Vadvirágok - Képes ismertető Északnyugat-, Nyugat, és Közép-Európa több mint 500 növényfajáról

320 Pages·1996·59.509 MB·Hungarian

by  Rose, Francis, Grey-Wilson, Christopher, Molnár, Katalin, Fletcher, Neil

HATÁROZÓ KÉZIKÖNYVEK
VAD
✓
Képes ismertető Északnyugat-, Nyugat-,
és Közép-Európa több mint
500 növényfajáról
Mezei
gólyaorr
Erdei sargaarvacsalan
-/• Vetési müge
Sötétlila őszirózsa
Christopher Grey-Wilson
Erdei mályva

1
HATÁROZÓ KÉZIKÖNYVEK
VADVIRÁGOK
C G -W
hristopher rey ilson
Fényképezte
Neil Fletcher
Szakértő
Francis Rose
FAN€M
T
artalom
A DORLING KINDERSLEY BOOK —$—
Fontos megjegyzések Bevezetés•6
A könyv elkészítésénél Európa és hazánk nő vény takarója 6
megfelelő körültekintéssel jártunk el. Hogyan használjuk a könyvet? 9
A védett fajok képanyaga kerti példányokról Életciklus 10
készült, vagy olyan eljárással, amelynek során A növények szervei 12
a növények nem károsodtak.
Növekedési formák 14
A növények rendszerezése
A levél 15
Tutin, Heywood, Burges Flóra Europaea c.
A virág 16
munkáját (1964-80.) követi.
A termés 18
Élőhelyek 20
A magyar fajnevek
Priszter Szaniszló: Növényneveink Felfedezés és megfigyelés 24
(Mezőgazdasági Kiadó 1986) és Simon Tibor: Határozókulcs 25
A magyarországi flóra edényes határozója
(Tankönyvkiadó 1992) c. könyvekből
származnak. A hiányzó neveket
Szerdahelyi Tibor adta.
A mű eredeti címe: Eyewitness Handbooks -
Wild Flowers of Britain and Northwest Europe
Copyright © 1994 Dorling Kindersley Limited,
London • Text Copyright © 1994
by Christopher Grey-Wilson
Fordító: dr. Molnár Katalin
Lektor: dr. Szerdahelyi Tibor Kétszikűek • 34
Felelős szerkesztő: dr. Szilasi Mária
Műszaki szerkesztő: Érdi Júlia Kenderfélék 34
Csalánfélék 34
Hungárián translation © Panem Kft. és Fakínfélék 35
Grafo Kft., 1996 Farkasalmafélék 35
Keserűfűfélék 36
A kiadásért felel a Panem Kft. ügyvezetője Libatopfélék 40
Budapest, 1996 Kristályvirágfélék 45
Postacím: 1385 Budapest, Pf. 809 Porcsinfélék 46
Szegfűfélék 46
ISSN 1217-5641
Tündérrózsafélék 57
ISBN 963 545 109 1
Boglárkafélék 58
Borbolyafélék 68
Minden jog fenntartva.
