és Jogtudományi Kar Doktori Iskola A gyülekezési jog aktuális elméleti és gyakorlati kér

288 Pages·2012·1.93 MB·Hungarian

by  Hajas Barnabás

Pécsi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Doktori Iskola

HAJAS BARNABÁS

A gyülekezési jog aktuális elméleti és gyakorlati kérdései

Doktori értekezés

Témavezető:

Prof. Dr. Kiss László
egyetemi tanár

Pécs
2012
A

TARTALOM
1. Bevezetés ................................................................................................................. 1
2. Alkalmazott kutatási módszerek ............................................................................. 3
2.1. Az empirikus kutatás....................................................................................................... 3
2.1.1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa gyülekezési jogi projektje keretében
folytatott vizsgálatok ............................................................................................................. 3
2.1.2. Interjúk ..................................................................................................................... 16
2.2. Az ombudsmani jelentésekre adott válaszok mint elsődleges források feldolgozása. 18
2.2.1. A Rendőrségnek címzett ombudsmani intézkedések érzékelhető hatása .............. 18
2.3. A dogmatikai módszer alkalmazása ............................................................................. 20
2.4. A történeti módszer alkalmazása .................................................................................. 20
2.5. A nemzetközi összehasonlító jogi módszer alkalmazása ............................................ 21
2.6. A műhelybeszélgetés mint különös kutatási módszer felhasználása........................... 22
3. A gyülekezési jog hatályos magyar szabályozásának kialakulása ........................ 25
3.1. Röviden a magyar gyülekezési jog utóbbi másfél évszázadáról ................................. 25
3.1.1. 1848 ....................................................................................................................... 25
3.1.2. A dualizmus kora ................................................................................................... 27
3.1.3. A Népköztársaság és a Tanácsköztársaság időszaka ............................................. 31
3.1.4. A Horthy-korszak .................................................................................................. 31
3.1.5. A gyülekezési jog II. világháborút követő hazai szabályozása ............................. 32
3.2. A gyülekezési jog hatályos szabályainak kialakulása .................................................. 33
3.2.1. A törvényjavaslat előkészítésének néhány momentuma ....................................... 33
3.2.2. A törvényjavaslat parlamenti vitája ....................................................................... 37
3.2.3. A gyülekezési jog szabályozásának változása 1989 óta ........................................ 48
4. A gyülekezési jog fogalma .................................................................................... 51
4.1. A gyülekezési jog az alapjogi rendszerben .................................................................. 51
4.1.1. Szabadságjog ......................................................................................................... 51
4.1.2. Kommunikációs jog .............................................................................................. 53
4.1.3. Politikai jog ........................................................................................................... 58
4.2. A gyülekezési jog részjogosultságai ............................................................................. 60
4.2.1. Szervezés joga ....................................................................................................... 60
B

4.2.2. Vezetés joga .......................................................................................................... 60
4.2.3. Részvétel joga ........................................................................................................ 61
4.2.4. „Nemrészvétel” joga .............................................................................................. 62
4.2.5. A részjogosultságok összeütközése ....................................................................... 62
4.3. A gyülekezési jog alanya .............................................................................................. 63
4.3.1. Életkor ................................................................................................................... 64
4.3.2. Állampolgárság ..................................................................................................... 69
4.3.3. Egyes foglalkozási korlátozások ........................................................................... 70
4.3.4. A gyülekezési jog gyakorlásából kizártak? ........................................................... 71
4.4. A gyülekezési jog címzettjei ......................................................................................... 73
4.4.1. Az állam ................................................................................................................ 73
4.4.2. Lehetnek-e nem állami szervek a gyülekezési jog címzettjei? .............................. 73
4.5. A gyülekezés zavartalan gyakorlásának biztosítása .................................................... 74
4.5.1. A gyülekezés – alapjogi védelem alatt álló – szakaszai ........................................ 74
4.5.2. Versengő rendezvények ........................................................................................ 77
4.5.3. Intézményvédelmi kérdések .................................................................................. 81
4.6. Kapcsolta más alapvető jogokkal ................................................................................. 89
4.6.1. Általános személyiségi jog .................................................................................... 89
4.6.2. A mozgásszabadság ............................................................................................... 90
4.6.3. Véleménynyilvánítás szabadsága .......................................................................... 94
4.6.4. Vallásszabadság ..................................................................................................... 95
4.6.5. Művészeti élet szabadsága ..................................................................................... 96
4.6.6. Egyesülési jog ........................................................................................................ 96
4.6.7. A petíciós jog ......................................................................................................... 98
5. A gyülekezési jog tárgya: a gyülekezés fogalma (Gytv. 2. § (1)-(2) bekezdés) . 100
5.1. A gyülekezés fogalmának meghatározására a Gytv.-t megelőzően tett kísérletek ... 100
5.2. A részvétel ................................................................................................................... 104
5.3. A résztvevők létszáma ................................................................................................ 106
5.4. A gyülekezés helye ..................................................................................................... 110
5.5. A gyülekezés célja ...................................................................................................... 113
5.5.1. Szűk és kiterjesztett értelemben .......................................................................... 114
5.5.2. Legszélesebb értelemben ..................................................................................... 115
5.5.3. A cél mint fogalmi elem ...................................................................................... 116
5.5.4. A rendezvény absztrakt és konkrét célja ............................................................. 118
C

