Auszmann Anita [et al.]; Bóna Judit

243 Pages·2017·16.92 MB·Hungarian

- -
- -
- -
- -
- -
- -
- -
- -
- -
)
.
k ÚJ UTAK
r
e
z
s
(

T
i A gyermeKnyelvi
d
U
J

A
n KUTATásoKbAn
ó
b
Az anyanyelv-elsajátítás folyamatát vizsgáló mai tudományos kuta- n
tások többsége főként a kezdeti szakaszra és az iskolai tanuláshoz a
b
szükséges nyelvi készségek kialakulására fókuszál. Az anyanyelv-
k
elsajátítás későbbi szakaszairól, illetve a kamaszok beszédéről nem- o
s
csak a hazai, de a nemzetközi szakirodalomban is lényegesen keve-
á
sebbet olvashatunk. Pedig ezekben az életszakaszokban is fontos t
a
változások mennek végbe a nyelvhasználatban, amelyek megfigye-
t
lése a gyakorlat szempontjából sem elhanyagolható. Emellett a ku- u
k
tatás módszertana is folyamatosan változik: az egy-egy gyermek-

i
ről készült nyelvfejlődési naplók elemzésétől mostanra eljutottunk v
l
a gyermeknyelvi beszédadatbázisok létrehozásáig, és ezek segítsé-
e
gével nagy mennyiségű hanganyag elemzéséig. y
n
A jelen tanulmánykötetben a gyermeknyelvi kutatások olyan új
k
útjaira kalauzoljuk el az olvasót, amelyek a beszédtudományok e
m
módszertanát használják. Bemutatjuk, hogy milyen kérdésekkel
r
foglalkoztak korábban, és mivel foglalkoznak ma a gyermeknyelvet
e
kutató nyelvészek. A tanulmányok egy része a gyermeknyelvi adat- y
g
bázisokról, azok fejlesztéséről, a kutatásban való használhatóságuk-

a
ról szól. Egy tanulmány hazánkban teljesen újdonságnak számító

k
módszertant mutat be a gyermeki artikuláció vizsgálatára. Több
a
írás új kérdésekkel és megközelítésekkel foglalkozik, illetve abban t
u
újító, hogy korábban egyáltalán nem, vagy csak alig vizsgált élet-

kori csoportok beszédét elemzi. A kötetben szereplő tanulmányok j
Ú
kérdésfeltevései a további vizsgálatok számára is kijelölik az irányt.
ISBN 978-963-284-002-4 szerkesztette:
BTK
bónA JUdiT
- -
bona_borito.indd 1 -- -- 2017.11.14. 10:31:20
- -
- -
- -
- -
- -
- -
ÚJ UTAK
A GYERMEKNYELVI
KUTATÁSOKBAN

ÚJ UTAK
A GYERMEKNYELVI
KUTATÁSOKBAN
Szerkesztette:
Bóna Judit
Budapest, 2017
Projektszám: K-120234
A tanulmányokat lektorálták:
Bartók Márton, Bóna Judit, Deme Andrea, Gósy Mária, Gráczi Tekla Etelka,
Horváth Viktória, Markó Alexandra, Neuberger Tilda, Sebestyénné Tar Éva,
Takács Karolina, Vakula Tímea, Váradi Viola
© Szerzők, 2017
© Szerkesztő, 2017
A borító Lenka Fortelna fotójának felhasználásával készült (pixabay – goo.gl/2MdJtj).
ISBN 978 963 284 002 4
www.eotvoskiado.hu
Felelős kiadó: az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja
Kiadói szerkesztő: Brunner Ákos
Projektvezető: Sándor Júlia
Tipográfia: Anders Tibor
Borító: Csele Kmotrik Ildikó
Tartalom
Előszó........................................................................................................................................7
Anyanyelv-elsajátítás: kutatási irányok, módszerek, lehetőségek............................................9
Gósy Mária
GABI: Gyermeknyelvi beszédadatbázis a kutatásban ............................................................35
Bóna Judit
Gyermeknyelvi hangfelvételek rögzítésének és lejegyzésének tapasztalatai a GABI alapján ....51
Vakula Tímea, Váradi Viola
A gyermeki artikuláció vizsgálata – Új lehetőségek a hazai kutatásban ................................65
Markó Alexandra, Csapó Tamás Gábor, Deme Andrea,
Gráczi Tekla Etelka, Varjasi Gergely
Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6–9 éves gyermekek
spontán narratíváiban..............................................................................................................97
Horváth Viktória
A szókincs alakulása a beszédfejlődésben ............................................................................121
Neuberger Tilda
Morfémaidőzítési sajátosságok az anyanyelv-elsajátításban................................................141
Krepsz Valéria, Gósy Mária
A szó eleji elöl képzett zárhangok zöngésségi tulajdonságai beszédhanghiba
tüneteit mutató gyermekek beszédprodukciójában................................................................169
Tar Éva
Gyermekek magánhangzói 7 és 13 éves kor között..............................................................183
Auszmann Anita
Magyar anyanyelvű gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődése
4 és 10 éves kor között ..........................................................................................................203
Jordanidisz Ágnes
Életkori sajátosságok történetmeséléskor..............................................................................221
Zsák Éva Indira
Abstracts................................................................................................................................235
Szerzők..................................................................................................................................241
5

