Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: Bevezető

9 Pages·1998·0.24 MB·Hungarian

by  United Nations Department of Public Information

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Bevezeto
Tekintettel arra, hogyazemberiseg csaladja minden egyestagja meltosaganak,
valamintegyenio es elidegenithetetlenjogainakelismerese alkotja a szabadsag,
az igazsag esa beke alapjatavilagon,
Tekintettel arra, hogyazemberijogokel nem ismerese es semmibevevese az
emberiseg lelkiismeretetfellazito barbarcselekmenyekhezvezetett, es hogyaz
emberlegfobb vagya egyolyan vilag eljovetele, ameiyben azeinyomastol,
valaminta nyomortol megszabadultemberi lenyekszava es meggyozodese
szabad lesz,
Tekintettel annakfontossagara, hogyazemberijogokatajog uralma
vedelmezze, nehogyazembervegsoszuksegeben azsarnoksag es az
einyomaselleni lazadasra kenyszeruljon,
Tekintettel arra, hogy igen lenyeges a nemzetek kozotti barati kapcsolatok
kifejezodesenekelomozdftasa,
Tekintettel arra, hogyazAlapokmanyban az Egyesult Nemzetek nepei ujbol hitet
tettekazalapvetoemberijogok, azemberi szemelyiseg meltosaga es erteke, a
ferfiakes nokegyenjogusaga mellett, valamint kinyilvanitottakaztaz
elhatarozasukat, hogyelosegitika szocialis haladastes nagyobb szabadsag
mellettjobb eletfelteteleketvalositanak meg,
Tekintettel arra, hogyatagallamok koteleztekmagukatarra, hogyaz Egyesult
NemzetekSzervezetevel egyuttmukodve biztositjakazemberijogokesalapveto
szabadsagokaltalanos estenylegestiszteletbentartasat,
Tekintettel arra, hogyajogokesszabadsagokmibenletetekinteteben kozos
felfogas kialakltasanaka legnagyobbjelentosegevan azemiitett kotelezettseg
maradektalan teljesitesenekszempontjabol
a kozgyules kinyilvanitja
azemberijogokegyetemleges nyilatkozatat
mintazta kozos eszmenyt, amelynekeleresere minden nepnekes minden
nemzetnektorekednie kell abbol a celbol, hogyminden szemelyes atarsadalom
minden szerve, allandoan szem elotttartva ajelen Nyilatkozatot, oktatas es
neveles utjan elomozditsa ejogokes szabadsagoktiszteletbentartasanak
kifejieszteset, valamintazoknakfokozatosan megvalosulo hazai es nemzetkozi
jogszabalyok utjan tortenoaltalanos estenyleges alkalmazasates elismereset
mind atagallamok nepei kozott, mind pedig ajoghatosagukalattalioteruletek
nepei kozott.
Lcikk
Minden. emberi lenyszabadon szuletikes egyenio meltosaga esjoga van. Az
emberek, esszel es lelkiismerettel birvan, egymassal szemben testveri
szellemben kell hogyviseltessenek.
2. cikk
Mindenki, barmely megkulonboztetesre, nevezetesen fajra, szinre, nemre,
nyelvre, vallasra, politikai vagy barmelymasvelemenyre, nemzeti vagy
tarsadalmi eredetre, vagyonra, szuletesre, vagy barmelymas korulmenyrevalo
tekintetnelkul hivatkozhatajelen Nyilatkozatban kinyilvanitottosszesjogokra es
szabadsagokra.
Ezenfelul nem lehetsemmifele megkulonboztetesttenni annakazorszagnak,
vagyterijletnek politikai,jogivagy nemzetkozi helyzete alapjan sem, amelyneka
szemelyallampolgara, aszerint, hogyaz illeto orszagvagyteruletfijggetlen,
gyamsag alattall, nem autonom vagyszuverenitasa barmelyvonatkozasban
korlatozott.
