Felelős szerkesztő Prof. Dr. Kocziszky György Szerkesztés Dr. Koleszár Ágnes Nyomdai kivitelezés ...

354 Pages·2009·4.71 MB·Hungarian

by  Koleszár Ágnes

Felelős szerkesztő
Prof. Dr. Kocziszky György

Szerkesztés
Dr. Koleszár Ágnes

Nyomdai kivitelezés
GNR Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.
www.gnr.hu

Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
H-3515 Miskolc-Egyetemváros
Phone: [phone]
Fax: [phone]
E-mail: [email protected]
www.gtk.uni-miskolc.hu

ISBN 978-963-661-892-6
MISKOLCI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

VII. Nemzetközi Konferencia
Miskolc-Lillafüred, 2009. május 19-20.

TARTALOMJEGYZÉK

III/B. Szekció
MARKETING KÉRDÉSEK A XXI. SZÁZADBAN

A táplálkozás és a civilizációs betegségek összefüggésének fogyasztói megítélése
Berke Sz., Biacs P., Laki Lukács A. 1
A kisbolt-lánchoz tartozás hatékonyságának megítélése az élelmiszerkereskedelemben egy feltáró jellegű
kutatás tapasztalatai alapján
Józsa László, Keller Veronika 6
A vevői elvárások kielégítésének keretmodellje a zöldség-gyümölcs termékpályán
Gályász József 14
A nyomonkövetési rendszer helyzete és fejlesztése a hazai friss zöldség-gyümölcs szektorban
Lehota József – Komáromi Nándor - Illés B. Csaba – Lehota Zsuzsanna 20
Értelmezhető-e az árpolitika a politikai marketingben?
Orosdy Béla 27
Integrált kommunikáció elmélete és alkalmazása
Piskóti István 34
Trendkutatás a piaci döntések megalapozására
Törőcsik Mária 43
Környezettudatos marketing
Nagy Szabolcs 50
A mérhetőség kérdése a XXI. századi tudásteremtésben
Sándorné Kriszt Éva 56
A tudás megtartása és fejlesztése: tudásmenedzsment
Gyöngyösy Zoltán 62
Szervezeti piacok kommunikációja a világhálón
Piskóti István, Gulyásné Kerekes Rita 66
Az ingatlanadóztatás gyakorlata
Fellegi Miklós 73
Honkong gazdasági fejlettségének és külkereskedelmének vizsgálata
Bereczki Norbert - Dankó László 82
Az egészség piacának lehatárolása
Szántó Ákos 92

IV. Szekció
GLOBAL CHALLENGES – NATIONAL ANSWERS

Gazdasági válság és protekcionizmus
Atanasz Atanaszov 99
Perspectives of convergence in the European economic performance and institutional systems
Beáta Farkas 103
Beyond the myth of best practice in managing projects
Mihály Görög 110
Social marketing and the new regulation of misleading advertising in the European Union
Julio Alvarez Rubio 116
Enhancement of business-ability of the SME-s
Kandikó József 122
Higher education partnerships – open access for open learning
Mike Alderson 129
Cross-border cooperation and its funding on the case of Slovakia and Ukraine
Oto Hudec, Nataša Urbančíková 136
Catching up and the economic growth in the European Union
Péter Halmai, Viktória Vásáry 143
Information on price – point of view of retailers and consumers
Vladimír Gazda 153
Financial analysis of an entrepreneurial subject
Marián Gál 158
Long-range strategic technological roadmaps. The case for a „hydrogen economy”
Imre Hronszky - Ágnes Fésüs 166
Regional development in Romania: between constraints for decentralization and centralization
József Benedek 173
Minimum wage changes and youth employment. A case of Slovakia
Renáta Vokorokosová 179
Global sway: Framing social responsibility in business practice
Christina Garsten, Matilda Ardenfors 183
Knowledge-based intangible assets as a source of banks' competitiveness in Poland
Monika Klimontowicz 190
Structuring of transactions over non-controlling interest under IFRS
Olexandr Gavrys, Petro Gavrys 197
Prognostication of requirements is in wares with the use of economic cycle of life of commodity
Kobeleva Tat'yana 202
Methodical statues are on establishment of price on objects of intellectual property
Kosenko Andrey 212
Economic evaluation of enterprise marketing strategy
Maslak Olga 220
Forming of new educational paradigm of preparation of specialists is on intellectual property in context of
requirements of Bolonskogo of process
Pererva Petro, Kosenko Оleksandra, Tkacheva Nadezhda 223
Dynamic and comparative function of estimation of production potential
Poberezhnaya Natalia 229
Internationales Bewertungsverfahren. Ein neuartiges Instrumentarium zur Harmonisierung der
Immobilienbewertungen innerhalb der Europäischen Union
Reiner Gottl 234
The basic directions of activization of state regulation of economic development in conditions of market
relations
Timofeev Vladumir 240

