Table Of ContentTARTALOMJEGYZÉK
1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI 2
2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT 10 KIEMELT PRIORITÁSA 4
3. AZ ÚJ KAP FELÉPÍTÉSE, FINANSZÍROZÁSA 6
4. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉRES FORRÁSOK) 8
4.1. Az Alaptámogatások 9
4.2. A „Zöld komponens” (greening) 10
4.3. Az „Ak(cid:417) v termelő” defi níciója 10
4.4. A tagországok eltérő támogato(cid:425) sági szintjének közelítése 11
4.5. A kifi zetések felső határának bevezetése (capping) 12
4.6. A fi atal gazdák támogatása 13
4.7. A termeléshez kötö(cid:425) támogatások 13
4.8. A kedvezőtlen ado(cid:425) ságú területek (KAT) kiegészítő támogatása 13
4.9. A kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) 13
4.10. A kisgazdaságok egyszerűsíte(cid:425) támogatási programja 14
5. EGYSÉGES PIACSZABÁLYOZÁS (SINGLE CMO) 15
5.1. Piaci zavarok elleni beavatkozási eszközök 15
5.2. Válságalapok, biztonsági háló 15
5.3. Termelői csoportok elismerése és támogatása 15
6. II. PILLÉR: VIDÉKFEJLESZTÉS 16
6.1. A vidékfejlesztés 6 EU-s prioritása 16
6.2. A vidékfejlesztési források felosztása a tagállamok közö(cid:425) 17
6.3. Intézkedéscsoportok a 2. pillérben 18
A KORMÁNY KEDVEZMÉNYES AGRÁRHITEL(cid:883)PROGRAMJAI 19
dr. Fazekas Sándor Poprády Géza
vidékfejlesztési a Magyar Agrárkamara
miniszter miniszteri biztosa
Tisztelt Gazdálkodó!
Mintegy félévszázados múltra tekint vissza a Közös Agrárpoli(cid:415) ka (KAP) Európában. Ha megszűnne az együ(cid:425) működés, kárt szenvedne a
hazai mezőgazdaság versenyképessége, hiszen jóval több támogatást kapunk annál, mint amennyit mi fi zetünk a közös alapba.
Az Európai Unióban 2014-től új, hétéves költségvetési időszak kezdődik, amelynek tervezésénél a tagállamok és az uniós intézmények
meghatározzák a rendelkezésre álló források elosztását. Az Európai Bizo(cid:425) ság múlt ősszel hozta először nyilvánosságra az új KAP-ról szóló
részletes javaslatát.
A jövőbeni Közös Agrárpoli(cid:415) kának a támogatási rendszereket és a piaci biztonsági intézkedéseket illető szerkezetátalakító javaslatai a
fokozo(cid:425) versenyképességet, a fenntarthatóságot és a nagyobb hatékonyságot kívánják elérni.
A tervek szerint a jövőben a kistermelők egyszerűsíte(cid:425) rendszerben juthatnak a közvetlen támogatásokhoz. Ösztönözni kívánják a fi atal
agrártermelőket. Hangsúlyos szerepet kap a Közös Agrárpoli(cid:415) ka 2014-2020 közö(cid:427) időszakában a „zöld” elem. A közvetlen kifi zetések
harminc százaléka kötődik hozzá. A zöldítéssel járó többle(cid:425) ámogatást környezetvédelmi teljesítményekhez fogják kötni. A termelőknek
fokozo(cid:425) erőfeszítéseket kell tenniük a lehetséges maximális támogatás elnyeréséhez. Az európai uniós poli(cid:415) kán belül a KAP megfelelő
kialakítása kiemelt nemze(cid:415) érdekünk.
Lé(cid:414) ontosságú, hogy az új KAP-ban mennyire tudnak érvényt szerezni az új tagország ok, ezen belül Magyarország érdekeinek.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Agrárkamara kiadványának az a célja, hogy a hazai gazdálkodók részére összefoglalja a ja-
vaslat lényegét. Ezzel is hozzájárulva a változások megértéséhez és a felkészüléshez. Határozo(cid:425) szándékunk, hogy kiindulópontot nyújt-
sunk az Önök véleményének kialakításához, hiszen a jogalkotási javaslatcsomag érdemi vitája még csak nemrég kezdődö(cid:425) el, és abban
Magyarország is ak(cid:417) van részt vesz.