3. cikk
Minden szemelynekjogavan azelethez, aszabadsaghozes a szemely!
biztonsaghoz.
4. cikk
Senkitsem lehet rabszolgasagban, vagyszolgasagbantartani, a rabszolgasag
esa rabszolgakereskedes minden alakjatilos.
5. cikk
Senkitsem lehet kinvallatasnak, avagykegyetlen, embertelen vagy lealacsonyito
bijntetesnekvagy banasmodnakalavetni.
6. cikk
Mindenkinekjogavan ahhoz, hogyjogalanyisagat barhol elismerjek.
7. cikk
Atorvenyelott mindenki egyenio es minden megkulonboztetes nelkuljogavan a
torvenyegyeniovedelmehez. Mindenkinekjoga van egyeniovedelemhezajelen
Nyilatkozatotserto minden megkulonboztetessel es minden ilyen
megkijlonboztetesre iranyulofelbujtassal szemben.
8. cikk
Minden szemelynekjogavan azalkotmanybanvagyatorvenyben reszere
biztosftottalapvetojogokatserto eljarasokellen a hazai birosagokhoztenyleges
jogorvoslatertfolyamodni.
9. cikk
Senkitsem lehetonkenyesen letartoztatni, orizetbevenni vagyszamuzni.
10. cikk
Minden szemelynekteljesen egyeniojogavan arra, hogy ugyetfuggetlen es
partatlan birosag meltanyosan es nyilvanosantargyaija, sez hatarozzon
.
egyresztjogai es kotelezettsegeifelol, masresztminden ellene emelt bunugyi
vad megalapozottsagafelol.
11.cikk
1 Minden buntetendocselekmennyel vadoltszemelytartatlannakkell
velelmezni mindaddig, amig bunosseget nyilvanosan lefolytatottperben, a
vedelmehezszuksegesvalamennyi biztositek mellett, torvenyesen
megallapitjak.
2. Senkitsem szabad eliteini olycselekmenyertvagy mulasztasert, amely
elkovetese pillanataban a hazaijog vagya nemzetkozijog szerint nem
volt buntetendo cselekmeny. Ugyancsaknem szabad sulyosabb buntetest
kiszabni, mintamelya buntetendo cselekmenyelkovetese pillanataban
voltalkalmazhato.
12. cikk
Senkinekmaganeletebe, csaladi ugyeibe, lakohelye megvalasztasabavagy
levelezesebe nem szabad onkenyesen beavatkozni, sem pedig becsuleteben
vagyjo hfrneveben megserteni. Minden szemelynekjoga van az ilyen
beavatkozasokkal vagysertesekkel szemben atorvenyvedelmehez.
13. cikk
1. Azallamon belul minden szemelynekjoga van szabadon mozogni es
lakohelyetszabadon megvalasztani.
2. Minden szemelynekjogavan minden orszagot, ideertve sajat hazajat is,
elhagyni, valamintsajat hazajaba visszaterni.
14. cikk
1. Minden szemelynekjogavan az uldozes elol masorszagban menedeket
keresni es a masorszag nyujtotta menedeketelvezni.
...
2. Erre ajogra nem lehethivatkozni kozonseges buncselekmeny miatti.
kellokeppen megalapozott uldozes, sem pedig az Egyesult Nemzetek
celjaival es elveivel ellentetestevekenyseg eseteben.
15. cikk
1 Minden szemelynekjogavan valamelyallampolgarsaghoz.
2. Senkitsem lehetsem allampolgarsagatol, sem allampolgarsaga
megvaltoztatasanakjogatol onkenyesen megfosztani.
16. cikk
1 Mind aferfinak, mind a noneka hazassagra erett koreleresetol kezdve
jogavanfajon, nemzetisegen vagyvallason alapulo korlatozas nelkiil
hazassagot kotni escsaladotalapitani. A hazassagtekinteteben aferfinak
esa nonek mind a hazassag tartama alatt, mind a hazassagfelbontasa
tekinteteben egyeniojogai vannak.