V. Szekció
TUDÁS ÉS FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSEI A XXI. SZÁZADBAN

Karosszék a szakadék szélén? (Gyorsan avuló esszé a válságról)
Török Ádám 245
A tudástranszfer hazai akadályai
Székely Csaba 253
Hogyan gondolkodnak a PhD hallgatók életpályájukról és tudományterületük jövőjéről?
Nováky Erzsébet 260
Az elsőéves Gazdálkodási és menedzsment, illetve Kereskedelem és marketing alapszakos hallgatók
intézményi és szakválasztási motivációi
Illés B. Csaba - Kozma Tímea 268
Hóhér a vesztőhelyen
Bencsik Andrea – Marosi Ildikó 275
Oktatás-képzés: a fejlesztés és fejlődés alapja
Sós Tamás 282
Az energiapolitika és a klímapolitika különös házassága
Kerekes Sándor 289
A klímaváltozás gazdasági, társadalmi hatásainak elemzése
Szlávik János 301
Paradigmaváltás az életciklus szemléletben
Tóthné Szita Klára 306
A gazdasági optimalizálása új módszerei
Karajz Sándor 313
Választási ciklusok és azok makrogazdasági hatásai
Bartha Zoltán 318
Az államadósság-felhalmozás hatása a gazdasági növekedés hosszú távú egyensúlyi értékére
Erős Adrienn 324
The vices of economists
Menyhárt Eszter 333
A tehetséggondozás és/vagy az elitképzés 340
A szakkollégiumi hagyományok és a bolognai rendszer
Láczay Magdolna
Marketing kérdések a XXI. században

A TÁPLÁLKOZÁS ÉS A CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK
ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSE

Berke Sz., Biacs P., Laki Lukács A.
Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar,
Marketing és Kereskedelem Tanszék, email: [email protected]

BEVEZETÉS

Az elmúlt évszázad felfedezései és kutatási eredményei minden kétséget kizáróan igazolják azt,
hogy a táplálkozás erőteljes hatással van az ember egészségi állapotára. Mindezek tudatában a
fogyasztók napjainkban egyre több gondot fordítanak egészségük megőrzésére. Egyre több
információt szereznek az egészséges életmódról, s a gyógykezelés helyett mindinkább a
betegségek, az egészségi állapot leromlásának megelőzésére összpontosítanak (Oláh, 2000;
Szakály és Berke, 2004). Mindez befolyásolja az élelmiszerekhez való viszonyukat is: az étrend és
az egészség összefüggéseinek felismerésével ügyelnek arra, hogy megfelelő táplálkozással
elősegítsék egészségük megőrzését (Beltoft, 1998).
Az egyes országok között fennálló kulturális különbségek, az élelmiszerfogyasztói-magatartás
különbözősége miatt az egészséges életmód- és táplálkozás iránti igények azonban jelentős
mértékben eltérnek egymástól. Míg pl. a skandináv államokban, valamint Németországban,
Hollandiában, és Dániában az egészséges táplálkozásnak a lakosság nagy részénél évtizedes
hagyománya van (N.A., 1999), addig a közép-kelet európai államokban ez a táplálkozási mód
mindössze egy szűkebb rétegnél fedezhető fel. A funkcionális élelmiszerek iránti kereslet mindezek
mellett az utóbbi országokban is dinamikusan nő, párhuzamosan a „wellness”, az
egészségmegőrzés trendjének egyre szélesebb körű elterjedésével. A magyar lakosság körében
ugyanakkor bizonyos táplálkozási ismeretanyagok hiányosak vagy hibásak, köszönhetően a
médiumokban megjelenített, több esetben egymásnak ellentmondó, vagy éppen felelőtlenül
összeállított, reklámüzeneteknek (Berke és Molnár, 2006). Különösen lényeges ez annak
ismeretében, hogy a magyar lakosság egészségi állapota világviszonylatban továbbra is a
legrosszabbak közé tartozik. Ezt a megállapítást jól tükrözi a születéskor várható élettartam és a
halálozási ráta kedvezőtlen alakulása. A halandósági mutatók szintúgy sokkal kedvezőtlenebbek,
mint azt az élelmiszerfogyasztás szerkezete indokolná, ennek ellenére táplálkozásunk minősége
még messze elmarad az optimálistól (Szakály és Berke, 2004). Hiába azonban a helyzet
kedvezőtlen volta, a magyar lakosság a vártnál sokkal jobbra értékeli saját egészségi állapotát,
mintha nem akarna tudomást venni a változtatás szükségességéről (Szakály, 2007). Ugyanebben az
időben a másik véglet is jelen van: a civilizációs betegségek sorába felkerült az ortorexia, mint új
keletű táplálkozási zavar, másként: „biománia” (Bratman, 2001). A túlzottan elővigyázatos
fogyasztók ma már abba betegszenek bele, ah el kell fogyasztaniuk egy általuk egészségtelennek
tartott pizzát, kolbászt, vagy csokoládét.
Mindezen anomáliák miatt tartottuk lényegesnek közelebbről megvizsgálni a témakör
egyik lényeges aspektusát, ezért vettük nagyító alá a lakosság véleményét a táplálkozás és a
civilizációs betegségek közötti összefüggés tényével kapcsolatban.

