Table Of ContentHusserl ■ Az európai tudományok válsága I.
Mesteriskola
Deutscbe geisteswissenschaftlicbe Bibliotbek
Német Szellemtudományi Könyvtár
Az Inter Nationes, Bonn
és az Atlantisz Könyvkiadó, Budapest
közös könyvprogramja.
Edmund Husserl: Die Krisis dér europáiscben Wissenschaften und
die Transzendentale Pbdnomenologie. Szerkesztette Walter Biemel.
Edmund Husserl Összegyűjtött Művei (Husserliana), VI. kötet,
Martinus Nijhoff Publisbers, The Hague 1976.
© Kluwer Academic Publisbers, Dordrecbt.
© Hungárián Edition: Atlantisz Könyvkiadó, Budapest 1998.
Fordíttották:
Berényi Gábor és Mezei Balázs (főszöveg)
Egyedi András (l-III. melléklet)
Ullmann Tamás (IV-XXIX. melléklet)
A fordításokat átdolgozta, a terminológiát egységesítette, az utószót,
az életrajzot és a jegyzeteket írta: Mezei Balázs
Kiadói szerkesztés: Miklós Tamás
ISBN 963 7978 95 xö
ISBN963 7978 968
ISSN 0866-0379
Atlantisz Könyvkiadó (1052 Budapest, Gerlóczyu. 4.)
Felelős kiadó: Miklós Tamás
Borítóterv: Harsányi-Lajta-Miklós
Szedés: Gonda István
Nyomdai munkák: Gyomai KnerNyomda
A kötet megjelenését támogatták:
az Inter Nationes,
az Institut für die Wissenschaften vöm Menscben, Bécs,
a Felsőoktatási Pályázatok Irodája,
könyvtári vásárlással a Soros Alapítvány
és azok az olvasóink, akik adójuk 1 %-át
az Atlantisz Alapítványnak juttatták.
TARTALOM
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA 15
AZ EURÓPAI TUDOMÁNYOK VÁLSÁGA ÉS
A TRANSZCENDENTÁLIS FENOMENOLÓGIA
(I. kötet) 17
I. A TUDOMÁNYOK VÁLSÁGA MINT AZ EURÓ
PAI EMBERISÉG RADIKÁLIS ÉLETVÁLSÁGÁNAK
KIFEJEZŐDÉSE 19
1. § Állandó eredményességük ellenére valóban
válságban vannak-e a tudományok? 19
2. § A tudomány eszméjének pozitivista redukci
ója a puszta ténytudományra. A tudomány „válsá
ga” nem más, mint jelentéktelenné válása az élet
szempontjából 21
3. § Az európai emberiség autonómiájának meg
alapozása a filozófia eszméjének új, reneszánsz
kori felfogásában 23
4. § A kezdetben oly eredményes új tudomány ku
darca és ennek feltáratlan indítéka 27
5. § Az egyetemes filozófia eszménye és az esz
mény belső felbomlásának folyamata 28
6. § Az újkori filozófia története: küzdelem az em
beri mivolt értelmének megállapítása körül 32
7. § A jelen vizsgálódások szándéka 34
II. A FIZIKAI OBJEKTIVIZMUS ÉS A TRANSZ
CENDENTÁLIS SZUBJEKTIVIZMUS ÚJKORI EL
LENTÉTE ÉS AZ ELLENTÉT EREDETÉNEK TISZ
TÁZÁSA 39
8. § A tudomány egyetemessége új eszméjének
eredete: a matematika átalakulása 39
9. § Galilei matematizálja a természetet 41
a) „Tiszta geometria” 43
b) A Galilei-féle fizika alapgondolata: a termé
szet mint matematikai univerzum 48
c) A „tartalmak” matematizálhatóságának prob
lémája 54
d) Galilei természetfelfogásának indítékai 59
e.) A természettudományos alaphipotézis igazo-
lódásának jellege 64
f) A természettudományos „képlet” értelmének
problémája 65
g) A matematikai természettudomány értelmé
nek elvesztése a „technizálásban” 69
