lakos ágnes térképek a pest megyei levéltárban

277 Pages·2009·0.69 MB·Hungarian

by  Lakos Ágnes

LAKOS ÁGNES
TÉRKÉPEK A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRBAN
PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 31.
Sorozatszerkesztő
E T
GEY IBOR
L Á
AKOS GNES
TÉRKÉPEK A PEST MEGYEI LEVÉL-
TÁRBAN
Pest Megyei Levéltár
Budapest
1999
A kötet a Nemzeti Kulturális Alapprogram
támogatásával jelent meg
Mutatót készítette
U G
JJ YÖRGY
ISSN 0230 662 x
ISBN 963 7235 24 8 ö
ISBN 963 7235 30 2
Bevezető
Bevezető
A levéltárban őrzött kéziratos és nyomtatott térképgyűjtemény nagyobbik hánya-
da az egykori Pest–Pilis–Solt vármegye, majd 1876-tól Pest–Pilis–Solt–Kiskun várme-
gye területén található települések kül- és belterületét, kisebbik része különböző szem-
pontokból a megye egész területét, valamint nem megyei területeket ábrázol. Napjaink-
ra ezek — a XVIII. századtól folyamatosan fennmaradt munkák — történeti, gazdasági,
környezetvédelmi, vízrajzi stb. szempontból felbecsülhetetlen források. A kutató számá-
ra a gyakran kézzel rajzolt és színezett, majd később metszett, ill. nyomtatott térképek
igen sok információt nyújtanak.
A térképek között a legegyszerűbb vázlatok ugyanúgy megtalálhatók, mint a
részletesebben kidolgozott mappák. A XVIII. században készített munkák tájolása meg-
lehetősen eltérő, majd a XIX. századtól kezdődően az északi tájolás vált általánossá. A
területi arányokat általában bécsi ölben fejezték ki, amelynek visszatérő jelölése a 100
bécsi öl = 26 mm, ami az 1 : 7200 méretaránynak felel meg. Emellett még a 40 bécsi öl
= 26 mm (1 : 2880), az 50 bécsi öl = 26 mm (1 : 3600), valamint a 200 bécsi öl = 26
mm (1 : 14400) méretarányok a leggyakoribbak. A térképészeti munkáknál a felszíni
formák érzékeltetésére használt szintvonalak hazánk II. katonai felmérésekor, a XIX.
században váltak általánossá. A határban előforduló erdők, mezők, folyók, tavak stb. je-
lölésére a természetben jellemző színeket alkalmazták. A XIX. század második felétől a
nyomtatott térképeknél általánossá vált ez a kialakult jelrendszer. A levéltári törzsgyűj-
teményben található, Zala megyét ábrázoló 1792. évi nyomtatott mappán (PMT 25.) To-
masich János geometra már a ma használatos térképészeti jelölések egy részét alkalmaz-
ta.
A levéltárban fellelhető térképdarabok vagy sorozatok különböző iratok, irat-
együttesek mellékletei voltak, amelyeket külső megjelenésük miatt (nagyság, bádogtok-
ban való tárolás stb.) külön kezelték. Az évek során ennek következtében alakultak ki a
különböző sorozatok, külön nyilvántartások. Ezért a Pest Megyei Levéltár fond- és ál-
lagjegyzékében több helyen találkozhatunk térképekkel. A IV. 165. fondszám alatt, a
Pest–Pilis Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék és a Pest–Solt Vármegyei cs. kir. Úr-
béri Törvényszék egyesített iratainak d) állagában vették fel az úrbéri térképeket
(PMU); a XI. 631. fondban a Ráckevei Királyi Uradalom gazdasági iratai d) állagában
szerepelnek az uradalomra és környékére vonatkozó térképek, illetve tervrajzok; a XV.
6. fondszámon a "Térképek levéltári gyűjteménye" elnevezéssel kialakított sorozatot
(PMT); míg a XV. 9. jelzetnél a Nagykőrösi városi térképek levéltári gyűjteményét
(NkT, NkK, NkNy) találjuk, amely iratanyaggal együtt a kecskeméti levéltárból került
Nagykőrösre az ottani fióklevéltár létrehozását követően. A Pest Megyei Levéltár őrzi
letétként a Váci Püspökség Gazdasági Levéltárát, amelyben az uradalmi geometra iratai
között vannak az uradalomra vonatkozó térképek a XXXIII. 15. fondszám alatt.