5.5.5. A cél megváltozása .............................................................................................. 120
5.6. A gyülekezés időtartama ............................................................................................. 120
5.7. A gyülekezés békés jellege ......................................................................................... 122
5.8. A gyülekezés formái ................................................................................................... 133
5.8.1. Összejövetelek ..................................................................................................... 133
5.8.2. Tüntetések ........................................................................................................... 135
5.8.3. Felvonulások ....................................................................................................... 136
5.8.4. Egyéb, atipikus rendezvények ............................................................................. 136
5.9. Gyakorlati példák a „sokaság” és a gyülekezés elhatárolására ................................. 136
5.9.1. Gyülekezésnek kell tekinteni ............................................................................... 137
5.9.2. Nem tekinthetők gyülekezésnek .......................................................................... 138
6. A Gytv. hatálya alá nem tartozó rendezvények (Gytv. 3. §) ............................... 145
6.1. Az ún. exemt gyülekezésekről általában .................................................................... 145
6.2. A szabályozás indokai ................................................................................................ 146
6.3. Előzetes megjegyzések az exemt gyűlések magyar szabályaihoz............................. 146
6.4. A választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések ............................ 148
6.4.1. A normaszöveg változása .................................................................................... 148
6.4.2. A Ve. választási gyűlésekre vonatkozó szabályozása ......................................... 149
6.4.3. A választási gyűlés ismertetőjegyei .................................................................... 150
6.4.4. A választási gyűlésekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák ....................... 152
6.5. A törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási
szertartások, rendezvények és a körmenetek ............................................................................. 157
6.5.1. Általános megjegyzések ...................................................................................... 157
6.5.2. Törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek ......................................... 158
6.5.3. Az egyház területén szervezett vallási szertartások és vallásgyakorlással
összefüggő rendezvények .................................................................................................. 160
6.5.4. A körmenetek ...................................................................................................... 160
6.5.5. Jogalkalmazási problémák .................................................................................. 161
6.6. A kulturális és sportrendezvények .............................................................................. 161
6.6.1. Kulturális rendezvények ...................................................................................... 162
6.6.2. Sportrendezvények .............................................................................................. 163
6.7. A családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények .................................................. 163
6.8. Az exemt gyűlésekre vonatkozó szabályozás lehetséges újabb irányai .................... 164
D

