Babuka a fűben

138 Pages·2017·3.18 MB·Romanian

[
[
ME.dok
MÉDIA–TÖRTÉNET–KOMMUNIKÁCIÓ
MEDIA–ISTORIA PRESEI–COMUNICARE
MEDIA–HISTORY–COMMUNICATION
[7]
Iankó Ervin:
Egy szituációs dokumentumfilm
vizuális koncepciójának
kialakításához való felkészülés
[29]
Búzási Gyopár-Orsolya:
A Babuka a fűben című animációs
dokumentumfilm elkészítésének
folyamata
[71]
Márton László:
Kameraválasztás a képi
utómunka függvényében
[109]
Lakatos Róbert Árpád:
Indiai feleség
ISSN 1842 2438
2017/3
ÁRA: 5 LEJ Kiadja a Kolozsvári
Kommunikáció- és Médiakutató Intézet
XII. évfolyam, 3. szám
2017/3
Kolozsvár, 2017
ISSN 1842 2438
Szerkesztõbizottság:
Balázs Géza (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest,
Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad)
Marian Petcu (Universitatea Bucureşti)
Reinhold Stipsits (Universität Wien)
Rostás Zoltán (Universitatea Bucureşti)
Szabó Zsolt (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)
Szíjártó Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest,
Eszterházy Károly Főiskola, Eger)
Szijártó Zsolt (Pécsi Tudományegyetem)
Tudor Vlad (University of Georgia, USA)
Zirkuli Péter (Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete – INALCO, Párizs)
Főszerkesztõ: Cseke Péter
Főszerkesztő-helyettes: Győrffy Gábor és Tibori Szabó Zoltán
Felelős szerkesztő: Péter Árpád
Szakmai szerkesztő: Lakatos Róbert Árpád
Korrektúra: András Zselyke
Tipográfia: Könczey Elemér
Műszaki szerkesztés: Péter Árpád
Lapszámunkat a Minerva Művelődési Egyesület sajtófotó-archívumából válogatott
felvételekkel illusztráltuk.
- Fedőlap: Kolzsvár, Központ, 1972-1976 (részlet)
- Hátlap: Kolozsvár, Mátyás király szülőháza, 1967-1973
Kiadja a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet
Támogatók:
Készült
a Magyar Kormány
támogatásával
Postacím: Str. Napoca nr. 16., 400009 Cluj-Napoca, România
e-mail: [email protected]
Adószám: 18529617
Adományokat a RO74RNCB0113040737460001 (RON) és a
RO47RNCB0113040737460002 (HUF) bankszámlaszámra, a
BCR Kolozsvári fiókjában fogadunk (BCR Agenţia Unirii Cluj)
Lapunk megvásárolható Kolozsvárt az „Idea Könyvtér”-ben, Budapesten az Írók boltjában.
Megtalálható: az OSZK-ban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Szabó Ervin Könyvtárban.
Szemelvényei olvashatóak a http://medok.ro honlapon.
Tartalomjegyzék
ME.FOTOGRÁFIA 4
BEVEZETŐ 5
ELMÉLET
Iankó Ervin: Egy szituációs dokumentumfilm vizuális koncepciójának
kialakításához való felkészülés 7
ESETTANULMÁNY
Búzási Gyopár-Orsolya: A Babuka a fűben című animációs doku-
mentumfilm elkészítésének folyamata 29
Bán József: Az év lagzija – az ötlettől a végeredményig 49
MŰHELY
Márton László: Kameraválasztás a képi utómunka függvényében 71
FILMTERV
Boros Lóránd: Az 1,2,3 – avagy egy hangszer, két tájegység, három
életút munkacímű dokumentumfilm terve 99
Lakatos Róbert Árpád: Indiai feleség 109
Szerkesztési alapelvek 131
CONTENTS 133
CONŢINUT 135
ME.dok • 2017/3
ME.fotográfi a
Jelen lapszámunkat a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület
sajtófotó-archívumából származó fényképekkel illusztráltuk.
A kommunista rendszer idején készült felvételek közül azokat
választottuk ki a 2017/3-as ME.dok számára, amelyek a Kolozsvár főterén
álló, Fadrusz János által tervezett Mátyás király-szoborcsoportot, a köréje
szervezett rendezvényeket, valamint Mátyás király szülőházát mutatják be
hangulatos, dokumentumértékű felvételeken.
A képaláírásokban a http://www.photoarchive.minerva.org.ro/Hu/
weboldalon található fénykép-azonosítókat közöljük, amelyek sok esetben
nagyban hozzájárulnak a fotók dokumentáris értékének növeléséhez. Viszont
sok esetben, sajnos, még nem sikerült visszakeresni a fotók metaadatait.
