Az állatvilág képekben 3.

50 Pages·1991·65.519 MB·Hungarian

by  Charlie Bood

CHARLIE BOOD
AZ ÁLLATVILÁG KÉPEKBEN
A TERMÉSZET CSODÁI egyedülálló albumsorozatának fü-
zeteiből ez ideig kettőt jelentettünk meg. A következő olda-
lakon ismét Charlie Bood jelentkezik lebilincselően érdekes
tudnivalókkal megtűzdelt rajzos és szöveges természetle-
írásával. Bemutat ismert és kevésbé ismert fajokat, mesél
viselkedésükről. Olvashatunk többek között a hódról, a zsi-
ráfról, az aranyhörcsögről, a trombitahalról, a szarvascsőrű
madárról és a sárkánygyíkról. Charlie Bood nemzetközi
érdeklődést váltott ki képeskönyveivel. Képregényszerűen
szemlélteti a nehezebben érthető tényeket is. Világszerte
nagyra értékelik sorozatát, és kiegészítő olvasmányként
használják az iskolai oktatásban.
Fordította: FRENKEL ÉVA
Szakmailag lektorálta: DR. KOVÁTS ZSOLT
Harmadik kiadás
TARTALOM 17 Szürke daru 34 Rózsalakó hal
18 Fregattmadár 35 Bölcsőszájú hal
2 Hód 19 Hoacin 36 Trombitahal
3 Barnamedve 20 Szarvascsőrű madár 37 A borostyánkő évmilliókra
4 Óriásbálna 21 Kivi konzerválja a rovarokat
5 Gangeszi csőrös delfin 22 Kertészmadár 38 Mézesbödönhangya
6 Víziló 23 Hullámos papagáj 39 Szentjánosbogár
7 Zsiráf 24 Halászsas 40 Háziméh
8 Mendeszantilop 25 Jégmadár 41 Redősszárnyú darázs
9 Aranyhörcsög 26 Óriás viharmadár 42 Cseszle
10 Óriáskenguru 27 Királysikló 43 Aknászpók
11 Hangyászsün 28 Maradványhal 44 Éjjeli lepkék
12 Tarándszarvas 29 Angolnaharcsa 45 Hová tűnnek el a lepkék
13 Grönlandi nyúl 30 Kakukksügér télidőben?
14 Nagyorrú majom 31 Lepényhal 46 Fakúszó béka
15 Tapír 32 Csőrösszájú hal 47 Sárkánygyík
16 Repülő mókus 33 Ingola 48 A világ legnagyobb virága
© Bokförlaget SEMiC AB
Kiadja az Interprint Kft.
Felelős szerkesztő: Betlen Katalin
Felelős kiadó: Vágó Sándorné
Nyomta az Athenaeum Nyomda 91 1144 Budapest, 1991.
Felelős vezető: Losonczy György vezérigazgató
ISBN 963-7465-09-x
ISBN 963-7465-10-3
2
A hód EURÓPAI HÓD
(Castor fiber)
- az állatvilág
építőmestere
Kevés ember dicsekedhet azzal, hogy látott
hódot a természetben. Nyáron napközben a
tanyáján alszik, csak alkonyatkor bújik elő.
Télen, csodálatra méltó építőművészetének kö-
szönhetően, biztonságban megél a jég és a hó
alatt is. A hódvár igazi mestermű. Az állatvilág
legügyesebb favágója készítette! Fatuskókból,
lehántolt ágakból építkezik. Építménye vízálló,
kényelmes lakhely, véd a széltől, a fagytól és
a hidegtől.
Szellőző
nyílás
Építőanyag
Téli tartalék
Vízzel elárasztott csatorna
Hálókamra
Éléskamra
Odabent, a hódvárban külön lakó- és hálókamra található, ez utób- Az egyenletes vízszint megőrzésére és a be- Tanyájukat lehántolt ágakkal fedik
biban hozza világra a nőstény kicsinyeit. Fészke kibéleléséhez a járat víz alatt tartására ágakból, kisebb fa- be. A „tetőt” földdel, tőzeggel és
nyárfa rostjait használja fel. A járatban szellőző nyílás gondoskodik törzsekből gátakat alakítanak ki. A töltése- termőtalajjal tapasztják össze. A ta-
a friss levegő bevezetéséről. Élelmüket a hódok az éléskamrához ket vízinövényekkel és iszappal tömítik. lajban fű- és páfrányfélék ereszthet-
„tutajozzák”. Itt zavartalanul eszegethetnek. nek gyökeret, így kizöldell a „tető”.