7. A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárások szabályairól –
Gyakorlati megjegyzések a Gytv. és a Ket. viszonyához .................................................. 166
7.1. Bevezetés ..................................................................................................................... 166
7.2. Szükséges-e formalizálni a bejelentésekkel kapcsolatos rendőrségi eljárást? .......... 170
7.3. Kiterjed a Ket. hatálya a rendőrség gyülekezésekkel kapcsolatos eljárására? .......... 172
7.4. Miért indokolt már a bejelentéstől a Ket. alkalmazása? ............................................ 172
7.4.1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata ................................................................... 172
7.4.2. A Gytv. hatályának tárgyi keretei ........................................................................ 173
7.4.3. A bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása ................................................ 176
7.4.4. A tényállás tisztázása ........................................................................................... 177
7.4.5. A bejelentő személyével kapcsolatos kérdések vizsgálata .................................. 177
7.4.6. A bejelentés formai vizsgálata ............................................................................ 181
7.4.7. A megtiltási okok fennállásának vizsgálata ........................................................ 183
7.5. A felhasználható bizonyítási eszközök köre .............................................................. 186
7.6. Eddig a gyakorlatban még fel nem merült, a Ket. gyülekezési ügyekben való
alkalmazásával összefüggő további kérdések ........................................................................... 187
7.6.1. Eljárási határidők ................................................................................................. 187
7.6.2. Az eljárás felfüggesztése ..................................................................................... 187
7.6.3. A hiánypótlás ....................................................................................................... 188
7.6.4. Kell-e határozatot hozni a rendezvény tudomásulvételéről? ............................... 189
7.6.5. Illetékfizetési kötelezettség ................................................................................. 189
7.7. Összegzés .................................................................................................................... 190
8. A gyülekezési jog korlátai ................................................................................... 191
8.1. A gyülekezési jog korlátairól általában ...................................................................... 191
8.2. A gyülekezési jog általános korlátai ........................................................................... 193
8.2.1. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy
bűncselekmény elkövetésére való felhívást ....................................................................... 194
8.2.2. A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának
sérelmével ..................................................................................................................... 197
8.3. Bejelentés .................................................................................................................... 198
8.3.1. Bejelentés és engedélyezés .................................................................................. 198
8.3.2. Bejelentés rendeltetése ........................................................................................ 200
8.3.3. A bejelentési kötelezettség címzettje .................................................................. 201
8.3.4. Az eljáró hatóság ................................................................................................. 201
E

8.3.5. A bejelentés formája ............................................................................................ 202
8.3.6. Bejelentés tartalma .............................................................................................. 203
8.3.7. Bejelentés időszerűsége ....................................................................................... 206
8.3.8. Bejelentés nyomán megteendő intézkedések ...................................................... 216
8.4. A megtiltás .................................................................................................................. 217
8.4.1. Tiltás, megtiltás, betiltás ...................................................................................... 217
8.4.2. Megtiltási okok .................................................................................................... 219
8.5. A rendezvény feloszlatása .......................................................................................... 228
8.5.1. A rendezvény feloszlatása, mint a szervező kötelezettsége („szétszélesztés”) ... 229
8.5.2. A rendezvény rendőrségi feloszlatásáról ............................................................. 230
9. „Eszközhasználó” gyülekezők, avagy mit is jelent „fegyveresen, vagy
felfegyverkezve megjelenni” a közterületi rendezvényen? ............................................... 233
9.1. A tilalom indokai ........................................................................................................ 234
9.2. A Gytv. fegyverfogalma ............................................................................................. 235
9.3. A felfegyverkezve megjelenésről ............................................................................... 237
9.4. Néhány szó a tojásdobálásról ..................................................................................... 242
9.5. A tilalom hatálya ......................................................................................................... 246
9.6. A felfegyverkezéssel rokon magatartások megítélése ............................................... 247
9.7. Milyen preventív intézkedésekkel előzhető meg a felfegyverkezett megjelenés? ... 249
9.8. A szabályozás pontosításának lehetséges irányai ...................................................... 252
10. Összegzés és javaslatok ....................................................................................... 254
11. Felhasznált irodalom ........................................................................................... 260
11.1. Könyvek ...................................................................................................................... 260
11.2. Könyvrészletek, tanulmányok .................................................................................... 262
11.3. Cikkek ......................................................................................................................... 265
11.4. Jogesetek ..................................................................................................................... 273
11.4.1. Alkotmánybírósági határozatok .......................................................................... 273
11.4.2. Ombudsmani gyakorlat ....................................................................................... 273
11.4.3. Bírósági döntések ................................................................................................ 274
11.5. Jogszabályok ............................................................................................................... 276
11.5.1. Magyarországi jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök ............ 276
11.5.2. Külföldi jogszabályok ......................................................................................... 278
12. Függelék .............................................................................................................. 279
12.1. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény javasolt módosításai .................... 279
1
1. BEVEZETÉS
Az elmúlt húsz évben egész Európában a gyülekezési jogi szabályozás, joggyakorlat és a
tömegkezelési gyakorlat jelentős változáson ment keresztül. Ezeket a változásokat azonban
Magyarországon a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek nem követték. Míg Európa nagy
részén többé-kevésbé állandósultak az erőszakossá váló tömegrendezvények, és
megjelentek az azokhoz kapcsolódó globális kihívások, addig Magyarországon az utca
békés maradt. Talán ennek volt köszönhető, hogy a rendszerváltozás éveit követően a
jogtudomány, a rendészettudomány és a társadalomtudományok szembetűnően keveset
foglalkoztak a gyülekezési joggal, a politikai tömegrendezvényekkel, valamint azok
kezelésével.