A megyei törzsanyag (PMT) a levéltár őrizetében az iratok mellől évek során le-
vált, megállapíthatatlan őrzési helyű, kisebb levéltári egységekből kiemelt vagy ajándé-
kozott, ill. vásárolt térképeket tartalmazza. Ezek közül kiemelkedik Mikovinyi Sámuel
1742-ben készített felvétele (PMT 4.), amely a Duna Áporka és Baja közötti szakaszát
ábrázolja ártereivel és mellékvizeivel. E térképet a korban általános latin nyelvű felira-
tokkal látták el. Részletes képet nyújt az egyes települések földrajzi fekvéséről, megjele-
níti a települések kiterjedését, a lakatlan területeket, a folyóvizeket és elnevezésüket. Ér-
5
Bevezető
tékes darab a Balla Antal megyei földmérő által 1783-ban készített, megyei postautakat
ábrázoló munka is (PMT 91.). A gyűjteményben találhatók nem megyei vonatkozású tér-
képek is, mint a gradinai gazdaságról (Verőce m.) Schey Károly mérnök által készített áb-
rázolás (PMT 59.). Itt helyezték el a Földváry család levéltárából kiemelt térképek soroza-
tát a PMT 66–87. sorszámok között. Ennek első darabja az 1843-ban Gere Zsigmond által
készített, a cibakházai uradalomhoz tartozó Istvánháza (Jász–Nagykun–Szolnok m.) hatá-
rában „gyepből feltört szántóföld rajzolatja”. A munkák között a Földváry család birtok-
igazgatásához nyújt támpontot a Ruttkay Mihály mérnök által 1765-ben készített öt tér-
kép. A gyűjteményben helyezték el a Polgári perek (IV. 31-e Pest–Pilis–Solt vármegye
Központi Törvényszékének iratai, Processus terminati) anyagából kiemelt darabokat is.
Ezeknél több esetben elmaradt a jelzet feltüntetése, így gyakran csak kutatással állapítható
meg eredeti helyük. A törzsanyag első nyilvántartásba vételét és nyomtatásban való köz-
zétételét követően (1967) több nyomtatott térképpel is gyarapodott. A XVII–XVIII. szá-
zadból való, a történeti Magyarország településeiről készült, városképet ábrázoló munká-
kat is ebben a gyűjteményben helyezték el.
Az úrbéri térképek (PMU) a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezéshez kap-
csolódó felmérések és az azt követő birtokviták során keletkeztek. Méretük miatt többsé-
gükben ezeket eredetileg is külön kezelték. A kézzel rajzolt, gyakran színes térképeket az
évek során egy-egy perszakaszban kiegészítették, vagy a régiek felhasználásával új térké-
peket készítettek, így részben jól nyomon követhetők a területre vonatkozó, ma már csak
térképen fellelhető helytörténeti, gazdaságtörténeti, ökológiai és építészeti vonatkozású
változások. Az iratokkal együtt történő használatuk teszi lehetővé a kutatók számára a
fontos adatok rekonstruálását. Az úrbéri gyűjtemény darabjai általában a települések kül-
területének állapotát ábrázolják. Többször előfordul azonban a belterület foltszerű ábrázo-
lása mellett részletes, a belsőség telkeit vagy a telken fellelhető építményeket, létesítmé-
nyeket rögzítő térkép is. A mappa szélén néha feltüntették a határbeli birtokok tulajdono-
sairól felvett adatokat is. Az elkészült térkép hitelesítését követően kerülhetett a per anya-
gába. A munka szerteágazó volta miatt több uradalmi mérnök foglalkozott ilyen térképek
készítésével. Így a gyűjteményben találjuk Szabó Imre (1863–1865) hatvani; Petrikovics
Ádám (1811–1812), Bobok József (1836–1837), Somody Károly (1843–1852) és
Richwalszky Dénes (1862–1865) gödöllői; Hober József (1857–1866) és Tomsich Má-
tyás (1862–1876) kalocsai érseki; Török Ferenc óbudai (1871) uradalmi mérnök tevé-
kenységét fémjelző térképek sorát. A korai munkák közül Kneidinger András 1778-ban
Zsámbékról (PMU 49) készített térképe érdemel külön is említést pontos kidolgozásával.
