schultheisz emil orvostörténeti tanulmányai

680 Pages·2017·3.25 MB·English

SCHULTHEISZ EMIL
ORVOSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAI

Schultheisz Emil
orvostörténeti tanulmányai
II.
Emil Schultheisz
Collected papers on the history of medicine
Összeállította, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket szerkesztette:
Gazda István
Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet
Magyar Orvostörténelmi Társaság
Magyar Tudományos Akadémia Orvostörténeti Munkabizottsága
Budapest, 2018
Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 126.
Az összeállítás elkészítését támogatta
a Magyar Tudományos Akadémia
az Emberi Erőforrások Minisztériuma
és
a Semmelweis Egyetem
Szakszerkesztő:
Bodorné Sipos Ágnes
© Prof. dr. Schultheisz Emil jogutóda, 2018.
ISSN 1416–5368
Összkiadás: ISBN 978-615-5365-29-4
II. kötet: ISBN 978-615-5365-31-7
Nyomdai előkészítés: Tordas és Társa Kft.
Nyomdai munkák: Monobit Nyomda, Budapest
AZ II. KÖTET TARTALMA
A KÜLFÖLDI ÉS A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNY
KAPCSOLATTÖRTÉNETÉBŐL
Az európai és a magyarországi orvoslás kapcsolataiból ........................... 13
Fejezetek Albicus (1360–1427), Zsigmond király udvari orvosa
munkásságából ......................................................................................... 13
Későközépkori orvosi kéziratfragmentum – Albicus ........................ 13
Ein spätmittelalterliches medizinisches Handschriftenfragment ...... 20
Über die Werke des Albicus Ein Beitrag zur spätmittelalterlichen
medizinischen Handschriftenkunde .................................................. 28
Badehygiene und Geomedizin in den Werken des Albicus .............. 39
Beitrag zur Pestliteratur des Spätmittelalters .................................... 43
Die Ärzte des Kaisers Siegmund (1368–1437) aus dem Hause
Luxemburg. Ein Beitrag zur spätmittelalterlichen Medizin
in Ungarn ........................................................................................... 49
Bartholomaeus Squarcialupis de Plumbino (1416–1480), Raguza
tudós gyógyítója, Zsigmond király udvari orvosa ................................... 56
A physician-diplomat from the time of the renaissance:
Bartholomaeus de Plumbino (1416–1480)
(Co-author: Lajos Tardy) .................................................................. 56
Colcodei seu liber de peste des Bartholomaeus Squarcialupis
de Plumbino ...................................................................................... 69
Über das Antidotarium des Bartholomaeus Squarcialupis
de Plumbino ...................................................................................... 75
Vadianus (1484–1551), az orvos és humanista ........................................ 80
Vadianus in Ungarn Joachim von Watt, ein medizinischer
Humanist der Renaissance ................................................................ 83
Mediaeval universities in Hungary with special relations to Cracow ..... 88
A lengyel–magyar orvosi kapcsolatok a reneszánsz idején ..................... 94
Medici Italiani in Ungheria fino al 1512. (Testo italiano a cura
di Ludovico Tardy) ................................................................................... 97
Olasz orvosok Magyarországon a XVI. század végéig
(Társszerző: Tardy Lajos) ...................................................................... 103
Rotterdami Erasmus és magyar orvosa, Joannes Antoninus
Cassoviensis (szül. 1499) ....................................................................... 112
Der ungarische Arzt des Erasmus – Joannes Antoninus
Cassoviensis ........................................................................................... 117
Zsámboky (1531–1584) az orvos-humanista ......................................... 123
Johannes Sambucus (Zsámboky) (1531–1584) und seine deutschen
reunde ..................................................................................................... 133
Carolus Clusius Atrebatis (1526–1609) ................................................. 137
English–Hungarian medical relations in the XVI–XVII century.