Magyarország az Európai Unióban látja biztosíto(cid:425) nak a mezőgazdaság és a környezetvédelem megnyugtató jövőjét, hiszen a globalizációs
kihívások megkívánják az egységes, közösségi szintű fellépést. Őszintén reméljük, hogy kiadványunkkal hozzá tudunk járulni a hazai gaz-
dálkodók naprakész tájékozo(cid:425) ságához, ezen keresztül vállalkozásaik versenyképességéhez, fejlődéséhez.
Budapest, 2012. június 22.
dr. Fazekas Sándor Poprády Géza
1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI
Az Európai Unió Közös Agrárpoli(cid:415) kája (KAP) alapvetően befolyá- javaslatát a 2014-2020 közö(cid:427) ciklusra. Kétségtelen sikerként
solja a tagországokban folyó mezőgazdasági termelés verseny- könyvelhető el, hogy a nehézségek ellenére úgy tűnik: lényegesen
képességét, jövedelmezőségét. A KAP-ot alkotó intézkedés- és nem csökken az agrárszektor támogato(cid:425) sága, vagyis az európai
szabályrendszer-csomagot - a támogatások alapját képező költ- termelők a következő 7 évben is egy erős Közös Agrárpoli(cid:415) ka
ségvetéssel együ(cid:425) - 7 éves periódusokra rögzí(cid:415) k. Fundamentális égisze ala(cid:425) működhetnek.
változtatásokra - a kiszámíthatóság követelménye mia(cid:425) – álta-
lában csak az újabb ciklusok indulásakor van lehetőség. Az EU A DG Agrinak ugyanakkor csak számos komoly kompromisz-
bonyolult érdekegyeztető mechanizmusa mia(cid:425) már évekkel az szum árán sikerült megvédenie az erős KAP-ot. A viták során a
aktuális KAP periódus lejárta elő(cid:425) megindul a következő 7 éves jelenlegi támogatási szint fenntartása melle(cid:427) egyik legerősebb
rendszer kialakítását célzó munka, amelynek felelőse az Európai érv az volt, hogy az agrártermelés az élelmiszerek előállítása
Bizo(cid:425) ság Agrár Igazgatósága (az ún. „DG Agri”, amely az EU kö- melle(cid:425) számos környezetvédelmi szolgáltatást is nyújt a tár-
zös „mezőgazdasági minisztériumának” tekinthető). A jelenlegi, sadalomnak: hozzájárul a globális klímaváltozás elleni harchoz,
2007-2013-as KAP-ciklust felváltó, 2014-2020 közö(cid:427) agrárpoli(cid:415) ka segít megőrizni a vidéki területek ökológiai változatosságát, az
fő irányvonalairól is már évekkel ezelő(cid:425) elkezdődtek az egyezte- élhető, (cid:415) szta környezet fenntartását. Az így megtermelt közjavakat
tések az EU döntéshozó szervein belül a tagországok közö(cid:425) . a társadalom minden tagja élvezi, így ezekért cserébe jogosan jár
többletkompenzáció a termelőknek.
Ennek során - az agráriummal szemben álló lobbiérdekek fokozódó
nyomása valamint a gazdasági válság mia(cid:425) - reálisan fenyegete(cid:425) Másrészt a klímaváltozás elleni küzdelem magának az agrárszek-
az európai agrártermelés jelenlegi szubvenciós szintjének lebon- tornak is elemi érdeke, hiszen a globális felmelegedés Európa me-
tása, a Közös Agrárpoli(cid:415) ka jelentős leépítése is. zőgazdaságának lé(cid:414) eltételeit is rendkívül súlyosan fenyege(cid:415) :
A DG Agri 2011. októberében hozta nyilvánosságra a végül zöld
utat kapo(cid:425) forgatókönyv alapján kidolgozo(cid:425) részletes jogalkotási
2
A Bizo(cid:425) ság szabályozási javaslatában ezért rendkívül hangsú- intézkedések részleteinek kidolgozására ill. a végrehajtási rende-
lyosan szerepel az agrártámogatások ún. „zöldítése” (angolul: letek elfogadására 2013 végéig van lehetőség, hogy 2014. január
„greening”), azaz a szubvenciókra való jogosultságot a már eddig 1-jével életbe léphessen a Közös Agrárpoli(cid:415) ka reformja.
is szigorú előírások betartásán túl további ökológiai teljesítmé-
nyekhez fogják kötni a gazdák számára (részletesebben ld. a 4.2.
fejezet ala(cid:425) ). Ez azt jelen(cid:415) , hogy a termelőknek a jövőben fokozo(cid:425)
környezetvédelmi erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy az
eddig alanyi jogon járó támogatásokhoz hozzájussanak.
