évkönyv 2008 az elektronikus változat a mű kéziratát tartalmazza

315 Pages·2008·3.57 MB·Hungarian

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS
GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

ÉVKÖNYV
2008

AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA
Szerkesztıbizottság
Buday-Sántha Attila, az MTA doktora
Erdısi Ferenc, az MTA doktora
Horváth Gyula, az MTA doktora
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS
GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

ÉVKÖNYV
2008

AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA

Pécs, 2008
© Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
© Szerzık

A kötetet szerkesztette
Buday-Sántha Attila
Zemplényiné Bartha Júlia

A tanulmányokat lektorálta
Erdısi Ferenc (1, 12, 13); Hrubi László (2, 7, 13, 14); Lehoczky Judit (3, 11);
Horváth Gyula ( 4, 16, 21); Hanyecz Lajos (5); Orosdy Béla (6, 8); Buday-
Sántha Attila (9, 23); Faragó László (10, 17, 19, 24); Kovács Teréz (15); Hajdú
Zoltán (18), Bakucz Márta (20); Herich György (22)

Az angol nyelvő összefoglalókat lektorálta
Bakucz Márta
Clifford Sheperd Chadwick

ISSN: 1588-5348

A szedés és tördelés a Pécsi Tudományegyetem
Közgazdaságtudományi Karának munkája
Borító: Pinczehelyi Sándor
Mőszaki szerkesztı: Frick Dorottya
Nyomta és kötötte a Sümegi Nyomdaipari,
Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs
TARTALOM
1. Bajor Tibor: Záhony település térségi kapcsolati viszonyai
az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig 7
2. Bodó Borbála: Az innováció diffúziós modelljei 20
3. Dános Anikó: A nıi foglalkoztatás nemzetközi és hazai tendenciái,
támogatáspolitikák a fejlett piacgazdaságokban 35
4. Egyed Ildikó: A Grenoble-i technopolisz fejlıdése a második
ipari forradalom tükrében 47
5. Fodor Péter: A menedzsmentfeladatok változása a tudás szerepének
növekedése miatt – integrált tudásmenedzsment-szemlélet 62
6. Földi Katalin: Az üzletválasztást befolyásoló tényezık jelentısége
az élelmiszer-kereskedelmi versenyben 72
7. Gebauer György: A GDP és a szubjektív jól-lét kapcsolatának
vizsgálata 86
8. Gergely Gyöngyi: Alternatív mozgalomtól az ökopártig.
A hazai zöld pártok kialakulásának politikai alapjai 94
9. Horváth Zoltán: A turizmus hatása az önkormányzatok bevételeire
Magyarországon, valamint a Balaton régió településein 103
10. Kádár Kriszta: Szovjet katonai objektumok rehabilitációja 116
11. Kerner-Hegyi Judit: A települési önkormányzatok aktuális kérdései 133
12. Gieszné Kiss Lilla: EU-fó(ú)ria – Nemzeti Fejlesztési Terv,
Közlekedési és Infrastruktúra Operatív Program, 2004–2006 139
13. Kneip Róbert: A közlekedés egyes energetikai kérdései 155
14. Komlósi Éva: A vonzáskörzet-kutatásról és relevanciájáról
napjainkban 168
15. Ludescher Gabriella: Térbeli társadalom Szalántán 182
16. Lux Gábor: Az ipari parkok szerepe a területi versenyképességben 196
17. Polyánszky T. Zoltán: A decentralizáció és a fejlıdési dinamika
szerepe a területi különbségek alakulásában 212
18. Rácz Szilárd: Egy regionális központ modernizációs problémái –
Pécs példája 232
19. Sági Béla: A térségfejlesztés személyes motivációjának dimenziója 245
20. Szabó Matild: Kalocsa város marketinglehetıségei 257
21. Takács Zoltán: A felsıoktatás regionális dimenziói a Vajdaságban 271
22. Tóthné Csikós Virág: Munkaviszonyból származó jövedelmek
adózásának összehasonlítása a környezı országokban 284
23. Varga Eszter: Nonprofit szervezetek a településhierarchia
alsó fokán 295
24. Vukman Szabolcs: A kis- és középvárosok szerepe a település-
hálózatban 307

