszavú értekezést azonban csak azok tudnák
megérteni, akik jól ismerik a csillagászat és az írásmagyarázat alapté
teleit. Ez a tárgy pedig nemcsak a szakembereket érdekli. Sokan ol
vastak vagy hallottak már valamit a betlehemi csillagról is, többnyire
zavaros és ellentmondó véleményeket.
Az első századtól kezdve a keresztények egyik legnagyobb ünnepe
volt január 6-án az Úr megjelenése (Epiphania Domini), amikor há
rom eseményt ünnepeltek:
Jézus születése Betlehemben: az Úr megjelenése az egyszerű pásztorok
nak, akik Izrael hű fiai és várják a próféták által megígért Messiást;
a mágusok látogatása Betlehemben: a megváltó Király kinyilatkozta
tása a nemzetek képviselőinek, akik nem tartoznak Izraelhez, mégis
a Messiást keresik;
Jézus keresztelője a Jordán vizében: Isten Fiának kijelentése az első
apostoloknak, akik hallják az égi szózatot „Ez az én szeretett Fiam”.
(Ebből ered az ünnep hagyományos magyar neve: Vízkereszt.)
A keleti és a nyugati egyházak a 4. század végén közös megegye
zéssel december 25-re tették át Jézus születése napját. Ennek dátuma
bizonytalan volt, de a görög-római birodalomban december 25-én
tartották a Sol lnvictus (Győztes Nap) ünnepét annak örömére, hogy
a téli napforduló után újra hosszabbodtak a nappalok. A hagyomá
nyos népünnep így új értelmet nyert Krisztus születésével, aki lelki
értelemben kijelentette: „Én vagyok a világ világossága.”
Január 6-án az ünnepi szertartás alatt a keresztények ezt az imát
mondják:
Mindenható Isten, aki a betlehemi csillag vezetésével kinyilatkoztat
tad egyszülött Fiadat a nemzeteknek, engedd hogy mi, akik téged a
hitből már megismertünk, fölséges színed látására is eljussunk.
Az imádság túlmutat a földi lét korlátain. Hogyan történt ez a ki
nyilatkoztatás a „betlehemi csillag vezetésével”? Ézt csak úgy tudjuk
megérteni és elfogadni, ha helyes magyarázatot találunk erre a külö
nös evangéliumi fejezetre.
Az első és utolsó kérdés: kinek szól ez az írás, és mi a szerző szándéka?
9
A szándék világosan kitűnik a könyv tartalomjegyzékéből, a címe
pedig pontosan jelzi a címzetteket is. Sajnos a biblikusok és az aszt-
ronómusok alig ismerik egymás nyelvét, akik pedig mindkét szakte
rületen kívül állnak, még több magyarázatot kívánnak. Ez a körül
mény rendkívül megnehezítette az írást, az anyag nagy terjedelme és
súlya mellett. Olvasóim megértését és türelmét kérem, akkor is, ami
kor esetleg nem tudnak egyetérteni valamelyik fejezettel. Semmi sem
olyan jó, hogy jobb ne lehetne!
Róma, 1994. január 6.
Teres Ágoston S. J.
ELŐSZŐ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
Az első kiadás 6000 példánya három év alatt elfogyott. Kedves elis
merő leveleket kaptam asztronómusoktól és teológusoktól, akik a
sajtóhibák ellenére is értékelni tudták a könyvemet, és nem tagadták,
hogy tanultak belőle. Még jobban örültem azoknak a leveleknek,
amelyekben különböző foglalkozású férfiak és asszonyok írták, hogy
„nagy érdeklődéssel és élvezettel olvastuk a könyv egyes fejezeteit,
bár nehéz részek is vannak benne”. Az élvezetes fejezeteket főleg a
könyv második részében találták.
Ezt a könyvet nem kell mindenkinek elejétől végig egyfolytában
elolvasni. Az utolsó fejezettel is lehet kezdeni. Egyes bibliai fejezetek
nyelvészeti elemzése fontos és érdekes a szakembereknek, de mások
nak unalmas lehet. Olvasóimnak azt ajánlom, hogy kezdjék azzal a
fejezettel, amelyik legjobban érdekli őket.
Munkám azoknak is szól, akik nem hisznek a Bibliában és nem
szeretik a matematikát. Talán ők sem ellenzik, hogy meg akarom osz
tani az olvasóimmal azokat a szellemi kincseket, amelyeket évtizedes
tanulmányaim és kutatásaim útján találtam.
Ebben az új kiadásban nem csak a hibákat javítottam, hanem né
hány fejezetet újabb felfedezésekkel is kiegészítettem. Különösen je
lentős az ékírásos Szippari kőtábla titkának megfejtése (19), melyet
ebben a kiadásban közlök először. Ezzel egyidejűleg jelenik meg a
könyvem angol nyelvű változata a Vatikáni Obszervatórium kiadásá
ban. A magyar kiadás újabb 6000 példánya azoknak a névtelen jóte
vőknek anyagi támogatásával készült, akik fontosnak tartják a párbe
szédet a vallás és tudomány között magyar nyelven is. Az érdeklődés
egyre fokozódik.
Róma, 1998. január 6.
Teres Ágoston S. J.