A hód „vegetáriánus”. A meleg évszakokban válogathat az Amikor beköszönt a tél és jég burkolja gátjaikat, a hódok leeresztenek egy adag vizet, kicsit
ennivalók között. Fűfélék, lágyszárú növények, ágak, kivált kinyitják a gátat. A jég és a vízfelület között így légtér keletkezik. Most már nyugodtan
a rezgőnyár és a kecskefűz ágai a kedvenc csemegéi. Ősszel felkereshetik raktárukat, ágakat vihetnek be az éléskamrába, biztonságban a felszínhez
kellő mennyiségű élelemtartalékot kell gyűjtenie télire. Vá- úszhatnak levegőt venni, az arra kószáló rókák pedig nem tudnak hozzájuk férkőzni!
logatás nélkül dönti ki és fuvarozza a lakóhelyéhez a fákat.
3
BARNAMEDVE A medve
(Ursus arctos)
az esztendő
felét átalussza
Az ősz beálltával a medve számára elérkezett
a téli alvás előkészületeinek ideje. Nyáron tele-
ette magát a természet terített asztalán illatozó
nyalánkságokkal, jól kigömbölyödött. Bőre
alatt egyenletes zsírréteg halmozódott fel.
Szüksége is lesz rá, hiszen hat hónapig tartóz-
kodik a barlangjában, márciusban-áprilisban
pedig – amikor elhagyja a barlangot – a zsír-
tartalék maradékából kell élnie. A tavasz kí-
nálta táplálékmennyiség ugyanis szegényes.
Egészen májusig alig talál a fogára való növé-
nyeket, kisrágcsálókat.
Mielőtt a medve visszavonul telelőre, körbe-körbe sétálgat. Abbahagyja a táplálkozást, Pihenőhelye lehet sziklabarlang, üreg vagy maga ásta gödör
koplal, hogy kiürüljenek belei és a gyomra. Végbelében a megemésztetlen tűlevelek, fada- a földben. „Padlójára” a medve hőszigetelő lucfenyőgallya-
rabkák, mohacsomók dugóként zárják el a végbélnyílását. A hőmérséklet szabja meg, mikor kat, arra egy réteg mohát terít. Más „matracot” is használ-
bújik a barlangjába. Északon október végén, délebbre későbbi időben. hat. A medvelakta nyírfa-övezetekben a fenyőgallyakat
nyírfagallyak helyettesítik.
A medve nem alszik valódi téli álmot, mint pl. a A nőstény vemhesen vonul vissza ősszel a barlang- Március-április tájékán hagyja el a barlangot a
rovarevők. A sündisznó hőmérséklete a téli álom- jába. A tél közepén szüli meg 2-3, patkány nagy- bocsaival. A kis medvék testsúlya ekkorra már
ban egészen + 5 °C-ra süllyed! A medve testhő- ságú bocsát. Nem is súlyosabbak 3000 grammnál. kb. 4 kilogramm. Szopnak még egy darabig, egé-
mérséklete nem csökken. Az időjárás enyhülése- A medvemama számára ezután aligha lehet szó szen a nyár derekáig. A következő ősszel a mama
kor, vagy akár ha háborgatják nyugalmában, további pihenésről. Szoptatnia kell a kicsiket. serdülő gyermekeivel tér vissza a barlangba.
könnyen felébred. A bocsok súlya ekkorra 30 kilóra gyarapodik.