h) Az életvilág mint a természettudomány ér
telmének elfeledett alapja 72
i) Végzetes félreértések: a matematizálás értel
mével kapcsolatos tisztázatlanság következ
ményei 78
j) A matematikai természettudomány eredeté
nek problémája 81
k) Kifejtésünk módszertani jellege 82
10. § A példaképként felfogott természettudo
mány dualizmusának eredete. A „more geometri-
co" megértett világ ésszerűsége 85
11. § A dualizmus: az ésszel kapcsolatos problé
mák megragadhatatlanságának alapja, a tudomá
nyok specializálódásának előfeltétele s a natura-
lisztikus pszichológia alapja 87
12. § Az újkori fizikális racionalizmus általános jel
legzetességei 91
13. § A fizikális naturalizmus első nehézségei a
pszichológiában: a teljesítő szubjektivitás megra-
gadhatatlansága 94
14. § Az objektivizmus és a transzcendentalizmus
előzetes jellemzése. E két eszme vetélkedése mint
az újkori szellemtörténet értelme 95
15. § Történelmi szemléletmódunk módszeréről 97
16. § Descartes nemcsak az objektivisztikus racio
nalizmus újkori eszméjét hozta létre, hanem a raci
onalizmust megtörő transzcendentális indítékot is 101
17. § Descartes és az „ego cogito”. A kartéziánus
epokhé értelmének kifejtése 103
18. § Descartes félreértelmezi saját eredményeit:
az epokhéban nyert tiszta én pszichologisztikus
meghamisítása 107
19- § Descartes téves értelmezésének alapja: túl
zott érdeklődése az objektivizmus iránt 110
20. § Az „intencionalitás” Descartes-nál 112
21. § Descartes munkássága: a racionalizmus és az
empirizmus párhuzamos fejlődésének kiinduló
pontja 113
22. § Locke naturalisztikus-ismeretelméleti pszi
chológiája 114
23. § Berkeley. Dávid Hume pszichológiája mint
fikcionalista ismeretelmélet: a filozófia és a tudo
mány „csődje” 117
24. § A hume-i szkepszis képtelenségében rejlő
igazi filozófiai motívum: az objektivizmus megin
gása 119
25. § A racionalizmus „transzcendentális” motívu
ma: Kant felfogása a transzcendentális filozófiáról 122
26. § A „transzcendentálisnak” mint vizsgálódása
ink vezérfogalmának előzetes taglalása 130
27. § Kant és követőinek filozófiája vezérfogal
munk, a „transzcendentális” szemszögéből. A kri
tikai állásfoglalás feladata 131
III. A TRANSZCENDENTÁLIS PROBLÉMA TISZTÁ
ZÁSA ÉS A PSZICHOLÓGIA EBBEN JÁTSZOTT
SZEREPE 135
A. A FENOMENOLÓGIAI TRANSZCENDENTÁLIS
FILOZÓFIÁHOZ VEZETŐ ÚT, MELY AZ ELŐZE
TESEN ADOTT ÉLETVILÁGON KERESZTÜL VE
ZET 135
28. § Kant kimondatlan „előfeltevése”: a magától
értetődőnek vett életvilág mint környezet 135
29. § Az életvilág a „névtelenül” maradó szubjek
tív fenomének birodalmaként tárható fel 145
30. § A szemléleti-rámutató módszer hiánya: Kant
mitikus konstrukcióinak alapja 148
31. § Kant és a korabeli pszichológia elégtelensé
ge. A transzcendentális szubjektivitás és a lélek
közötti különbség elmosódása 151
32. § A kanti transzcendentális filozófia rejtett igaz
ságának lehetősége: az „új dimenzió” problémája.