A XXI. század első évtizedében – a legtöbb európai országhoz hasonlóan – mintha sokként
érte volna a polgárokat, a rendőrséget és a tudományt is az a tény, hogy a tüntetések
elveszíthetik békés jellegüket, hogy a rendőrség feladata messze túlmutat a rendezvény
környezetének biztosításán és a forgalomszervezésen. Csaknem valamennyi európai
országban hasonló megdöbbenést váltottak ki azok a politikai manifesztációk, amelyek
során a rendőrség és a rendezvények résztvevői összecsaptak. Napjainkban – külföldön – a
jogtudomány, a társadalomtudomány és a rendészettudomány kedvelt kutatási tárgya lettek
a gyülekezési jog elméleti és gyakorlati aspektusai.

Ezzel szemben Magyarországon a 2006 őszi eseményeket követően sem kerültek a
tudomány érdeklődésének homlokterébe a hasonló kérdések. 2008 tavaszán kezdtem a
gyülekezési jog magyarországi érvényesülését vizsgálni, és meglepetten tapasztaltam, hogy
a jogtudományi szakirodalom számos alapkérdést fel sem tett, de a gyülekezési jog
alapfogalmait sem kísérelte meg tisztázni. Mindez pedig – amellett, hogy jelentősen
megnehezítette a gyülekezési joggal kapcsolatos vizsgálatokat – kiszámíthatatlanná tette a
jogalkalmazás gyakorlatát.

Az 1989-es békés rendszerváltás hajnalán elfogadott, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi
III. törvény (Gytv.) a mai napig csaknem változatlan. Közhelyszerű ezért azt elavultsága
miatt ostorozni, valamint egy új gyülekezési törvény megalkotását, vagy legalább a
hatályos Gytv. novelláris módosítását sürgetni.
2

Kutatásom célja hármas volt: egyrészt a hazai és külföldi gyakorlat segítségével a
gyülekezési jog alapfogalmainak tisztázását, másrészt – annak eredményéhez képest – a
szükséges szabályozási feladatok meghatározását, harmadrészt pedig – amennyiben
léteznek – jó gyakorlatok feltárását és hasznosítását kívántam elvégezni.
3
2. ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK
A magyar gyülekezési jog vizsgálata során törekedtem arra, hogy az – adott esetben a
jogtudományi kutatásokra csak kisebb mértékben jellemző – kutatási módszerek teljes
körét alkalmazzam. Így vizsgálataimat elsősorban a gyülekezési jogról szóló
magyarországi kutatásoktól eltérő módon saját – vagy azokkal azonos szempontrendszer
szerint folytatott – megfigyeléseimre, interjúimra, és sok esetben a nyilvánosság számára
nem hozzáférhető elsődleges forrásokra1 alapoztam. Az empirikusan megszerzett
ismeretek mellett – azokat felhasználva – törekedtem a történeti- és az összehasonlító jogi
módszer megfelelő alkalmazásával a magyar gyülekezési jog érvényesülését kísérő
gyakorlati és elméleti problémákat feltárni, és azok megoldására úgy a jogalkalmazás, mint
a jogalkotás számára megfelelő javaslatokat megfogalmazni.
2.1. Az empirikus kutatás
2.1.1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa gyülekezési jogi
projektje keretében folytatott vizsgálatok
2008 januárjában Szabó Máté munkatársait arról tájékoztatta, hogy három – a gyülekezési
joggal, a gyermekek jogaival, valamint a hajléktalansággal foglalkozó – alapjogi projektet
indít. Az ombudsman a gyülekezési jogi projekt vezetésével, és az abban résztvevő
munkatársak kiválasztásával engem bízott meg. Mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy
járatlan utat választottunk, amikor a gyülekezési jog érvényesülését vizsgáló projekt
elindult: ugyan biztosak voltunk abban, hogy nagy adósságot törlesztünk vele, de az sem
volt kétséges, hogy munkánk sok szempontból rendhagyó lesz. Nem volt ugyanis sem
magyarországi, sem külföldi tapasztalat arra, hogy a megfigyelők csaknem állandó
helyszíni jelenlétét hogyan fogadja majd a közvélemény, és miként értékelik azt a