4
Az óriásbálna ÓRIÁSBÁLNA vagy KÉKBÁLNA (Sibbaldus musculus)
Testhossza kb. 30 m.
testsúlya
25 elefántéval
Dinoszaurusz, testhossza kb. 25 m.
egyenlő
Az óriásbálna a legnagyobb állat, amely
valaha is élt a Földön. A dinoszauruszok,
a mamutok és az elefántok szinte eltörpül-
nek hozzá képest. Az ember könyörtelen
vadászattal jóformán kipusztította! 1930-
ban kb. 130 000, harminc évvel később
1000-3000 volt a számuk.
Máj
900 kg Szív
600 kg
Nyelv
3 tonna
Tüdők Belek
1,2 tonna 1,5 tonna
A bálnavadászat „dicsőséges napjaiban” évente ezer Ennek a gigantikus óceánjárónak az újszü- Testének alsó oldalán 80–100 barázda húzódik az
meg ezer óriásbálnát mészároltak le. Egy példány löttje pompás csecsemő. Születésekor akár állcsúcstól egyenes vonalban a köldök felé. A ba-
nyelve 3 tonnát, csontváza 22 tonnát, izmai 50 tonnát 7 tonna súlyú és 7–8 méter hosszú is lehet! Az rázdák megkönnyítik a bálna számára, hogy ki-
nyomnak! Érthető, hogy miért volt kifizetődő éppen első hét hónapban anyatejen él, ezalatt meg- tátsa roppant száját, amikor kiszűri a vízből a
a kékbálnákat leöldösni. duplázza a hosszát. planktonokat.
Külső orrnyílás
Szilák (Euphausia
superba)
Orrlyuk
Gégefő
Nyelőcső
Nyelv Nyelvcsont
Tucatnyi ember elférne az óriásbálna nyitott száj- Ha kitátja a száját, tízezer liternyi víz áramlik Az óriásbálna csaknem kizárólag az alig 5 cm
üregében. Mégsem tud lenyelni 5 centiméteresnél merítőhálóhoz hasonlítható szájnyílásába. Ami- hosszú Euphausia superba nevű rákfélével táplál-
nagyobb rákokat. Nyelőcsöve, a gyomorhoz veze- kor a száj majdnem teljesen becsukódik, a víz a kozik. Egy bálna felnyitott gyomrában 1 tonna
tő átjáró, csak 25 centiméter széles. szilákon keresztül kiszűrődik, a nyelv a plankton- rákot találtak! A természetbarátok az egész vilá-
masszát hátra, a garat felé préseli. gon harcolnak a bálnák fennmaradásáért. Talán
még van remény!
5
A vak GANGESZI CSŐRÖS DELFIN
(Platanista gangetica)
Testhossza: 2–3 méter
delfin
Ha delfinekről esik szó, először a delfináriu-
mokra gondolunk, ahol a víziporondon ezek az
állatok - maguk is szórakozva - fantasztikus
művészetükkel mulattatják nézőközönségüket.
A delfineknek létezik azonban egy olyan faja,
amely soha nem láthat nézőket, sőt a saját
környezetét sem. Teljesen vak! Ez a gangeszi
csőrös delfin! Indiában, a Gangesz és az Indus
folyóban őshonos. Zsákmányát sem veheti
szemügyre, ám jól fejlett „bioradarral" kitű-
nően tájékozódik a zavaros vízben.
Erősebb
Szemlencse
hangok
Gyengébb
hangok
A közönséges
delfin
szeme
Hiányzik
a lencse
A gangeszi
delfin szeme
A sötétségben és a szemnek áthatolhatatlan folyóvíz- Valamennyi delfin „bioradarral” deríti fel zsákmá- Úszás közben ritmikusan forgatja a fejét,
ben való élet ennél a delfinfajnál szükségtelenné tette nya helyét. A gangeszi csőrös delfin szüntelenül ezáltal radarként méri fel a közeli vizeket.
a látást. A bőr alatt rejtetten ülő szemnek nincs ultrahangokat ad ki, a visszaverődött hanghullá- Hangerősségmérővel végzett kísérletek bizo-
lencséje. A hosszú „csőrben” a több tucat fog erősen mok segítségével „látja meg” zsákmányát. nyították, hogy a delfin által kibocsátott hang
ragadja meg az ebédre szánt halat. a haladás irányában a legerősebb.