The contacts of the two Dees and Sir Philip Sidney
with Hungarian physicians (Co-author: Lajos Tardy) ........................... 141
A két Dee és Magyarország ................................................................... 153
Georg Ernst Stahl (1659–1734) és magyar követői ............................... 159
Zur Geschichte der Pestinokulation im 18. Jahrhundert – Zugleich ein
Beitrag zur Geschichte der ungarisch–deutschen medizinischen
Beziehungen ........................................................................................... 163
Richard Bright (1789–1858), egy angol orvos Magyarországon .......... 187
Ausztria és Magyarország medicinájának történetéhez ......................... 190
Zur Geschichte der medizinischen Beziehungen zwischen
Österreich und Ungarn ........................................................................... 193
Der erste Lehrstuhl für Homöopathie in Europa ................................... 198
A grúz orvostörténelem múltja (Társszerző: Tardy Lajos) .................... 200
Az orosz–magyar orvosi kapcsolatok múltja
(Társszerző: Tardy Lajos) ...................................................................... 202
Az orvostörténeti körképből ...................................................................... 215
A legrégibb magyar nyelvű orvosi vény (1490) .................................... 215
A bányaorvostan kezdetei ...................................................................... 219
Testi Orvosságok Könyve ...................................................................... 222
Hadegészségügyünk helyzete Buda visszafoglalása idején ................... 227
Magyar orvos-természettudományi folyóirat kiadásának terve
a XVIII. századból ................................................................................. 231
Ein Wegbereiter der klinischen Medizin im 18. Jahrhundert:
Daniel Fischer (1695–1746) .................................................................. 235
Magániskolák, orvosképzés a nagyszombati orvosi kar felállításáig ........... 241
Spätmittelalterliche Medizin in Ungarn ................................................. 241
Zur Geschichte des medizinischen unterrichts in Ungarn
vom frühen mittelalter bis zur Aufklärung ............................................ 246
Orvosok és orvosképzés a nagyszombati orvosi kar felállítása előtt .... 253
Orvosi magániskolák a 18. században ................................................... 275
Peregrináció és emigráció (Társszerző: Tardy Lajos) ........................... 286
Medizin und die Tradition des Auslandstudiums .................................. 290
A bécsi egyetem ..................................................................................... 292
Az Institutum Medico-Chirurgicum Josephinum .................................. 296
Az első magyar orvosi kar, professzorai és egy promoveáltja ................ 301
Van Swieten és a nagyszombati orvosi fakultás megalapítása .............. 301
A belorvostan tanítása a nagyszombati egyetemen ............................... 310
Az orvosi kar első anatómia tanára: Trnka Vencel ................................ 319
Az élettan első tanára: Prandt Ádám Ignác ........................................... 324
A kémia és botanika tanára: Winterl Jakab József ................................ 329
A nagyhírű sebésztanár, Plenk József Jakab .......................................... 339
Plenk tankönyveinek előszavaiból (Fordította: Schultheisz Emil) ........ 350
Plenk József Jakab: A bőrbetegségek tana osztályok, nemek
és fajták szerint. Előszó (1777) ....................................................... 350
Plenk József Jakab: A gyakorlati sebésztudomány tantételei.
Előszó (1780) .................................................................................. 352
Plenk József Jakab: Tanítása a nemibetegségekről. Előszó
(1787) .............................................................................................. 353
Plenk József Jakab: A törvényszéki orvostan alapjai Előszó
(1793) .............................................................................................. 355
Az orvosi kar neves promoveáltja, Fuker Frigyes Jakab ....................... 356
Szakmatörténetek ....................................................................................... 375
Államorvostani irodalmunk kezdete ............................................................. 375
Egy magyar karanténorvos a XVIII. században:
Fábry János (1698–1750) ....................................................................... 375
Közegészségügyi–államorvostani irodalom a felvilágosodás korában.