Előszó
Az anyanyelv-elsajátítás folyamata a 20. században került a nyelvészek tudományos
vizsgálatainak a fókuszába, habár már az ókorban is történtek megfigyelések a gyer-
mekek szótanulásának kapcsán. Atudományos megközelítés is a szókincsre irányult
kezdetben, ám azóta a nyelvelsajátítás minden aspektusáról vannak ismereteink. A ku-
tatási módszerek is sokat változtak az elmúlt évszázadban: az egy-egy gyermekről ké-
szült nyelvfejlődési naplók elemzésétől eljutottunk a gyermeknyelvi beszédadatbázisok
létrehozásáig, és ezek segítségével nagy mennyiségű hanganyagok elemzéséig. A ku-
tatókat elsősorban az anyanyelv-elsajátítás kezdeti szakasza és az iskolai tanuláshoz
szükséges nyelvi készségek kialakulása foglalkoztatja, az anyanyelv-elsajátítás kései
szakaszairól, illetve a kamaszok beszédéről nemcsak a hazai, de a nemzetközi szak-
irodalomban is lényegesen kevesebbet olvashatunk.
A jelen tanulmánykötetben a gyermeknyelvi kutatások új útjaira kalauzoljuk el az
olvasót. Bemutatjuk, hogy milyen kérdésekkel foglalkoztak korábban, és mivel fog-
lalkoznak ma a gyermeknyelvet kutatók. A tanulmányok egy része a gyermeknyelvi
adatbázisokról, azok fejlesztéséről, a kutatásban való használhatóságukról szól. Egy
tanulmány egy hazánkban teljesen új módszertant mutat be, amellyel a gyermeki arti-
kuláció vizsgálható. Több tanulmány új kérdésfelvetésekkel foglalkozik, illetve abban
újító, hogy korábban nem, vagy csak alig vizsgált életkori csoportok beszédét elemzi.
A tanulmánykötet munkálatainak kezdetekor egy négyéves kutatási pályázat elején
voltunk, és az volt a célunk, hogy – a teljesség igénye nélkül – feltérképezzük, hol tar-
tanak, milyen aktuális kérdéseik vannak a magyar gyermekek anyanyelv-elsajátításával
foglalkozó fonetikai és pszicholingvisztikai kutatásoknak, különös tekintettel az anya-
nyelv-elsajátítás későbbi szakaszaira fókuszáló vizsgálódásokra. A kötetben szereplő
tanulmányok kérdésfeltevései kijelölik az irányt a további vizsgálatokhoz is.
A szerkesztő
7

Anyanyelv-elsajátítás: kutatási irányok,
módszerek, lehetőségek
Gósy Mária
Bevezetés
Az anyanyelv a korszerű pszicholingvisztikai felfogásban az a gyermekkorban elsajá-
tított kommunikációs eszköz, amellyel a gondolatok nyelvi formába önthetők és má-
sokkal közölhetők, valamint amelynek révén mások közlésének észlelése és megértése
történik. Az anyanyelvi ismeretek szükségesek például az olvasás és az írás megtanu-
lásához, a fogalmazáshoz, avagy a kreatív írás kialakításához. Az anyanyelvi kompe-
tencia a kezdetekben verbális formában, beszédként jelenik meg, ezt a kommunikációs
formát az ember egész életében használja. Később, az írott nyelv megtanulásával más
módozatokban is megjelenik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az anyanyelv-elsajátítás
az a folyamat, amelynek során birtokba vesszük az emberi nyelv egy specifikus válto-
zatát, a gyermek elsajátítja a produkciós és a percepciós jellemzőket, valamint a hasz-
nálati stratégiákat.
Az anyanyelv-elsajátítás kiinduló kérdése az, hogy miképpen kerül az (anya)nyelv
az agyba. Velünk született, avagy az emberi fejlődés során történik az elsajátítása?
Nyelvészek, pszichológusok, pszicholingvisták, az emberi tudattal foglalkozók, sőt
filozófusok foglalkoztak és foglalkoznak a kérdéssel és mindazon továbbiakkal, ame-
lyeket ez a kiinduló felvetés implikál (l. Chomsky 19881, 2006; Pinker 1999; Tomasello
2003; Gósy 2005; Pléh–Lukács 20142). Mára már egyértelmű a válasz erre, az anya-
nyelv elsajátításának képessége kódolt az emberi csecsemőben (LAD: Language Ac-
quisition Device: nyelvelsajátítási eszköz, vagyis egy belső mentális mechanizmus,
ami lehetővé teszi a nyelvelsajátítást, illetve UG: Universal Grammar: univerzális
nyelvtan). Beszélő környezet nélkül azonban a folyamat nem indul meg, nem fejlődhet.
Chomsky szerint az alapismeretek bizonyos formái léteznek már az emberi tudatban
a születés pillanatában, ezek a tudat „képességei”, amelyek mindegyike saját működési
1 A tanulmányban a hivatkozások jelzésértékűek, kiindulást jelenthetnek a további kutatásokhoz, de sem-
miképpen sem lehetett cél a teljességre törekvés.
2 A jelen témát két kötet – Gósy 2005 és Pléh–Lukács (szerk.) 2014 – részleteiben tárgyalja, ezért jelezzük,
hogy nem hivatkozunk rájuk a szövegben minden egyes lehetséges résztéma esetén.
DOI 10. 18425/GYERMEKNYELV.2017.9 9