A tervezetet a „zöldítés” mia(cid:425) (de más pontok mia(cid:425) is) azonnal
heves kri(cid:415) kák érték a tagországok és a termelői érdekképviseletek
részéről egyaránt, és kezdetét ve(cid:425) e az EU-s törvényhozási alku-
folyamat, amely várhatóan legalább másfél évig zajlik majd.
A Bizo(cid:425) ság javaslata végleges törvényként csak a jogi procedúrába
bevont 3 fél: az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Euró-
pai Bizo(cid:425) ság együ(cid:425) es rábólintása után léphet hatályba. Az alkura
a tagországok kormányai, a különböző európai lobbicsoportok
és érdekképviseletek egyaránt igyekeznek folyamatos befolyást
gyakorolni. A megegyezés tető alá hozása op(cid:415) mális esetben
2012 végére, legkésőbb 2013 közepére várható. A különböző
3
2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT 10 KIEMELT PRIORITÁSA
Az Európai Bizo(cid:425) ság által 2011. október 12-én előterjeszte(cid:425) 2. A TÁMOGATÁSI RENDSZER EGYSZERŰBBÉ
reformtervezet deklarált célja, hogy valamennyi térségben nö- ÉS ÁTLÁTHATÓBBÁ TÉTELE
velje a mezőgazdaság versenyképességét, fenntarthatóságát A gazdák adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a
és helyi kötődését, minden európai polgárnak egészséges és jó Bizo(cid:425) ság egyszerűsíteni kívánja a KAP több mechanizmusát,
minőségű élelmezést biztosítson, emelle(cid:425) óvja a környezetet, így különösen az ún. kölcsönös megfeleltetési rendszert (az
fejlessze a vidéki területeket, hozzájárulva az Európa 2020 stra- agrártermelés egységes környeze(cid:415) követelményeire vonatkozó
tégia sikeréhez. szabályok), az ellenőrzési rendszereket valamint a kisterme-
lőkre vonatkozó előírásokat is (részletesebben ld. a 4.9 és
4.10. pontok ala(cid:425) ).
3. AZ ALAPTÁMOGATÁSOK „ZÖLDÍTÉSE”, A MEZŐGAZDASÁG
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA
Az agrárágazat ökológiai fenntarthatóságának növelése és a
termelők környeze(cid:415) tudatosságának ösztönzése érdekében
a Bizo(cid:425) ság azt szorgalmazza, hogy a közvetlen kifi zetések
30 %-át kössék a természe(cid:415) erőforrások megóvását szolgáló
tevékenységekhez; ide tartozik pl. a növénytermesztés
diverzifi kálása, az állandó legelőterületek fenntartása, az
ökológiai tartalékok megóvása (részletesebben ld. a 4.2. pont
ala(cid:425) ).
4. REAGÁLÓKÉPES PIACI VÁLSÁGKEZELÉS
ÉS BIZTONSÁGI HÁLÓ
A gyakori áringadozások és a váratlanul fellépő piaci krízishely-
zetek nagy károkat okoznak a termelőknek. Az elmúlt évek
tapasztalatai megmuta(cid:425) ák, hogy az EU a jelenlegi eszközeivel
nem képes sem megelőzni, sem időben kezelni ezeket a válsá-
gokat. A Bizo(cid:425) ság hatékonyabb és reagálóképesebb biztonsági
A tervezet az alábbi 10 prioritásnak igyekszik kiemelten megfe- hálókat kíván bevezetni a válságokra legérzékenyebb ágazatok
lelni (amelyek részben a mostani rendszert ért kri(cid:415) kákra ado(cid:425) esetében, és elő kívánja mozdítani új biztosítási konstrukciók
válaszokként is értelmezhetők): és kockáza(cid:415) alapok létrehozását (részletesebben ld. az 5.1.-
5.2. és 6.3. pontok ala(cid:425) ).