Mákfélék 69
Jelen könyvet, illetve annak részeit
tilos reprodukálni, adatrögzítő Füstikefélék 71
rendszerben tárolni, bármilyen formában Keresztesvirágúak 73
vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti Rezedafélék 92
úton vagy más módon - közölni Harmatfűfélék 93
a kiadó engedélye nélkül. Varjúhájfélék 93
Kőtörőfűfélék 96 Ajakosok 796
Fehérmájvirág- Csucsorfélék 214
félék 98 Tátogatófélék 276
Rózsafélék 98 Vajvirágfélék 232
Pillangósvirágúak 107 Rencefélék 233
Útifűfélék 233
Madársóskafélék 125
Gólyaorrfélék 126 Pézsmaboglárfélék 235
Lenfélék 130 Loncfélék 235
Kutyatejfélék 132 Macskagyökérfélék 236
Pacsirtafűfélék 135 Mácsonyafélék 238
Nebáncsvirágfélék 135 Harangvirágfélék 241
Mályvafélék 137 Fészekvirágzatúak 244
Boroszlánfélék 140
Orbáncfűfélék 141 Egyszikűek • 277
Ibolyafélék 143
Hídőrfélék 277
Szuharfélék 146
Virágkákafélék 278
Tökfélék 146
Békatutajfélék 279
Füzényfélék 147
Vízifüzérfélék 279
Ligetszépefélék 147
Békaszőlőfélék 280
Aráliafélék 750
Liliomfélék 280
Emyősök 750
Amarilliszfélék 297
Körtikefélék 164
lamszgyökérfélék 293
Hangafélék 164
Nősziromfélék 294
Kankalinfélék 769
Békabuzogányfélék 296
Kékgyökérfélék 173
Kontyvirágfélék 297
Tárnicsfélék 174
Gyékényfélék 297
Vidrafűfélék 178
Kosborfélék 298
Meténgfélék 779
Selyemkórófélék 779
Buzérfélék 180 KISLEXIKON 308
Csatavirágfélék 184 LATIN NÉVMUTATÓ 310
Szulákfélék 184 MAGYAR NÉVMUTATÓ 315
Érdeslevelűek 187
Vasfűfélék 796
6 • BEVEZETÉS
E
urópa és hazánk növénytakarója
Európa területét az eltérő éghajlati feltételek, domborzati viszonyok és talajtípusok
következtében változatos, sokszínű növénytakaró borítja. Az egyes
élőhelyeket benépesítő növény társulások vizsgálata fontos tájékoztatást
nyújt az adott terület környezeti állapotáról.
A Földön, így Európában is, az éghajlati területére alapvetően három klímatípus
övéknek megfelelően, a szélességi jellemző. Az óceáni (atlanti) és a nedves
körökkel párhuzamosan jellegzetes növényzektio ntinentális éghajlat a lombhullató erdők, míg
övék húzódnak, amelyek az éghajlati eltérések a hidegebb, boreális klíma az örökzöld,
következtében zónákra tagolódnak. Az ilyen tűlevelű erdők kialakulásának kedvez. Észak-
zonális növénytársulások híven tükrözik Európában, a sarkkör közelében már
az adott terület éghajlati viszonyait. sarkvidéki, arktikus éghajlat uralkodik, ahol
Északnyugat-, Nyugat- és Közép-Európa a tajgát a fátlan tundra váltja fel.
Éghajlati övék
Északnyugat-Európa területének
□ 500 ni BOREÁLIS
felett ARKTIKUS éghajlatát alapvetően három
■ 1000 m klímatípus alakítja. A napsütéses
felett órák száma, a hőmérsékleti és
csapadékviszonyok mellett
a domborzat alakulása is fontos
a növénytakaró szerkezetének
-
alakításában.
Izland
Boreális és arktikus
A tél hosszú és hideg,
a hőmérséklet sokszor süllyed
fagypont alá, gyakran havazik.
Farö-
szigetek A rövid és hűvös nyáron
a nappalok jóval hosszabbak
Shetland-
w szigetek az éjszakáknál.
Óceáni
f % i Skócia
£szak- Dánia Az óceán hőmérséklet-kiegyenlítő
Irország. hatásának köszönhetően a tél
Z É P - enyhe, a nyár mérsékelten meleg.
Ó P A 1 Egész évben sok a csapadék,
frország Wales (Angüa amely legtöbbször eső, ritkábban
hó formájában érkezik. Európa
atlanti partvidékére jellemző
ÓCEÁNI klímatípus.
Magyar­ Közép-európai
ország
Nedves kontinentális éghajlat,
amelyre az atlantinál nagyobb
hőingás jellemző. A tél hidegebb,
a nyár melegebb és meglehetősen
száraz.