Csontlamellák
(lemezek)
Halló-
járat
A célirányos hangkibocsátást a koponyában A gangeszi csőrös delfin abban is különbö- A folyók gyors és iszapos vizében való élethez és zsák-
nagy, legyező formájú csontlamellák segítik elő. zik a közönséges delfinektől, hogy többnyire mányszerzéshez alkalmazkodott. A látóképesség hiá-
Ezek a hallócsontocskák felfogják a hangrezgé- az oldalán úszik, néha háton. Farokúszója nyát ellensúlyozza a tökéletesen fejlett ultrahangos
seket a delfin útjába kerülő „tárgyakról”. Így ki ilyenkor úgy dolgozik, mint egy halé. Való- tájékozódás. Erre a látásnál nagyobb szükség van a
tudja kerülni az akadályokat, és felleli a táplálé- színű, hogy eképpen még megfelelőbben ér- Gangesz zavaros vizében!
kát. zékeli a visszhangokat.
6
A víziló
NÍLUSI VÍZILÓ
(Hippopotamus amphibius)
a víz alatt legel
A víziló a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Füle,
szeme, orrnyílása magasra tolódott a koponyáján,
olykor testéből csak ezek látszanak ki a víz alól.
Alámerüléskor izmok zárják le automatikusan a fü-
leket és az orrnyílásokat, a hatalmas felső ajak pedig A víziló hasznára van lakótársai-
nak: 1. Trágyázza a növényeket,
teljesen lezárja a szájat. Napjait a vízben tölti, sétál-
például a vízikáposztát. 2. A víz-
gat a vízfenéken, vízinövényeket legelészik. Rendes ben élő csigák ezeket a növénye-
körülmények között csupán esténként, éjszakánként ket legelik. 3. Bizonyos gázlóma-
dárfélék pedig csigákkal táplál-
megy ki füvet legelni a szárazföldre. koznak.
A víziló szélesre tátott szájnyílásánál csak a bál- Gyomrának megtöltéséhez szüksége is van egy jó for- Minden egyes bika külön revírt vesz birto-
náé nagyobb. Agyarszerű szemfogai 70 cm hosz- májú, hatalmas szájra. A víziló átlagos súlya 1–1,5 kába, amit sajátságos módon jelöl meg.
szúak, súlyuk összesen akár a 4 kg-ot is elérheti! tonna. A hímek termetesebbek a nőstényeknél. A világ- Propellerként csóválva a farkát, ürüléket és
Napközben vízinövényekkel táplálkozik, éjszakai rekordot a londoni állatkert egyik víziló-legénye tartja, vizeletet permetez szét területének határain.
körútjain pedig 200 kg füvet is bekebelez. 4800 kilós testsúllyal, közel 5 méteres testhosszal!
Nyolc hónapig tartó vemhesség után a nősténynek egy borja születik, méghozzá Hamarosan alámerül anyjának emlőihez, és elkezd szopni. A bébi
a víz alatt. A zoológusok véleménye szerint a víziló a víz alatti elléshez alkalmazko- ezután szabályos időközönként felúszik a vízfelszínre levegőért, mi-
dott. A kis víziló ugyanis ágyúgolyóként érkezik meg a világra, esés közben a előtt folytatná az étkezést. Így van ez akkor is, amikor a vízilovak
szárazföldön megsérülhetne. Torpedóként hagyja el anyja testét, és szinte felrepül alszanak a víz alatt. Minden harmadik-negyedik percben a felszínhez
a vízfelszínre levegőt venni! közelre emelkedik az alvó állat, levegőt vesz, majd újból lemerül.
7
A zsiráf ZSIRÁF
(Giraffa camelopardalis)
- vándorló
kilátótorony
A zsiráf az afrikai szavannákon valósággal ván-
dorló kilátótorony. Mintegy hat méteres magas-
ságból fürkésző nagy, barna szemeivel jelentős
távolságról felfedezi a ragadozókat. Igen ritkán
fekszik le, állva alszik és pihen, mindig készen a
menekülésre. Állítólag Julius Caesar hozott be A zsiráfnak több alfaja van. A bőr min-
elsőként egy zsiráfot Európába, s i. e. 46-ban tázata és színezete, valamint a fején lévő
kicsiny tülkök száma alapján különböz-
Rómában mutatta be a megrökönyödött embertö-
tetik meg: a) recés zsiráf (G. c. reticula-
megnek. ta) b) masszai zsiráf (G. c. tippelskirc-
hi) c) núbiai zsiráf (G. c. camelopardis).