Illetékességből került a Pest Megyei Levéltárba a Bács–Kiskun Megyei Levéltár-
ból Nagykőrös város levéltárának részeként a Nagykőrösi Törzsanyag (NkT), a Nagykő-
rösi Kataszteri térképek (NkK) és a Nagykőrösi Nyomtatott és sokszorosított térképek
(NkNy) gyűjteménye. A 170 darab NkT jelű anyag tartalmazza a város történetére vonat-
kozó legfontosabb térképeket, amelyek az iratokkal együtt jogbiztosító szereppel bírtak.
Balla Antal megyei mérnök 1766-os évszámot viselő kéziratos munkája (NkT 1.) Nagy-
kőrös, Nyársapát, Besnyő, Törtel területéről e gyűjtemény értékes darabja. A belterületről
és a határrészekről készített felvételek lehetővé teszik, hogy a XVIII–XX. században vég-
bement településszerkezeti és határbeli változásaikat nyomon követhessük. Ebben az
anyagban találhatunk például olyan XX. századi térképet is (NkT. 135.), amely az 1945
utáni földreform során kiosztott földterületek adatait tartalmazza. A Nagykőrösön és hatá-
rában végzett kataszteri felmérések nyilvántartásba vett darabjai — a törzsanyagot kiegé-
szítve — a határbeli változásokban igazítanak el, későbbi ceruzás bejegyzéseik fontos tör-
téneti adatokat őriztek meg. A nyomtatott munkák a városra vonatkozó, nyomdailag sok-
6
Bevezető
szorosított térképeket tartalmazzák. Ide kerültek azok a nem nagykőrösi vonatkozású, de a
városi levéltári anyagból kikerült tablók is, amelyeket a rendezés során máshova nem le-
hetett besorolni. Ilyen például a ”Strassen Karte des Pest–Solter Comitats” című (NkNy)
szerző és év nélküli, feltehetőleg XIX. század közepén készült térkép.
A ráckevei koronauradalmi térképek (R) a XVIII. századtól kezdődően a Csepel-
sziget községeire, valamint Peszér és Adács uradalmi területekre vonatkozóan nyújta-
nak támpontot. Sajnos a XVII–XVIII. századra vonatkozó irat- és térképanyag jelentős
része szétszóródott, elpusztult, így az uradalom korai történetével foglalkozók számára
a rekonstruálás csak másodlagos forrásokból lehetséges. A gyűjteményben jelentős
számban találunk a terület erdőgazdálkodásához kapcsolódó üzemterveket, az urada-
lommal határos részekre vonatkozó térképeket is. Érdekes helytörténeti adatokat tartal-
maz a gyűjtemény a pesti vasúttársaság által kisajátítandó területre (R. 3.), ill. a prom-
ontori (budafoki) országút nyomvonalára (R. 4.). Megfigyelhetjük a térképeken a Cse-
pel-szigeti települések szerkezetének alakulását, utcahálózatuk változásait. Az uradalmi
erdőgazdálkodás mellett a térségben jelentős vadászathoz — vadászterület kijelölése —
is találunk térképanyagot. Stuhlmiler Mátyás uradalmi mérnök működését az 1830-as és
1840-es években elkészített térképeinek sora fémjelzi. Ebben az anyagban található Kis-
kunlacháza bel- és külterületéről az a mintegy negyven darabos gyűjtemény, amely
XIX. századi állapotokat tükröz. Ezek a térképek a város és az uradalom közötti határvi-
tákat, ill. Kiskunlacháza határbeli birtokait rögzítik. Csak részben kapcsolódnak a koro-
nauradalmi anyaghoz, feltehetőleg a beszállításkor történt szétválasztási pontatlanság
miatt kerültek ide. A pontos választ a témával foglalkozó kutató a koronauradalmi és a
kiskunlacházai anyag feltárása után kaphatja meg.