BEVEZETÉS•7
Egy-egy növényzeti zónán belül, a domborzati vi­
szonyok következtében extrazonális társulások is
kialakulhatnak. A magashegységek alhavasi és ha­
vasi övének növényzete sok szempontból hasonlít
a tajga, illetve a tundra élővilágára. Az intrazonális
társulások különleges környezeti körülmények, el­
sősorban a szélsőséges talaj viszonyok mellett je­
lennek meg. Ilyenek többek között a szikesek, a
vízpartok és a tőzegmohalápok életközösségei.
Hazánk területét, a Kárpát-medencét sajátos
klímahatások jellemzik. A nyugati országrész­
ben és középhegységeinkben a közép-európai,
nedves kontinentális éghajlat az uralkodó, míg
az Alpokalján gyenge atlanti hatások érvénye­
sülnek. A Balatontól délre, különösen a Me­
csekben már a Földközi-tenger vidékére jellem­
ző, mediterrán klíma is érezteti jelenlétét. Ezzel
szemben a keleti országrészben a szélsőséges,
száraz kontinentális klíma válik meghatározóvá.
A sokféle éghajlati hatás megmutatkozik a nö­
Nedves rét
vénytakaró szerkezetében is, hiszen hazánk terü­
Az üde rétek színpompás virágai nektárral
letén húzódik két nagy növényzeti öv: a mérsé­
csalogatják a rovarokat.
kelt övi lomberdők és a füves puszták (sztyep)
határvonala. A Dunántúlra és középhegysége­
inkre üde gyertyános-tölgyesek és bükkösök jel­ A könyvben bemutatott fajok jelentős hányada
lemzők, a fenyvesek csak kis területeket foglal­ hazánk flórájára is jellemző - elsősorban a Du­
nak el. A szárazabb területeken tölgyesek és fü­ nántúlra és az Északi-középhegységre -, de a ten­
ves puszták alakultak ki. Ily módon a nyugati és gerparti és magashegységi fajok hiányoznak.
keleti országrész zonális növénytakarójának faj­ A társulástípus és az élőhely (l. 20-23. old.) isme­
összetétele sokban különbözik egymástól. rete fontos szempont a növények azonosításában.
VlRÁGOSKERT
A kertekben,
magról ültetett
vadvirágok segítenek
megőrizni és fenntartani
az adott területre
jellemző
fajokat.
8•BEVEZETÉS
A NÖVÉNYEK ORSZÁGA
A szakemberek többsége által törzsébe tartoznak. A törzsön belül további
elfogadott rendszerekben a Föld élőlényeit rendszertani csoportokat: osztályokat,
öt nagy csoportba: országba sorolják, rendeket, családokat különítünk el.
melyek közül az egyik a növények országa. A zárvatermők törzsébe tartozó növényeket
Az országok további, kisebb rendszertani két osztályba: a kétszikűek vagy
egységekre tagolódnak. A növények az egyszikűek közé soroljuk. A könyvben
országán belül tíz törzset különböztetünk szereplő fajokat is eszerint osztottuk két
meg. A könyvben bemutatott virágos alapvető csoportra. A határozás következő
növények mindegyike a zárvatermők lépése rendszerint a család azonosítása, ezt
törzsének (Angiospermatophyta) tagja. követi a nemzetség, majd végül a faj
Más hajtásos növények, így például a fenyők meghatározása. A rendszertani csoportok
a nyitvatermők (Gymnospermatophyta), egymással való kapcsolatát szemlélteti
a páfrányok pedig a harasztok (Pteridophyta) az alábbi ábrán bemutatott családfa.
Családfa
Család RANUNCULACEAE
A család egy vagy
több, közös származású
nemzetségből áll.
A családnevet álló
betűtípus jelzi:
Ranunculaceae.
Nemzetség Ranunculus I Clematis
A nemzetségbe egy vagy
több rokon faj tartozik.
