Table Of Content..
"
CSOKKENTESEBEN
FÜGGETLEN ÖKOLÓGIAI KÖZPONT
A zajterhelés mintkörnyezetszennyezés
és anövényzet szerepe · ,.
a zaj csökkentésében
. Független ÖkológiaiKözpont
, Budapest, 2001
Tartalomjegyzék
~ Célelőirányzat
Megjelent Környezetvédelmi Alap támogatásával
BEVEZETÉS 5
1. AZAJJAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK (SchádPéter) 7
2. AZAJ HATÁSAAZ ÉLŐlÉNYEKRE (Schád Péter) 13
Szerzők
2.1 A ZAJHATÁSAAZEMBERRE 13
Schád Péter, Zentai Kinga
2.1.1A hallóképességcsökkenése 13
2.1.2Abeszédzavarása 15
Lektorálta l 2.1.3Azajhatása azalvásra : 16
Dr. Radó Dezső
2.1.4Azajélettanihatásai : 17
2.1.5A zaj hatása a mentálisegészségre 18
Tördelés . 2.1.6 A zajhatása azemberiteljesítményre 18
Zentai Kinga 2.1.7A zajhatása a társas magatartásra 19
2.1.8Azösszetettzaj hatása 19
Boritóterv, grafika
2.1.9A WHO általjavasoltirányelvek : 20
.Szetlik Péter
2.2 A ZAJHATÁSAAZÁLLATVILÁGRA 23
3. ZAJFORRÁSOK (SchádPéter) 25
_ Nyomtatás, kötészet
3.1 IPARIZAJ 25
. Kolor Optika Nyomda
3.2 KÖZLEKEDÉSIZAJ 26
3.2.1 Közútiközlekedés 26
Felelősvezető
3.2.2 Vasúti közlekedés 2f
Dénes Katalin .
3.2.3 Légiközlekedés 3(·
3.3 ÉpíTÉSIZAJ 3-
ISBN 963 00 6284 4
3.4 HÁZTARTÁSIÉSSZABADIDÖSTEVÉKENYSÉGGELÖSSZEFÜGGÖ ZAJOK 3:: _
4. KÖRNYEZETI ZAJ EURÓPÁBAN (SchádPéter) 3j
5. A ZAJ CSÖKKENTÉSE (SchádPéter) · 35
-5.1TÖRVÉNYISZABÁLYOZÁS ~ 3:;
5.2 AKTívZAJCSÖKKENTÉS ~.......................•............................3i)
5.3 PAsszívZAJCSÖKKENTÉS 37
Függetl~nÖkológiai Ala~ítvány"Budapest,
_Kiadja a Kö,zpont 2001
, _ - 1035 Budapest, Miklóster 1.
©Független ÖkológiaiKözpontAlapítvány
,.
-
6. A NÖVÉNYEKSZEREPE AZAJVÉDELEMBEN (ZentaiKinga) 41 "Egy naponazembereknekalárma ellenéppenolyan
I kérlelhetetlenül kell harcolniuk,mint a kolera ésa pestisellen."
6.1 A ZÖlDFELÜlETEKKÖRNYEZETVÉDELMIHATÁSAI 41
6.2 A NÖVÉNYZETHATÁSAAZAJTERJEDÉSÉRE 42 Dr.Robert Koch(1881)
6.3A NÖVÉNYZETZAJCSÖKKENTÖHATÁSÁVALKAPCSOLATOSMÉRÉSEK 42
6.4 A NÖVÉNYEKZAJCSILLAPíTÓHATÁSAINAKFELHASZNÁLÁSILEHETÖSÉGEI..50
Bevezetés
6.5ATELEP(TÉSALAPELVEI. · ····..·,·..· · ··· ··57
6.6A ZAJCSÖKKENTÖERDÖSÁVBANFELHASZNÁLHATÓNÖVÉN'(FAJOK ~..59
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ·····63
Napjainkban a környezetvédelem a talaj, a levegő és a víz
MELLÉKLETEK 69
nagymértékűelszennyeződésekövetkeztében jelentős szerepet kap mind a
gazdaság ökológiailag fenntartható fejlődése és működtetése, mind pedig
az emberi környezet és élet minőségénekjavítása során.
A környezetvédelem tevékenysége elsősorban valamilyen konkrét
szennyező anyag levegőbe, vízbe, talajba kerülésének megakadályozására
irányul. Sajátos természetű ezekhez mérten a zaj és a rezgés, melynek
egyre növekvő mértéke századunk egyik legkellemetlenebbjelensége.