A Váci Püspökség Gazdasági Levéltára (VPGL) gazdag iratanyagot tartalmaz. A
püspökséghez tartozott településekre vonatkozó térképeket a püspökség által alkalma-
zott geometrák készítették. A XVIII. századtól kezdődően, gyakran egy-egy településről
több térképet is rajzoltak, így Alpár esetében Fiedler Tamás uradalmi geometra 1793-
ban készített térképe (VPGL 2.) után Suhajda Mátyás uradalmi geometra 1823–1832
közötti munkái mutatják az eltelt időszak változásait (VPGL 3–5.). Értékes darabjai a
gyűjteménynek a Kálló (Nógrád m.) határát és belterületét részletesen ábrázoló térképek
sora, amelyek pontosságukkal és részletességükkel a XVIII. századi térképészet minden
ismeretét felsorakoztatják (VPGL 22–24.). Kállóról még több, a XIX. század első felé-
ben készített munka ismert. Az uradalmi erdőgazdálkodást, a tudatos erdőtelepítési te-
vékenységet jelzi, hogy az egyes fafajtákat és a telepítendő területeket pontosan kijelöl-
ték, több évtizedre előre megtervezték. Ilyen a püspökszilágyi erdőség 1797–1857
(VPGL 60.) vagy a szentjakabi erdőség 1812–1840 közötti (VPGL 49.) telepítési terve
is. Fellelhetők az uradalmi anyagban vízszabályozásra vonatkozó adatok, mint pl. a
Gombás patak szabályozási terve (VPGL. 82.). Jól nyomon követhető a XVIII. század-
tól a nagybirtokok gazdálkodásában a környezettel való tudatos foglalkozás. Módszeres
feltárása segítséget nyújt napjaink környezetvédelmi gondjainak megoldásában is. Az
érdeklődők számára gazdag ismereteket ad a települések külterületeinek birtoklásával
foglalkozó, úgynevezett határperekkel kapcsolatos térképészeti anyagok együttese. A
mintegy 114 térképet felölelő gyűjtemény a püspökséghez tartozó településekről, azok
határáról és birtokosairól páratlan adatbázis.
A Pest Megyei Levéltár anyagában nemegyszer találkozhatunk az iratok mellék-
leteként térképekkel, mert a középszintű rendezettségből adódóan csak a külön kezeltek
kerültek önálló gyűjteménybe. A kutatások során előfordulhat, hogy a polgári peres
7
Bevezető
anyagban, az úrbéri pereknél, az alispáni iratokban, a közigazgatási iratok között stb. ta-
lálunk olyan térképeket, amelyek akár térképtörténeti szempontból is jelentősek, érdeke-
sek és értékes munkák lehetnek. A kutató számára fontos, hogy ne elégedjen meg a ka-
talógusokban felsoroltakkal, hanem témájához kapcsolódóan tekintse át a lehetséges
egyéb forrásokat is.
***
A Pest Megyei Levéltárban őrzött térképgyűjtemény ismertetéséhez a korábban
máshol megjelent, hasonló munkák feldolgozási szempontjait megismerve alakítottuk ki
a térképek leírásának szempontrendszerét. A Magyar Országos Levéltár által az elmúlt
évtizedekben kiadott helytartótanácsi és kamarai, valamint a magyar egyházi levéltárak
nyilvántartott térképeiről készített katalógusok kiadási módszereit példának tekintettük.
A levéltári anyagban több helyen előforduló, fond- vagy állagszinten a fondjegyzékben
szereplő térképsorozatokat a Bendefy László által kidolgozott rendszer alapján ismertet-
jük. A kötetben 1444 térképleírást közlünk.
A sorszám és a jelzet után a térképek legfontosabb adatait az alábbiak szerint dolgoztuk
fel.
Az első pontban a szerző, másoló vagy hitelesítő nevét, a beosztását, a
térkép keltezésének dátumát közöltük. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a
neveknél a vezetéknév áll elől, ezt követi a vesszővel elválasztott keresztnév. Ha
csak közvetett módon állapíthatók meg a fenti adatok, azokat [ ] zárójelben kö-
zöltük.
A második pontban — betűhív leírással — a térkép teljes címét, illetve
annak érdemi részét adtuk meg. A térkép hátoldalán olvasható címeket [ ] záró-
jel jelzi.
A harmadik pont magyar nyelven a térkép részletes leírását tartalmazza,
amelyben az ábrázolt területre és a felvétel céljára utalunk. Itt a település nevét a
mai formában és helyesírással írtuk. Az egykori közigazgatási hovatartozás meg-
állapításához az 1913. évi helységnévtárat vettük alapul. A mutatóban a Pest me-
gyei községeknél nem tüntettük fel a megyét. A településnél, ha közigazgatási
hovatartozásában változás történt, akkor azt a mutatóban ( )-ben jelezzük.