Súlyos, hosszú nyaka miatt a zsiráf lassan poroszkál vagy A hosszú nyakú zsiráf igen jól alkalmazkodott A zsiráf mintegy hat méter magasságúra nő,
galoppozik. Az ügető „langalétának" előre-hátra kell billen- a ligetes sztyeppéhez, ahol főleg az akáciafák nyaka 2–2,5 méter hosszú. Azt hihetnénk,
tenie a nyakát, amikor mellső lábait emeli. Minden lépéssel koronáit legelészi. Hosszú, ügyes nyelvével hogy legalább tucatnyi nyakcsigolyája van.
4–5 métert jut előbbre. Futásban egy gyors ló sem veheti fel körülfogja az ágakat, lehúzza a rügyeket és Azonban a zsiráf nyakát is csak hét csigolya
a versenyt a zsiráffal. a leveleket az ágról, és a szájába gyömöszöli. tartja, akár az emberét.
Táplálékát könnyedén eléri, a vízivás okoz nehéz- A ragadozókat mellső és hátulsó lábainak erős A vemhesség ideje 14–15 hónap. A nőstény
séget a számára. Üggyel-bajjal szétterpeszti mell- rúgásaival tartja távol magától. A szaporodási idő- zsiráf egy borjat ellik. A kicsinek gyorsan
ső lábait vagy behajlítja a térdét, hogy hozzáfér- szakban a hímek ádáz küzdelmet folytatnak egy- lábra kell állnia és elkezdenie a szopást. Ra-
jen a vízhez. Ebben a helyzetben könnyűszerrel mással, ilyenkor harcra csak a nyakukat és a fejü- gadozók leskelődnek a gyámoltalan újszülött-
áldozatául eshet az oroszlánnak. ket használják! Olyan hatalmas ütéseket mérhet- re. Két órával a születése után már elég erős
nek egymásra, hogy a nyakuk beletörhet! ahhoz, hogy kövesse a máját!
8
A mendeszantilop
AFRIKAI SÖRÉNYES
MENDESZANTILOP
(Addas nasomaculatus)
soha nem iszik
A sivatagi élet szüntelen küzdelem a vízért. Az álla-
toknál is, a növényeknél is a terméketlen sivatagi
élettérhez való alkalmazkodás különféle módjai ala-
kultak ki a folyadékszükséglet fedezésére. Az alkal-
mazkodás érdekes példája a mendeszantilopé. Annak
ellenére, hogy a Szahara legszárazabb és legjárha-
tatlanabb részén él, SOHA NEM ISZIK VIZET!
Megtalálta a helyét a sivatagi környezetben, ahol Az antilopok egy idősebb nőstény veze-
más magasabb rendű emlős nem boldogulna. A men- tése alatt csordákban vándorolnak. Ko-
rábban ezres létszámú csordák verődtek
deszantilop az elfogyasztott növényekből tartja fenn
össze, mára már csak tízes nagyságrend-
életét! ben számolhatóak.
A mendeszantilop a legnagyobb mértékben A növények is nedvességet igényelnek. A nedvesség össze- A teve hetekig kibírja víz nélkül. Ilyenkor
alkalmazkodott a sivatagi létfeltételekhez. gyűjtésére növesztenek hatalmas, kiterjedt gyökérhálózatot. teste kiszárad, 100 kilót is veszíthet test-
Széles patái meggátolják, hogy a homokba A mendeszantilop a lelegelt növényekből elégíti ki vízszük- súlyából. 10 perc alatt 100 liter vizet is
süppedjen. A sivatagi emlősökre jellemző ségletét. Testében egy „gépezet” nyeri ki a nedvességet a megiszik, így nyeri vissza korábbi alakját.
hosszú füle van. fehérjékben gazdag növényekből.