Az államorvostan úttörői: Frank, Huszty, Plenk, Rácz ......................... 380
Enlightenment medicine in Hungary (Co-author: Győző Birtalan) ...... 390
Literature on public health and state medicine in Hungary
in the age of enlightenment (Translated by David Galántai) ................ 396
Fiziológiai irodalmunk kezdete .................................................................... 403
Rácz Sámuel (1744–1807) ..................................................................... 403
A physiologiának rövid sommája – A Short Summation
of Physiology. The first Book of Physiology in Hungarian .................. 410
Járványtörténet .............................................................................................. 413
A magyarországi járványok történetéből ............................................... 413
Short History of Epidemics in Hungary until the Great Cholera
Epidemic of 1831(Társszerző: Tardy Lajos) ......................................... 424
A modern közegészségtan kezdete ............................................................... 441
„A bacteriológia legbuzgóbb művelője...” Fodor József emlékére ....... 441
A Közegészségtani Intézet történetének tárgyi emlékei ........................ 445
Külföldön munkálkodó magyar orvosok, természettudósok .................. 449
Purkircher György (szül.: 1530) ............................................................ 449
Jeszenszky (Jessenius) János (1566–1621) ............................................ 454
Bánfihunyadi János (szül.: 1576) az újabb adatok tükrében ................. 458
Segner János András (1704–1777) ........................................................ 464
Gyöngyössi Pál (1707–?1790), orvos és filológus
(Társszerző: Tardy Lajos) ...................................................................... 469
Gyöngyössi Pál Archiater és Platon Levsin .................................... 473
Paul Gyöngyössy, ein vergessener Boerhaave-Schüler .................. 479
A két Peken: Peken Keresztély (1730–1779) és Peken Mátyás
(szül. 1756) (Társszerző: Tardy Lajos) .................................................. 484
Keresztúri Ferenc (1735–1811) (Társszerző: Tardy Lajos) ................... 508
Reineggs Jakab, az orvosi kar első „sub auspiciis” doktora
(Társszerző: Tardy Lajos) ...................................................................... 523
Orlay János (1770–1829) (Társszerző: Tardy Lajos) ............................ 550
Der ungarische Arzt Johann Orlay und seine Beziehungen
zu Goethe (Unter Mitwirkung von Lajos Tardy) ................................... 576
Koritáry György (1772–1810) (Társszerző: Tardy Lajos) ..................... 583
Széky János Károly (1783–1815) és a késői vitalizmus ....................... 594
Hamburger Jenő (1883–1936) (Társszerző: Tardy Lajos) ..................... 598
Magyar és külföldi orvostörténészek körében ......................................... 607
Summing-up of the past and present of Hungary’s medicohistorical
research work (Társszerző: Tardy Lajos) .............................................. 607
XXIV. Nemzetközi Orvostörténelmi Kongresszus (Budapest, 1974).
Megnyitó előadás ................................................................................... 618
Az 1848/49-es magyar szabadságharc katona-egészségügyének
néhány jelentős orvostörténeti kutatásáról ............................................. 621
Weszprémi István (1723–1799) és a felvilágosodás orvostudománya .. 623
Ein Mediziner im Zeichen der Aufklärung – István Weszprémi ........... 630
Győry Tibor (1869–1938) ...................................................................... 640
Néhány gondolat Daday András (1889–1973) orvostörténeti
munkásságáról ........................................................................................ 643
H. E. Sigerist (1891–1957) .................................................................... 644
Irsay István (1894–1934) ....................................................................... 647
Tardy Lajos (1914–1990) orvostörténeti kutatásairól ............................ 648
Két orvostörténeti tanulmánykötet: miről írnak az orvostörténészek
ma? Ismertetés a Würzburger Medizinhistorische Mitteilungen
2001. és 2002-es kötetéről ..................................................................... 655
Hans Schadewaldt (1923–2009) ............................................................ 670
Az orvostörténész Antall Józsefről (1932–1993) (Rózsa Marianna
interjúja Schultheisz Emillel) ................................................................. 674