A környezeti problémák közül a zajszerinyezés vizsgálata tényleges
jelentőségéhez képest meglehetősen elhanyagolt, noha egyes számítások
szerint a zaj által okozott, pénzben is kifejezett kár a második helyen
szerepel a teveqőszennyezést követően.
Az elmúlt években számos műszaki megoldás született a
zajhatások, illetve a zajemisszió csökkentése érdekében. Ilyenek pl. az
alacsonyabb zajkibocsátású gépjárművekforgalomba hozatala. az épületek
hangszigetelése, zajvédő övezetek, zajvédő dombok és falak létesítése.
Kevéssé köztudott, hogya növények is felhasználhatókzajcsökkentésre.
Bízunk abban, hogya zajnak mint a környezetszennyezés egyik
formájának egyre többen ismerik fel a jelentőségét. Kiadványunk azzal a
.céllal jött létre, hogya növények zajcsökkentésben betöltött szerepét
megismertessük, sszorgalmazzuk az e célra való tudatos felhasználásukat.
.
\
5
1. A zajjal kapcsolatos alaptogalmak
Azajszennyezést nehéz meghatározni. Ennekokarészbenaz, hogya
zaj néhánytulajdonságbankülönbözik másszennyezőktől:
• A zajszennyezés átmeneti, amint megszünik a zajforrás, a környezet
mentesül a szennyezéstől. A zaj ilyen értelemben nem hasonlítható a
talajba,vízbe vagy levegőbe juttatottveqyszerekhez,szennyvízhez vagy
másszennyező anyagokhoz.
• A zajszennyezés hatásai nehezen mérhetők, az élő szervezetekre
gyakorolt hosszú távú hatása rosszul becsülhető meg. Nehéz a
zajszennyezés esetében azt megállapítani, hogy mekkora a
nemkívánatos terhelés.
• Sokan nem tekintik szennyezésnek, általában hiányzik a zajjal
kapcsolatos helyesszemlélet.
A zajt általában nemkívánatos hangként szoktuk meghatározni, és
mindennapi életünk velejárójának tekintjük. Emberi környezetben szemlélve
zaj minden olyan hang, amely kellemetlenséget okoz, vagy megzavar
valamilyen tevékenységünkben. A hang akkorválik zajjá, amikor az:
• kapcsolatteremtést, beszédetgátol,
• figyelmet von el,
• koncentrációt nehezít meg,
• tevékenységet zavarmeg,
• egészségkárosítóhatástfejt ki.
7
6
A hang valamilyen rugalmas közegben terjedő hullámjelenség. mérünk.A hangok észlelésének nemcsak frekvencia-, hanem hangnyomás
Keletkezése, terjedése jól meghatározott mennyiségekkel, matematikai korlátai isvannak. A még éppen hallható hang hangnyomása 2-10-5 Pa. Ezt
összefüggésekkel leírható. Fizikai értelemben a zaj és a hang között nincs az értéket nevezzük hallásküszöbnek. A hang erősségét növelve elérjük a
különbség. fájdalomküszöböt. A fájdalomküszöb is függ a frekvenciától, de kisebb
A hang mint hullámjelenség három egymással összefüggő mértékben mint a hallásküszöb. A fájdalomküszöb feletti hangokat
l
mennyiséggel jellemezhető: a terjedési sebességével (c, mis) a szuperhangoknaknevezzük(1.ábra).
l
frekvenciájával (f, Hz)ésa hullámhosszával (A, m). A hangnyomás értékei több nagyságrend különbségüek lehetnek. A
A hang észlelése már élettani jelenség. Az emberi fül 20 és 16000 gyakorlatban ezért ezt a mennyiséget nem lineáris skálán, .pascalban,
(kivételesen 16-20000) Hz közötti frekvenciatartományban képes hangokat hanem ún.szintekkel számoljuk,decibelben (dB). A hallásküszöb értékét, a
észlelni. Az ennél kisebb frekvenciájú hangokat infrahangoknak,. a már említett 2-10-5 Pa-t veszik a O dB értéknek. Néhány jellegzetes
nagyobbakat pedig ultrahangoknak nevezzük (1.ábra). hangnyomásszint-értéket láthatunk az 1.táblázatban.