A nemzetség (genus)
nevét dőlt betűtípussal
írtuk, Ranunculus,
Clematis.
flammula ficaria vitaiba
Faj
A rendszerezés
alapegysége. Egymással
szaporodni képes egyedek
csoportja. A faj (species)
nevét dőlt betűtípus jelzi:
flammula, ficaria, vitaiba.
subsp. scotica
Alfaj
Változat
A fajon belül bizonyos subsp. flammula
A változat (varietas) a fajon,
tulajdonságokban eltérő
illetve az alfajon belüli
egyedek csoportja. Az alfaj
kisebb rendszertani egység.
(subspecies) nevét álló és
Nevét álló és dőlt betűtípus
dőlt betűtípussal jelöltük:
jelzi: var. montanus.
subsp. scotica.
BEVEZETES•9
Hogyan használjuk a könyvet?
A könyvben bemutatott növényeket két nagy elkülönítést az élőhelyre és a rokon fajokra
csoportra osztottuk, aszerint, hogy vonatkozó információk segítik. A fajok
a kétszikűek vagy az egyszikűek osztályába ismertetésénél címszóként szereplő köznapi
tartoznak-e. Mindkét fejezeten belül kisebb nevek Priszter Szaniszló: Növényneveink
rendszertani egységek, családok szerint (1986) és Simon Tibor: A magyarországi
csoportosítottuk a fajokat. A családok edényes flóra határozója (1992) c. munkáját
sorrendjének összeállításakor Tutin, Heywodd, követik. Az „egyéb nevek” alatt a köznyelvben
Burges: Flóra Europaea c. munkáját (1964—80) elterjedt magyar elnevezések és a gyakran
vettük alapul. Az egyes fajok részletes leírását használt tudományos nevek szerepelnek.
a növény jellemző részeiről készült, színes Az alábbi példa a fajok leírását ismertető
fényképek egészítik ki. A hasonló fajoktól való oldal szerkezetét mutatja be.
a faj
tudományos Harangvirágfélék —• a növénycsalád
neve -------- köznapi neve
Család caMPANULACEAE | Campanula rapunculoides a fejezet elején
a növénycsalád •
ntuedvoemányos / GKyéárenn syzőarösh vaagry kaopnasgz hvajitársúá, bgokros tövű leíar ófajájn ealks őé s név­
növény. Merev, karcsú szára rendszerint elágazó. adójának (szerző)
a faj köznapi • Sötétzöld, fogazott szélű levelei változatosak: rövidített vezeték­
neve a főállásúak szív alakúak, hosszú nyelűek, a felsők neve
tojásdadok, lándzsásak, ülők. A murvalevelek
levélszerűek, méretük a virágzat csúcsa felé fo-
a faj részletes •— —kozatosan csökken. Az ibolyakék. ritkán fehér,
leírása 20-30 mm hosszú, csengettyű alakú virágok alulról
fAel kfeelsék nenyyíl,n vakis saz akhaarcjlsóú ,c esélksezsekceimnypeádkő j ófvüzaél rrböevni.- pillás szélű a vadon élő
debbek a szirmoknál. Az 5 pártacimpa pillás szélű. növény hajtás­
A lecsüngő toktermés vékony hasadékkal nyílik. rendszerét
azok •--------------- • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi szemléltető
a területek, tájak kivételével. Hazánk üde erdeiben gyakori. habituskép
• ÉLŐHELY: Lomberdők, sövények, rétek.
ahol a bemutatott
Kertekben sokfelé ültetik.
faj őshonos vagy
meghonosodott
az ivar
visszahajló jele azokon
csészecimpák
az oldalakon,
ahol a porzós és
a termős virág
is szerepel
afaj 3 porzós (hím)
természetes
élőhelye magános 5
hiheszál termős (női)
elkeskenyedő füzér
felvétel
a virágról hőkölő -• az azonosításban
fontos szerepet
játszó jellegek
az alsó sor színe
az osztályt jelzi:
a kétszikűeket kék,
az egyszikűeket
Ételaklus Évelő Magasság ío_g0 cm Virágzási időszak Jún ^k, • sárga
a növény életformája: egyéves, • a vadon élő példányok
kétéves, évelő, félcserje, cserje testmagassága virágzási időszak