2. Hazassagotcsakajovendo hazastarsakszabad esteljes
beleegyezesevel lehet kotni.
3. Acsalad atarsadalom termeszetes es alapveto alkoto eleme esjogavan
atarsadalom, valamintazallam vedelmere.
17. cikk
1 Minden szemelynek, mind egyenileg, mind masokkal egyuttesenjoga van
atulajdonhoz.
2. Senkitsem lehettulajdonatol onkenyesen megfosztani.
18. cikk
Minden szemelynekjogavan a gondolat, a lelkiismeretes avallas
szabadsagahoz, ezajog magaban foglaija avallas esa meggyozodes
megvaltoztatasanakszabadsagat, valamintavallasnakvagya meggyozodesnek
..
mind egyenileg, mind egyuttesen, mind a nyilvanossag elott, mind a
maganeletben oktatas, gyakorlas esszertartasokvegzese utjan valo kifejezesre
juttatasanakjogat.
19. cikk
Minden szemelynekjogavan avelemenyes a klfejezes szabadsagahoz, amely
magabanfoglaija aztajogot, hogyvelemenye miatt neszenvedjen zaklatastes
hogy hatarokravalotekintet nelkul kutathasson, atvihessen esterjeszthessen
hfreketeseszmeket barmilyen kifejezesi modon.
20. cikk
1 Minden szemelynekjogavan bekes celu gyulekezesi es egyesijlesi
szabadsaghoz.
2. Senkitsem lehetvalamelyegyesuletbevalo belepesre kotelezni.
21. cikk
1 Minden szemelynekjogavan a hazaja kozugyeinek igazgatasaban akar
kozvetlenul, akarszabadon valasztott kepviseloi utjanvalo reszvetelhez.
2. Minden szemelynekegyeniofelteteiek mellettjoga van sajat hazajaban
kozszolgalati allasokravalo alkalmazasahoz.
3. Akozhatalomtekintelyenekalapja a nep akarata; ezazakarategyenio
szavazatijog estitkos szavazasvagya szavazas szabadsagatezzel
egyenertekuen biztosftoeljaras alapjan idoszakonkenttartando
tisztessegesvalasztason kell hogy kifejezesrejusson.
22. cikk
Minden szemelynekmintatarsadalomtagjanakjogavan a szocialis
biztonsaghoz; minden szemelynek ugyancsakigenyevan arra, hogy-azallamok
erofeszitesei esa nemzetkozi egyuttmukodes eredmenyekeppen esszamot
.
vetve azegyesorszagokszervezetevel esgazdasagi eroforrasaival- a
meltosagahozes szemelyisegenekszabadon valo kifejiodesehezszukseges
gazdasagi, szocialis es kulturalisjogaitkielegithesse.
23. cikk
1 Minden szemelynekjogavan a munkahoz, a munka szabad
megvalasztasahoz, a meltanyoses kielegito munkafeltetelekhezesa
munkanelkuliseg elleni vedelemhez.
2. Azegyenio munkaert mindenkinek, barmilyen megkijlonboztetes nelkul
egyenio berhezvanjoga.
3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan meltanyoses kielegitofizeteshezvan
joga, amelyszamara es csaladja szamara azemberi meltosagnak
megfelelo letet biztositesamelyetmegfeleloesetben a szocialis vedelem
osszesegyeb eszkozei egeszitenek ki.
4. Minden szemelynekjogavan a piheneshez, a szabad idohoz,
nevezetesen a munka idotartamanakesszeru korlatozasahoz, valamintaz
idoszakonkentifizetettszabadsaghoz.
24. cikk
Minden szemelynekjogavan a pihenesrees szabadidore, beleertve a munkaido
esszeru korlatozasatesaz idoszakosfizetettszabadsagot.