1 Így különösen: ombudsmannál előterjesztett panasz, egy közterületi rendezvénnyel kapcsolatban
folytatott vizsgálat során beszerzett iratok, egy vizsgálat során az országgyűlési biztos megkeresésére
adott rendőrségi válasz.
4
jogalkalmazásban közvetlenül érintett szervek – különösen pedig a Rendőrség és a
rendészeti kormányzat –, akikkel szükségszerűen szoros együttműködést kellett kialakítani.
Nem tudhattam azt sem, hogy a vizsgálati tapasztalatokat mi módon lehet a szakmai és
civil nyilvánossághoz eljuttatni, ezáltal is segítve a gyülekezési joghoz kapcsolódó
jogalkalmazási kérdések megválaszolását, és az alapjog biztosítását szolgáló –
remélhetőleg mind egységesebb – gyakorlat kialakítását.

Éppen előzménytelensége okán a projekt indulásakor parázs vita alakult ki arról, hogy
milyen módszerekkel lehet, illetve érdemes az ilyen projektet sikeressé tenni. Ennek során
arról győztem meg a biztost és a projektben közreműködő munkatársaimat is, hogy az
eredményesség záloga a számos – lehetőleg (legalább részben) helyszíni tapasztalatokon
alapuló – hivatalból elrendelt vizsgálatban rejlik.

Az elhatározást tett követte, és 2008 márciusában az országgyűlési biztos levélben
tájékoztatta az országos rendőrfőkapitányt a közterületi rendezvényekkel kapcsolatos első,
mintegy tíz napon keresztül tartó vizsgálat elrendeléséről. Nos, munkatársaimmal ekkor
jöttünk rá, hogy a tömegrendezvények vizsgálata sokkal összetettebb kérdés, mint ahogy
azt nagy lelkesedésünkben és első tettvágyunkban gondoltuk volna. Egyszerűen
odamegyünk? Ha a tömegben vagyunk, hogyan szerzünk tudomást az egyes rendőrségi
intézkedésekről? Miként kerülhető el annak látszata, hogy az ombudsman, vagy
munkatársai egyik vagy másik rendezvény célkitűzéseivel egyetértenek? Szükséges-e a
Rendőrséggel az egyes rendezvények alatt állandó kapcsolatot tartani? Ha igen, mikortól,
meddig, milyen módon? Bejelentett, vagy be nem jelentett vizsgálat a célravezetőbb?
Szükséges-e a szervezőkkel kapcsolatot tartani? Kitől, milyen információt célszerű kérni a
vizsgálat előkészítése során? Hogyan lehet a helyszínen a legfontosabb, a rendezvényre,
illetve az ahhoz kapcsolódó rendőrségi intézkedésekre vonatkozó információkhoz
hozzájutni? Az adott közterületi rendezvényhez kapcsolódó vizsgálat „mettől meddig”
tartson, vagyis mely elemek legyenek az elsők, és melyek az utolsók, amelyeket a
vizsgálódás körébe lehet vonni?

A hasonló, rendszeres (egyesek szerint csaknem állandó) közterületi vizsgálatnak, vagy
akár tapasztalatszerzésnek nem csak Magyarországon, de külföldön sem volt kialakult
módszertana. Az egyetlen, tárgyát tekintve hasonló, jellegét nézve azonban eltérő (ti. ez
nem valamely állami szerv vizsgálata, hanem társadalomtudományi kutatás volt), mégis