1. A JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOK IGAZSÁGOSABB
ÉS HATÉKONYABB ELOSZTÁSA
A cél az, hogy a támogatásokhoz csak a valóban ak(cid:417) van termelő
gazdálkodók juthassanak hozzá, valamint hogy korlátozzák a
forrásokból aránytalanul nagy részesedést kihasítók kifi zeté-
seit. Ide tartozik továbbá az egyes tagállamok (és országon
belüli régiók) átlagos támogato(cid:425) sági szintjének közelítésére
vonatkozó törekvés is (részletesebben ld. a 4.3, 4.4. és 4.5.
pontok ala(cid:425) ).
4
5. A TERMELŐK ALKUPOZÍCIÓJÁNAK JAVÍTÁSA fejlesztésére és a helyi beruházási kezdeményezések ösztönzé-
AZ ÉLELMISZERLÁNCON BELÜL sére. Megerősí(cid:415) k a LEADER program helyi szintű intézkedéseit
Az élelmiszerlánc kiindulópontját alkotó mezőgazdaság a fel- is (részletesebben ld. a 6. fejezetben).
dolgozóipar és az élelmiszer-kereskedelem koncentráltságához
képest aránytalanul szé(cid:425) agolt és gyengén szerveze(cid:425) . Az ag- 9. A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TÉRSÉGEK
rártermelők pozíciójának megerősítése érdekében a Bizo(cid:425) ság FOKOZOTT VÉDELME
szorgalmazza a termelői csoportosulások és az ún. ágaza(cid:415) A vidéki termőterületek elnéptelenedésének elkerülése érde-
szakmaközi szervezetek támogatását, valamint a termelők és kében a Bizo(cid:425) ság lehetőséget ad a tagállamoknak a kedve-
a fogyasztók közö(cid:427) rövid (kevesebb közve(cid:417) tőt tartalmazó) zőtlen természe(cid:415) ado(cid:425) ságú területeken (KAT) tevékenykedő
értékesítési csatornák kialakítását (részletesebben ld. az 5.3. termelők fokozo(cid:425) támogatására: az 1. és a 2. pillér ala(cid:425) egy-
és a 6.3. pontok ala(cid:425) ). aránt találhatók erre támogatási források (részletesebben ld.
a 4.8. és 6.3. pontok ala(cid:425) ).
10. AZ AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉSEK
ÖSZTÖNZÉSE
A Bizo(cid:425) ság ösztönözni kívánja az országos, regionális és helyi
szintű agrár-környezetvédelmi kezdeményezéseket, ezért azt
javasolja, hogy a vidékfejlesztési poli(cid:415) ka 6 prioritása közül ke(cid:425) ő
szorosan kapcsolódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez,
az ökoszisztémák védelméhez és az erőforrások hatékonyabb
6. A FIATAL GAZDÁK INTEGRÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA felhasználásához (részletesebben ld. a 6.1. pont ala(cid:425) ).
Az agrártermelők kétharmada 55 évnél idősebb Európában.
A Bizo(cid:425) ság ösztönözni kívánja a fi atal nemzedékeknek az
ágazatba való belépését, amely nélkül veszélybe kerülhetne
az európai mezőgazdaság további fejlődése (részletesebben
ld. a 4.6. pont ala(cid:425) ).
7. A MEZŐGAZDASÁG TUDÁS ALAPÚ FEJLŐDÉSÉNEK
FELGYORSÍTÁSA
Az agrárszektor versenyképességének fejlesztése érdekében a
Bizo(cid:425) ság meg kívánja kétszerezni az agrárkutatás és innováció
költségvetését. Emelle(cid:425) gondoskodni kíván arról, hogy a való-
ban gyakorla(cid:415) jelentőséggel bíró kutatási projektek nyerjenek
támogatást, és ezek eredményei rövid idő ala(cid:425) átkerüljenek a
gyakorlatba. Támogatni kívánja a tudásátadás és a termelőknek
nyújto(cid:425) tanácsadás előmozdítását is (részletesebben ld. a 6.1.
és 6.3. pontok ala(cid:425) ).