A dB skála logaritmikus, vagyis pl. a hangerősség
megkétszereződése nem jelent megkétszereződést decibelben. A
J: SzuperhanIlok
; 15q...---.----"'T'""----r---....------,,.----630 hangnyomásszint értékeit nem lehet összeadni, illetve kivonni, csak a
ID
::l
'< szintekhez tartozó hangintenzitásokat és hangnyomásokat. Két különböző
o
3
:1OOt----+------4rJ I'Jf.--- 2 forrásból származó pl. 60 dB hangnyomásszintű beszéd nem eredményez
•
Inrra Ultra·
N hangok hangok 120 dB hangnyomásszintet,- ezmár egyépítkezés zajánál isnagyobb érték
~
r- 50t----+-----..~ lenne-, hanem csak63dB-t.
'u
A zajterhelés jellemzésére olyan mennyiségeket kell használnunk,
ol----+----I-----+..:=:~~KlI!~---:_+--- 2·1ÖS
amely kifejezi a zaj emberre gyakorolt hatását. A hallható hangok
Kll.z b alatti h ngok
frekvenciatartományában mért ún. lineáris hangnyomásszint erre a célra
2 20 200 2000 20 OOO nem alkalmas, mivel ez a mennyiség nem veszi figyelembe az emberi
Frekvencia, Hz
hallássajátosságait.
1.ábra. Az ember normális hallásterülete(Barótfi/. alapján).
A hangtér (a térnek az a része, ahol a hanghullámok terjednek)
egyik fontos mérhető adata a hangnyomás, amelyet pascalban (Pa)
8
9
1. táblázat. Jellegzetes zajok hangnyomásszintje
A zaj időbeli változása szerint megkülönböztetünk állandó és
(Hatta L. alapján)
változó szintű zajokat. Akkor állandó egy zaj, ha a szintjének ingadozása a
Hangforrás Hangnyomásszint
mérési idő alatt kisebb, mint 5 dB. A környezetünkben észlelt zajok
(dB)
hallásküszöb O többsége azonban változó, ezek jellemzésére a gyakorlatban célszerű
leveleksusogása 10 egyetlen számértéket megadni. Ez a mennyiség az egyenértékű
halksuttogás 30 hangnyomásszint, jele ~, mértékegysége dB. Az egyenértékű
szúnyogzümmögés 40 hangnyomásszint egy meghatározott időtartamra vonatkozó hangintenzitás
normális beszélgetés 60 átlagból képzettszint.
forgalmas utca 70 Az egyenértékű hangnyomásszínt önmagában nem elegendő· a
környezet zajállapotának jellemzésére és a zajterhelés mértékének
kiabálás 90
meghatározására, más értékekkel is ki kell egészíteni azt. Az 1.
fájdalomküszöb 120
mellékletben néhányjellemző értéket láthatunk.
puskalövés 130
sugárhajtásúgép 150
(30m-estávolságból)
Az emberi hallás nem egyformán érzékeny minden hangfrekvenciára.
A különböző frekvenciájú, de egyenlő -hangnyomásszintű hangokat nem
érezzük, nem halljuk ugyanolyan hangosnak. A hangosság mennyiségi
jellemzésére számtalan kísérletet végeztek, így határozták meg a
hangosságszintet. A hallószerv érzékenysége az egészen magas és mély
-hangok felé jelentősen csökken, a csökkenés mértéke azonban nemcsak a
frekvenciától, hanem az intenzitástól is függ. Magas hangnyomásszintek
felé afrekvenciától függő hangérzékelés különbségecsökken.
Az előbb említetteket alapulvéve,azaj emberre gyakorolt hatásának
jellemzésére az A-hangnyomásszintet alkalmazzuk. Az ún. A-szűrő a
magas- és a közép-frekvenciákat veszi figyelembe az emberi fül számára
kevésbé érzékelhető alacsony frekvenciákkal szemben. Az A
hangnyomásszintjele LAdB-ben vagy LdBA-ban.
10 II
2. A zaj hatása az élőlényekre
2.1 Azajhatása az emberre
A hangok észlelése az emberi élet megőrzése és a kapcsolattartás
szempontjából létfontosságú. A nem kívánatos hangok (zajok) azonban
kedvezőtlenül befolyásolják közérzetünket és egészségünket. A ENSZ
Egészségügyi Világszervezete, a WHO (World Health Organisation) 1994
ben kiadott tanulmánya szerint a zaj hatására az ember szervezetében
olyanmorfológiai ésfiziológiai változás következik be, mely miatt csökken a
teljesítménye, a stressz-tűrőképessége vagy az ellenálló .képessége más
károskörnyezeti hatásokkalszemben.