25. cikk
1. Minden szemelynekjogavan sajat maga es csaladja egeszsegenekes
joletenekbiztositasara alkalmas eletszinvonalhoz, nevezetesen
elelemhez, ruhazathoz, lakashoz, orvosi gondozashoz, valaminta
szukseges szocialisszolgaltatasokhoz,joga van a munkanelkuliseg,
betegseg, rokkantsag, ozvegyseg, oregseg esetere szolo, valamint
..
mindazon mas esetekre szolo biztositashoz, amikorletfenntartasi
eszkozeitakaratatol fijggetlen korulmenyekmiattelvesziti.
Azanyasag esa gyermekkorkulonleges segftseghezestamogatashoz
adnakjogot. Minden gyermek, akarhazassagbol, akarhazassagon kivul
szuletett, ugyanabban aszocialisvedelemben reszesul.
26. cikk
1 Minden szemelynekjogavan a neveleshez. Anevelesnek, legalabbis az
elemi es alapvetooktatast illetoen, ingyenesnek kell lennie. Azelemi
oktatas kotelezo. Atechnikai esszakoktatastaltalanossa kelltenni; a
felsobbtanulmanyokra valofelvetelnekmindenki elott-erdemehez kepest-
egyenlofelteteiek mellett nyitva kell allnia.
2. Anevelesnekazemberi szemelyisegteljes kibontakoztatasara, valamint
azemberijogokesalapvetoszabadsagoktiszteletbentartasanak
megerosftesere kell iranyulnia. A nevelesnekelo kell segftenie a
nemzetek, valamintazosszesfaji esvallasi csoportok kozotti megertest,
turelmetes baratsagot, valamintaz Egyesult Nemzetekaltal a beke
fenntartasanakerdekeben kifejtetttevekenyseg kifejiodeset.
3. Aszuloketelsobbsegijog illeti meg a gyermekeiknekadando neveles
megvalasztasaban.
27. cikk
1 Minden szemelynekjogavan a kozosseg kulturalis eleteben valoszabad
reszvetelhez, a muveszetekelvezesehez, valamintatudomany
haladasaban es azabbol szarmazojotetemenyekben valo reszvetelhez.
2. Mindenkinekjoga van minden altala alkototttudomanyos, irodalmi es
muveszeti termekkel kapcsolatoserkolcsi es anyagi erdekeinek
vedelmehez.
28. cikk
.
Minden szemelynekjoga van ahhoz, hogy mind atarsadalmi, mind a nemzetkozi
viszonyoktekinteteben olyan rendszeruralkodjek, amelyben ajelen
Nyilatkozatban kinyiivanftottjogokesszabadsagokteljes hatallyal
ervenyesuliiessenek.
29. cikk
1 Aszemelynek kotelessegei vannaka kozosseggel szemben, amelynek
kereteben egyedul lehetseges aszemelyiseg szabad esteljes kifejiodese.
2. Jogainakgyakorlasa esszabadsagainakelvezetetekinteteben senki sines
alavetve mas korlatozasnak, mintamelyetatorvenykizarolag masokjogai
esszabadsagai elismeresenekestiszteletbentartasanak biztositasa
erdekeben, valaminta demokratikustarsadalom erkolcse, kozrendje es
altalanosjoletejogos kovetelmenyeinek kielegiteseerdekeben megallapit.
3. Ezeketajogokatesszabadsagokatsemmi esetre sem lehetaz Egyesult
Nemzetekceljaival es elveivel ellentetesen gyakorolni.
30. cikk
Ajelen Nyilatkozategyetlen rendelkezesesem ertelmezheto ugy, hogyaz
valamelyallam, valamelycsoport, vagyvalamelyegyen reszere barmilyenjogot
adna arra, hogyaz itt kinyiivanftottjogokesszabadsagokmegsemmisitesere
iranyulotevekenysegetfejtsen ki, vagy ilyen cselekmenytelkovessen.