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
ÉVKÖNYV 2008
1. ZÁHONY TELEPÜLÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATI
VISZONYAI AZ OSZTRÁK–MAGYAR
MONARCHIÁTÓL NAPJAINKIG
Bajor Tibor
1. ábra
Ung megye déli része. Csap és Záhony térségének földrajzi elhelyezkedése

Forrás: http://lazarus. elte. hu/ hun/ maps/ 1910/ung.jpg Kogutovwicz: Megyei térképek.
8 Bajor Tibor
A Záhonyi térség kapcsolati és függıségi viszonya.
A kapcsolatok irányultsága az Osztrák–Magyar Monarchiától
napjainkig
2. ábra
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatti viszonyok a települések között
Ung megyei települések közötti
nagy távolság, földrajzi akadályok
Csap
város
Irányultság Bereg megye
Szabolcs megye
Záhony
Nincs érdemi
kapcsolat

Forrás: Bajor Tibor 2008.
Záhony település térségi kapcsolati viszonyai… 9
3. ábra
Záhony helyzete 1920 és 1945 közötti viszonyok a települések között
Csap 1. Vásárosnamény a töredék
Bereg megye székhelye
2. Trianoni döntés tagadása
Irányultság 3. A jelenlegi helyzet ideig-
1. A záhonyi ter- lenes
mıföldek Csap 4. Kárpátalja visszakerülé-
térségében talál- sével visszaáll az eredeti
hatók. Cseh- állapot
szlovákia a föld-
magántulajdont
nem vitatta
2. Záhony a töre-
Bereg megye
dék Ung megye
székhelye
3. Trianoni döntés
Szabolcs megye
tagadása
4 A jelenlegi hely-
zet ideiglenes
5. Kárpátalja visz-
Nincs
szakerülésével
érdemi
visszaáll az ere-
kapcsolat
deti állapot
1. Trianoni döntés tagadása
Záhony
2. A jelenlegi helyzet ideig-
lenes

Forrás: Bajor Tibor 2008.
10 Bajor Tibor
4. ábra
Záhony közigazgatási viszonyai 1945-tıl napjainkig
Irányultság Csap
1975-ig csak a tele-
A megélhetés
pülés felett van ható-
továbbra is a
sági és felügyeleti
csapi viszonyok-
jog. A település lé-
tól függ, csak
lekszáma 5300 fı
most nem a me-
Település 1990-ben
zıgazdaságtól,
hanem, a vasúttól
A település bel-
területének 2/3-a
Szabolcs-
üzemi terület
Szatmár-Bereg
Záhony 1990-ig
megye
Irányultság
A vezetés és a
középvezetés
Debrecenbıl MÁV
érkezik, ma- Záhonyi 1975-ig
Debrecen
gával hozza Átrakó
MÁV
kulturális és
Igazgatóság
életviteli ér-
tékrendjét,
amely folya-
1975-ig a megye nem rendelkezik semmilyen jog-
matosan szí-
gal a MÁV Záhonyi területe felett.
nesedik, az
1975–1990 között politikai véleményezés a veze-
ország külön-
tésrıl
bözı területei-
1975-tıl közigazgatási általános hatósági engedé-
rıl beköltözık
lyezési jogkör
szokásaival.
1980–1990 között Önálló MÁV Záhonyi Igazgató-
Kialakul egy
ság
tipikus „nagy-
1990-ben a foglalkoztatottak száma meghaladja a
városias”, a
7000 fıt
környéktıl
1990-tıl az önállóság megszőnik, újra a Debreceni
eltérı helyi
MÁV Igazgatóság irányítása alá kerül az átrakó
kultúra
(létszám 1000–1500 fı). A különbözı modernizálá-

si önállósodási kísérletek 1991-tıl sorra elbuknak
Forrás: Bajor Tibor 2008.