Ez a meghatározás magában foglal minden olyan fizikai,
pszichológiai vagy szociális rnűködésben bekövetkező átmeneti vagy
hosszú távú változást, mely kedvezőtlenül hat az emberre vagy az emberi
szervezetre.
2.1.1 A hallóképesség csökkenése
A hallásküszöb megemelkedésekor beszélhetünk halláscsökkenésről.
A halláskárosultakat számos hátrány éri' mindennapi életük során. A
halláscsökkenés legtöbb esetben az egyén beszédértését befolyásolja.
Világszerte ez a leggyakoribb munkahelyi eqészséqüqyi kockázat. A
munkahelyi eredetű zajon kívül a környezeti zaj is kiválthat
halláskárosodást. A világon összesen 120 millió ember szenved
halláskárosodásban. Fontos megemlíteni, hogy halláskárosodást nemcsak
zajok,hanem különtéle betegségek is előidézhetnek.
12
13
Maradandó halláskárosodás akkor következik be, ha a belső fülben 2.1.2A beszéd zavarása
a
található hallósejtek elpusztulnak. Halláskárosodás általában 4000-6000·
Hz közötti frekvenciatartományban jelentkezik először. Erősödő zajhatás A beszéd zavarásával a zaj különféle módon terheli meg az embert.
esetén ez az alsóbb frekvenciatartományra is kiterjed.A károsodás mértéke Félreértést, koncentrációs problémát, bizonytalanságot, ingerlékenységet,
elsősorban az embert érő zaj hangnyomásszintjétől és a kitettség idejétől, fáradságot, csökkenő munkaképességet stb. okozhat. A csökkent hallásúak,
valamint az egyén szervezeti adottságaitól függ.Amennyiben azaj nap mint az idősek, valamint a gyermekek jóval érzékenyebbek ezekre ahatásokra.
nap meghaladja a 80-85 dBA értéket, több szakaszban lezajló A zajterhelés gyermekek esetében a beszéd és az olvasás elsajátításában
halláscsökkenés következik be. okozhat problémát.
Az első szakaszban fejfájás, fülzúgás és átmeneti halláscsökkenés A beszéd akusztikai energiája a 100-6000 Hz frekvencia
tapasztalható. Az átmeneti halláscsökkenés a zajbehatás elmúltával tartományban, ezen belül is legnagyobb arányban a 300-3000 Hz
fokozatosan csökken,majd elmúlik. tartományban helyezkedik el. A zaj beszédérthetőséget zavaró hatása annál
A második szakaszban, amennyiben a zajbehatások állandósulnak, erősebben jelentkezik, minél jobban lefedi a zavaró zaj
illetve megismétlődnek, az átmeneti halláscsökkenés maradandó frekvenciatartománya a beszéd frekvenciatartományát. A különféle
halláscsökkenéssé alakul át. Mivel a maradandó halláscsökkenés először a környezeti zajok megnehezíthetik fontos és szükséges hangok, jelzések
már említett 4000-6000 Hz közötti frekvenciatartományban következik be, a (telefoncsengés, ébresztőóra, tűzjelző, stb.) észlelését is.
mindennapi életben, a beszédértésben kezdetben nem jelentkeznek Arnikor nő a zavaró zaj hangnyomásszintje, a beszélő automatikusan
problémák. A kezdeti halláscsökkenést csak audiometriás vizsgálattal lehet felerősíti a hangját, ez további megterhelést jelent számára. Csendes
kimutatni. körülrnények esetében a beszéd hangnyomásszintje 1 m-es távolságban 45
A harmadik szakaszban a hallásküszöbtovább emelkedik, ekkor már és 50 dBA közötti, amíg a kiabálás 30.dBA értékkel is nagyobb lehet. Ezek
a beszédértés szempontjából fontos frekvenciatartományokra is kiterjed, és természetesen csak átlagértékek, a hangnyomásszint értékek az egyéntől,
az egyénnek mindennapi élete során komoly problémákat okoz. valamint a külső körülményektől függnek. Szabadban a beszéd
Az egyén szempontjából a halláskárosodás legjelentősebb hangnyomásszintje megközelítően6 dB-lel csökken a beszélő és a hallgató
következménye a beszédértés képességének sérülése vagy hiánya. Már kis közötti távolság megkétszereződésével.
mértékű halláscsökkenés (10 dB a 2000 és 4000 Hz frekvencia A fent említett tényezőkön kívül a beszédérthetőség szempontjából
tartományban) is zavart okoz a beszédértésben. Amennyiben a meghatározóak a helyiség (terem) akusztikai jellemzői. Amennyiben a
halláscsökkenés eléri a 30 'dB-t (2000-4000 Hz tartományban) jelentős helyiség utózengési ideje (az az időtartam, amely alatt a hangforrás
hátrány jelentkezik a beszédértésben, illetve akapcsolatteremtésben. elnémulása után a határolt vagy részben határolt térben elhaló hang
beszédérthetőség
intenzitás szintje 60 dB-lel csökken) 1 s-nál nagyobb, a
14 15
jelentősen. romlik. A hosszú utózengési idő, erős háttérzajjal együtt Vizsgálatokszerint ajó alvás feltétele, hogy azajszint folyamatosan
természetesen tovább rontja a beszédérthetőséget. ne haladja meg a 30 dB (LAeq) értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a
A WHOjelentése szerint olyan teremben, helyiségben, ahol a beszéd maximális érték ne haladja meg a 45 dB (LAmaJ szintet. Kutatások
megértése fontos, 45-50 dBA hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj eredményei arra is rámutatnak, hogy az alvási periódus első felében
ne haladja meg a 35 dBA-t. Ez nem csak a beszéd megértése bekövetkező eseményekre érzékenyebbekazemberek.
szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt
hangú beszéd hosszútávon nagyon fárasztó.
2.1.4A zaj élettani hatásai
2.1.3 A zaj hatása az alvásra Laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint munkahelyi zajnak kitett ,
munkásokra, valamint zajos környezetben élő emberekre maradandó vagy
A környezeti zaj leggyakrabban az alvást zavarja. Köztudott, hogya átmeneti élettani hatást gyakorolhat a zaj. A zajt környezeti stresszorként
zavartalan alvás egyik előfeltétele az emberi szervezet egészséges tartják számon. A vegetatív és hormonális szabályozásban zaj hatására
működésének. A zaj alvásra gyakorolt hatását elsősorban mesterséges, bekövetkező változások érszűkületetokozhatnak, valamint megemelhetik a
laboratóriumi körülmények között vizsgálták. vérnyomást és a pulzusszámot. Hosszan tartó behatás, illetve magas
A zaj .elsődleges hatásai miatt nehezen alszunk el, gyakran hangnyomásszint esetén maradandó károsodás alakulhat ki: magas
felébredünk, valamint az alvás szakaszai megbomlanak. Vérnyomás- és vérnyomásszint, helyi vérszegénység (ischaemia). Az elszenvedett
pulzusemelkedést. szabálytalan szívműködést és más fiziológiai hatásokat hatásokat elsősorban az egyén tulajdonságai, életvitele, valamint a
isfeljegyeztek az elsődleges hatások között. környezeti viszonyok határozzákmeg.
A zaj másodlagos hatása: a fáradtság, kimerültség, rossz hangulat Átmeneti zajhatás nem vált ki maradandó élettani hatást, a zaj
és közérzet, valamint a teljesitőképesséq csökkenése az éjszakát (a megszűnése után a szervezet eredeti állapotára visszaáll. Bizonyos idejű
pihenési időszakot) követő naponjelentkezik. zajhatást követően hormonális és érrendszeri reakciók jelentkezhetnek:
. Természetesen, mint azt az előző fejezetben is láthattuk, a zavarás vérnyomásban és pulzusszámban bekövetkező változások, a vér
nagymértékben függ a zaj tulajdonságaitól, impulzusjellegétől, viszkozitásának megváltozása, a szervezet Mg/Ca arányának eltolódása és
információtartalmától;.fennállásának időtartamától, továbbá az egyéntől, a hormonszintek (adrenalin,noradrenalin,kortizon) megváltozása.
fáradtsági állapotától, szervezetének adottságaitól, valamint korától. Egyes A munkahelyi ésa környezeti zaj lehetséges hatásai közül elsősorban
tanulmányok szerint a nők és az idősek érzékenyebbék a zajra. A hirtelen a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos összefüggéseket
hangnyomásszint-növekedések, az impulzusszerű zajok zavaróbbak, a kutatják. Statisztikailag kimutatható, h~gy hosszú időn (5-30 év) keresztül
kevés információttartalmazó zajok kevésbé befolyásolják az alvást.
16 17