A teljes gyűjteményről a Tibori Szabó Zoltán által írt, a
ME.dok 2016/1-es számában közölt tanulmány (A kolozsvári Minerva
sajtófotó archívuma) szolgál részletesebb információkkal.
Kolozsvár, Központ, 1988
4
Bevezető
Dokumentumfilmtervet két okból írunk. Egyrészt magunknak,
hogy rendszereezzük a készülő filmünkkel kapcsolatos gondolatainkat,
és elkerüljük ezáltal, hogy összevissza forgassunk egy rakás haszontalan
anyagot, másrészt pedig pályázatra, tehát azért, hogy meggyőzzük vele a
potenciális finanszírozót, hogy anyagilag támogassa filmünk létrejöttét.
A nehézség abban rejlik, hogy általában nem láthatjuk annyira elő-
re a filmünk részleteit, mint a játékfilm esetében, ahol egészen ponto-
san előre lehet tervezni egy-egy hatásos pillanatot, vagyis már a forgató-
könyv alapján az olvasó eléggé pontosan el tudja képzelni, hogy nagyjá-
ból hogyan nézhet ki majd az a jelenet. Tehát dokumentumfilmterv ese-
tében úgy kell meggyőznünk az olvasót arról, hogy érdekesek lesznek
filmünk egyes mozzanatai, hogy közben nem állíthatunk semmi ponto-
sat. És úgy kell előadnunk írásban a tervünket, hogy közben olvasmány-
ként is élményt nyújtson, hogy a filmterv olvasója előtt el kezdjen pereg-
ni a film, szinte ugyanúgy, mintha pontosan megírt játékfilm forgató-
könyvet olvasna.
Másrészt pontosan az előreláthatatlanság miatt, de a dokumentum-
film-készítési módszerek sokszínűsége miatt is az ilyen valóságfilmek
esetében nem alakult ki egy olyan nemzetközileg ma már általánosan el-
fogadott filmtervstandard, mint a játékfilm esetében. Viszont kialakul-
tak témakörök, amelyeket ajánlatos érinteni, de hogy milyen sorrendben
és mennyire részletesen, az nagyon változó lehet a dokumentumfilmes
műfaj vagy az alkotói módszer függvényében.
Ugyanakkor dokumentumfilm esetében az ötlet megszületése után,
amikor elkezd gondolkodni rajta az alkotó, és így eljut egy adott pontig
(altalában ülni és gondolkodni soha nem elég egy teljes filmterv megírá-
sához), a későbbiekben, amikor elkezd forgatni, gyakran kiderül, hogy
amit eddig gondolt, azt nem lehet koncepciónak nevezni, csak prekon-
cepciónak. Az igazi koncepció csak azután alakulhat ki, miután az alko-
tó elkezdett forgatni, mert csak akkor látja, hogy úgy működnek-e a sze-
replők, ahogy azt előre elképzelte, illetve sok hasznos részlet csak akkor
derül ki, amikor elkezd a dolgok mélyére ásni. Ezért találták ki a doku-
mentumfilm-gyártást finanszírozó szervek, hogy ne csak gyártásra, ha-
nem előkészítésre is lehessen pályázni, vagyis, hogy a prekoncepcióval
támogatást lehessen nyerni például próbaforgatásra, hogy közben kiala-
kulhasson a tényleges, működőképes alkotói koncepció.
Lapszámunk a dokumentumfilmterv megírásához próbál segítséget
nyújtani különböző példák, elméleti ismeretek és esettanulmányok által.
L(cid:3465)(cid:3475)(cid:3465)(cid:3484)(cid:3479)(cid:3483) R(cid:3515)(cid:3466)(cid:3469)(cid:3482)(cid:3484) Á(cid:3482)(cid:3480)(cid:3499)(cid:3468)
5
ME.dok • 2017/3
Kolozsvár, központ, 1967–1973
6
Egy szituációs dokumentumfi lm
vizuális koncepciójának kialakí-
tásához való felkészülés
I(cid:3465)(cid:3478)(cid:3475)(cid:3515) E(cid:3482)(cid:3486)(cid:3473)(cid:3478)
Részlet Iankó Ervin (Sapientia EMTE, Film, fotó, média szak) államvizsga dolgozatából
Irányító tanár: Dr. Lakatos Róbert Árpád egyetemi docens
Abstract (Preparing the Development of the Visual Concept of a Situational Documentary)
The technological develpoment of the sixties led to the possibility to leave the studios with the
fi lm cameras, and go out with them on the street, creating through that a new visual style which
reformuleted the possibilities of the documentary fi lm. Those possibilities - hand hold camera,
sicron sound recording - were exploated by the cinema verité movement in France and by the direct
cinema in the US and Canada. A new star appered on the screen: Reality.
Keywords situational documentary, visual concept, direct cinema, cinema verité, Budapest
School
Rezumat (Pregătire pentru dezvoltarea conceptului vizual al unui fi lm documentar
situațional)
Dezvoltarea tehnologică din anii 60 a dus la posibilitatea ca cinecamerele să poată ieși prin ușile
studiourilor de fi lm pe stradă, creând prin asta o estetică vizuală nouă care a reformulat posibilitățile
fi lmului documentar de la rădăcini. Aceste posibilități - / cinecameră ținută în mână, sunet sincron
- au fost explorate de mișcarea cinema verité din Franța și de direct cinema în America. Pe scenă
a apărut o nouă vedetă: Realitatea.
Cuvinte cheie fi lm documentar situațional, concept vizual, direct cinema cinema verité, Școala
de la Budapesta
Iankó Ervin, egyetemi hallgató / student
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem /
Sapientia Hungarian University of Transylvania
[email protected]
Bevezető
A Bács Ildikó által rendezett és általam fényképezett „Nyílt ten-
geren” című dokumentumfilm négy, 7-8 éves kislányról szól, akik
Slawomir Mrozek azonos című egyfelvonásos drámáját tervezik előadni.
Az élet „felnőtties” dolgaira nagy szemekkel rácsodálkozó kislányok kö-
zött Mrozek túlélésért vívott élet-halál harca a darab próbái között is zaj-
lik. A dráma szereplőinek attitűdje, érvei jelképesen megjelennek a gye-
rekek hétköznapi életében is, néha felcserélődve, elkísérve őket egyen-
ként saját világukba.
7
ME.dok • 2017/3
A film vizuális koncepciójának kialakítása érdekében a dokumen-
tumfilm történetének azon jellegzetes műveit tanulmányoztam, melyek
segítségével szerettem volna felépíteni a dokumentumfilm vizuális esz-
tétikáját. Tanulmányaim részét képezték azok az alkotások, melyek a
cinéma vérité, direct cinema, valamint a Budapesti Iskola irányzatain be-
lül készültek. Továbbá olyan dokumentumfilm rendezők és operatőrök
filmjeit elemeztem, melyek vizuális felépítését hasznosnak véltem a saját
filmtervem megvalósításában. Tanulmányom ezen részét Almási Tamás,
Lakatos Róbert és Bálint Arthur egyes munkái képezték.
A dolgozat célja egy saját vizuális koncepció kialakítása a tanulmá-
nyozott rendezők, operatőrök és stílusok formamegoldásai, esztétikája
segítségével.
Az említett rendezők, operatőrök és irányzatok filmjeiben olyan
helyzeteket és megoldásokat keresek, amelyek segíthetnek a saját filmter-
vemben felmerülő helyzetek megoldásában. Tanulmányom részét azért
képezik rendezői megoldások is, mivel a „Nyílt tengeren” című doku-
mentumfilm a szereplők megfigyelésén alapszik, – a rendező beavatko-
zása, irányítása nélkül –, az operatőr ilyenkor kicsit rendezi is a filmet,
hiszen rajta múlik, hogy a kamera mit vesz célba és azt hogyan mutat-
ja. A kutatás fontos részét képezik Bálint Arthur operatőri munkái, képi
megoldásait tanulmányozva szeretném kidolgozni saját koncepciómat a
dokumentumfilm felépítéséről.
A tanulmányozott filmek és elméleti munkák eredményeképpen si-
került kidolgozni filmem vizuális koncepcióját. Figyelembe véve az em-
lített munkákban szereplő képi megoldásokat, az azokból levont tanulsá-
gok segítségével építettem fel a lehetséges jelenetek esztétikáját. Különö-
sen hasznosnak bizonyultak Bálint Arthur operatőri munkái, elemezve a
filmjeiben kialakult váratlan helyzetekben alkalmazott megoldásait, va-
lamint a „kiszámítható” helyzetekre kidolgozott stratégiáit.
Dolgozatom első felében a cinéma verité és a direct cinema kialaku-
lásának körülményeit és filmnyelvi sajátosságait vizsgálom. A dokumen-
tumfilm fejlődésének egy fontos állomása volt ennek a két irányzatnak
a vizuális esztétikája mögött meghúzódó, a valóság ábrázolására való tö-
rekvés. A technikai fejlődések lehetővé tették, - könnyebb kézikamerák,
érzékenyebb nyersanyagok megjelenése, – hogy a filmkészítők elhagyják
a stúdiókat, és a hétköznapi életterekbe merészkedjenek. A két filmkészí-
tési módszer sok mindenben megegyezik egymással, ám lényeges eltéré-
sek is vannak közöttük. Míg az amerikai direct cinema a kívülálló meg-
figyelő helyéről szemléli az eseményeket, a cinéma vérité francia kép-
viselői bizonyos mértékben be is avatkoztak a kamera előtt történtekbe.
Továbbá, dolgozatom vizsgálódásának tárgyát a szituációs doku-
mentumfilm képezi. Itt Almási Tamás, Lakatos Róbert és Bálint Arthur
munkásságának néhány alkotását tanulmányozom. A szituációs doku-
mentumfilm, – amint neve is elárulja – a szereplőket bizonyos szituáci-
ók közben követi, anélkül, hogy a rendező az események alakulását be-
folyásoló utasításokat adna. A kamera az események résztvevője, az ope-
ratőr különböző szemszögekből felplánozva, játékfilmszerűen rögzíti az
8
ELMÉLET
eseményeket. Sokszor a kamera a résztvevő szemszögéből átvált valame-
lyik szereplő szubjektív szemszögére. A szerkesztés technikai okából és
a játékfilmszerűség érdekében néha a rendező/operatőr rekonstruál bizo-
nyos semleges háttértörténéseket, melyek semmilyen módon nem befo-
lyásolják a történet alakulását.
A dolgozat további részében azzal a 70-es években kialakult magyar
filmkészítési módszerrel foglalkozom, melyet a külföldi kritikusok a Bu-
dapesti Iskola névvel illettek. A 60-as évek vége felé a filmes alkotók fo-
kozott figyelmet szenteltek az aktuális szociális problémáknak.
Kiáltványukban azt is megfogalmazták, hogy szándékukban áll a
filmkészítés megújításával elemezni a társadalmi problémákat. Ezek a
filmek a játékfilmek és a dokumentumfilmek műfajának sajátos keve-
résével készültek. Többnyire a valóságból inspirálódó, de részleteit te-
kintve kitalált, fikciós történetek voltak, amatőr színészek által eljátsz-
va. A kamera a dokumentumfilm formanyelvével az események hite-
lességét próbálta érzékeltetni. A Budapesti Iskola filmjeit ezért szokták
dokumentarista játékfilmeknek is, fikciós dokumentumfilmeknek is ne-
vezni. A kamera szabadon bejárja a teret, követve az amatőr szereplőket,
akik nem mindig kapnak megírt szöveget, ezért a jelenetek felépülése do-
kumentumfilm-szerű.
A cinéma vérité és direct cinema
Mindkét filmirányzat a 60-as években, a cinéma vérité Franciaor-
szágban, míg a direct cinema Amerikában és Kanadában bontakozott ki.
A technikai fejlődések a 60-as évek elején lehetővé tették a könnyebb sú-
lyú kézikamerák elterjedésével, hogy az addig nélkülözhetetlennek bizo-
nyuló nagyobb stábok helyett kisebb stábbal dolgozhassanak.
A stúdióban hagyott nehéz kamerák, állványok, világítófelszerelések
nélkül a filmkészítés mozgékonyabbá válhatott, így könnyűszerrel kö-
vetni tudta a valóságban történő eseményeket. A két, egymáshoz hasonló
filmkészítési módszer meghatározó sajátosságai tehát a forgatáson hasz-
nált könnyű berendezések, kézikamera, szinkronhang lettek.
Maga a cinéma vérité terminus Georges Sadoul fordításából szárma-
zik, aki Dziga Vertov filmhíradóira használt kifejezését, a Kino-Pravdát
szó szerint fordította le.
Kovács András Bálint Az etnográfus filmrendező (Jean Rouch) című,
Filmtettben megjelent írásában kifejti, hogy Georges Sadoul tévedett a
szó szerinti fordítással, mert a Pravda egy újság címe, és mire rájött a té-
vedésre, már egy egész filmes mozgalom használta a cinéma vérité kife-
jezést. Azonban mégsem bizonyult akkora tévedésnek, „mint később ki-
derült, Vertovnak mégis van egy tanulmánya (amelyet Sadoul könyvé-
nek írásakor még nem ismerhetett), amelyben hasonló értelemben tágítja
ki a Kino-Pravda fogalmát ahhoz, ahogy Jean Rouch 1960-ban újra hasz-
nálni kezdte”.1
Az Egyesült Államokban és Kanadában ezzel egy időben egy fil-
mes alkotókból álló csoport, köztük Robert Drew, Frederick Wiseman,
D.A.Pennebaker és mások a saját cinéma vérité filmjeiket forgatták,
9