A mendeszantilop, amely soha nem iszik vizet, A borjak a csorda hosszadalmas, megeről- Néhány ezer éve a gazdag egyiptomiak háziállatként
létfontosságú érzékelő képességgel rendelkezik. tető vándorlásai közben születnek meg. tartották a mendeszantilopot. Feltehetően több ezer
Beleszagol a levegőbe és máris tudja, hol esik Fehér szőrzetükkel jól rejtőzködnek a egyed alkotott egy-egy csordát. Sajnos, a mi időnkben
vagy esett csapadék a sivatagban, ily módon ráta- csaknem fehér homokon. Világra jövete- a kipusztulás veszélye fenyegeti ezeket az állatokat. Az
lál a kisarjadt növényekre! lük után szinte nyomban csatlakoznak a antilop finom húsa és bőre kívánatos zsákmánya az
csordához. embernek. Könnyen elejthetők, ha a vadászok jármü-
vekkel üldözik a csordát.
9
Az aranyhörcsög
ARANYHÖRCSÖG
(Mesocricetus auratus)
- magányosan élő
állat Szíriában
Az aranyhörcsög kisebb európai rokonánál. Test-
hossza 15–18 cm, farokcsonkja 1–2 cm. Szobaál-
latként csupán a második világháború utáni idő-
ben kezdte meg térhódítását. Szíriából érkezett
Európába. 1893-ban számoltak be róla első ízben.
1930-ban egy Aharoni nevű zoológus 12 hörcsögfit
ásott ki a földből, ezeket magával vitte az izraeli
Hebrew egyetemre. Mindössze három kicsi hör-
Az aranyhörcsög éjszakai állat,
csög élte túl az utaztatást. Az Európában és Ame- napnyugta után jön elő táplálkoz-
rikában fogságban tartott milliónyi aranyhörcsög ni. Éjszakai életmódja is oka an-
minden egyes példánya ennek a három egyednek nak, hogy csak „nemrégiben” is-
merkedett meg vele az ember.
a leszármazottja.
1930 áprilisában Észak-Szíriában, Aleppó környé- Vackát az európai mezei hörcsöghöz hason- Az aranyhörcsög leginkább gabonamagvakat
kén Aharoni zoológus 12 hörcsögivadékot ásott ki lóan építi meg. A nőstények több vészkijára- eszik. Nagy pofazacskóiban gyűjti össze és szál-
egy 2,5 méter mély föld alatti fészekből. A három tot készítenek, gazdag táplálékkészletet hal- lítja haza az ennivalót. Ha az ember a hörcsöghöz
túlélő fiókától származik a világon jelenleg kedvtelés- moznak fel a fészekben, egy elkülönített kam- hasonlóan pofazacskóiban készletezne, arányo-
ből tartott milliónyi aranyhörcsög. rában pedig „illemhely” található. san 30 kg ételt szállítana el egyszerre!
A megszelídült állatkák minden elképzelhető A hörcsög magányosan él. Amikor a szabadban Szaporodási képességük minden rekordot meg-
dolgot belegyömöszölhetnek pofazacskóikba. ketten összetalálkoznak, óvatosan megszimatol- dönt. A vemhességi idő 16 nap. A fiatalok 6 hetes
A gyűjtögetés szenvedélyük. Egy német család gatják, majd kikerülik egymást. Ugyanabban a korukban már ivarérettek. Ha egy hörcsögpár
kedvence például rászokott arra, hogy a kislá- kalitkában tartott két hörcsög nyomban elkezd ivadékai életben maradnak és szaporodnak,
nyok hajából kihuzigálta a hajszalagokat, és eze- verekedni! Hím és nőstény sem fér meg egymás- egyetlen esztendő leforgása alatt 3000 utóddal
ket tömködte bele a pofazacskóiba. sal – kivéve minden negyedik éjszakát, amikor is dicsekedhetnek! Életük azonban rövid, 1–2 év.
a nőstény tanújelét adja a hím iránti jóindulatá-
nak!