A negyedik pont a térképre vonatkozó legfontosabb kartográfiai adato-
kat tartalmazza latin és angol nyelvű rövidítésekkel, amelyek feloldása a rövidí-
tések jegyzékében szerepel.
Az ötödik pont a térkép legfontosabb topográfiai adatait (víz- és hegy-
rajzi, mezőgazdasági, belterületi stb. adatok) sorolja fel. Ebben a pontban uta-
lunk az egyes térképek összetartozására is.
A tájékozódást segíti a kötet végén az összevont hely- és névmutató. A munkát térkép-
történeti és a térképek leírására vonatkozó válogatott bibliográfia zárja.
8
Rövidítések jegyzéke
Rövidítések jegyzéke
A. = auctor (szerző)
adj. = adjunctus (segéd)
ag. = ager (szántóföld)
ald. = alveus desertus (elhagyott, kiszáradt folyómeder)
alerd. = alerdész
almérn. = almérnök
ar. = ared (szérűskert)
aru. = arundinetum (nádas)
arx = arx (vár)
Auth. = authenticavit (hitelesítette)
calc. = calcatura (nyomás, forduló)
can. = canalis (csatorna)
cap. = capella (kápolna)
cast. = castellum (kastély)
cb. = conditio bona (a térkép jó állapotban van)
Cgr. = calcographia (részmetszet)
civ. = civitas (város)
CLR. = Civitas Libera Regia (Szabad királyi város)
cm. = conditio mala (a térkép rossz állapotban van)
cmol. = canalis molal (malomcsatorna)
co. = colles (dombok)
col. = colorata (a térkép színezett)
com. = comitatus (megye, megyei)
Cop. = copia (másolat, másolta)
cro. = croatica (horvát)
deest. = hiányzik, hiányoznak (t. i. a térképek)
Del. = delineavit (rajzolta)
des. = deserta (puszta telek, puszta föld)
distr. = districtus (kerület)
div. = diverticula (dűlőnevek)
dom. = domus (ház, házak)
dom. geom. = dominalis geometra (uradalmi földmérő)
e. = explicatio (magyarázó jegyzet, leírás, adatközlés)
E. = east, orientalis (keleti tájolás)
Ea. = explicatio agricolaris (mezőgazdasági jellegű magyarázat)
ee. = explicationes (bőséges magyarázat)
épmest. = építőmester
erd. = erdész
erdőmérn. = erdőmérnök
Es. = explicatio silvestris (erdőgazdasági vonatkozású magyarázat)
ext. = ex(s)tirpatura (irtvány)
exu. = exundatio (áradás, kiöntés)
felm. = felmérési
9
Rövidítések jegyzéke
felügy. = felügyelő
fl. = fluvius (folyó)
fo. = fossa (árok)
fod. = fodina (bánya)
fons = fons (forrás, kút)
főerd. = főerdész
főerdm. = főerdőmester
földm. = földmérő
főmérn. = főmérnök
főtan. = főtanácsos
fr. = gallica (francia)
geom. = geometra (mérnök)
ger. = germana (német)
got. = litteraris gothicis (gót betűs írás)
h. = helyettes
Hab. = hydrographia abundans (gazdag vízrajz)
Hb. = hydrographia bona (jó vízrajz)
hfr. = hortus fructuarius (gyümölcsöskert)
Hmo. = hydrographia modica (gyér vízrajz)
hort. = hortus (kert)
hung. = hungarica (magyar)
hydr. = hydraula (vízmérő, vízmérnök)
ifj. = ifjabb
Im. = imitacio (az eredetiről készül másolat)
Impr. = Impressum ( nyomat, nyomtatott térkép)
Ing. = Ingenieur (mérnök)
ins. = insula (sziget)
Ip. = Imperfecta (befejezetlen)
jár. = járási
jur. = juratus (esküdt, hites)
k. k. = kaiserlich-königlich (császári-királyi)
ker. = kerületi
kkun. = kiskun
kir. = királyi
lac. = lacus (tó)
lat. = latina (latin)
Lith. = lithographia (kőnyomat)
m. = megye, megyei
M. = metrum (méretarány)
magg. = mappa linteo agglutinata (vászonra húzott térkép)
math. = mathematicus (matematikus)
Md. = metrum deductum (levezetett méretarány)
me. = meta (határdomb)
10