A „felszíni élet” és a „mélységi élet” közötti ellen
tét 153
33- § Az „életvilág” problémája mint részprobléma
az objektív tudomány általános problémáján belül ^6
34. § Problémakifejtés: az életvilág tudománya 159
a) Különbség objektív tudomány és általában
vett tudomány között 159
b) A szubjektív-viszonylagos tapasztalatok ob
jektív-tudományos hasznosítása és az ilyen
tapasztalatokra vonatkozó tudomány 161
c) A pszichológia tárgya-e a szubjektív-viszony
lagos? 163
d) Az életvilág mint az elvi szemlélhetőség uni
verzuma - az „objektív-igaz” világ mint elvi
leg nem-szemlélhető „logikai” levezetés 164
e) Az objektív tudományok mint szubjektív kép
ződmények - sajátos, elméleti-logikai gya
korlat képződményei, s maguk is az életvi
lág teljes konkrétságához tartoznak 166
f) Az életvilág problémája nem részprobléma,
hanem a filozófia egyetemes problémája 169
35. § A transzcendentális epokhé analitikája. Az
első: az objektív tudományhoz kapcsolódó epokhé 173
36. § Miként válhat az. életvilág az objektív tudo
mányok epokhéja után tudományos témává? Elvi
különbségtétel objektív-logikai a priori és az élet
világ a priorija között 176
37. § Az életvilág formálisan legáltalánosabb struk
túrái: dolog és világ, illetve dologtudat 181
38. § Az életvilág tematizálásának két lehetséges
alapmódja: a naiv-természetes belehelyezkedés
és a következetesen reflexív beállítódás eszméje
az életvilág és az életvilágbeli tárgyak szubjektív
adottságmódjának mikéntjével kapcsolatban 183
39- § A transzcendentális epokhé sajátossága: a
természetes élet beállítódásának teljes megválto
zása 188
40. § A teljes epokhé igazi megértésének nehézsé
gei. Miben áll az a téves értelmezés, mely szerint
a teljes epokhé azonos az egyes érvényesítések
fokozatos felfüggesztésével? 189
41. §Az igazi transzcendentális epokhé lehetővé
teszi a „transzcendentális redukciót” - világ és vi
lágtudat transzcendentális korrelációjának felfe
dezését és feltárását 192
42. § A feladat: konkrétan kijelölni a transzcen
dentális redukció valódi végigvitelének útjait 193
43. § A redukció új útjának jellegzetessége, eltéré
se a „kartéziánus úttól" 195
44. § Az életvilág mint olyan elméleti érdeklődés
témája, amelyet az életvilág dolgaira vonatkozó
egyetemes epokhé határoz meg 197
45. § A tisztán önmagában vett érzéki szemlélet
adottságainak konkrét kifejtése: az első lépések 199
46. § Az egyetemes korrelációs a priori 201
47. § A további kutatási irányok kijelölése: a ki-
nesztézis, az érvényességváltozás, a horizonttudat
és a tapasztalat közössé tétele szubjektív alapfe-
noménjei 203
48. § Minden létező, bármilyen értelmű legyen s
bármely régióhoz tartozzék, szubjektív korreláci
ós rendszer indexe 208
49. § A transzcendentális konstitúció mint „eredeti
értelemképződés” előzetes fogalma. Az elvégzett
elemzésekben használt példák elégtelen volta.
Utalás további kifejtési horizontokra 211
50. § A munkaproblémák első beosztása e három
címszó alá: ego - cogito - cogitatum 214
51. § Az „életvilág ontológiája” mint feladat 217
52. § Paradox és nem érthető mozzanatok felbuk
kanása. Újabb radikális elmélkedések szükséges
sége 219
53- § Az emberi szubjektivitás paradoxona: szub
jektum a világ számára, egyszersmind objektum a
világban 224
54. § A paradoxon feloldása 228
a) Mi magunk mint emberek, illetve mint végső
értelemben működő-teljesítő szubjektumok 228
b) Én mint eredeti én konstruálom a transzcen
dentális mások horizontját, akik viszont a
világot konstituáló transzcendentális inter-
szubjektivitás szubjektumai 230
55. § Az epokhé első kifejtésének elvi helyesbíté
se: az abszolút egyedi, végső soron működő ego
ra való redukció 234
B) A PSZICHOLÓGIÁBÓL A FENOMENOLÓGIAI
TRANSZCENDENTÁLIS FILOZÓFIÁHOZ VEZETŐ
ÚT 238
56. § A Kant utáni filozófiai fejlődés jellemzése
azon küzdelem szemszögéből, amely a fizikalista
objektivizmus és az ismételten jelentkező „transz
cendentális motívum” között zajlott 238
57. § A transzcendentális filozófia és a pszicholó
gia végzetesnek bizonyuló elkülönülése 246
58. § A pszichológia és a transzcendentális filozó
fia rokonsága és különbözősége. A pszichológia
mint a döntések területe 253
59. § Elemzés a pszichológiaiból a transzcenden
tális beállítódásba való átállásról. A pszichológia a
fenomenológiai redukció „előtt” és „után" (A „be
áramlás” problémája) 258
60. § A pszichológia kudarcának oka: a dualista és
fizikalista előfeltevések 261
61. § A pszichológia az objektivisztikus-filozófiai
tudományeszme és az empirikus eljárás feszültsé
ge között: összeegyeztethetetlensége a pszicholó-