8. A VIDÉKI MUNKAHELYTEREMTÉS
ÉS A HELYI VÁLLALKOZÁSOK SERKENTÉSE
A foglalkoztato(cid:425) ság előmozdítása érdekében a Bizo(cid:425) ság in-
tézkedéscsomagot terjeszt elő a vidéki térségek gazdaságának
5
3. AZ ÚJ KAP FELÉPÍTÉSE, FINANSZÍROZÁSA
A Bizo(cid:425) ság javaslata továbbra is a KAP 2 pilléres szerkezetének %-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös kötelező
fenntartását irányozza elő, miközben a költségvetési források ösz- intézkedésekre kell szánni.
szegét mindkét pillér esetében a 2013. évi szinten befagyasztja. Ez
azt jelen(cid:415) , hogy a következő 7 éves periódusban nominálértéken A vidékfejlesztést más uniós, megoszto(cid:425) irányítású alapokkal
változatlan marad, reálértéken viszont fokozatosan csökkenni együ(cid:425) egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt foglalni,
fog az agrárszektor támogato(cid:425) sági szintje. amelyre eredményorientáltabb és egyértelműbb feltételek vo-
A javaslat szerint a közvetlen kifi zetéseknek a fenntartható ter- natkoznak.
melés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében azok 30
6
2014-2020 közö(cid:425) összesen közel 317 milliárd euró jutna az első Fontos hangsúlyozni, hogy az EU-nak még nincs végleges, jóvá-
pilléres támogatásokra, 101 milliárd a vidékfejlesztésre, amit hagyo(cid:425) költségvetése a 2014-2020-as időszakra, ezért annak
különböző további, költségvetésen kívüli források még 17 milliárd elfogadásáig a pénzügyi kereteket és azok felosztását nem te-
euróval egészítenének ki: kinthetjük véglegesnek.
A Bizo(cid:425) ság által előirányzo(cid:425) számok alapján a 2020-as év agrár-
költségvetése a következőképpen alakulna a mostani periódus
utolsó évéhez képest:
7
4. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉRES FORRÁSOK)
A javaslat szerint 2014-től az 1. pilléres forrásokból kiosztható Az európai mezőgazdaság generációváltásának elősegítésére
támogatások rendszere egyrészt egységesen kötelező, másrészt további kötelező elem lesz a fi atal gazdálkodók kiegészítő tá-
a tagállamok döntésétől függő önkéntes elemekből fog állni. mogatási konstrukciója, maximum a terület alapú közvetlen
kifi zetések 25 %-áig (ld. 4.6. pont).
Ez alól kivételt képeznek a kistermelők, akik egy e(cid:425) ől eltérő,
leegyszerűsíte(cid:425) rendszerben igényelhe(cid:415) k a kifi zetéseket. ÖNKÉNTES TÁMOGATÁSOK
A tagállamok - döntésük alapján - első pilléres forrásaik 5-10
KÖTELEZŐ TÁMOGATÁSOK %-áig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthatnak
A jövőben a kötelező támogatások legjelentősebb tétele a tagál- olyan mezőgazdasági tevékenységek ösztönzésére, amelyek
lamok első pilléres forrásainak 40-70 %-át felölelő ún. alaptámo- agrárszektorukban kiemelt gazdasági, környezetvédelmi vagy
gatás lesz. E termeléstől függetleníte(cid:425) , terület alapú támogatást szociális fontossággal bírnak (ld. 4.8. pont). Ez váltaná fel a nálunk
újonnan meghatározo(cid:425) jogosultságok ak(cid:415) válásával lehet majd jelenleg a TOP-UP-ban lévő támogatásokat, amelyek 2013-ig
lehívni (ld. 4.1.pont). megszűnnek.
Szintén minden tagállamban kötelező lesz az ún „zöld” támo- A közvetlen források további legfeljebb 5 %-ából önkéntes alapon
gatási komponens, amelyre az első pilléres források 30 %-át külön támogatás nyújtható a kedvezőtlen természe(cid:415) ado(cid:425) ságú
kell elkülöníteni. Ehhez a támogatási elemhez kizárólag akkor területeken (KAT) gazdálkodóknak. Ez a szubvenció a vidékfej-
juthatnak a gazdálkodók, ha vállalják bizonyos megemelt öko- lesztési pillérből erre a célra elkülöníthető támogatás (ld. a 6.3.
lógiai-fenntarthatósági követelmények teljesítését a termelési pont ala(cid:425) ) kiegészítése.
gyakorlatukban (ld. 4.2. pont).
8
Description:aktuális KAP periódus lejárta elő megindul a következő 7 éves rendszer „greening”), azaz a szubvenciókra való jogosultságota már eddig is szigorú