ANYAG ÉS MÓDSZER

A kvantitatív kutatást országos kérdőíves megkérdezéses módszerrel folytattuk le 2008-ban. A
megkérdezés a „minden n-ik” módszerrel történt járóbeteg-rendeléseken (azaz orvosi rendelőkben)
és kórházakban, hiper- és szupermarketek előtt, továbbá iskolákban az ország egész területén. A
kiértékelt kérdőívek száma 13.088 darab, amely elemszám messze meghaladja (mintegy 10-13
szorosa) annak, mint amivel manapság a piackutató cégek hazai terepen dolgoznak. Mindez a
kutatás unikális jellegét, általános értékét egyértelműen megnöveli.
A mintasokaság összeállításakor három nagy csoportot tartottunk szem előtt, mivel súlyozottan
ezen szegmensek véleményére voltunk kíváncsiak. Az első, nagyobb létszámú csoportba olyan
válaszadókat kerestünk, akik egészségük megőrzésére és javítására az átlagosnál jobban
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar 1
VII. Nemzetközi Tudományos Konferencia
odafigyelnek, mert esetleg már a civilizációs ártalmak valamelyikében személyesen érintettek.
Őket járóbeteg rendeléseken, kórházakban kérdeztünk meg fogyasztási szokásaikról: ők adják a
terveknek megfelelően a minta 66,6 százalékát.
A másik szegmensbe azokat vontuk be, akik egészségük megőrzésében átlagosan érintettek,
mondhatni „hétköznapi” fogyasztók. Ezt a klaszter további két részre osztottuk: „bevásárlók”
(7,6%) és a „jövő bevásárlói” (25,7%).
A hazai piackutatási gyakorlatnak megfelelően 1000 fős megkérdezést végeztünk ehhez a
„bevásárlói” szegmenshez, akiket úgy is jellemezhetünk, hogy „reklámokból és médiumokból
tájékozódók”. Ezeket a vásárlókat különféle hiper- és szupermarketek előtt kértük válaszadásra.
Emellett a „jövő bevásárlóit” alkották vendéglátóipari szakközépiskolások, továbbá hasonló
területen tanulmányokat folytató főiskolások/egyetemisták. Ők azok, akik most tanulják a
vendéglátást, de még kontroll alatt vannak, szülői irányítás mellett élik életüket. Mindez a családi
közeg kihat táplálkozási, főzési, vásárlási szokásaikra. Ugyanakkor ők azok az Y-generáción belül,
akik feltételezhetően az átlagosnál magasabb szinten lesznek felvértezve táplálkozási,
élelmiszeripari ismeretekkel (tehát reklámokon, médiumokon felül, vagy amellett saját, elmélyült
ismeretanyagból is meríthetnek), és emellett másoknak kínálnak tovább feldolgozott
élelmiszereket. Nem mellesleg a gyártói reklámozás fókuszában lévő célcsoportról van szó, akik
jelenleg is fontos felvevői piacot alkotnak. Későbbiekben pedig, önálló családot alapítva, a vállalati
márkák mind szélesebb körében első számú célponttá válnak. Ennek az új nemzedéknek a tagjai
között 76,9 százalékban találunk 14-17 éveseket, 32,8 százalékban 18-25 éveseket, a többi
korcsoport mindössze 0,3-0,6 százalék közötti arány képvisel.
A kutatás során összegyűjtött adatok kiértékelését az SPSS for Windows szoftver segítségével
végeztük el, ehhez szükség volt a válaszok előzetes kódolására. Gyakorisági eloszlásokat
számoltunk, illetve átlagszámítást és Chi2 próbát. Kereszttáblázatok segítségével vizsgáltuk az
összes változó valamennyi háttérváltozóval való kapcsolatát, valamint kiemelt változók egymással
való összefüggéseit is. A kutatás számos területet vizsgált, a civilizációs betegségek és a
táplálkozás kapcsolata mindössze részterületet képviselt a kérdőíven. A terjedelemi korlátra és a
kutatás nagy volumenére való tekintettel beszámolónkat a címben jelzett területre szűkítettük le.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

A négyoldalas kérdőív harmadik blokkjában helyezkedett el kérdésünk, amely a táplálkozás és a
civilizációs betegségek közötti kapcsolat szorosságára irányult. A válaszadók véleményét az első
táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat: „Ön szerint melyik függ össze a táplálkozással?”
A megkérdezettek válaszainak megoszlása az említések csökkenő sorrendjében (a válaszadók
százalékos arányban)

A lehetséges válaszok (az interjúalany több választ is Igennel válaszolók
%
adhatott) (N=fő)
1. Elhízás 11616 88,8
2. Cukorbetegség 8581 65,6
3. Szív- és érrendszeri betegség 8008 61,2
4. Emésztési- és gyomor problémák 7783 59,5
5. Magas vérnyomás 6669 51,0
6. Rossz közérzet 3916 29,9
7. Allergia 3004 23,0
8. Bőrproblémák 2857 21,8
9. Mozgásszervi betegség 2792 21,3
10. Daganat, rák 2436 18,6

2 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar